Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

1961. február 23, csütörtök 3. oldal Ölem mU gyermekkoruk Javaslat, de legalábbis gondolatébresztő Saját „házába” csomagolva Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat külföldi vásárlóinak kérésére polietilén zacskókba csomagolja a vágott baromfit Ezen belül külön csomagolják a belsőrészt — szív, máj, zúza — s ezt ahogy itt mondják a baromfi »házába« — kitisztított bel­sejébe — helyezik. A csomagolás előtt minden szárnyast felül­vizsgál a gyár állatorvosa. Képünkön a csomagoló brigád. P. Kovács Sándornc mérő. Kovács Dezsőné szortírozó, Posta Gyuláné ládaszignáló. A város a faluért Két hétig segítették a községekben a politikai munkát Régi, még ma is megoldatlan gondja a Kecskeméten székelő megyei gyermekvédő otthon­nak a túlkoros állami gondozott gyermekek elhelyezése, nevelé­se. Ezekben az esetekben álta­lában nem megoldás a nevelő­szülőkhöz való »kihelyezés« sem, hiszen a tanulmányaikban el­maradott, sok lelki és erkölcsi törést szenvedő gyermeki éle­tek helyrehozása még a szak­avatott pedagógus tudását is túlságosan igénybe veszi. De lás­sunk néhány példát: Amiket nem értenek a kiesik F. Teréz és Gy. Jutfka már hónapok óta lakói a Kecskeméti Állami Gyermekvédő Otthon át­meneti »szállásának«. Mindket­ten az idén töltik be 16. élet­évüket. Terit a múlt év szep­temberében vették állami gon­dozásba, s addig csak az ál­talános iskola második osztá­lyát végezte el. Most az otthon­ból járja a harmadikat Nehezen, szótagolva olvassa másnapi házifeladatát közben könnyekkel küszködik. Bátorítjuk, vigasztaljuk, de mégis — látszólag ok nélkül — erőt vesz rajta a zokogás. A kö­rülötte ülő hét-nyolc évesek tág- ranyílt szemekkel néznek rá. ök nem értik, s mi is csak sejtjük: mit érezhet Teri, miféle régi, de újra és újra felszínre törő fájdalom, megalázottság és gyer­meki kishitűség táplálja a köny- nyek áradatát. A sokszor megbántott meg­alázott, kegyetlen sorsot megért gyermek nehezen felejt. Türel­mes, kitartó nevelőmunka szük­séges ahhoz, hogy gátlásait szo­rongásait leküzdhesse. Hét-nyolcéves pajtásainak je­lenléte, mindenre figyelő, kí­váncsi tekintete nem a legmeg­felelőbb környezetet biztosítja ehhez. Zsúfoltak as otthonok A pedagógusok véleménye sze­rint1 sem hasznos a túlkoros gyermekeknek a többiekkel va­ló égyiíttnevelése. Teri barátnő­je, Gy. Jutka — aki augusztus­ban tölti be 16. életévét — csak három osztályt végzett el, most kellene járnia a negyediket, de nincs egyetlen iskola, mely szí­vesen látná, helyesebben: befo­gadná a nyolcévesek közösségé­be. Ez érthető is, ha Jutka éle­tének sorsdöntő, tragikus ese­ményeit sorra vesszük: Több­éves állami gondozás után a kis­lány, anyja után vágyakozva — megszökött. A családi otthon melege, anyja dédeigetése he­lyett ekkor köszöntött rá életé­nek legrettenetesebb korszaka. Nevelőapja kihasználva a korai serdülőkor bizonytalan erkölcsi ítélőképességét — ártatlanságára tört A kislány alig 15 éves volt, amikor gyermeke született... A két kislány, s még egy har­madik, 15 éves fiú most ideig­lenesen a megyei otthonban van. Ez azonban nem megoldás sem az ő, sem hasonló társaik számára, akiket megfelelő hely illetve intézet hiányában nem tudnak túlkoros otthonban el­helyezni. Bár vannak a megyé­ben gyermekotthonok, de túlko­ros otthon nincs, a más megyé­A Mladá Boleslav-i autógyár­ban készülnek a világszerte nép­szerű Skoda személygépkocsik. Az ultramodern futószalagról tízpercenként gördül le a Skoda Octavia legújabb, »fecskefar­kas« — már Budapesten is lát­ható •— kiadása. ben működők pedig annyira zsúfoltak, hogy ott már nem fo­gadják a Bács megyeieket. Könnyűsserrel megoldható Talán nem az egyetlen meg­oldás, de itt azt javasol juk, hogy illetékesek vizsgálják felül egy — legalább 30—40 személyes — túlkoros otthon létesítésének le­hetőségét, esetleg a kecskemé­ti gyermekvédő otthon épülete mellett. Ebben az esetben úgy­szólván »csak« a hálótermek felépítéséről és berendezéséről kellene gondoskodni. Ha azonban e javaslat vala­milyen ok miatt nem volna megvalósítható, reméljük, gon­dolatébresztőnek alkalmas, s arra ösztönöz, hogy a gyermek­védő otthon e súlyos és felelős­ségteljes gondja és feladata az érdekelt gyermekek és a társa­dalom érdekében minél előbb megoldódjon. (—éné—) személygépkocsik gyártását, a Mladá Bolesiav-i üzemet például egymilliárd korona beruházás­sal emelik a legnagyobb euró­pai autógyárak színvonalára. Eb­ben az üzemben tavaly ötven­ötezer kocsit gyártottak, 1965- ben már 110 ezer autó kerül ki a gyárból. A budapesti üzemekből, vál­lalatoktól és különböző hivata­lokból, minisztériumokból, egye­temekről, valamint a vidéki honvédségi alakulatoktól a me­gyei pártbizottság megbízásából 82 elvtárs segítette az új tsz- községekben folyó politikai munkát. A kiküldöttek két hétig dol­goztak a községekben, az új termelőszövetkezetekben. Ez idő alatt sok helyen részt vettek és felszólaltak a tsz-ek köz­gyűlésein, a községi tanács­üléseken, a pártszervezetek taggyűlésein, a Nőtanács, vagy a KISZ rendezvényein. Nyárlőrincen két budapesti elv­társ a helyi pedagógusokat is összehívta az időszerű kérdé­sek megbeszélése céljából. Eb­ben a községben a lakosság nagy többsége találkozott a különbö­ző rendezvények és családláto­gatások során a két budapesti elvtárssal. A megyei pártbizottság meg­bízottai, a budapesti munkások képviselői, valamint a honvé­dek számos kisgyfilésen és na­gyobb gyűlésen ismertették pártunk politikáját. Több helyen úgynevezett téli tanfolyamokat rendeztek a szö­vetkezeti útra tért dolgozó pa­rasztok, valamint a helyi veze­tők számára. Előadásokat tar­tottak a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről, a népgazda­ság helyzetéről, ismertették a Moszkvai Nyilatkozatot és fog­lalkoztak a közös gazdálkodás megkezdésének feladataival, a szövetkezetek megerősítésének tennivalóival. Megbízatásukat valamennyien becsülettel látták eL A helyi pártszervezetek, a tanácsok és termelőszövet­kezetek vezetői, valamint a tsz-községek dolgozói elis­meréssel és köszönettel szól­tak segítségükről abból az alkalomból, hogy kül­detésüket befejezték. Sok helyen azt kérték, hogy hosszabbítsák meg kmntartóz- kodásuk idejét. Erre azonban ilyen formában nem volt lehe­tőség. Több elvtárs viszont meg­állapodott a helyiekkel, hogy esetenként — egy-egy vasár­nap — a közeljövőben is elláto­gat a községbe, mások pedig le­velezés útján tartanak fenn kapcsolatot a szövetkezeti gaz­dákkal. n. j. Csehszlovákiában az elkövet­kező öt évben megkétszerezik a »oooooooooooooooo« Itt készül az Octavia Szakszerűen ne véli ük a korai zöldségek palántáit! ipari tarmelésénjek a felét ad­ják majd. A termelés fejlesztésének üte­mében, a tudományok művelé­sében, a felsőoktatásban, a kul­túra, a népjólét színvonalának emelésében, a lakosság szociá­lis és egészségügyi ellátottságá­ban máris elhagyták a szocia­lista országok a legfejlettebb tőkés országokat is. — Ma már nemcsak arról van szó — mint ezt Hruscsov élvtárs találóan, megjegyezte —, hogy a történe­lem a szocializmusnak dolgozik. Most már a szocializmus dolgo­zik a tórtónélemnek! »Korunk fő jellegzetessége — hangsúlyoz­za a Moszkvai Nyilatkozat —, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésé­nek döntő tényezőjévé válik.« A mi korunk jellemző sajá­tossága az is, hogy a szocialista világrendszer gyors fejlődésé­vel párhuzamosan gyengül, széthull az imperializmus rend­szeré. A szocialista országok győztes forradalmi harcai nagy lökést adtak a gyarmati népek felszabadító mozgalmának. Ily módon a Föld 2800 millió la­kosa közül egymilliárd a szoci­alista világrendszer országaiban, 1200 millió a gyarmati elnyo­más alól nemrég felszabadult országokban és mindössze 600 millió ember él a legfejlettebb kapitalista országokban. Az im­perialista országok tehát, ame­lyek egykor még kényükre-ked- vükre cselekedhettek a nemzet­közi porondon, ma már a lakos­ság számát tekintve a harma­dik helyre szorultak vissza. A monopóliumok által diktált fegyverkezési hajsza, a mind gyakrabban visszatérő válságok, a növekvő munkanélküliség, a dolgozó lakosság reáljövedelmé­nek állandó csökkenése, a reak­ciós, népellenes politika elleni tiltakozás erősödése pedig to­vább gyengíti az imperialista országok belső erejét, még in­kább kiéleződnek a tőkés tár­sadalom megoldhatatlan ellent­mondásai. Belgiumban is példá­ul, ahol a tőkés államrendszert előszeretettel nevezték »népi kapitalizmusnak« — a munkás­ság legutóbbi, országos sztrájk- harcai és tüntetései adtak csat- tanós választ az osztályellenté­tek »eltűnéséről« a fecsegő re­formisták hazugságaira. Előrelát­ható, hogy amint a gyarmatok felszabadulásával végleg meg­szűnik az eddig szinte koi'látlan extraprofitszerzési lehetőség a tőkés »anyaországok« számára, még élesebb, még határozottabb lesz a dolgozó tömegek harca a legfejlettebb tőkés országokban is az áUammomopolista kapita­lizmus egész rendszere éllen, Természetesen nem arról van szó, hogy az imperializmus most már magatehetetlen, elaggott vén ember, aíki a megváltozott világhelyzet láttán önként »be­adja a kulcsot«. Kétségtelen, hogy az idő már eljárt fölötte, elaggott is, de szenilis is. Nem mondott le világuralmi helyze­tének visszaszerzéséről és amint ezt a fegyverkezési hajsza, az algériai, a laoszi és a kongói nép elleni irtóhadjárat, a szo­ciálisa országok elleni provoká­ciók mutatják ■— a próbálkozá­sokról sem. »Az új jelenség az — mutatott rá ezzel kapcsolat­ban Hruscsov elvtárs —, hogy az imperialisták mindenfajta mesterkedését nemcsak mara­déktalanul leleplezzük, hanem erélyesen vissza is verjük, a he­lyi háborúk kirobbantására irá­nyuló imperialista törekvéseket pedig meghiúsítjuk. A jelenlegi nemzetközi erőviszonyok lehe­tővé teszik, hogy a szocialista tábor és a többi békeszerető erő a világtörténelemben első ízben azt a teljesen reális fel­adatot tűzze maga elé, hogy az imperialistákat rákényszerítse: ne robbantsák ki a világhábo­rút, mert különben elpusztul az imperialista rendszer.« Milyen korban élünk? — tet­tük fel cikkünk elején a kér­dést, s e cikk keretei által meg­szabott terjedelemben igyekez­tünk feleletet adni. S bár csu­pán néhány új vonást, a szocia­lizmus világrendszerének szün­telen erősödését mutató néhány tényt ismertettünk csak itt, a kép azért mégis örömmel, jogos büszkeséggel tölthet el bennün­ket. Hiszen nagy dolog a mai korban élni. amikor megszűnő­ben van az elnyomás, a kizsák­mányolás, a sötétség, az elma-; radottság minden formája, és amikor a szemünk előtt, a mi kezünk munkájával is épül, fej- j lődik, erősödik, egyre gazdago-; dik a mai világ arculatát meg-; határozó új rend: a szocializ-; mus. P. I* A korai zöldségtermesztés sikere döntő mértékben az ide­jében előállított, jó minőségű palántától függ. A korai ká posztafélék, a salá­ta, zeller, paradicsom ég a pap­rika palántáit melegágyakban, üveg alatt keli felnevelni. A melegágyak fűtéséhez szük­séges trágya előteremtése azon­ban kétségtelenül egyre nagyobb gondot okoz a termelőszövetke­zeteknek. Eddig ugyanis, ha csak lehetett, lótrágyát használ­tak a »melegtalp« elkészítésé­hez, a gépesítés fokozásának vi­szont mindinkább a lóállomány csökkenése a következménye. Éppen ezért más anyagokkal kell pótolnunk a hiányzó lótrá­gyát Fe’e-fele arányban mar- haistálló-trágya szalmás része, vagy — esetleg pétisózott — tö- rek, rothadó félben levő szalma, széna és tépett kukoricaszár ke­verékével ugyanazt a célt el le­het érni. Akkor azonban, ha a keveréket az elegendő hő fej­lesztéséhez szarvasba rakva jól letapossuk, megfelelően öntöz­zük, s így »begyullasztjuk«. Az ily módon készített, s a meleg- ágyi gödörben egyenletesen ösz- szerázotf és alaposan betaposott keverék hosszú ideig biztosítja a szükséges hőmérsékletet a pa­lánták részére. A melegágyakat most már ha­ladéktalanul készítsék eä a szö­vetkezeti gazdaságaink, mert a saláta és a korai káposztafélék magvetését legkésőbb február 25-ig el kell végezni. Az 50—60 cm vastag trágya­talp fölé jó minőségű trágya­földdel kevert rostált komposzt- földet tegyenek 12—15 cm vas­tagságban és ebbe vessék el a magot Óvakodjanak a sűrű ve­téstől, mert az nagyban elősegí­ti a palánta-megdőlésd betegség (Phytium de Barianum) fellépé­sét A magvetést vékonyan takar­juk be finom földdel és tapo­gassuk azt le. Ezután kislyukú kannarózsávál öntözzük meg és a kelésig tartsuk sötétben. Mi­helyt a mag csírázni kezd, a ve­tést azonnal juttassuk világos­sághoz, nehogy a palánták fel­nyurguljanak. Ha az idő napos és fagymentes, a szellőztetést azonnal kezdjük meg, mert csak így nevelhetünk egészséges, ed­zett, tömzsi és erős palántákat Nem szabad megfeledkez­ni a ^gyomlálásról és öntözésről sem, amelyet egészen a kiülte­tésig gondosan kell végezni. A káposztafélék így kezelt palán­tái öt-hat, a paradicsom és a paprika palántái pedig 6—8 hót múlva lesznek kiültetésre al­kalmas, erős kis növények. Törők Imre MÉK főagronómus

Next

/
Thumbnails
Contents