Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-19 / 43. szám

L oldal 1961. február 19, vasárnap NEMZET ZI SZEML Aki hadat üzent az ENSZ-nek..« Vérlázító komédíázás után a gyilkosok bevallották a ször­nyű, a jóvátehetetlen bűnt: a gyarmatosító szentszövetség fel­bérelt fejvadászai megölték Kon­gó és egész fékete-Afrika sza­badsághősét — Patrice Lumum- bát. A modem kor legravaszabb és legnagyobb arányú imperia­lista összeesküvése betetőződött korunk legaljasabb bűncselek­ményével. Azóta, hogy a közvélemény előkészítését célzó híresztelések tragikus bizonyossággá váltak, egyetlen gigantikus ökölbe szo­rul a világszerte feltámadt, csil­lapíthatatlan népharag, hogy le­sújtson a gonosztevőkre. A gyil­kosok és felbujtóik tévedtek: Lumumba és küzdőtársainak fi­zikai megsemmisítése nem a nemzeti lét-küzdelem tragikus zárójelenete lett, hanem a kon­gói szabadságharc minden eddi­ginél szélesebb népi alapokon kibontakozó döntő szakaszának kezdete. Egyetlen hét bebizonyí­totta. hogy Patrice Lumumba kiontott vére nemes ötvöző ahy agává lett a nemzetté ková- csolódő kongói nép egységének, a fiatal afrikai és ázsiai nemze­tek végsőkig elszánt, harcos ösz- azefogásának. Ez a hét bizonyos imperialista köröket is rádöb­bentett arra, hogy a katangai gyilkosság — még cinikus látás­módjuk szerint is — több mint bűn — ez helyrehozhatatlan hi­ba volt. A gyarmatosító koalíció első számú végrehajtó közegé­től, Hammarskjöld ENSZ-főtit- kárról pedig semmi sem mos­hatja le a gyilkosság előkészí­tésében s megszervezésében való Súlyos bűnrészesség bélyegét. Nem csupán az nem tekinthető egyszerű «■hanyagságnak«, vagy «tehetetlenségnek«, hogy a fő­parancsnoksága alá tartozó ENSZ-tísztviselők szemeié ttára kínozták meg első fogvatartása idején Lumumbát a Leopoldvil- lei repülőtéren, majd ugyancsak ENSZ asszisztenciával szállítot­ták át Kongó miniszterelnökét és társait EJisabethvüllebe, ahol 87 svéd tiszt és katona jelen­létében katangai és belga csend­őrök puskatussal verték félholt­ra aa összekötözött foglyokat — nem, Hammarskjöld nem csu­pán bűnös passzivitásáért fele­lős. A kongói dráma egész fo­lyamatában betöltött szerepéből következik: nem puszta véletlen ossz játéka, hogy Lumumba és társainak elhurcolására közvet­lenül Hammarskjöld január 5-i leopoldvillei látogatása és Ka­sza yubuval való bizalmas esz­mecseréje után került sor. Az ENSZ főtitkára a Bizton­sági Tanács csütörtöki ülésén «sajnálkozott« Lumumbának és társainak meggyilkolása miatt, r megmagyarázta«, hogy e gya­lázatért voltaképpen nem ő, ha­nem az ENSZ tagállamai a fele­lősek, mert «a főtitkárnak és kongód képviselőinek nem volt megfelelő felhatalmazása arra, hogy az események fejlődését megállíthassa«. Nos, hogy volt-e vagy sem, arról a kongói ENSZ-erők fel­adatkörét megszabó biztonsági- tanácsi határozatok vitathatat­lanul tanúskodnak. Emlékeze­tes, hegy 1960. július 7-én Pat­rice Lumumba miniszterelnök katonai és technikai segítséget kért az ENSZ-től a belga ag- resszorok kiűzésére. Ez. a felhí­vás volt az ENSZ beavatkozá­sának jogi étlapja. Július 14-én a Biztonsági Tanács határozati- lag felszólította a belga kor­mányt, hogy vonja ki csapatait Kongóból, s felhatalmazta Ham- marskjöldöt, hogy «a Kongói Köztársaság kormányával való egyetértésben tegyen meg min­den szükséges intézkedést a kongói kormány katonai megse­gítésére mindaddig, ameddig a kongói kormány a maga erőfe­szítései és az ENSZ technikai se­gítsége révén a nemzeti bizton­sági erők — a kongód kormány megítélése szerint — képesek nem lesznek maradéktalanul be­tölteni feladatukat.« A Biztonsági Tanács határo­zata tehát egyértelműen a segít­séget kérő törvényes kormány katonai és technikai támogatá­sát írta elő, méghozzá a kon­gói kormánnyal való konzultá­ció alapján, a megítélése sze­rinti mértékben és ideig. Hogyan élt az ENSZ-fő­titkár a Biztonsági Tanács fel­hatalmazásával? Kongói megbí­zottját dr. Ralph Bunche főtit­kár-helyettest elküldte Elisa- bethviUebe Csomtoéhoz a követ­kező utasítással: «Abban az esetben, ha a helyi vezetők (Csombéék) magatartásából ön arra a következtetésre jut, hogy az ENSZ-csapatok katangai be­vonulásakor ellenállásra keli számítani, és emiatt ön helyes­nek vélné, hogy az ENSZ~c.sa- patofk ne lépjenek Katanga te­rületére, úgy az ön beszámoló­jának kézhezvétele után kérni fogom a Biztonsági Tanács azonnali összehívását.« Dr. Ralph Bunch főtitkárhe­lyettes (az amerikai külügymi­nisztérium volt tisztviselője) Hammarskjöld várakozásainak megfelelő következtetésekre ju­tott. Moise Csombéval való be­ható eszmecseréje után dr. Bun­che augusztus 5-én ezt távira- tozta Hammarskjöldnék: «Meg­győző bizonyítékát láttam, hogy az ENSZ-csapatoknak EHsabeth- villebe való bevonulási kísérlete fanatikus ellenállásba ütköznék.« Ilyen alapon Hammarskjöld le­fújta az ENSZ-csapatok augusz­tus 7-re tervezett katangai be­vonulását, összehívta a Bizton­sági Tanács ülését, mondván, hogy új, Katangára is kiterjedő felhatalmazásra van szüksége. Ezt az újabb felhatalmazását visszájára fordítva, Hammar­skjöld augusztus 13-án Elisa- bethvillebe repült, hogy — ha­tározott intézkedések helyett — személyesen alkudozzék az Uni­on Miniere fizetett ügynökével, Csombéval. Hammarskjöld tehát elfogad­ta Csőmbe «kormányának« szu- verénitásra való igényét és fel­tételeit. Ezzel megkezdődött az ENSZ-csapatok «zökkenőmentes« katangai bevonulása. Brüsszel pedig elégedetten nyugtázta, hogy az ENSZ főtitkára ezennel de facto élismerte Katanga él­szakadását. Elsőként a világon! Az ENSZ főtitkárának elisa- bethvillei látogatásával megkez­dődött a Kongód Köztársaság függetlensége éllen szőtt impe­rialista összeesküvés második szakasza, most már Hammar­skjöld személyes irányításával. A kongói dráma kővet­kező fordulópontján Dag Ham­marskjöld ismét főszerepet ját­szott. Szeptember 5-én a törvé­nyes kormány csapatai Kaszai tartományban döntő győzelmet arattak Kalondzsi belga tiszték vezette zsoldosad felett. Széles szakaszok elérték Katanga hatá­rát, s küszöbön állt a támadás Csőmbe ellen. A szakadár erők vereségsorozata láttán az össze­esküvés karmesterei új frontot nyitnák a fővárosban, a Lu­mumba kormány hátában. Szep­tember 5-én 16 órakor elhang­zik Kaszavubu rádió-deklaráció­ja Lumumba miniszterelnök «el­mozdításáról«. És nyomban ak­cióija lép Hammarskjöld is. Ka­szavubu rádióbeszédének az el­hangzása után az ENSZ-főtitkár utasítására az ENSZ-erők lefog­lalják a kormány leopoldvilled rádióját. Lumumbának ugyan még egy alkalommal sikerül ka­tonái kíséretében behatolnia kor­mányának rádióépületébe, de utána megerősítik az ENSZ- őrséget és Lumumlbát végképp elvágják a közvéleménnyel való érintkezés lehetőségétől. És két órával Kaszavubu ál­lamcsínye után, ugyancsak Harrr marsikjöld utasítására, az ENSZ­erők lezárják Kongó valameny­nyi repülőterét. Ezzel nem csu­pán a Csőmbe elleni offenziva hiúsul meg, hanem megbénul az államapparátus munkája és az is lehetetlenné válik, hogy a Kaszai tartományba küldött 7000 főnyi élitcsapatait Lumumba visszarendelje a fővárosba. Szeptember 8-án a kongód par­lament semmisnek nyilvánítja Kaszavubu alkotmányellenes lé­pését, elutasítja miniszterelnök- jelöltjét, Ileót és megerősíti bi­zalmát Lumumba törvényes kor­mányában. Másnap, szeptember 9-én, a Biztonsági Tanács ülésén az ENSZ főtitkára megkockáztatja azt a kijelentést, hogy «Kasza­vubu törvényesen járt el, Emii­kor elmozdította a miniszterel­nököt«. Nos, — ami Kaszavubu jogkörét illeti. —, a főtitkár eny­hén szólva tévedett. A kongói alkotmány 15. cikkelye ugyanis egyértelműen kimondja: «Az ál­lamfő a parlament két házának képviselőivel együttesen gyako­rolja törvényhozói hatalmát.« Márpedig a kongód parlament két háza, amely az alkotmány szavai szerint «egyedül illeté­kes az alaptörvény értelmezésé­re«, szeptember 12-én ismétel­ten határozatikig törvénytelen­nek minősíti Kaszavubu dönté­sét és teljhatalmat ad Lumum­ba kormányának. Ezt követően kerül sor a par­lament félreállítására és — Mo­butu ezredesre. Szeptember 14-én este 7 óra­kor, Van Horn svéd tábornok­kal, az ENSZ-erők kongód főpa­rancsnokával való kétórás tár­gyalás után Mobutu a leopold- villei rádióban beolvasta az ENSZ-parancsnokságon : megszö­vegezett nyilatkozatot a hatalom átvételéről és egy órával ké­sőbb a Biztonsági Tanács ülésén •— Hammarskjöld villámgyors leopoldvillei helyzetjelentése alapján — Wadsworth amerikai ENSZ-megbízott «az előállott új helyzetre« hivatkozva kérte, hogy ne fogadják él a Kongói Köztársaság képviselőjének, Tho­mas Kanzánák mandátumát. Hosszúra nyúlna a gondosan megszőtt összeesküvés minden egyes szálát nyomon követni, de a tények így' is világosan be­szelnek: Kongó törvényes kor­mányának szisztematikus meg­bénítása, majd megfőj tási kísér­lete után csupán az egész folya­mat logikus betetőzése volt, hogy közvetlenül Hammarskjöld 1961. január 5-i, KaszavubunáL tett látogatása után adták belga kézre a kongói nép megtörhe­tetlen szabadsághősiét) Mind ez ideig — a Szov­jetunió és az afro-ázsiai orszá­gok ismételt követelése ellenére — Hammarskjöld a kisujj át sem mozdította. Most, a gyilkossá­gok bevallása után, vizsgálatot javasol. Utólag! Mindezek után «sajnálkozik« Lumumba halála miatt, s azt merészeli állítani, hogy ő semmiért sem felelős, mert «nem volt kellő felhatal­mazása«. Amikor pedig a Szov­jetunió és egyre több afro-ázsiai ország megállapítja a főtitkár legsúlyosabb bűnrészességét és lemondását követeli, Stevenson, amerikai ENSZ-megbízott ezt «ENSZ-eUeni hadüzenetnek« mi­nősíti. Nos, Hammarskjöld kongói bűnlajstroma cáfolhatatlan bi­zonyíték rá, hogy pontosan for­dítva áll a dolog. Az ENSZ fő­titkára az, aki hadat üzent az ENSZ tekintélyének és becsüle­tének, az ENSZ első tisztviselője az, aki a gyarmatosító koalíció végrehajtó közegeként hadat üzent Kongó függetlenségének s egyszersmind a világ minden szabadságszerető népének. Az ENSZ-nek csak javára válik, ha becsületének sárbatipróját, a kongói hazafiak gyilkosainak bűnsegédi bűnrészesét eltávolít­ja a világfórum legmagEisabb tisztségéből... N A P T A B 1961. február 19, vasárnap Névnap: Zsuzsanna Napkelte: 6 óra 46 perc Napnyugta: 17 óra 12 perc « — ügyeletes orvosi szolgála« tot ma, vasárnap reggel 7 órá­tól este 19 óráig dr. Hajdú Sándor tart a kecskeméti SZTK- székházban. — Megyei tanácstagi fogadóórát tart Baján a városi tanács épü­letében 21-én, kedden de. 10 órától Fekete László. Évforduló Száz évvel ezelőtt, 1861. feb- rvár 20-án halt meg Eugene Seribe francia író. Munkatársai­tól együtt mintegy 500 színdara­bot és operaszöveget, regényt, novellát írt, melyeket korában sokat játszottak és olvastak. Kö­zülük a ma is színen levő Egy pohár víz alkotott maradandó si­kert. — Fogadóórákat tartanak a VI. kerületi pártvezetőség tag­jai hétfőn délután 4 órától este 7 óráig a Czollner téri párt­székházban. — Százezer egyetemista és középiskolás diák dolgozik majd nyári építőtáborokban a máso­dik ötéves terv idején. A KISZ első kongresszusának határo­zata értelmében az idén 23 építőtábort szerveznek, ahol július 2-től augusztus 26-ig két­hetenkénti váltásokkal, napi hatórás munkaidővel, előrelát­hatóan 27 ezer fiatal dolgozik. — Gyorsabb a ruhatisztítás a Kecskeméti Patyolat Vállalat 17 ezer forintért vásárolt, nagy­teljesítményű csavarógépével. A gép egyszerre 35—10 vizes ruhadarabot képes kicsavarni. Érdekessége, hogy 10 perccel a berakás után majdnem szára­zon „adja vissza” a különböző holmikat. — Ankétot rendezett boltve­zetői részére a bajai járás földművesszövetkezeti központ­ja. Az árubemutatóval egybe­kötött ankéton ismertették a tavalyi év eredményeit és meg­határozták az idei fontosabb feladatokat. Az ankéton szóba került még a tojás- és barom­fifelvásárlás is. — Talált tárgyak. Egy járőr­táska várja átvételét a Kecs­keméti Városi és Járási Rend­őrkapitányságon. A táskában kenyérruha, mezőgazdasági szakkönyv ■, munka- és üzem­anyag-elszámolási lap van. — Ugyanitt C. 99 501, 62 428 02 083, 100 017 és B. 40 666 sz. kerékpárok is átvehetők. 'Jjaaatzi ruhákat mutattak bt. DCecjkentéfett A Bács-Kiskun megyei Ruhá­zati és Kiskereskedelmi Válla­lat nagyszabású tavaszi divat- bemutatót rendezett a Hírős Étteremben. A műsorral egybe­kötött előadáson több mint fél­száz női és férfiruhát mutattak be. A divatbemutató szervezé­sében és a ruhák bemutatásá­ban a vállalat KISZ-szervezete jeleskedett. — Laboratóriumot rendeztek be Pécsen a magyarországi bá­nyák szénporrobbanás veszé­lyének vizsgálatára. A műsze­rek a szénpor 18-féle robba­nási jellemzőjét vizsgálják, s Eiszerint döntik el, hogy aa egyes szénfajták mennyire rob­banásveszélyesek. — Szűrővizsgálatot tartottak Homokmégyen a kalocsai kór­ház orvosai és egészségügyi dolgozói. Ez alkalommal 738 homokmégyi lakos egészségi ál­lapotáról született j ílemény. Ennek eredményeként számos lappangó beteség gyógyíttatá­sára hívták fel a vizsgálaton résztvevők figyelmét. — Törzsgárda-jelvényt osz­tanak ki a Kecskeméti Kon­zervgyárban. A vállalatnál 20 és 25 év óta alkalmazásban le­vő munkások hazánk felsza­badulásának évfordulóján ve­szik át a megtisztelő kitünte­téseket; az 5, 16 és 15 eszten­deje ott dolgozók pedig terme­lési tanácskozáson kapják meg törzsgárda-jelvényüket. — Takarmánykeverő üzemet létesítenek Kalocsán. A kor­szerű gépekkel dolgozó üzem a város és a járás valamennyi termelőszövetkezetét ellátja majd megfelelő keverékkel. Az új üzem elhelyezésére megkez­dődött a helyiség kijelölése. — Hiúsági küldöttség uta­zott Helsinkibe Perjési László­nak, a Magyar Ifjúság Orszá­gos Tanácsa elnökének vezeté­sével. A delegáció tagjai részt vesznek majd a 8. világifjúsági és diáktalálkozó nemzetközi elő­készítő bizottságának alakuló ülésén. — Esztergomban őrzik az or­szág második legnagyobb köp­és szoborgyűiteményét, amely­nek igen értékes darabjai a 14 —15. századbeli faszobrok és táblaképek. Most, hogy a kárté­kony bogarak további pusztítá­sától megvédjék a ritka műtár­gyakat, olyan vegyszereket al­kalmaznak, amelyek gyorsan hatnak és teljes védettséget nyújtanak a kép- és szoborgyűj­teménynek. — Emberevő hiénák ga­rázdálkodnak a nyasszaföldi Mlange-hegy lábánál. A rend­őrség figyelmeztette a lakossá­got, hogy a nagy hőség elle­nére se aludjék senki éjszaka a házak verandáin, mert em­berevő hiéna falkák járják a vidéket és eddig már négy af­rikai gyermeket marcangoltak szét. — Egyévi börtönnel sújtotta a kalocsai járásbíróság Vékony János volt italbolt vezetőt. A nagystílű szélhámos esalást és sikkasztást követett el a Ven­déglátó Vállalat kárára. — A Kecskeméti Építők Ka­tona József filmszínháza feb­ruár 19-i műsora: „Az elva­rázsolt herceg”. 227 JELENTKEZZENEK A KÁROSULTÁK! A Kecskeméti Városi és Já­rási Rendőrkapitányság ma­gánszemélyek sérelmére elkö­vetett sorozatos csalás miatt bűnvádi eljárást indított Kis Juhász Anna és Körös Jánosné kecskeméti lakosok ellen. A körmönfont csalók múlt év ka­rácsonya előtt családos embe­rekre vetették ki hálójukat és hamis ^ nyugták ellenében kü­lönböző pénzösszegeket vettek fel tőlük. Kis Juhász Anna és Körös Jánosné ez év januárjá­ban újabb fondorlathoz folya­modtak: a református egyház kiküldötteinek adták ki magu­kat és a hiszékeny hívőket te­temes összeggel károsították meg. A kapitányság kéri a károsul­takat, hogy feljelentéseiket ké­sedelem nélkül tegyék meg az első emeleti 35-ös számú szo­bában.

Next

/
Thumbnails
Contents