Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

1981. február 18, szombat mm 8. oldal Egy elmaradt - s a kimondott szó AZ ELNÖK GALAMBJAIVAL LÄTVA, figyelve a (kiskőrösi fanácsháza előtt és folyosóin be­szélgető parasztok népes cso­portjait, egy közel huszonhárom esztendővel ezelőtti beszélgetés jut eszembe. Elmondom emlé­keztetőnek. Vándorúién járva, 1938 au­gusztusában egyik barátommal elvetőd tem Kiskőrösre is. Fiatal, mezítlábas parasztember csapó­dott hozzánk kísérőül, hogy el­mondja nekünk, a két dunán­túli diákgyereknek: milyen ki­látástalan a kiskőrösi parasztok helyzete. Miután alapos részletességgel vázolta az akkori állapotokat, elmesélte, hogy az azelőtti évek valamelyikén Eckhardt Tibor, a Kisgazdapárt főtótumfaktuma a Szarvas Szálló előtt megrende­zett nagygyűlésen élesen bírálta a kormányt. — Oly nagy volt akkoriban az elégedetlenség, hogy csak egy szó kellett volna még — mond­ta kísérőnk —, s a dolgozó pa­rasztság kapát ragad, hogy meg­küzdjön igazságául;. AZ A SZÓ azonban nem hang­zott el, s akkor még nem tud­ták a kiskőrösi parasztok, hogy a hatalom urainak sohasem volt szándékában kimondani azt. Hi­szen elenyésző részük is csak a tömegek félrevezetésére játszot­ta meg az ellenzék ieskedőt Így hát nem ragadtak egy tö­megbe állva kapát a kiskőrö­siek, és még sokáig, a felsza­badulásig minden a régiben ma­radt. Még egy holdat írjanak be MOST azonban megragadják a kapát. Tömegesen. Csakhogy más ok miatt és más módon, más cél végett for­gatva. Szenvedélyük tüzét nem a kétségbeesés, hanem a felisme­rés táplálja: nem sókra mentek már az egyénileg gazdálkodás­sal. Ezért hagytak fel vele, s az egész községben tíz szakszövet­kezetbe tömörültek. Egyikük kijelentése sejteti lé­pésük okát, de célját is: »Ré­gebben, már tíz éve így kellett volna tennünk.« ■ »Tegnap a szakszövetkezetbe való belépéskor elnéztem a pa­pírt, amit édesanyám «adott és csak 1578 négyszögöl szőlőt dik­táltam be, pedig egy holddal több a szőlőm« — olvasom egy, a tanácsnak írt levélből. — »Ké­rem. legyenek szívesek azt az egy holdat is beírni.« VALAHOGY így álltak össze, ilyen »jaj, ld ne hagyjanak a közösből« gondolattal több mint négyezren, 13 ezer holdat meg­haladó földterülettel, amelyből 3,4 hold szántó, 1,2 hold szőlő jut egy-egy tagra. Szakítottak a régivel JÓ ÓRÁJA ülök már Torgyik Pállal, a tanácselnökhelyettes­sel szemben, a hivatali szobájá­ban, amelynek ajtaján papírtáb- ián ez olvasható: »A szakszövet­kezeti operatív bizottság.« Négy mondatnál sem tudtunk többet váltani az egy óra alatt, mert az újdonsült szövetkezeti tagok egymásnak adják a küin- j eset. Ki az öregeknek járó adó- j kedvezmény ügyében keresi az; ©O ezer forint hitelengedmény A dusnoki Munkás—Paraszt Szövetség Termelőszövetkezet szép eredményeket ért el az el­múlt gazdasági évben és 31,33 forintot oszt munkaegység-elő­legként. A szövetkezet 1960. évi áru- termelési tervét 126,6 százalék­ra teljesítette és közel 60 ezer forintos hitelengedményben ré­szesült. Az új évet már 245 tag­gal és 1900 holdas területtel kezdi a Munkás—Paraszt Ter- melöszövetkzet ' I Kiskőrösi mozaik — elnökhelyettes*, ki más végett, de a többség azért jön, hogy tisztázza: melyik szakszövetke­zetbe is tartozik a tíz közük Mondják a magukét, az idő­sebbek tótul, a fiatalabbak ma­gyarul, de lényegében egy nyel­ven, a jövő, a szocializmus nyel­vén, mert a legalább száz em­ber közül egyetlen, egy sincs, aki akár egy félre-szóval, vagy szavának hangsúlyával, a tekin­tetével, egyetlen gesztusával is arról árulkodnék, hogy meg­bánta, amiért szakított a régi­vel. A HANGULAT felemelő. A község halhatatlan szülöttének, Petőfi Sándornak a falon függő portréja mintha megelevened­nék^ mondaná: »Az én népem.« Megteremtik a közös alapot TORGYIK Pál kimeríthetetlen a tájékoztatásban, a tanácsadás­ban. Ügy ismeri a határt (Cehed rész, Sivány dűlő, Pandúrhalom stb.), akár a tenyerét. Végük vagy három óra múl­tán, időt tud szakítani nekem is, s elmondja: hogyan vág neki a gazdálkodásnak a tíz szak- szövetkezet. Mindenekelőtt ő már elbe­szélgetett a vezetőkkel árról is, hogy a község államunk iránti kötelezettségének eleget kell tenni: a többi között 52 vagon kenyérgabona, több mint félmil­lió tojás, 500 hízott sertés sze­repel a felvásárlási tervben. — s ami az utóbbit illeti, mind­egyik — nagyjából azonos terü­letű — szakszövetkezet legalább ötven sertés hizlalását vállalta; százra már meg is kötötték a szerződést NO, DE hogyan lesz a szőlő­vel? A tagok mindegyike egyé­nileg müveH, de ahol lehetőség lesz rá, közösen végzik a lóeke- kapálást, a motoros permetezést A termésből 6aját szükségletre mindenkinek meghagynak há­rom hektoliter bort, s az ezen felüli mennyiség zömére szer­ződést kötnek az állami felvá­sárlóval. A közös alapra a szántóterü­letek kataszteri tiszta jövedel­mének minden aranykoronája után 10 forintot fizetnék a szö­vetkezeti tagok, ami az egész községben összesen közel 4 mil­lió forintra rúg. EZENKÍVÜL üzemviteli költ­ségre (műtrágya, rézgálic, köny­velő fizetése stb.) a szőlő és a szántó minden holdja után 200, illetve 100 forintot is fizetnek. Irodahelyiség híján a szomszéd szobában négy szakszövetkezet tagjai két nap alatt — a kezdet kezdetén — 37 810 forintot ad­tak erre a célra. Alig várják a tavaszt — Felvilágosító kisgyűlések persze voltak és a végrehajtó bizottság mind a tíz tagja pat­ronál egy-egy szakszövetkezete* — mondja a vb-elnökhélyettes. — És nem tekintget hátra sen­ki, mindenki alig várja, hogy az idő megengedje a közös mun­kát. Hogy kapát foghassanak vala­mennyien. Mint annak idején, más céloktól vezérelve akarták. S ARRA az elmaradt suhin­tásra is gondolva, bizonyára mindegyikük még erősebben markolja meg a kapa nyelét, mert a szó. az ő igazságukat is kifejező szó — persze, nem az eckhardttiborok szájából — el­hangzott: a szocializmust Kiskő­rösön is kell építeni! Tarján István Évente négyezer mázsa hal fogy el megyénkben Megyénkben két üzlete van — Kecskeméten és Baján — a Halértékesítő Vállalatnak. Ezek az üzletek évente több mint 8 millió forint értékű, közel 4000 mázsa halat hoznak forga­lomba. nyolítottak le. Fejlődő halgaz­daságaink ebben az évben is biztosítani tudják a halellátást. Megyeszékhelyünkön január hó­napban már 170 mázsa hal ke­rült eladásra. Fenyvesi József, & jánoshalmi ŰJ Élet Termelőszövetkezet elnöke szabad idejében galambászattal foglalkozik. Postaga­lambjaival évek óta sikeresen szerepel különböző versenye­ken. Képünkön kedvenceit etetgetL (Pásztor Z. felvétele.) Az évszázad harmadik legderultebb januárja volt az elmúlt hónap A z Országos Meteorológiai Intézet Kecskeméti Ag­rometeorológiád Obszervatóriu­ma értékelte az elmúlt hónap időjárását. Megállapította, hogy a rendkívül enyhe és csapadé­kos, valamint mérsékelten derült decembert átlagos hőmérsékle­tű, kissé száraz és igen derült január követte. A legerősebb felmelegedés a hónap folyamán 3-án volt: 10 Celsius fok. Hu­szonöt fagyos napról számol be az értékelés. Nyolc olyan nap volt. amikor a hőmérséklet mí­nusz 10 fok alá süllyedt. A nap­sütéses órák száma 104, az át­lagnál 43 órával több. Ebben az évszázadban ennél derül tebb ja­nuár Kecskeméten mindössze kettő volt, 1918-ban és 1950-ban. A csapadék havi összege 30 szá­zalékkal kevesebb az átlagnál, 27 mm. A legnagyobb (24 órás) csapadék 9,7 mm, 2-án hullott eső alakjában. 24-én és 25-én havazott. A hóréteg legnagyobb vastagsága 8 cm volt. Időszerű növényvédelmi leendők februárban Szántóföldem Amennyiben a vetés fölött jégréteg képződött, azt törjük meg, a felfagyott őszi vetéseket hengerezzük. Az összegyűlt csapadékvizet eresszük le. Ha a talaj felszikkad és járható, a mezei pocok ellen Arvalinnal védekezzünk. A csúcsártól H<3! porozószerrel irthatjuk. A korai vetésű tavaszi búza és árpa ve tőmagot az üszögíertőzés rile Higosannal, vagy Germisann; védjük. A csávázott vető magi felhasználásig a raktár rikülö nített részében tároljuk, a bur­gonyaprizmákat ellenőrizzük és szükség esetén szellőztessük 116-an Kaptak oklevelet A halfogyasztás állandó nö­vekedésére jellemző, hogy a kecskeméti Gáspár András ut­cai halüzlet például az elmúlt évben 912 ezer forinttal — 28,6 százalékkal — árult többet az 1959-es évinél. Az 1960-ban áru­sításra került hal mennyisége 1890 kilogramm volt Kecske­méten. A bajai üzletben még ennél is nagyobb forgalmat bo­Allami gazdaságainkban több mint 2000 nő dolgozik. Bátran állíthatjuk, hogy valamennyien becsülettel vették ki részüket az elmúlt évben is a munkából. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1960-ban 116-an kaptak Kiváló dolgozó oklevelet, 107 nőt pe­dig jelvénnyel jutalmaztak. Az állami gazdaságokban dol­gozó nők közül 82-en vesznek részt különféle oktatásban: esti általános iskolában, techniku­mokban, gimnáziumokban és főiskolán gyarapítják tudásukat. Ami nincs a szövetkezeti gazdák borítékjában Megtörtént a zárszáma­dás a jánoshalmi Üj Alkot­mány Termelőszövetkezetben is, amely december végére 700 termelőszövetkezeti gazdát számláló, 3000 holdas szövet­kezetté fejlődött. Részesedést azonban csak az a 150 család kapott, amely a múlt évi lét­számot alkotta. Egy munkaegy­ségre prémiummal együtt 25 forint jutott. Ha csak ezzel a viszonylag közepes részesedéssel mérjük a szövetkezet eredményeit, — nagyon hamis képet kapunk. Mert ennél jóval többet lehe­tett volna osztani, ha a szövet­kezeti gazdák okos megfonto­lással úgy nem döntenek, hogy a jövedelem jelentős részét be­ruházásokra — méghozzá saját erőből való beruházásokra — fordítják, amelyek az Idén ad­ják majd vissza kamatostól a mostani áldozatot. Termelési eredményeivel mél­tán dicsekedhet az Üj Alkot­mány. Búzából a tervezett 10 helyett 13,60 mázsát arattak holdanként, a 140 hold négyze­tesen vetett kukorica 17 má­zsás morzsolt átlaggal fizetett. Hízóbaromfiból a tervezett 1850 helyett 2217 darabot értékesí­tettek, több ezer tojást és tekin­télyes mennyiségű tollat. Az áruértékesítési ter­vet 115 százalékra teljesítette a szövetkezet, 1 millió 871 ezer forint értékben. Egy hold redu­kált szántóra 2923 forint ter­melési érték jut. A múlt év során az áruérté­kesítésből és állattenyésztésből eredő bevétel aránya csak 48 százalékos volt a növényter­mesztés 52 százalékával szem­ben. Egy év alatt azonban na­gyot fejlődött az állattenyész­tés. 1959 végén a 100 holdra jutó számosállat-létszám 16,1 volt — a múlt év végére közel 21 darabra szaporodott. Ho­gyan? Ügy, hogy az év elején tervezett 48 ezer forint helyett közel 70 ezer forintot fordítot­tak tenyészállat-vásárlásra. Az Új Alkotmány az elő­irányzott 281 ezer forint helyett 411 ezer forintot ruházott be tavaly s ami lényeges: ebből 65 százalék a saját erő s csupán 35 százalék a beruházási hitel. Ezek a számok takarják tehát a kiosztásra nem került forin­tokat! A mindössze 25 ezerre tervezett építkezések helyett például 256 ezer forint értékűt végeztek el. Csak a jelentőseb­beket említve: elkészült egy 20 vagonos góré, alatta sertésfiazta- tóval és 400 férőhelyes hizlaldá­val, 3 ezer férőhelyes szerfás csibenevelő s most épül 129 ezer forintos teljesen saját be­ruházással egy takarmányelő­készítő is. Az idén megnövekedett le­hetőségek arányában tovább fejlesztik az állattenyésztést. Sertés-törzstenyészetet akarnak, amelynek szaporulatát tenyész- anyagként értékesítik, a tehe­nészetet törzskönyvi állomány­ba vétetik. Űjabb építkezések vannak soron: növendékmarha- istálló, újabb fiaztató, süldő­szállás, hizlalda s mintegy 25 vagon befogadóképességű góré készüL : Gyümölcsösben Folytassuk a fa tisztogatást, a törzsápolást, a fák koronájának ritkítását és metszését Fagy­mentes időben kezdjük meg a rügyfakadás előtti permetezést. A kaliforniai pajzstetű ellen téli hígitású mészkénlével, vagy a szilárd mészkénié (Neopol) 5 százalékos oldatával védekez­zünk évenként. Az alma- és körtefákat minden harmadik évben 5 százalékos, a szilvafá­kat 4 százalékos gyümölcsfa­olajjal permetezzük. Nagyüzemi gyümölcsösökben Wofatoxszal is permetezhetünk pajzstetű ellen, akkor, ha a hőmérséklet 12 Celsius fok fölött van. Ha a pajzstetűn kívül erős lisztharmatfertőzés is tapasztal­ható, akkor ugyancsak téli hí­gitású mészkénlevet használha­tunk úgy, hogy még 50 dkg vasgálicot is keverünk a per- metléhez. Szőlőben A szőlőkaró repedéseiben hernyóalakban telelő szőlőllon- ca ellen, a karót láng fölé tart­va fertőtlenítsük. A szőlő for­gatásakor — különösen homo­kon — cserebogár pajorokat HCH porozással irtsuk. Szűcs József Gyorsabban, frissebben Oldalkocsis motorkerékpá­rokkal szállítják a péksüte­ményt áprilistól kezdve Szak- már, Foktő, öregcsertő, Bátya és Úszód községek élelmiszere­ket árusító földművesszövetke­zeti boltjaiba.

Next

/
Thumbnails
Contents