Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Jelentkezik a fél világ Recsegés, zúgás 'közé ékelő­dött beszédfoszlányok erőiköd nek nagysokára felénk a hang­szóróból. A szikár honvédszáza- öos — szín ehagyott munkászub- bonyában — csavargatja a fe­kete gombokat; gyors, határo­zott mozdulatokkal kapcsolókat fordít.. hamarosan jól érthető, jellegzetes mlkrofonhangon an­gol szó csendül. Feszült figye­lem ül a sovány férfiarcon, s amikor a hang elhallgat a gya­korlott kéz átkapcsol adásra. Egy apró lámpa kigyullad és sűrű, zöld villogással kíséri a százados hangját Lágyan ömlik az angol szó: — Figyelem, figyelem! Itt a HA 8 KUC adó jeüentíkezik. Ké­rem, válaszoljon! Ugyanez a jelzés áll a készü­léken is: A kecskeméti MHS rádiósklub rövidhullámú adójá­nak nemzetközi neve. — Olasz amatőr — mondja kurtán, amikor befejezte az adást és átállítja a készüléket vételre. A tiszta, erős hang is­mét jelentkezik. Szalad a ceru­za a papíron, egy nagy könyv rovataiba jegyzi a hangszóróból özönlő adatokat. — Most előveszek egy QSL- lapot — szólal meg Hetényi százados, a klub vezetője, ami­kor az idegen szó elnémul —, felírom rá az olasz jelzését a beszélgetés időpontjait és elkül­döm a címére. Ö ugyanezt teszi és ezzel kölcsönösen igazoltuk a kapcsolat létrejöttét A szekrényhez lép és díszes levelezőlapot vesz élő. Rajta a jelzés: HA 8 KUC. A HA azt jelenti, hogy Magyarország, a többi a körzet és az állomás adata. Vaskos köt egekben más, hasonló lapok is állnak még a polcokon. Az egyik, gondosan rendezett köteget a kezembe nyomja Nézegetem. Minden le­velezőlapon más-más kép. Az egyiken havas táj, a másikon repülőgép, emezen rádiótorony... A képeken nagy betűkkel az ál­lomások jele. — Ez mind valamelyik kül­földi amatőr QSL-lapja. Bizo­nyos számú lap összegyűjtése után kapunk egy diplomát. Kü­Ez a QSL-Iap Minszkből jött Kecskemétre. lönböző fokozatú diplomák van­nak. A mi klubunk egy sereg ilyet őriz már. Válogatom a tarfka levelező­lapokat — Ez Ciprusból jött... ez Dél- Franciaországból... ez a hal­ványkék a Kirgiz SZSZK-ból... Észak-Amerikától Szibériáig, Skandináviától Dél-Amerikáig | számtalan rádióamatőrrel sike­rült már kapcsolatot teremte­nünk. A klubtagok néha fél éj­szakát itt töltenek a készülék mellett és tallózgatnak a titok­zatosan zengő éterben. Több­nyire angol nyelven folyik beszélgetés, de gyakran van szükség a németre és az orosz­ra is. Elcsodálkozom. Mennyi mun­ka, mennyi fáradság és tanulás J árán sikerült összegyűjteniök rövid egy esztendő alatt — eny- nyi ideje működik az adó — a klub fiatal tagjainak ezt a szí­nes levelezőlap-tömeget. Nem­csak az adókészülék mellett ül­tek, hanem könyvek fölé ha­jolva tanú1- \ is oroszul, néme­tül, angolul, hogy megérthessék egymást a fél világgal. Az eredmény mutatós, szívet, szemet gyönyörködtető látvány. Valóságos bélyeggyűjtő paradi­csom a sok külföldi levelezőlap színpompás halmaza. De az igazi eredmény, és az igazi cél nem ez. Fiatal fiúk és lányok hasznosan töltik itt a szabad idejüket és már zsenge korban megszokják, . hogy eredményt csak áldozatokkal, sok tanulás­sal és elmélyült munkával ér­hetnek él. (m. I.) HALLATLAN ESET A SS. sz. Általános Iskola szám­tanórájára szakfelügyelő érkezett« — Kérem a legjobb három tanulót a táblához — mondta. Szeretném látni a tudásukat! Kiment az első és jól megoldotta a kapott feladatot. Ugyanígy a má­sodik is. Akkor lassan, félig elfor­dulva kibotorkált a harmadik. A felügyelő levette, majd megint fel­tette a szemüvegét. Nézegette a fiút a táblánál. Aztán rájött, hogy ez a harmadik fiú már kint volt a táblánál. Elsőnek. — Miért te jöttél W megint? — kérdezte homlokát ráncolva. — Csak nem engem akartál becsapni? De, ha igen, miért? — Bocsásson meg — sütötte le szemét a gyerek —, valóban más helyett akartam felelni... — Ez hallatlan — ütött az asztalra a szakfelügyelő. A gyerek bűntuda­tosan lógatta a fejét, de megszep­penve hallgattak a többiek Is a pa­dokban. — És ki helyett akartál felelni? — A barátom helyett, aki a har­madik legjobb matematikus az osz­tályban. .. Elment labdarúgó-mér­kőzésre, és úgy gondoltam, hogy. •. A szakfelügyelő a tanítóhoz for­dult: — De hogyan engedhette meg ön, a nevelő, ezt a csalási kísérletet, hiszen jól ismeri tanítványait... Mi­ért nem akadályozta meg? A tanító elpirult: — Bocsánat, szakfelügyelő elvtárs, de nem ismerem a gyerekeket. .. — Nem ismeri? Hallatlan!. .. De hát ez hogyan lehetséges! Ügy, hogy én nem tanítok eb­ben az osztályban. Egyik kollégá­mat helyettesítem, aki kiment a labdarúgó-rangadóra. A felügyelő arcán halvány mosoly nyomai játszottak, szeme vidáman csillogott. — Mondhatom, nagy szerencséjük, hogy én jöttem és nem a kollégám. Az majd ellátta volna a maguk ba­ját!. .. De hát én csak helyettes vagyok és megértő ember. A kolléga szintén kiment a rangadóra. .. /T^íTiloiltiira i Sznxxrt) háztartási kisgép, rádió, televízió villamossági cikkek és jármű-kiállítást rendeznek. 1951 _ Szabadszállás jan. 7-én és 8-an: j£erekcgyháza l7sá<k 1961. jan. 14-én és 15-én: ^^,5, 1961. jan. 21-én és 22-én. Jánoshalma „„ . , „ . . Kiskunmajsa 1961. jan. 28-án és 29-én. xiszakécske , , , , , ... Kunszentmiklós 1961. febr. 4-én és 5-én. Dunavecse Az egyes cikkek működés közben kerülnek bemutatásra. ] HASZNOS TANÄCSADÄS. A kiállított áruk a helyszínen és a szövetkezeti szaküzletekben MEGVÁSÁROLHATÓK. 3094 O 0OOO<K><><K><X>OO<>O<>O<>O<X><>OO<><><>O<>OO<>OOO<><>OOO<>O<>OO<J Hit várnak 1961 -t5l sportolóink A Bajai Bácska kosárlabdázói javuló reményekkel indulnak az évnek. Most az ötödik helyen áli?iák, de feljebb szeretnének kerülni, és ehhez a szerencse már hozzájárult. Ugyanis a sor­solás szerint a legesélyesebb el­lenfeleik Bajára jönnek a baj­noki mérkőzésekre. S a hazai pálya mindig előny. Kovács József és Vétek Fe­renc, akik a válogatott keret tagjai, most jöttek haza Buda­pestről kéthetes edzőtáborból. A tavaszi idény kezdete előtt még részt vesznek a tatai tábor ed­zésem is. A Bajai Bácskában játszik Rácz János és Rátvai József is, mindkettő országos ifjúsági vá­logatott. A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰSORA: Január 1-én, vasárnap délután 3 órakor Év végén kiderül Szilveszteri kabaré. Bérletszünet, 6 — Bizonyára egy tengeralatt­járó hozza, legalábbis azt hi­szem. Akárhogy is. a partra­szállást rádióüzenet jelzi majd, amely azt mondja: »Megérke­zett a hangoló...« Nos, mi hagy­juk, hogy megérkezzen. Es cse­lekszünk, amikor matematikai bizonyossággal meggyőződtünk arról, hogy nemcsak elfogjuk, hanem élve fogjuk el __ Meg­ér tettük egymást, kapitány?... Élve... Az az ember nyilván sok mindenről tud... És csak az élők beszélnek. A holtak nem... Pompás ez a tea. Milá­nóban komisz... Most pedig hagyjon pihenni néhány órát... De azalatt lásson neki és ta­nulmányozza azokat a helyeket, ahol egy tengeralattjáró meg­közelítheti a partot Santa Mar- gherita és Camogli között... Is­merni és ellenőrizni kell vala­mennyit .. ön vezeti majd a műveletet, személyesen. Pontosan a Müller ezredes számára fenntartott szoba alatt volt a „Tudakozó”, a 25-ös számmal megjelölt helyiség. Egész Genova ismerte, leg-' alábbis hallomásból. Akinek csak rokona vagy barátja bör­tönben ült, az mind odajött, hogy felkutassa, híreket szerez­zen felőle és engedélyt kérjen, hogy küldhessen neki valamit. Keresztbe állított hosszú pult választotta el a látogatókat a tisztviselőktől. Emezek hárman voltak: egy őrmester, egy köz­legény és egy gépirónő; mind­annyian meglehetősen udvaria­sak, sőt, csaknem kedvesek. A helyiséget nyolc órakor nyitották ki a közönségnek. Ám aznap reggel két hölgy — egy idős és egy fiatal — már fél­nyolc óta üldögélt és várako­zott az egyik pádon a közül a négy közül, amelyek az előszo­ba bútorzatát alkották. Egysze­rű ruhájuk ellenére lerítt ró­luk, hogy tehetős családból va­lók. Az idősebbik vörösre sírta a szemét, s arcát feldúlta a fáj­dalom. A fiatalabbik ellenben valósággal kővémeredtnek lát­szott: s még akkor is, amikor kísérőjéhez simult, valami ke­ménység és ellenséges érzület szikrázott a tekintetében. Ök voltak az elsők, akiket fo­gadtak. S az esetükre vonatko­zó adatokat az idős hölgy kö­zölte Walter őrmesterrel. — A fiamról van szó... Ez itt a menyem... Michele Riva hadnagyról... A múlt héten, csütörtökön tartóztatták le, Sa- vonában. És nem tudjuk, miért, sem azt, hogy hová vitték. Az én fiam sohasem foglalkozott politikával. Afrikában és Albá­niában harcolt. Még ezüsérmet is kapott... — Rivát mondott asszo­nyom? — kérdezte az őrmes­ter, miközben a lajstromot la­pozgatta. — Riva Michele, apja neve: néhai Tomaso... Múlt csütörtö­kön tartóztatták le... Az őrmester megtalálta r nevet, s egy ideig mozdulatla­nul nézte. Arca kifejezését nem lehetett látni, mert ráhajolt a lapra. Csak annak a hangnak a hallatára emelte fel fejét, amely rossz németséggel köszöntötte: — Guten Morgen... Zavarok? Az ajtóban Grimaldi jelent meg. A szociális köztársaság nemzeti gárdájának őrnagyi egyenruháját viselte. — Foglalom helyet, őrnagy úr... Szolgálhatok valamivel? — Ó, kérem... Előbb a höl­gyek! — S bokáját összecsapva, meghajolt feléjük. — Ríva Michele hadnagyot — mondta Walter, és tekinte­tét ismét a lajstromra szegezte, hangjának pedig ünnepélyes nyajuatékot adott — azzal a — Hiába keresed — szólalt meg a nő —, eldugtam őket. váddal tartóztatták le, hogy azokhoz a fegyveres bandákhoz tartozik, amelyek csapataink biztonsága és a salói törvényes kormány éUem tevékenykednék. — Törvényes?! — csattant fel a fiatalasszony. Walter vállat vont. — Bocsásson meg neki -— mondta az idős hölgy —, a menyem csak néhány hónapja ment férjhez, s annyira meg­rendült ettől a... Oly nehéz idők ezek... (Folytatása következikJ este 7 órakor Suppé: Huncut asszonyok nagyoperett 3 felvonásban. Bérletszünet. Mozik Műsora január 1-én, vasárnap Baja Központi: Thomas Mün­tzer, Baja Uránia: A cirkusz művészei, Bácsalmás: A Fekete tenger leánya, Dunavecse: Ran­gon alul, Izsák: Bölcsődal, Já­noshalma: Ellopták a hango­mat, Kalocsa: Háború és béke I. rész, Kecel: Mozart, Kecs­kemét Árpád: Az első csapat, Kecskemét Városi: Isten után az első, Kiskőrös: Az Eiffel-to- rony árnyékában, Kiskunfélegy­háza: Arcnélküli város, Kiskun­halas: Tacskó, Kiskunmajsa: A próba folytatódik, Kunszent­miklós: Légy jó mindhalálig, Mélykút: A holtak bolygója, Szabadszállás: Fűre lépni sza­bad, Tiszakécske Petőfi: Nor­mandia Nyeman, Tiszakécske Tisza: Fapados szerelem, január 2-án, hétfőn Baja Központi: Thomas Mün­tzer, Baja Uránia: 400 csapás, Kalocsa: Háború és béke I. rész, Kecskemét Árpád: Emberek és farkasok, Kecskemét Városi: Is­ten után az első, Kiskőrös: Tacskó, Kiskunfélegyháza: Arc­nélküli város, Kiskunhalas: Az Eiffel-torony árnyékában, Ti­szakécske Tisza: Az első csa­pat.

Next

/
Thumbnails
Contents