Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-10 / 8. szám
I. oldal 1961. január 10. kedd A Dunától—Párizsig Teher-e a népművelés? MESSZE van a Duna partja, * a Duna menti kis város, Nyugat egyik legnagyobb metropolisától. Párizstól. De szorgos asz- szcnyi kezek éppen oda címzett csomagot kötöznek. Matos Jánosné a színes hímzésű térítőkét vasalja. Ez is egy párizsi szállítmányba kerül majd. A cím: Rue de Choiseul Paris. Népművészeti árukat értékesítő cég a közvetlen címzett, olyan vállalat, akinek az igazgatója csak úgy kíváncsiságból, no meg az üzleti kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében már megfordult itt, Kalocsán a Kalocsai Népművészeti Szövetkezet falai között. A népművészeti ház csaknem a világ minden tájával tart fenn kapcsolatokat. Mióta a brüsszeli világkiállításon, * most a nyár folyamán, a moszkvai magyar kiállításon olyan hatalmas elismerést és sikert arattak a kalocsai hímzett térítők, még inkább növekedett a szövetkezet vevőköre. Több száz múvészkedő Kalocsa környéki és kalocsai parasztasszony nevében tartja a kapcsolatot a szövetkezet a világ nagy, művészeti árukkal foglalkozó cégeivel, s magánosok, gyűjtők százaival. A békés egymás mellett élés, a népek közötti baráti kapcsolatok szempontjából is tiszteletreméltó hivatást tölt be tehát ez a kalocsai vállalkozás, amikor a legmagasabb művészi színvonalú, emberi munka alkotta kincseket juttatja el a magyar nép művészetét kedvelő ezrekhez és százezrekhez, IGEN, nyugodtan beszélhetünk százezrekről, erre jogosít fel bennünket a szövetkezet évi árutermelésének több milliós érGruber Ferenc: Két és legelő A Rét és legelő első kiadása elfogyott, ezért a Könyvterjesztő Vállalat kívánságára a kiadó úgy döntött, hogy azt másodszor is megjelenteti. Az új könyvben a régi bevált tapasztalatokon kívül a rét- és legelőgazdálkodásban történt fejlődés, a tudomány és # gyakorlat eredményeit iparkodott összefoglalni az író. Az első kiadásból hiányzott a szikes talajú gyepek és azok megjavításának, valamint a homokos és tőzegtalajú gyepeknek ismertetése. E hiányokat a második kiadásban pótolja. A szépkivitelű, vászonkötésű könyv sok ízléses, jól kidolgozott fényképet is tartalmaz. Magyarországon, a Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint mintegy másfélmillió hold legelő és majdnem egymillió hold rét van, ebből is következik, hogy ez a könyv nagy érdeklődésre tarthat számot a szakemberek és a gazdák körében. teke. Közel 14 millió forintot érő hímzett népművészeti tárgy: terítő, egész ruha, szalvéták, futók indultak innen útnak. Egy részük a hazai boltokban talált gazdára, nagyobbik részük azonban külföldi családok otthonaiba kopogtatott be, s vitte el a magyar nép művészetének hírét, szerte a világba. Nem megvetendő részesedést osztanak szét a jól végzett munka eredményeképpen a szövetkezeti tagok között. Meghaladja ez az összeg az 1 200 000 forintot. A szép eredmény annak köszönhető, hogy körülbelül egymilliós értékkel teljesítették túl az 1060. évi terv-előirányzatot. Szöveg: Cs&ky Lajos Kép: Pásztor Zoltán A szövetkezet legkeresettebb készítménye az áttört, színes hímzésű terítő. Az egyik gyönyörű példányt Medvecz Zsófia részlegvezető éppen celofán tagakba helyezi. H alász Mátyás pedagógus, a j ászszen ti ászl ói művelődési otthon igazgatója hevenyészett felmondólevelét benyújtotta a községi tanács végrehajtó bizottságának, melyben kérte gyors leváltását. Indokai között több helytálló érvet sorakoztatott fel felmondásának igazolására. Többek között arról panaszkodik, hogy a művelődési otthon a nullával egyenlő támogatást kap a járási, illetve községi tanács végrehajtó bizottságától, s ez a szűkmarkúság rányomja bélyegét a kulturális munkára. Ezzel a megállapítással mi is egyetértünk, sőt a községi tanács vezetői is. Papp Ádám, a végrehajtó bizottság elnöke elmondta, hogy a községi tanács végrehajtó bizottsága hiába szavaz meg — az igényeket felmérve — jelentős összeget a művelődési otthon támogatására, a járási tanács pénzügyi osztályának piros ceruzája megskalpolja a költségvetésben feltüntetett összeget. Így történt, hogy 1961-ben kulturális célokra mindössze hétezer forintot engedélyeztek felhasználásra. Hát ez bizony nem sok! No, de ezen egy kis jóakarattal (több színvonalas kulturális rendezvénnyel) még mindig lehetne segíteni. Vizsgálódásunk eredményeként megállapítottuk, hogy nemcsak az anyagiakban való szűkölködés, hanem főleg a személyi torzsalkodások, veszekedések Jászszentlászló kulturális életének a kerékkötői. S ez a széthúzást előidéző folyamat pedig a községi tanácstól indult el. A népművelési munA csehszlovák uzemélelmezés sikere As elmúlt évben a csehszlovák dolgozók 28 százaléka (1270 000 ember) 5 089 üzemi étkezdében étkezett. Az üzemi étkeztetésben részt vevő dolgozók száma a harmadik ötéves terv éveiben eléri a 2 millió főt. Jelenleg az üzemi étkezdékben 2,20 Koronától egészen 5,50 Koronáig vásárolhatnak ebédet a dolgozók. A legolcsóbb ételt a dolgozóknak csupán 2,5 százaléka fogyasztja. A dolgozók több mint 93 százaléka a 3,15 —3,95 Koronás ebédet rendel. A vállalatok 1,10 Koronával járulnak hozzá a dolgozók üzemi étkeztetéséhez. Üászszentlászlói jegyzetek ka irányításának, megbecsülésének tekintetében a végrehajtó bizottság két választott vezetője (a tanácselnök és a vb- titkár) sem képvisel egységes álláspontot M indkettőnek — például merőben más a véleménye Halász Mátyás művelődési- otthon-igazgató tevékenységének megítélésében. Papp Ádám, a végrehajtó bizottság elnöke elismeréssel emlékezett arról, ahogyan a fiatal nevelő foglalkozik a serdülőkorú ifjúság ^kulturális nevelésével, a tanyai ismeretterjesztő előadások sikeres megszervezésével stb. A vb- titkár pedig elmarasztalta Halász népművelési tevékenységét, meid két alkalommal az ő utasítása ellenére nem fűtöttek be a művelődési otthon egyik termében. Hiba volt, de nem jóvátehetetlen, s ettől még Halász Mátyás végezhette jól is kulturális tevékenységét. Tájékozódó jellegű beszélgetésünk vége felé ő — már mint a végrehajtó bizottság titkára — is elismerte, hogy Halász Mátyás elvégzi a reá bízott feladatot. Szinte érthetetlen a hirtelen pálfordulás a vb-titkár részéről. Kiváncsiak vagyunk, vajon mi változtatta meg korábban alkotott negatív véleményét a művelődési otthon igazgatójának munkájáról? A két választott vezető közti véleménykülönbség is igazolja a végrehajtó bizottság titkárának következetlenségét. Felelősség- teljes munkakörben dolgozó elvtársainktól pedig több megértést, tárgyilagosabb megítélést, kollektív döntést, egységes álláspontot várunk. Nem állítjuk, hogy Halász Mátyás munkája közben nem követett el hibákat. Emberek vagyunk, valamennyien tévedhetünk, de ha a jóhiszeműségből adódó apróbb hibákról' van szó — mint Halász esetében —, akkor kötelességünk a tévedőket idejekorán figyelmeztetni, hogy visszatérítsük őket a helyes útra. Halász Mátyás, a kubikosból lett pedagógus is ilyen emberséges nevelésre szorul. Bizonyára *—1 meggyőződé« síink — hallgatna 6 is az okos beszédre Még mindig nem késő. A végrehajtó bizottságnak jogában áll, sőt kötelessége a vb-titkár figyelmét felhívni tévelygésedre és rávezetni a barátság, az együttműködés útjára. A sikeres nevelőmunka első követelménye a személyi ellentétek megszüntetése, az egyetértés szellemének megteremtése. Mert jelen esetben a vezetés kollektivitásának megsértéséről van szó a kulturális ügyek megítélósében. (ilyen körülmények között működhet-e a kulturális bizottság, megvalósíthatja-e a párt művelődés- politikai irányelveit, a termelő- szövetkezett község népművelési programját?) Jászszentlászlón az elmúlt hat évben az általános iskola nevelői közül — tisztelet a kivételnek — már majdnem mindegyik pedagógus megkísérelte a művelődési otthon igazgatását. Nem megyei gyakorlat ez, hanem sajátságos jászszent- lászlói jelenség Jó lenne, ha a jövőben véget vetnének a községben ennek az egymást váltogató tullicitálásnak. Az iskola igazgatója, Kurücz elvtárs elmondta, hogy ha Halász lemondását elfogadják, nem tudja, ki vállalja el a községben a művelődési otthon vezetését? Tudtával senki. A vb-titkár lapunk munkatársának így nyilatkozott: A nevelőik közül nincs, aki vállalja, ezek szerint úgy néz ki, ezt a munkakört is nekem kell betölteni. (Ez nem lenne éppen a legszabályosabb, mivel rendelet írja elő, hogy a művelődési otthon igazgatását csakis pedagógus láthatja el.) Illő lenne ezen elgondol■ kozni. Nem tudom, hogy Jászszentlászlón — ahol még van művelődési otthon Igazgató, aki jói végzi munkáját —■, mégis teherként kezelik a népművelést, mit szólnak akkor, ha esetleg csak rövid időre is, de becsukódnak a művelődési ház ajtói? Bieliczky Sándor 13. —- Ö, ezredes úr, micsoda meglepetés!... — Nekem. Mert én otthon vagyok ezeken a helyeken... De ön mi járatban van itt?.. ä Csak nincs valami baj ? ... — Nincs __— Grimaldi haboz ott egy pillanatig. Majd hirtelen ötlete támadt, és kijavította, amit mondott: — Azaz, mégis... De nem komoly dolog ... Egy rokon ... Távoli rokonom, anyai ágról... Egy fiú... Afféle éretlen fickó.. — Mi történt vele? — Németországba akarják deportálni, mert megszökött a katonakötelezettség elől... Félreértés ne essék, megérdemelné, mert a katonakötelezettség elől való szökés, olyan pillanatban, mint a mostani, igazolatlan és igazolhatatlan dolog... Igen ám, de itt van az anyám, aki nyolcvanéves ... — Azonnal szabadlábra kerülhet, ha kéri, hogy bevonulhasson csapatainkhoz... — Ezt mondtam neki én is, kedves ezredes úr... Tudja, mit válaszolt nekem? „A németek azt hinnék, hogy gyávaságból csinálom, és megvernének. A háború egyik legszebben kitüntetett tisztjének a fia vagyok, Garibaldi katonájának az unokája”... S ez igaz is. Kevély kölyök... , — Szeretem a kevély köly- köket... Nincs más vád ellene? — Nincs. Sosem foglalkozott politikával. Csak a sporttal törődik ... meg a nőkkel... — Hogy hívják? — Borghesio... Vittorio Borghesio ... — Őrmester, adja ide Borghesio Vittorio úr aktáit... Walter, aki először ámuldozva, majd gyanakodva figyelte a kettejük szívélyes párbeszédét, keresgélni kezdett az irattárban, és kihúzott belőle egy ak- taköteget. Aztán, miközben az ezredes átlapozta, komor tekintettel mérte végig Grimaldit, emez viszont kihívó mosollyal nézett a szemébe. — Valóban — mondta Müller —, nincs más vád ellene . .. őrmester, törölje az elszállítandók listájáról Borghesio Vittorio urat, és írja be a munkaszolgálatosok listájába... — De... — Mi az, hogy de? — Semmi, ezredes úr. Heil Hitler!... Az ezredes kiment a szobából, s nyomában Grimaldi is, aki mielőtt kifordult az ajtón, diadalmasan búcsút intett a dühtől kivörösödött Walternak. — Meg van elégedve, mérnök úr? — Ó, ezrédes úr, nem is tudom hogyan köszönjem meg önnek ... Már szaladok is, hogy közöljem a jó hírt öreg édesanyámmal. Engedje meg, hogy már előre is tolmácsoljam önnek az ő háláját és áldását... — Nem szeretem sem a hálát, sem az áldást. De látogasson meg, ha történetesen Milánóba visz az útja ... Albergo Regina... — Nem mulasztom el, kedves ezredes úr. Grimaldi hanyatthomlok rohant le a lépcsőn, átnyargalt az utca túlsó oldalára, s valósággal berontott az eszpresszó ajtaján. De mielőtt felkapaszkodott volna a félemeletre, megállt a lépcső alatt levő telefonnál. — Halló, ügyvéd úr? ... Halló? ... ön az? ... Azért telefonálok, hogy megerősítsem a tegnapi hírt, sőt, azt is megmondjam, mi lesz majd. Ért engem? ... Ügy van. ez az... Dolgozni fog. .. De hát kinek nem kell dolgoznia?... Ha nem Is Genovában, de Olaszországban, és mindenképpen szabadlábon ... Igen, igen, győzelem az egész fronton,.. Vittoria, vittoria, vittorióért!... Majd beszélünk róla, de mondhatom, nehéz dió volt... Nem, nem... nem szeretem sem a hálát, sem az áldást.... A holnapi viszontlátásra, kedves ügyvéd úr... Felajzottan sietett fel Rivá- néhoz. Izgalmában még azt sem vette észre, hogy a szalon mélyén két idegen vendég húzódik meg, és már messziről, csaknem harsányan újságolta: — Jó hírek asszonyom!.,! Megtaláltam az útját-módját. Hosszú és nehéz út, de a végén alighanem ott integet a férjének, ha nem is a szabadság... — A férjem már szabad —s felete az asszony olyan elváltozott hangon, mintha nem is ő, hanem másvalaki mondta volna. Majd kihasználva Grimaldi meghökkenését, így folytatta: — Tegnap reggel agyonlőtték a staglienói temető mögött ... — Agyonlőtték!? hebegte az őrnagy. — Akikor hát...? — Akkor hát, volna olyan szíves velünk jönni, Bertone úr? — szólalt meg egy hang a háta mögött. Grimaldi hirtelen megfordult. A két idegen vendég közül az egyik időközben a háta mögé került, s most felmutatta rendőrségi igazolványát. — Itt valami félreértésnek kell lennie!... Durva félreértésnek!... — fortyant fel Grimaldi. (Folytatása következik.) j
