Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-10 / 8. szám
1961. Január 16. kedé S. oldal Az idén tovább csökkentik a termelési költségeket a Bajai Állami Gazdaságban A Bajai Állami Gazdaság az elmúlt 4 év alatt állandóan emelte a terméshozamokat, ugyanakkor a mezőgazdasági termékek előállítása költségeit évről évre csökkenteni tudta. A gazdaság 1958-ban 4 millió, 1959- ben 7 millió, míg az 1969-as gazdasági évben mintegy 9 millió forint terven felüli eredményt ért eL Amikor a gazdaság megkapta az 1960. évi jóváhagyott termelési tervét, minden szinten megvitatták a tervfeladatokat. Számbavették azokat a lehetőségeket, mellyel a tervet teljesíteni, illetve túlteljesíteni lehet. Nagy fontosságot tulajdonítottak a műszaki színvonal emelésének, a tudományosan megalapozott agrotechnika alkalmazásának, a dolgozók részéről kezdeményezett szocialista munkaversenynek. Ezzel egy időben nagy gondot fordított a dolgozók szociális helyzetének javítására. A traktorosok tömegét képezte ki a gazdaság. Ennek eredménye megmutatkozott már az 1960. évi gépimunkék költségének alakulásában, a szántótraktoroknál az egy normálholdra tervezett 67,39 forintos önköltséget 48,18 forintra, ugyanakkor a 24,96 forintos anyagköltséget 17,20 forintra csökkentették. Ugyanilyen kedvező kébet mutatnak az univerzál gépek is, ahol az egy normálholdra tervezett 61,78 forintos önköltséget 46,27 forintra, míg a 24,94 forintos tervezett anyagköltséget 17,20 forintra tudta a gazdaság csökkenteni. A gazdaság 1800 kh búza átlagában 14,2 mázsa tervvel szemben 15,3 mázsa, 1400 kh kukorica átlagában 15,2 mázsa májusi morzsolttal szemben 24 mázsa, 150 kh cukorrépa átlagában 150 mázsával szemben 195 mázsa hozamot ért el holdanként. A 3500 literes tervvel szemben 3600 liter tejhozamot ért el a gazdaság tehenenként. A tej 80 százalékát, vagyis közel 1,5 millió litert adta közfogyasztásra. Az 1960-as évben a Bajai Állami Gazdaság 480 hízómarhát, 280 ezer kg súlyban, 2200 hízósertést 260 ezer kg súlyban adott át az államnak. Jelentős termelési ág a sertéstenyésztés is. Az 1960-as gazdasági évben a gazdaság 6600 darab malacot nevelt fel, s ebből, mint Pihenőben Eredményes munka után jólesik a pihenés. Varga István, a kerekdombi Űj Elet Tsz zetoro- ta az egyik tsz-taggal beszélget, amíg elkészülnek a rakodással. Csak cigarettaszünet és a Zetor máris felbúg — várják az építkezéshez szükséges téglaszállít- mánytl (Tóth Sándor felvétele.) árusüldőt, 2500 darabot társgazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek adott át. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére tavaly 300 darab üszőt nevelt fel és adott át a társgazdaságok tehenészeteinek, illetve a termelőszövetkezeteknek. Nagy áldozatot hoznak a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére is. A télen mintegy 70 ismeretterjesztő előadást tartanak. A gazdaságban közel 3000 kötetes könyvtár működik, több mint 400 olvasóval. Nagy szerepe van a kultúr- nevelésl programban a szakoktatásnak, a szakköri munkának, a filmpropa- gandának, a dolgozók politikai nevelésének. Igen nagy számban vesznek részt a dolgozók az általános iskolai képzésben is. A gazdaságban azt m célt tűzték maguk elé az 1961-es gazdasági évre, hogy mintegy 1900 kh búzavetés átlagában elérik a holdankéntl 20 mázsa termést, 1600 kh kukoricaföld átlagában pedig a holdankénti 25 mázsát, májusi morzsoltban számítva. Ugyanígy kívánják emelni a hozamot a növény- termesztés és az állattenyésztés valamennyi ágában. A szakszervezet már kidolgozta azokat a versenyformákat, mellyel az 1961-es célkitűzések megvalósítását kívánják elősegíteni. Németh József NEMESÉK IS DÖNTÖTTEK Nemes Péter és felesége követte a község többi dolgozó parasztjainak példáját és belépett az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezetbe. Az új közösségnek máris nagyszabású tervei vannak. Többek között Zetort, székházat szándékoznak venni, 50 hold gyümölcsöst akarnak telepíteni. Traktoros és Yontató?ezetői tanfolyamok indulnak gépállomásainkon A Gépállomások Megyei Igazgatósága tavaly is nagy gondot fordított a traktorosképzésre. Nyolc gépállomáson vontatóvezető-képző tanfolyamot szervezett. Ezeken a tanfolyamokon 298-an vettek részt. A kerekegyház!, kunszentmiklósi, solti gépállomásokon alapfokú traktorvezető-képző tanfolyam működött és 56-an vizsgáztak sikerrel. A Gépállomások Megyei Igazgatósága ebben az évben még- inkább törődik a traktorosképzéssel. Megyeszerte január elején indulnak az új tanfolyamok, amelyeket újra a gépállomásokon rendeznek, attól függően, hogy egy-egy gépállomáson hány jelentkező van. Alapfokú traktorvezetőtoépaő tanfolyam négy gépállomáson, Tiszakécs- kén, Kerekegyházán, Kisszálláson és Kiskunmajsán induL Munkaszervezési és jövedelemelosztási formák a tér melótzoaelkezeti zSlditgltemeudílben. A termelősJ&vetlkezett zöldség- termesztést két ágazatra bontjuk: egyik a kerti zöldségtermelés; ez leihet; öntözött és száraz, ide tartozik a hajtatásos paradicsom, étkezési paprika, zöldhagyma, különböző gyökér- és káposztafélék, mindennemű hajtatásos zöldségféle. A másik ágazata a szántóföldi zöldségtermesztés; ide soroljuk a paradicsomot, fűszerpaprikát, vöröshagymát, zöldborsót, zöldbabot, dinnyét, uborkát, valamint az újburgonya-termesztést. A kertészeti zöldségtermesztésben a termelt zöldségfélék munkáit a termelés előkészítésétől annak befejezéséig közös munkaszervezet végzi, öt kát. holdnál nagyobb zöldségterületre már állandó munkacsoportot kell szervezni. Amennyiben a kertészet területe a 15—20 holdat meghaladja, alakítsuk ki a munkacsoportokra taglalt brigádszervezetet, élén függetlenített brigádveze tövek A terven felüli termés 40 százaléka készpénzértékben, a munkacsapat, illetve a brigád tagjait illeti. A brigádvezetőnek: a brigád által egy főre elért átlag-munkaegység 15 százaléka jár. Ha a termelőszövetkezet a zöldséges területeket egyéni művelésre adja W, akkor a terület kipalántázásáig átlagelosztást alkalmazzon és az elvégzett munkát munkaegységben írja jóvá. Ezt követően a területet egyénekre ossza 3d és részükre tervet írjon elő. Az egyéni művelőket a terven felül termelt, s állami felvásárló szerv részére, valamint a termelőszövetkezet saját standján értékesített zöldségfélék értékének primőr esetén 30 százaléka, tömegnél 40 százaléka illeti meg. A zöldségtermesztés utáni jövedelemszerzés formája az előállított érték utáni osztás. Ezek szerint a munkában részt vevő tagot az általa előállított minden száz forint érték után 40 forint illetheti meg. Ezért a megtermelésen túlmenően köteles gondoskodni az osztályozásról, az áru átvevésre alkalmassá tételéről. A szántóföldi zöldségtermesztésben a tervet egységnyi területre határozzuk meg. Figyelembe véve a szántóföldi zöldségtermesztés gépesíthatőségét, tervtúlteljesítés esetén az alábbiakat javasoljuk munkaszervezetben, egyéni művelés esetén, egyaránt. Paradicsomnál tervtúlteljesítés 40—50 százalékát, fűszerpaprikánál 50—60 százalékát, vöröshagymánál 35—40 százalékát, zöldborsónál 45—55 százalékát, dinnyénél 30—40 százalékát, zöldbabnál 45—55 százalékát, uborkánál 40—50 százalékát, újburgonyánál 30—40 százalékát. Az átlagár feletti bevételből 40 százalékot biztosítson a szövetkezet a fűszerpaprika kivételével. A fűszerpaprikánál az átlagár feletti bevétel 50 százalékát javasoljuk. Bővítik a gépparkot — Több baromfit nevelnek — 100 holdat öntöznek dávodi Augusztus 20-a Termelőszövetkezetben NÉGYEZER holdas területen több mint 600 tag gazdálkodik a dávodi Augusztus 20-a Termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet vezetősége az elmúlt évi tapasztalatok felhasználásával készítette el ez évi tervét. Elsősorban többet termelnek gabonaféleségekből. Búzából például ezer holdat vetettek, a tavalyi 630 hold helyett. Őszi árpából is 200 holddal nagyobb a vetésük. Ebben az évben több számottevő beruházást eszközölnek. Szánegyvennégyezer forintos költséggel háromszor háromezer férőhelyes baromfiszállást építenek. A költséget hitelből és 10 százalékos saját erőből fedezik. Előre megrendeltei* 9000 naposcsibét, hogyha időben befejezik az építkezést« azonnal megkezdhessék a baromfinevelést. Tizenöt százalékos lesz a tsz saját erőből történő beruházása, a 40 ezer forintos költséggel, készülő 250 férőhelyes süldőszállásnál is. Aa 50 férőhelyes növendékistálló 85 ezer forintba kerül. Ezenfelül teljesen saját erőből építenek 40 férőhelyes lóistállót« műhelyeket, daráló helyiséget« ugyanakkor bővítik a tsz-iroda központját Is. AZ IDÉN üzemel először a tsz 100 holdas öntözőtelepe, amely úgynevezett repülővezetékes lesz. öt kút fúrását már befejezték. Ezen a területen kertészetet létesítenek: 60 ka- tasztrális holdon paradicsomot, csemege- és fűszerpaprikát termelnek, s a megmaradó területen pedig cukorrépát vetnek. Az öntözőtelephez saját maguk nevelik a palántát egy 42 négyzetméteres üvegházban, amelyhez most érkezik ezer darab ablaküveg. NÖVEKEDIK a termelőszövetkezetek gépparkja is. Az 1961-es évben a meglevő négy Zetor mellé még hármat vásárolnak pótkocsival. Ezenkívül két kultivátort, gabonafúvó-gé- pet, járó silózót és más gépeket vesznek. Filmművészeti iskola Hanoiban Tekintettel az észak-vietnámi filmgyártás növekvő igényeire, 1959 októberében Hanoiban megalapították a Filmművészeti Iskolát. Két tagozata volt: a rendezői és a filmművészeti; 1960-ban két újabb tagozat alakult a gyártási igazgatók és az operatőrök kiképzésére. > A jelenlegi hanoi Filmművé> szeti Iskolán előkészítik a } Filmművészeti Főiskola meg- i alapítását. A. FÉLDECI majd, hogyan szállingóznak az embereik. Miikor odaért, nagy meglepetéssel tapasztalta; hogy a többiek már kint vannak. Gyorsan névsorolvasást tartottak, megállapították, hogy nem hiányzik sanM, vagyis az elnök volt az utolsó jövevény. Lett erre nagy nevetés. Vigh József egy klcsii meghatódott, és egyáltalán nem sajnálta a féldeciket, amelyek az ő pénzéből csurogtak le a tagok torkán. Azt talán szükségtelen hozzátenni, hogy vidáman folyt a munka befejezésig. Ilyen, szorgalmas, ügyes tagokkal jó eredményeket lehet elérni, a szorgos munkának megvan a gyümölcse. A közösség tagjai jól élnek, szépen ruházkodnak, villamosítják háztartásukat, egyre több a mosógép, egyesek autóvásárláson törik a fejüket. Mondják is az ismerősök, rokonok, aikik Szántóra látogatnak: — Sohasem hittük volna, hogy Albrecht osztrák főherceg volt nyomorúságos cselédei így élnek majd a felszabadulás után másfél évtizeddel. Okos terveik vannak az új gazdasági évre is. Többek között 60 holdat öntöznek a tavalyi 45 helyett. 66 szarvasmarhát, ezenkívül közel 300 sertést hizlalnák. Jól felkészültek az idei aratásra is. ősszel időben betakarították a kapásokat, és korán elvetették a kenyérgabonát. Az Új termés ígérete szépen fejlődik, és ha az időjárás kedvező lesz, bő aratásra számíthat a tagság. K, S. Messze környéken jó híre van a hercegszántói Dózsa Termelőszövetkezetnek, melynek táblái az úgynevezett hódunai részen a Duna vastag ezüstszalagjától körülölelve fekszenek. Már évek óta 80 forint körül osztanak munkaegységenként a közösben. Az idén szintén ekörül várnak a tagok. — Nem ördöngösség ez — mondják —, összefogva, szakszerű gazdálkodással, jó eredménye- j két lehet elérni. Íme, egy jellemző eset a szövetkezet életéről. Az egyik fülledt, nyári, szombati napon Vigh József, a termelőszövetkezet elnöke a növény- termesztési brigád tagjaival beszélgetve szóba hozta, hogy hajnalba meg kellene forgatni a lé- kaszáit szénáit Többen tiltakoztak, mondván azt, hogy vasárnap az ember pihenjen, ne pedig már hajnalban szénát forgasson. Szó szót követett, végül az elnök így szólt: — Tagtársak! A közös értékről van szó, én teszek egy javaslatot. Menjünk ki a haszálóhoz hajnali fél 4-re mindnyájan, rövid időn belül végzünk, ha valamennyien összefogunk. Aki legutoljára érkezik, az a többieknek fizet egy féldeci pálinkát — Ez már igen —- kiáltották többen is a féldeci pálinka reményében. Meg is egyeztek. Még koromsötét volt, amikor egymás élői bujkálva settenkedtek ki a tagok a kaszálóhoz. Az elnök úgy gondolta, hogy ; negyed négyre kimegy a találkahelyre és figyeli
