Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

19G1. január 10, ke<Jd S. oldal Tapasztalatcsere, filmvetítések, továbbképző előadások fl KiSZÖV műszaki körének életéből A Bács megyed KISZÖV szak­mai tanácsadó bizottsága, a műszaid kör dicsérendő mun­kát végez a szövetkezeti terme­lés jobbá, gazdaságosabbá té­tele érdekében. Rendszeresen látogatják azo­kat a szövetkezeteket, ahol problémák jelentkeznek a munkaszervezés, a gazdaságos üzemelés, vagy a termelékeny­ség növelése tekintetében. A műszaki kör sokrétű tevékeny­ségének pár jellemő példáját mutatjuk be az alábbiakban. Még ebben a negyedévben sor kerül a szakmai továbbkép­zés új módszerének alkalmazá­sára. Eredményes tárgyalásokat folytatott a műszaki kör a Bu­dapesti Dokumentumfilm Rak­tárral és a Bács megyei Mozi­üzemi Vállalat vezetőivel. A megállapodás értelmében sorozatos filmvetítéseket tartanak több aktuális ipari témáról. Az évek folyamán jelentő­sen növekedett a szövetkezeti ipar gépparkja. A műszaki kör most tervbe vette a gépkapacitás fel­mérését, hogy növeljék a gép kihaszná­lást és lehetőséget nyújtsanak a megye több kisipari szövet­kezetének egyes kihasználatlan, vagy a nagyobb szövetkezetek­ben már feleslegessé vált gé­pek átvételére. Nagy érdeklődéssel kísért ér­tekezletet tartottak Kecskemé­ten u építőipari szövetkezetek és a vegyes szövetkezetek részére a műszaki tovább­képző előadások keretében. Dr. Kávásy Loránd, a megyei döntőbizottság vezető­je és Mátray Géza, a KISZÖV főmérnöke tartott beszámolót az építési szerződésekkel kap­csolatos jogszabályokról, szab­ványokról és a gyakorlati ta­pasztalatokról. A különböző munkafolyama­tok gépesítése, új termelőeszkö­zök beszerzése, nemkevésbé pe­dig a megyei szervizhálózat bő­vülése mind több villamostech­nikai problémát vet fel szövet­kezeteinkben. Ezek megoldása érdekében a legjobb szakembe­rekből megalakítják a műszaki kör villamosipari szakcsoport­ját. A munkaszervezés, az anya­gokkal való takarékos gazdál­kodás, a javító és szolgáltató tevékenység növelése, a munka termelékenységének tervszerű emelése, mint a legfontosabb feladatok szerepelnek 1961-ben szövetkezeteink előtt. E tárgy­körök időszerű és legsürgő­sebb problémáiról rendez a kö­zeljövőben szakmai értekezle­tet a KISZÖV műszaki köre.- Sg — A magyar Honvédelmi Sportszövetség vezetöségválasztó taggyűlései után BEFEJEZŐDTEK megyénk­ben az MHS alapszervi vezető­ségek és járási elnökségek új­raválasztásai. Sokszáz aktivista szorgalmas munkája, az élénk tanácskozások azt bizonyítot­ták: a honvédelem ügye is pár­tunk irányításával megyénkben egész népünk szent kötelessége. Üjabb tömegek ismerték fel a békeharc és honvédelmünk erősítésének összefüggését, a társadalom feladatát a honvé­delemmel kapcsolatban. Ennek szép példáit mutatták a felszó­lalások, melyekből kicsendült a fokozott felelősség és az elfo­gadott jó tervek, vállalások, amelyek eredményeként eleven Száz tonnás présgép Száz tonnás exoenterprésen vágják ki a villanymotorok álló- és forgórészeinek lemezalkatrészeit a Bajai Villamosipari Gyárban. Burszky Istvánná gépmunkásnő átlag 110 százalékos teljesít­ményt ér el a gép segítségével. tnfaft meg atepszerveze­teinkben, járási elnökségeink­ben. Elmondhatjuk, hogy lendüle­tet vett alapszerveinkben a ne­velési, kiképzési és sportmun­ka, megkezdődött pártvezetősé­geink irányításával, a társadal­mi szervek együttműködésével a célratörő honvédelmi tevé­kenység. Sorolhatnám annak példáit, hogy az új megválasztott veze­tőségek mennyire helyesen, cél­ratörően kezdtek munkához. Szabadszállás, Tiszakécske, Já­noshalma, Kunfehértó Állami Gazdaság és a kalocsai járás nagy községeinek, a Kiskunfél­egyházi Bányászati Berendezé­sek Gyára alapszerveinek mun­kájáról sokat írhatnék, de a helyes módszer kialakításáért a legszemléltetőbben, úgy lá­tom, a szabadszállási alapszer­vezet vezetősége tett legtöbbet. AZ ALAPSZERV elnöke, Dó- czi István elvtárs, 12 éve áll az alapszervezet élén szívvel, lé­lekkel, egyszerű munkásként dolgozik a szövetségnek. Nagy munkában voltak az elmúlt he­tekben. Elsősorban rendezték a tagságot, erről tanúskodik újonnan felfektetett tagnyil­vántartó könyvük és az a tény, hogy tagdíjfizetésüket 100 szá­zalékig rendezték. Nálunk csak az lehet tag, aki dolgozik és rendszeresen fizet tagdíjat — mondotta Dóczi elvtárs. Ezután vizsgálták meg az alapszervezetben folyó kikép­zést. Az ősszel 28 fővel kezdték meg a kiképzést, most 41 fő vesz részt a foglalkozásokon, amit rendszeresen ellenőriznek és amihez rendszeres támoga­tást kapnak a helyi szervektől, a néphadsereg alakulatától. Az ifjúság szívesen jár a kikép­zésre, ezt a növekvő szám is mutatja. Nem elégedtek meg ennyivel, megkezdték a KISZ- szervezet egyéb évfolyambeli fiatalságának a tanítását is. Szabadszálláson a tartalékos tisztek továbbképzése is a kö­vetelményeknek megfelelően szervezett. Gáspár János elv­társnak, a tartalékos tiszti ta­gozat vezetőjének irányításával a csoport továbbképzése szer­vezetten folyik és a csoporton belül olyan szellemet alakítot­tak ki, hogy például az egyik Kiskunhalasra helyezett tarta­lékos tiszt elvtárs a kiskunha­lasi alapszervtől hozott igazo­lást, hogy ott vesz részt tovább­képzésen és mentesítse őt a sza­Egy éve szabad a föld Kubában badszáBásl tartalékos tiszti ta­gozat, mert nem szeretne ki­esni a továbbképzésből. Sza­badszálláson a propaganda^ munka sem szenved hátrányt Az MHS országos lapját * „Lobogót” most is többen fi­zették elő, ami szintén a hon­védelmi munkával kapcsolat­ban megnyilvánuló fokozottabb érdeklődést mutatja. A szabadszállási alapszerve­zet a továbbiakban is a veze­tők lapjának iránymutatásával tervez és a terv végrehajtásá­ban a lelkes ifjúság segítő kész­ségével, a pártbizottság irányí­tásával találkozhatunk lépten- nyomon. Bartal Mihály elvtárs^ a pártbizottság titkára szemé­lyesen részt vesz a továbbkép­zésben, tanácsokkal látja el a vezetőséget, segíti, irányítja az alapszerv munkáját. SZABADSZÁLLÁS példája nem egyedülálló, az ottani ve­zetőség mellett százaknak kell köszönetemet kifejezni lelkes, odaadó munkájukért és a me­gyei elnökségnek azt a meggyő­ződését kifejezni, hogy a hon­védelmi munka alapszerveink megválasztott új vezetőségeinek irányításával jó irányban fej­lődik. Amikor számvetést készítünk,- nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy egy-egy köz­ségünkben még hiányzik a cél­tudatos honvédelmi munka. Csi- kérián az alapszervi elnök elv­társ nemtörődömsége gátolta az alapszervezeti munkát, még a tagkönyveket és az 1958—59-es tagbélyeget sem adta ki a tag­ságnak. Páhiban az alapszervi elnök elvtárs igen hanyagul ké­szítette elő a vezetőségválasztó taggyűlést. Azt sem hinném el, hogy Mélykút ifjúsága ne akar­na felzárkózni a megye becsü­letes fiatalságának tömegeihez, ha ott is — mint általában — a vezető elvtársak megfelelőb­ben foglalkoznának a község ifjúságával és igyekeznének megteremteni a kiképzés felté­teleit. Tegyenek újonnan választott vezetőségeink mindenütt szám­vetést, tanulmányozzák a hon­védelmi tömegmunkával kap­csolatos határozatokat, útmuta­tókat, keressék fel ifjúságun­kat, vizsgálják meg, hogy mit tett a régi vezetőség a kikép­zés érdekében? Készítsenek he^ lyes tervet és akkor a kiképzési év végén a jó módszerek általá­nossá válnak és elmondhatjuk, hogy megfeleltünk azoknak a követelményeknek, amelyeket a világméretekben folyó békehare ránk ró. AZ ŰJ EV küszöbén e goná dolatokkal kíván megyei elnök­ségünk az újonnan választót^ vezető szerveinkben dolgozó elvtársaknak és egész tagsá­gunknak eredményes, jó mun­kát. Balabán Sándor Megjelent o Jelenkor új száma A Pécsett szerkesztett, de tárgykeresésben és a problémák felvetéséiben egyre inkább az országos érdeklődés körébe kap­csolódó irodalmi és művészeti folyóirat új száma a napokban jelent meg. A lap többek kö­zött Bokros János, Bencze Jó-* zsef, Gallai Károly, Jobbágy Káh roly, Harcos Ottó, Káldi János, Marconnay Tibor, Szabó Gizel~ la, Vámosi Pál verseit és Gyuri kő László. Kende Sándor, Mon vai Gyula, Sükösd Mihály, Van ga Imre elbeszéléseit tartalmaz­za; Tarbay Ede fordításában mai török költők műveiből közöl vá­logatást. A nemrégiben Magyar- országon járt Karl-Heinz Jakobs német író Weimári novellájával szerepel. Érdekes tanulmányt ol. vashatunk a folyóiratban Than mas Mann: A varázstoegy, avagy a dekadencia legyőzésének útja címmel. Most kapott helyet a folyóirat korábbi számaiban megjelent, a modernizmusról szóló vitát lezáró szerkesztőségi cikk is. i gos Földreformintézet célja nemcsak a földreform megvaló­sítása, hanem Kuba egész ed­digi mezőgazdasági struktúrájá­nak mielőbbi megváltoztatása gazdasági függőségének felszá­molása volt. A földreform végrehajtása idején 30 000 volt bérlő kapott földet. A korábbi nagy cukor­termelő birtokokon 1000 cukor­répatermesztő szövetkezetét lé­tesítettek, amelyek 200 000 me­zőgazdasági munkást egész év­ben foglalkoztatnak. 550 szö­vetkezetei létesítettek gabona, zöldség, dohány és részben cu­kornád termesztésére. 220 föld­művelő-állattenyésztő és 10 nagy állattenyésztő szövetkezet létesült, továbbá 10 szövetkeze­ti baromfifarm, 10 faszénégető szövetkezet és erdész-szövetke­zet. A cukoripari reformbizottság átvett 161 nagy cukorgyárat és a helyi önkormányzatnak adta át őket. 12 cukorgyárat közvet­lenül a Földreformintézet igaz­gat. Mindez gyökeresen megvál­toztatta a mezőgazdasági mun­kások életét, hiszen most egész éven keresztül van munkájuk. A földreform első éve sok előnyt biztosított a kubai pa­rasztságnak: saját földet kaptak (a szövetkezeti földek tulajdo­nosai a szövetkezet tagjai) egész évi munkához jutottak és nem kell többé bérletet fizetniük. A földreform az egész nemzetgaz­daságnak is igen előnyös: csök­kenteni lehetett az élelmiszer­behozatalt, bár a fogyasztó! erősen megnőtt. A2 agronómu- sok számításai szerint 16 50( caballeria további földterület megmunkálása kell ahhoz, hogj az ország élelmiszer-szükségle­tét fedezni tudják; ebből 12 000- et már az első évben művelés­be vették. A földreformintézet fontos vívmánya, hogy 2000 falusi üz­let útján olcsó iparcikkekkel látja el a falvakat. A saját ad­minisztrációval "és 35 nagyke­reskedelmi raktárral rendelke­ző falusi üzletek önköltségi áron adják az árut a falusi lakosság­nak, csupán a szállítási költsé­geket és a boltok fenntartási költségét számítják fel. Ez igen nagy vívmány, ha meggondol­juk. hogy a falusi boltok régen a földbirtokoséké voltak, akik tetszésük szerint diktálták a magas árakat. 1060-ban a Földreformintézet 10 000 új falusi lakóházat adott át. Ez év első felében újabb 5000-et készülnek átadni. A történelemben először meg­valósult az általános közokta­tás és egészségügyi ellátás a kubai falvakban. 1215 új isko­lát, 1000 írásoktató tanfolyamot létesítettek, 150 000 tanuló ré­szére. Ezek a kubai földreform első évének eredmények 90 000 állattenyésztő gazdaság volt, a szarvasmarha állomány 4 millió. Ebből egymillió szar­vasmarha ezer nagybirtokhoz tartozott, vagyis a birtokok kb. 1 százalékához. Mindebből az következett, hogy a termékenyföldű sziget, „az Antillák gyöngye”, amint egykor nevezték, kénytelen volt évente 120 millió dollárért élel­miszert importálni. Tragikus volt a kubai pa­rasztoknak, a lakosság 80 szá­zalékának a helyzete. Az 1953. évi összeírás szerint a paraszti lakóépületek 75 százaléka (há­zaknak nem is lehet nevezni őket) semmiben sem különbö­zött azoktól a kunyhóktól, ame­lyekben az indiánok Kolum­bus Kristóf ideje alatt laktak. A viskók 87 százalékában a nappali világosságon kívül sem­mi más világítási lehetőség nem volt. Ez alighanem még vissza­esést is jelent Kolumbus ide­jéhez képest. A földreform-törvény értel­mében a 30 caballerián (404 hektáron) felüli birtokokat, (ál­lattenyésztő gazdaság esetén a 100 caballerián felüli birtoko­kat) felosztják. A forradalmi kormány évi 4,5 százalékos „földreformbonokkal” 20 év alatt kifizeti a felosztott földet. Az 1959. május 17-én aláírt földreform-törvény és az Orszá­Antonio Nunez Jimenez^ a Kubai Országos Földreformin­tézet igazgatója jelentést tett közzé a földreform első évének eredményeiről Kubában. A be­számoló elmondja, hogy Fidel Castro forradalma előtt Kubá­ban a földbirtokosok egy szá­zalékának birtokában volt a földterület 50 százaléka, ezzel szemben a földtulajdonosok 71 százalékának kezében a földte­rületnek mindössze 11 százaléka volt. A 159 958 gazdaság közül csak 58 000-et művelt saját tu­lajdonosa, a többit a magas bérletdíjat fizető paraszti bér­lők művelték. A legnagyobb kubai földbir­tokosok az olyan társaságok voltak, mint például a Cuban- American Sugar Mills, vagy az United Fruit Co. Ezeknek és kisebb részben a kubai nagy- birtokosoknak tulajdonában volt 149100 caballeria föld. (A caballeria kubai földmérték­egység: 13,42 hektárral egyenlő.) Ennek a földterületnek egy ré­sze műveletlen maradt, mert a birtokosok kizárólag cukrot ter­mesztettek. A cukor egyedural­ma következtében Kubában a mezőgazdasági munkások leg­nagyobb részét, kb. félmillió embert évente csak 4—6 hóna­pig foglalkoztattak. Hasonló volt a helyzet az ál­lattenyésztésben. Kubában kb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents