Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-27 / 23. szám

1961. Január TI, péntek I. old» Régen elválasztott, most összeköt bennünket a föld A szövetkezeti mozgalom nagyarányú előretörésével megyénk­ben is győzedelmeskedett a mezőgazdaság szocialista szektora. A nagyüzemek létrejötte kedvező feltételeket teremt a termés­hozamok további nagyarányú növelésére, a jószágtenyésztés fel­lendítésére, a lakosság növekvő igényeinek teljesebb kielégítésére, • jólét gyarapítására. A közös gazdaságok megalakttdsa természetesen csak a lehe­tőségeit teremti meg a nagyobb eredmények elérésének. Mind­ezek valóraváltása, hasznosítása a szövetkezet gazdáinak hozzá­értésén, szorgalmán és nem utolsósorban összefogásán, egyetérté­sén múlik. Ezekről az utóbbi kérdésekről, a szövetkezet gazdái­nak egyetakarásáról beszélgettünk Drágszélen az Űj Barázda Tsz irodájában, Fokozatosan megszűnik a régi különbség A községben két termelőszö­vetkezet működik. Az Crj Ba­rázda 1957-ben alakult, tíz tag­gal, s ma 114 család 133 tagja 1138 hold földön gazdálkodik a közösben. A szövetkezet tagjai­nak többségét volt szegénypa­rasztok alkotják, de van közöt­tük jócskán volt középparaszt is. Pécsi István 17, Zsubori Sándor 12. Tamás Ignác 18, Kapitány Gergely 25, Bagó Orbán, a szö­vetkezet elnöke 15 és Demsa Ig­nác, a községi pártvezetőség tit­kára kilenc hold földdel lépett a közösbe. Az irodában helyet foglalók először Bagó István szavait hall­gatják meg. — Annyit határozottan mond­hatok, hogy jól érzem magam a közösben — kezdi a gazdag élet- tapasztalattal rendelkező, 65 éves ember. Tudják, nekem az tetszik itt legjobban, hogy a szö­vetkezetben fokozatosan meg­szűnik a régi különbség gazda és gazda között, ugyanakkor egyre erősebb az összefogás. Olyan jó érzés mindezt látni és tapasztalni, hogy csak azokkal, a gyerekkoromban hallott, me­sékkel tudom összehasonlítani, amelyek valamikor annyi örö­met okoztak. Jó néhány évvel ezelőtt Kapitány Gergelynek voltam a részesara tój a, most meg együtt dolgozunk itt a szö­vetkezetben. Nem mondom, megbecsültük mi egymást az­előtt is. De az másmilyen be­csület volt, mint a mostani. Ré­gen az egyéni föld elválasztott, most viszont a közös föld ösz- szeköt bennünket. Azelőtt az volt a rend, hogy a részesarató köszönt előre a gazdának. Ka­pitány Gergely néhány évvel fiatalabb nálam és most szinte sohasem tudom megelőzni az üdvözlésben. A közösben melegebb, őszintébb a kapcsolat Hasonló közeledésről számol be Bagó Orbán, a tsz elnöke is. — Ma már szánté pironko­dunk amiatt, hogy valamikor a szorgos munkák idején néha- néha napszámosokat is alkal­maztunk. Akkor másképpen lát­>00000000 oooooooooo Kövessék tanácsaink a páhiak példáját Hatezer hold földről vezették le eddig a belvizeket Különböző jelentések szerint a bő esőzések miatt megyénk­ben mintegy 21 és félezer kát. hold területet borítanak el a belvizek. Megkérdeztük Kincses Ferenc elvtársat, az Alsó-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság sza- kaszmémökét: mit tettek, illet­ve szándékoznak tenni a jövő­ben a belvizek levezetésére? — A megye belvízzel borított területeiből ötezer hold a Sze­gedi, 16 500 hold pedig az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság körzetéhez tartozik — kezdte tájékoztatóját Kincses elvtárs. —. Az említett területeken kö­zel ötezer hold szántóföld is víz alá került. Nemrég az Alsó-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság ké­szenlétet rendelt el, s a munka­brigádok eddig 160 hold őszi ve­tésről, 1300 hold szántóról, 4500 hold rétről és legelőről vezették le — úgynevezett szívóárkokat ásva — a vizet a nagyobb csa­tornákba. Ahol szükséges volt, vízátemelő szivattyúkat is üzem­be helyeztek. Jelenleg a Vízügyi Igazgatóság 150 munkása dolgozik a megye különböző pontjain. Kunszent- miklós, Solt, Akasztó térségében az I-es és U-s kategóriájú csa­tornákba vezetik a vizet. A Du- navölgyi Főcsatorna mentén, va­lamint az igali és a kígyósi víz­rendszer körzetében hasonló munkálatok folynak. A mohács­szigeti belvizeket a karapancsai és a hercegszántói stabil szi­vattyútelepek emelik át a leve­zető csatornákba. A belvizek árszintjei igen ma­gasak voltak. Fülöpszáüásnál 80, a csoma-foktöi zsilip vízmércé­jénél 140 centiméterrel haladta meg a megengedett szintet. — Egyes helyeken már a csatornák is kiáradtak. A Vízügyi Igazga­tóság, által elrendelt készenlét azonban meghozta a kívánt eredményt, s ma már az I-es és II-s kategóriájú csatornák­ban mindenütt normális szinten van a víz. — Ezzel természetesen még esm múlt él teljesen a belvíz­veszély. Sok függ ugyanis a téli és tavaszi csapadékmennyi­ségtől. Különösen erős havazás esetén lesz nagyobb erőfeszíté­sekre szükség. Éppen ezért na­gyon fontos, hogy a tanácsok kezelésében levő, III. kategóriá­jú csatornákat is megfelelően karbantartsák. Eddig egyedül a Páhi Községi Tanács részéről tapasztaltuk, hogy erre is gon­dot fordít: a Vízügyi Igazgató­ság által indított akció idején 10 fős munkacsapattal kapcso­lódott be a község területén a belvízlevezetésbe. — Helyes lenne, ha a községi tanácsok a páhiak példáját kö­vetve már most megszerveznék és elkezdenék a kezelésükben levő csatornák rendbehozását, mert ezzel több tízezer holdas belvízkártól menthetik meg me­gyénk mezőgazdaságát — fejez­te be tájékoztatóját Kincses elv­tóra. N. o. tűk, szemléltük a világot. Azóta élőbbre léptünk, tanultunk és szinte szeretnénk teljesen elfe­lejteni a régit, hogy határozot­tabban helytáll junk a jelenben. Éppen ezért valahogy nem is szívesen emlegetjük, ki, hány holddal lépett be, hanem első­sorban azt tartjuk számon, ki hogyan dolgozik, mit használ a közösnek. A munkabeosztásnál figyelembe vesszük az emberek képességeit és lehetőségünk sze­rint olyan feladatokkal bízunk meg mindenkit, ami neki leg­jobban megfelel, ahol képessé­geit legjobban érvényesítheti. — Végül én is szeretném meg­jegyezni: azelőtt is megbecsül­tem az embereket és engem is megbecsültek. Itt a közösben azonban egészen más, szívélye­sebb, melegebb kapcsolat, őszin­tébb barátság alakult ki közöt­tünk a teljes egyenjogúság, a közös munka, a közös gond és az együttes érdek alapján. A pártszervezet a régi gondolkodásmód ellen Demsa Ignác hozzáteszi: — Pártszervezetünk nevelő­munkával, felvilágosító szóval tudatosan serkenti azt a folya­matot, amelyet az előttem szó­lók példákkal szemléltettek. Ese­tenként még fei-felbukkannak ugyan a régi gondolkodásmód maradványai és hangzanak él olyan megjegyzések, amelyek nem az összefogást erősítik. Az ilyen jelenségeket azonban ha­tározottan elítéljük és fellépünk ellene. Szövetkezetünk eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy nem sikertelenül. • JÓLESŐ érzéssel hallgattuk a drágszéliek gyakorlati tapaszta­latait, amellyel az egységes pa­raszti osztály lépésről lépésre végbemenő kikovácsolódását szemléltették. Minél köyetkeze- tesebben munkálkodnak a kö­zös gazdaságokban a tagok kö­zött még fennálló különbségek megszüntetésén, annál ütemesebb az egységes paraszti osztály lét­rejöttének folyamata, s annál gyorsabb lesz a termelőszövet­kezet politikai és gazdasági meg­erősödése. N agy J ózsef Uj étterem nyílt Hetényegyházán (Tudósítónktól.) Régi és jogos panasza Hetény- egyházának, hogy nem volt olyan helyisége, ahol egy kis beszélgetésre, újságolvasásra összejöhettek volna az emberek. Nem volt étterem sem, pedig sok átutazónak és magános em­bernek lett volna arra szüksége. A helyi földművesszövetkezet a tavaly, 170 ezer forintért meg­vásárolt volt „talponálló” házá­ból alakította ki most új étter­mét, amelyet szépen be is ren­dezett. Nem tudja a balkéz, mit csinál a jobb Miért késik nyolc lakás helyreállítása? Furcsa históriát mondott el a minap Lakos Kálmán szer­kesztőségünkben. Két stráfkocsi állt meg január 10-én a kecs­keméti Nagykőrösi utca 27. szá­mú ház előtt — amelyben lak­nak — azzal a céllal, hogy el­költöztetik őket. A kocsikat az Ingatlankezelő Vállalattól küld­ték, mert az említett házat pincétől - a padlásig renoválni akarják. Lakos Kálmánék megkérdez­ték: hová akarják költöztetni őket? Erre azonban a vállalat dolgozói nem tudtak válaszolni. Gyors telefonbeszélgetés követ­kezett a vállalattal, ahol azt válaszolták, hogy ezen a napon járt le a költöztetés határideje. A házból hét lakó bútorait új lakásba szállították, már csak Lakosék laknak ott. Azt azon­ban nem tudták, hogy még nem utaltak ki részükre másik la­kást. Ezek után természetesen a kocsik dolguk végezetlenül távoztak. Valóban fucsa az eset. A vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága ugvanis elrendelte a ház teljes felújítását, s a v. b. igaz­gatási osztályának kellett vol­na biztosítani a nyolc lakó ré­szére ideiglenesen másik lakást. De csak hét lakó számára tet­te meg ezt. Emiatt nem tudta az Ingatlankezelő Vállalat ha­táridőre elvégezni a kiköltözte­tést és elkezdeni az épület hely­reállítását. Kérdésünkre a városi tanács v. b. igazgatási osztályán el­mondták, hogy a Lakosoknak szánt lakást egy igényjogosult sürgetőbb helyzete miatt más­nak kellett kiutalni. Most már csak hónapok múlva kerülhet rájuk a sor, ha csak egy szol­gálati lakást nem találnak ré­szükre. Ezzel a históriának a Hivatal szerint vége is. De — mint megtudtuk — a már csak La­kosék által lakott épület ráadá­sul életveszélyes! Emellett — véleményünk szerint —* a mai lakásviszonyok között nem mindegy, hogy nyolc lakás hó­napokkal előbb, vagy később válik lakhatóvá. Ezért remél­jük, hogy az igazgatási osztály ebben az ügyben gyors megol­dást keres... »OOÍKXKKKKXKKXKKHKKX Kétéltű he’ilropter N. o. A vízben úszik, a levegőben repül a több külföldi kiállít» son is bemutatott helikopter-csónak, amely kéé személy m poggyászuk szállítására alkalma* >000000000000000000« Találja meg fiatalságunk a falun is azt a kultúrát amelybe a városban már belekóstolt QLép.f.rönt’-bikóiháqi ülés DCiiltunmajián. A Hazafias Népfront Kisfeun- majsai Bizottsága a napokban ülést tartott, melyen megtár­gyalták a bizottság 1961, évi első félévi munkatervét. Be­számoltak a termelőszövetkeze­ti szervezésben eddig elért eredményekről és megjelölték azokat a feladatokat, melyek rájuk hárulnak a szövetkezeti gazdálkodás elindításában és megszilárdításában. Élénk vitát váltott ki a fia­Mínusz 11 fokot je­lent a Rádió, amikor az alpári vadászok meg­hívására kirándultunk Tiszaújfalura, egy ér­dekes »halászatot« meg­nézni. Harmadik napja za­varásszák már a nyu- lakat az alpári síksá­gon, kíváncsiak va­gyunk, milyen ered­ménnyel. A feladat ne­héz és nem mindenna­pi. Puskával könnyen | »megfogják« a nyulat Alpáron is, de most kivételesen hálóval, él­ve kell megfogni őket, a terv szerint három­százat. A háló, mintegy más­fél kilométer hosszú­ságban már ki van fe­szítve. Nehéz munka volt, a fagyos földbe csákánnyal, furkóval kellett beleverni a há­lótartó cölöpöket, A 30 Nyúlvadászal — hálóval tagú társaság most két csoportra oszlik és nagy ívben bekerítenek egy hatalmas területet. A megadott jelre megindul a terelés a háló felé. Eleinte csend­ben haladnak, és nem látni egy nyulat se, ké­sőbb mindig nagyobb csatazajjal. Hol itt, hol ott ugrik fel egy-egy tapsifüles, az okosab­bak már a hajtok háta mögött, a tapasztalatla­nabbak rohannak egye­nesen a hálóba, abba. belegabalyodnak, aztán sírnak, mint a kisgye­rek. Ilyenkor már könnyű dolga van a -zsákosá­nak, csak bele kell szedni őket a zsákba, onnan a hatszemélyes ládákba. Igaz, hogy eh­hez is érteni kell, most is megesett, hogy ket­ten fogtak egy nyuszit, az első fele már a ket­recben volt. mégis si­került neki kiváltani a nyúlpasszust, csak a fehér farka jelezte, merre húzza a csíkot. A déli pihenőt egy tanyaudvaron, a nagy eperfa alatt tartottuk, a hosszú kolbászok mel­lé előkerültek a kadar- kás üvegek, bár, saj­nos, a tartalmuk befa­gyott. De nagy baj nem volt, mert az előrelá­tóbbak fűszeres forralt borral telt termoszt szedtek elő a tarisz­nyából. A nap eredménye 25 élő nyúl, a három na­pé pedig 145. A ketre­cek Sopronba indulnak, onnan Ausztriába és Svájcba. Az exportra, továbblenyésztésre al­kalmas vadnyulakat 75 forintért veszi át a MA­VAD. Ügy látszik, a szöke­vény elárulta ezt a ter­vet a többinek, meg azt is, hogy vasárnap kör- vadászat következik, mert az utolsó hajtás­nál már csak két nyu­szi sírt a hálóban, a többi inkább a halált, mint a száműzetést vá­lasztotta. így azután a vasár­napi körvadászaton, melyen pesti és félegy­házi vendégek is részt vettek, 137 nyúl került terítékre, azok közül, amelyek nem voltak hajlandók a hálóba be­legabalyodni. T. M. talságnak a földitől való, majM viszonylatban is tapasztalható menekülése és az a kérdés, ho­gyan lehetne hazahozni a má­sutt munkát kereső parasztfiú­kat és -lányokat? A felszólalók teljesen egyet­értettek abban, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezé­sével, a nagyüzemi gazdálko­dásra való áttéréssel és az ez­zel együttjáró fokozott gépesí­téssel olyan helyzet alakul ki falun, hogy fiatalságunk itthon is megtalálja a számítását. Kö­zös összefogással pedig olyan kulturális életet lehet a község­ben teremteni, amely eddig a városokba vonzotta a fiatalsá­got. A népfront-bizottság többek között határozatban mondta ki, hogy minden héten egy-egy előadást iktatnak be a kultúr­otthon szokásos műsorába. Eb­ben szakemberek foglalkoznak a nagyüzemi mezőgazdaságban felmerülő kérdésekkel, felada­tokkal. örömmel vették tudo­másul a gyűlés részvevői, hogy a Kiskunfélegyházi Mezőgazda- sági Technikum az 1981—62-es tanévben Kiskunmajsán is meg­szervezi egy kihelyezett osz­tállyal a levelező tagozatát Népfront-bizottsági tagolt meg­felelő propagandát fejtenek ki az iskola benépesítésére, amely enyhíteni hivatott a szakember- hiányt és a fiatalságnak is új lehetőséget teremt a mezőgaz­daságban való elhelyezkedésre és a nagyobb tudás megszerzé­sére. UL I

Next

/
Thumbnails
Contents