Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 17. szám
1981. Január ÍO, péntefc S. oiaa> Valamennyi lomegszervezet közös feladata Gondolatok a megyei operatív békeblzottság legutóbbi üléséről BORBÉLYNAK, kovácsmflhelybm, esti szomszédolások közben ma is éppen úgy folyik a »politizálás-«, mint egy, vagy akár tíz emberöltővel ezelőtt Manapság különösen nagy az érdeklődés a nemzetközi események iránt. A Moszkvai Nyilatkozat és Békekiáltvány, meg a világpolitika rohanó eseményei felszították azt. . A »poiitizálási vágy«, amit különben nyugodtan írhatunk idézőjel nélkül is, elsősorban a béke szeretőiéből fakad. Ez természetes. Mégsem mondhatjuk, hogy. ezt az érdeklődést és vágyat teljesen és maradéktalanul kielégítheti a parasztember, az iparos, vagy akár a városi munkás,, hivatalnok, értelmiségi em- 'ber — mert gyakran sem a borbélynál, sem a kovácsműhelyben, ' de még szomszédoláskor 'áem kap kérdéseire ottani ismerőseitől megnyugtató választ Béke-mozgalmunknak, a nemzetközi események ismertetéséivel, magyarázásával foglalkozó előadóknak volna hát az a hivatása, hogy részletes és kielégítő választ adjanak számukra. Ez sem történik még azonban megfelelőképpen, s erről nem az előadók tehetnek. A megyei operatív békebizottság legutóbbi .ülésén éppen erről számoltak be a különféle tömegszervezetekhez tartozó bizottsági tagok. Arról, hogy a KlOSZ-tól kezdve a KISZ-lg valamennyi tömegszervezet rendez ugyan békegyűléseket, de ezek, éppen mert csupán a lakosság töredékrészére támaszkodnak — kicsiny hatásúak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy szükségtelen egy- egy társadalmi réteghez — például a jogászokhoz — külön is szólani nemzetközi, politikai .kérdéseikkel kapcsolatban, de a 'szűkkörű békegyűlések szervezése azzal jár, hogy elvesztik vonzóerejüket, s érdektelenekké válnak. VAN EGY MÁSIK veszély is abban, hogy az egyes tömegszervezetek a maguk szakállára, s a maguk szűk köre számára rendeznek békeagitációt olyan kérdésekről, amelyek pedig mindenkit érdekelnek. S ez a veszély az, hogy a különféle tö- megszervezetek rendelkezésére álló technikai, szervezési eszközöket külön-külön nem tudják megfelélő mértékben kihasználni. Ugyancsak a megyei operatív békebizottság legutóbbi ülésén saeméLgettük össze a következő, a fentieket bizonyító panaszokat: A MÉSZÖV Jelenlevő képviselője elmondotta, hogy három filmvetítőgépük van. A kiskunhalasi, a dunavecsei és a kecskeméti járásban, amelyekkel főként mezőgazdasági tárgyú filmeket vetítenek — más filmek hiányában. Ha nemzetközi eseményekről szóló filmeket is kaphatnának, földművesszővetke2Íetá tagjaik és alkalmazottaik szívesen vennék e filmeket is. Ilyen tárgyú film pedig bőven van a MOKÉP-nél, csak éppen a megyei operatív békebizottságnak össze kell egyeztetnie a MÉSZÖV és a MOKÉP szándékait. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság sok, hasznos kiállítási anyagát — például az ukrajnai kolhozokról szólót — nem tudta összeállítani és elindítaná megyei körútjáról, mert erre nem volt pénze. Végül is társadalmi munkával készítették el a kiállítást. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megjelent képviselője ugyancsak a kiállítási anyag iránt több szervnél tanúsított közömbösségről számolt be, holott azok olyan érdekesek, megfelelő szervezéssel nagy tömegeket vonzanának. MINDEBBŐL könnyű levonni a következtetést. A megyei és a járási operatív bébebizottságok — 15—16 társadalmi- és tömegszervezet képviselődből — éppen azért jöttek létre, hogy koordinálják az egyes szervek szándékát, terveit, tevékenységét, a békebozgalom egységes kialakítása, a nemzetközi kérdésekkel való foglalkozás egyöntetűsége és hatásossága érdekében. Ennek a koordináló tevékenységnek természet esen semmi értelme sem volna, ha csupán megyei. járási viszonylatban éreztetné hatását. Vagyis a községekben, üzemekben továbbra is éppen úgy tartaná békerendezvényeit külön a KISZ, külön az MHS és külön a Nőtanáes, miként eddig. A Kecskeméti Épü- letlakatosipari Vállalat helyes példáját kell idéznünk. E vállalatnál a különféle tömegszerve- zetek vezetői minden hónap elején összejönnek és együtt állapítják meg az illető hónap vállalati rendezvényeinek műsorát. Itt tehát — maradjunk ezúttal a békemozgalmi teendőknél, bár érvényes ez másféle mozgalmi teendőkre is — csupán egy nemzetközi kérdéssel foglalkozó ankéted, filmvetítést, előadást rendeznek havonta, de annak szervezését, eredményessé válását valamennyi szervezet segíti. így nem aprózzák szét erejüket, s nem utolsósorban hatásossá teszik a nemzetközi kérdésekkel való foglalkozást, kielégítve mindazokat a kérdéseket, amelyekre sem borbélynál, sem másutt nem kaphatnak választ a vállalat dolgozói. NAPJAINK nemzetközi politikai eseményei iránt — a fentiek szerint — a megnövekedett érdeklődést feltétlenül ki tudjuk elégíteni, ha minden társadalmi- és tömegszervezet nem egyéni, szűk érdekeit tekinti, hanem azt alárendelve a célnak, a békemozgalom további erősítésének, egységesen fellépve járul hozzá a külpolitikai események ismertetésével, magyarázásával foglalkozó rendezvények sikeréhez. ( __ng__,j Arué rtélcesítési tervét Gátér teljesítette legjobban a félegyházi járásban Á kiskunfélegyházi Járás községei közül Gátér termelő«?»- vetkezeti község érte el 1960-ban a legjobb eredményt az áruértékesítésben. 1136 mázsa hízott sertést, 151 vágómarháit, 59« mázsa baromfit, 280 ezer darab tojást, 1970 hektóliter tejel adott a népgazdaságnak —, hogy csak a legfontosabbakat említsük meg. Tekintélyes mennyiségű süldőt és zöldségfélét i* vásároltak fel Gátéron az állami szervek. A község baromfifelvásárlási tervét 227 százalékra teljesítette. A felvásárolt baromfinak mintegy 20 százalékát a tsz-ek, 80 százalékát a ház- táji gazdaságok adták. A Vorosilov Tsz baromfiért 142 ezes forintot kapott a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattól. Az idén mindhárom termelőszövetkezet többszörösére kívánja növelni baromfi törzsállományát és a múlt évinél lényegesen több árut szándékoznak értékesíteni ez évben. Mindent összevetve, a község három termelőszövetkezete túlteljesítette 1960. évi áruértékesítési tervét A Béke Tsz 725 700 forint helyett 797 600 forint; a Búzakalász Tsz 1187 400 forint helyett 1 225 400 forint, a Vorosilov Tsz 985100 forint helyett 1 120 300 forint értékű árut adott az államnak. A három tsz 2 898 200 forintos áruértékesítési tervét 3 168 300 forint értékben teljesítette, amely 109,3 százaléknak felel meg. A zárszámadás munkái folynak, s a fenti adatokat már véglegesnek tekinthetjük. 1965-re a megye egyik legkorszerűbb üzemévé fejlődik a Kiskunfélegyházi Gépgyár Ma még üres telek ásítozik a kiskunfélegyházi Kossuth Lajos és Fürst Sándor utca találkozásánál, odébb rozzant épületek sorakoznak, s ezek mögül emelkedik ki a gépgyár két szerelőcsarnoka. Toldozás-foldozás, ez jellemezte évek óta az üzem fejlődését, de csak külsőleg, mert a tervszámok egészen másról árulkodtak. A termelési érték az államosítás óta 1960-ig az évi négy millióról nyolcvan millió forintra emelkedett, s ennek az ösz- szegnek hatvan százaléka exportot jelentett az elmúlt esztendőben. Több mint száz komplett konzervgyári berendezési szállítottak el két esztendő alatt, s az új ötéves terv végéig 240 berendezés leszállítását vállalták. Ez évtől kezdődően pedig egyre növekszik gyártmányaik közt a vegyipari gépek aránya, oxigéngyári berendezések, hőcserélők készülnek nagy meny- nviségben. Tervük 1965-re, a múlt évihez viszonyítva, majdnem megháromszorozódik. Ez az előzménye és a belső tartalma annak a nagyarányú üzem- fejlesztésnek, amely a jövő év elején kezdődik el a Kiskunfélegyházi Gépgyárban. Mintegy 60 millió forint költséggel szinte újjászületik a gyár. Lebontják a düledező kis épületeket, s négyemeletes irodaház magasodik majd helyükön. Ez a terv szerint már 1962- ben elkészül. Mögötte helyezkedik el a hatalmas, hat hajóst félülvilágítós megoldású, korszerű szerelőcsarnok, s ennek előterében a szociális létesítmények, öltözők, mosdók stb. A konyha és a tágas étterem az irodaház alatt kap helyet A termelésben az építkezés alatt sem lehet kiesés, s ez elég nagy terhet ró az üzem vezetőségére, műszaki gárdájára, de * szép cél érdekében szívesen vállalják az ezzel járó munkatöbbletet. Büszkék rá, hogy 1965-m a megye egyik legkorszerűbb üzemévé fejlődik a Kiskunféit» egyházt Gépgyár. T. P„ 4 Képünkön a Kiskunfélegyházi Gépgyár új irodaházának és üzemépületéinek terve. Ha megvalósulna az általános és teljes leszerelés szovjet terve így kezdődik az ellenőrzés A leszerelés ellenőrzés nélkül elképzelhetetlen. Éppen ezért a szovjet terv előirányozza, hogy már az első szakaszban hatékony intézkedésekre kerüljön sor az ellenőrzés érdekében és megalakuljon a különleges ellenőrző szervezet. Hogyan is fog működni ez a szervezet? Felvázolunk egy elképzelést, amely egyébként nagyon is gyorsan reálissá válhat. ,, Az ellenőrző szervezet összetétele: a szervezetben helyet kapnak az ENSZ tagállamai, a szerződés részvevői, valamint azok az államok, amelyek nem .tagjai az ENSZ-nek, de csatlakoztak az általános és teljes leszerelési egyezményhez. A megalakítandó szervezet -keretein belül valamennyien egyenjogúak lesznek. Vezető szervek: az ellenőrző szervezet legfelső szerve a szerződés részvevőinek időközönként összehívandó konferenciája. A konferencia megvizsgálja a leszerelés hatékony ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket, megválasztja az ellenőrző tanácsot, meghallgatja az ellenőrző tanács beszámolóit. A konferencia megválasztja az ellenőrző tanácsot, amely állandó és nem állandó tagokból áll. A tanácsban képviselve lesz az államok mind három csoportja: a szocialista országok, a nyugáti tömbökhöz tartozó országok és a semleges országok. Külön meghatározott esetek kivételével az ellenőrző tanács a kérdéseket kétharmados szavazattöbbséggel, az ügyrendi kérdéseket egyszerű szavazattöbbséggel dönti el. A z ellenőrző tanácsra nagy munka vár, mivel gyakorlatilag ő irányítja az ellenőrző rendszert, kidolgozza a szükséges utasításokat, idejében elemzi és feldolgozza a beérkező jelentéseket. Az ellenőrző tanácsnak energikusan és határozottan kell cselekednie. El kell érnie, hogy a konferencia határozatait valamennyi állam feltétlenül teljesítse. A tanács álandóan működő szerv, amely az ellenőrző szervezet bármely tagjának kívánságára, bármikor összehívható. Az ellenőrző szervezet eredményes munkájának záloga lesz tagjainak teljes egyenjogúsága: személyzetét különböző országokból toborozzák és megadják neki a feladatainak eredményes teljesítéséhez szükésges előjogokat és immunitást. Az ellenőrző szervezet tisztviselői közé sok nagy szakember kerül a tudomány és technika valamennyi területéről, mivel foglalkozniok kell rakétákkal, vegyi laboratóriumokkal, bonyolult elektronikus műszerekkel. Az ellenőrző szervezet munkájában a kiváló szakemberek részvétele jelentősen megkönnyítheti a leszerelés gyakorlati megvalósítását. Emlékeztethetünk a nukleáris robbanások észlelésével foglalkozó szakértők munkatapasztalataira. 1958 nyarán a nukleáris kísérletek megszüntetésével foglalkozó háromhatalmi tanácskozás szovjet, Egyesült Ál- lamok-beli, lengyel, angol, csehszlovák, francia, román és kanadai szakértőket vont be a munkába. E szakértők bebizonyították a diplomatáknak, hogy a mai tudomány észlelni tudja a nukleáris robbantásokat, bárhol hajtják is végre. Uogyan kezdi hát meg tevékeny** ségét az ellenőrző szervezet? Az ellenőrző tanács a felügyelők és ellenőrök csoportját az egyes államok területére küldi, azzal a számítással, hogy abban a pillanatban lássanak munkához, midőn az államok az aláírt szerződésnek megfelelően megkezdik a leszerelést. Az általános és a teljes leszerelés első szakaszában az ellenőrök elsősorban a nukleáris fegyver célbajuttatására szolgáló eszközök felszámolásának ellenőrzésével foglalkoznak. Ehhez megkapják azt a jogot, hogy minden ra- kétapélyát meglátogathatnak. Nemcsak ahhoz lesz joguk, hogy figyelemmel kísérjék a rakétafegyverek felszámolását, hanem ahhoz is, hogy sokoldalúan felülvizsgálják a békés célokból felbocsátandó rakétaberendezéseket. Az atom- és hidrogénfegyver célba- - juttatására szolgáló többi eszköz — harci repülőgépek, hadihajók és tengeralattjárók, amelyeket elsősorban fel kell számolni — ugyancsak teljesen a nemzetközi ellenőrzés alá kerül. A felügyeletet ellátó csoportok figyelemmel kísérik az idegen területeken levő támaszpontok megszüntetését, az idegenben állomásozó csapatok nemzeti határok mögé való visszavonását. Az ellenőrök ott lesznek számos kikötőben és repülőtéren, hogy katonai célokra való felhasználásukat megakadályozzák. Az ellenőrző szervezethez tartozó egyes mérnököknek meg kell vizsgálniok azon üzemeket és gyárakat, amelyek jelenleg teljesen vagy részben az atom- és nukleáris fegyver célbajuttatásához szükséges eszközöket gyártanak. Helyszíni nemzetközi ellenőrzés közepette hajtják végre az államok a katonai alakulatok idejében való leszerelését és a hagyományos fegyverfajták megsemmisítését. Az ellenőrök megfigyeléseik eredményeiről jelentést tesznek az ellenőrző tanácsnak, s természetesen tájékoztatni fogják azon ország kormányát, ahol az ellenőrzést végezték. Az államok katonai vonatkozású költségvetési előirányzatai szintén a nemzetközi ellenőrző szervezet hatáskörébe tartoznak. Itt a pénzügyi szakértőkre hárul fontos munka. Ilyen lesz a kezdet. A szovjet ■ terv biztosítja a hatékony ellenőrzést. Ezért hát komikus benyomást keltenek azok a nyugati diplomaták és újságírók, akik arról akarják meggyőzni a világot, hogy a Szovjetunió „nem óhajtja az ellenőrzést”. Hiszen éppen a Szovjetunió javasolja a leszerelés feletti nemzetközi ellenőrzés átfogó és konkrét tervét!