Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-03 / 2. szám
1901. január 3, kedd 3. oldal flz egységes paraszti osztály kialakulásáról Jtlűizaki norma — több munkaidők Üt aszn ál ás Azonos létszámmal, változatlan bérrel 23700 párral A különböző konferenciákon, szeminári u mokon gyakran felmerül a kérdés, hogy mit értünk az egységes paraszti osztály kialakításán? Mi a feladat az egységes paraszti osztály létrehozása érdekében? A fenti kérdések megértéséhez az alábbiakat kell figyelembe venni: A kapitalizmusban a parasztság különböző rétegekre őszük. Ez a rétegződés a kapitalizmus» bői a szocializmusba való átmenet idején mindaddig fennáll, míg a mezőgazdaság szocialista átszervezése be nem fejeződik. A tsz-be való belépéssel eltűnik a »-volt« szegényparaszt, a »■volt-» középparaszt. Termelőszövetkezeti tagokká válnak. De még nem tűnik él a korábbi rétegződésből adódó gazdasaga különbség. A termelőszövetkezetbe való belépés is nagy változást jelent a parasztság életében, de,nem alakul ki azonnal a szövetkezeti gazdákban a szocialista tudat. A szocialista szektor nagyarányú térhódítása a mezőgazdaságban előrelépést jelent az egységes paraszti osztály kialakításában. Megyénkben az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Jelenleg a megye szántóterületének 71 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. Az utóbbi hetekben 32 000 dolgozo paraszt tért a nagyüzemi gazdálkodásra. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejönnek az egységes szocialista paraszti osztályt formáló szervezeti keretek. De a szocialista tudat kialakulása még hosszú ideig tart. A régi rétegződés alapján kialakult szemlélet ugyanis még hosszú ideig megmarad. Ebből következik, hogy a tsz-en belül különféle ellentmondások vannak. Ilyen például a közös tulajdon és a kistulajdonosi szemlélet közötti éfientmondás, vagy a kollektív szocialista munka- erkölcs és a kispolgári fegyel-, mezetlenség közötti ellentmondások. Az ellentmondásoknak H és a többi helytelen nézeteiknek is — melyek még szép számmal találhatók — a táptalaja a kis- árutermelésből fakadó magántulajdonosi szemlélet. Ezekre a termelőszövetkezet gazdasági, politikai erősödése fékező hatást gyakorol, de megszüntetésük csak a szocialista tudat kialakításéval lehetséges. E szemlélet megszüntetésiében nagy jelentősége van a tsz vezetésének is. Különösen az új termelőszövetkezeti tagok járatlanok még a szövetkezeti életben, nem tudják áttekinteni egy ideig a nagyüzemi gazdaságot, visszahúzzák az egyéni gazdaságból magúikkal hozott szokások, a megrögzött gazdálkodás- mód. osszú nevelési idő szükséges ahhoz, hogy minden tsz-tag magáénak tekintse a közös tulajdont. Sokan úgy gondolkoznak, hogy a háztáji gazdaság, ami a régi tulajdoniból visszamaradt, az az »enyém«, amit bevitték a tsz-be, az pedig a »tsz-é». A »tsz-t« sokszor teljesen különállónak tekintik miguktói. Pedig alapvető feladat megértetni a termelőszövetkezet dolgozóival, hogy a »közös« az övé is. Ha ezt megértik, javul a munkafegyelem, és kihat a munka termelékenységére, és elősegíti a szocialista tudat kialakítását. Ennek érdekében a fő figyelmet a szocialista nagyüzem kialakítására. a termelőszövetkezet megerősítésére és a tsz-tag- ság politikai műveltségének növelésére kell fordítani. A z egységes szocialista pa- ** rasztság kialakítása a munkás-paraszt szövetség szempontjából is rendkívül nagy jelentőségű. A proletárdiktatúra politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. Ahogyan erősödik ez a szövetség, úgy erősödik a munkásfiatalom. Az egységes szocialista parasztság kialakításával sziklaszilárd alapot nyer a munkás-paraszt szövetség. Pomnpor Istvánná, a megyei pártiskola tanára — December 29-én, este fejeztük be éves tervünket. Eddig több mint 250 ezer pár gyermekcipőt gyártottunk, mélyből több gyermekcipőt tál megállapította, hogy a jelenlegi gyermekcipők nem a legegészségesebbek. A tapasztalatok alapján, szakemberek bevoSurrog, berreg a gép, varrják a cipőfelsőrészeket. Képünkön a tüződe. november 30-ig 245 244 párat szállítottunk el az ország különböző részeibe — tájékoztat Hegedűs Menyhért, a Kecskeméti Cipőgyár főmérnöke. — Terven felül pedig 1300 párat gyártunk — egészíti ki szavait Hegedűs József. Megtudom, hogy a szabászok már december 22-én, a csákó- zóban dolgozók 23-án, a tűződei asszonyok, lányok 24-én, az aljaüzemrész munkásai pedig december 29-én kezdték el a munkát a januári terv megvalósításéért. Az előleg ellenére január derekáig még sem lesz zökkenőmentes a termelés. Ugyanis időbe telik, míg a munkáskezek hozzászoknak az új formájú kaptafákhoz. Egyesek 10—15 napra tervezik a begyakorlása időt. — Miért van. szükség az új formájú kaptafákra? — kérdem. — Egy orvoscsoport 40 ezer gyermekláb tanulmányozása álnésával alakították ki ezt az új kaptafaformát. Az új gyermekcipő hátul keskenyebb lesz, elől pedig szélesebb, tehát a gyermek lába kényelmesen élhelyezkedik a cipőiben — mondja a főmérnöki A szocialista országok gyorsütemű gazdasági fejlődése — Es mennyit gyártanak a kényelmesebb gyermekcipőkből.? — 28 700 párral többet mint 1960-ban. Ez napi 50 párral többet jelent mint 1960-ban. A megnövefcedett termelési feladatot a létszám és a bér növelése nélkül oldjuk meg. Ennek érdekében már felülvizsgáltuk a normákat. Megállapítottuk, hogy lehetőségünk van a munkaidő jobb kihasználására. . Éppen ezért januárban helyesbített műszaki normákkal kezdtük meg a termelést. Míg tavaly egy munkás egy óra alatt 0,826 pár cipőt, addig 1961-ben 0,909 pár, azaz majdnem egy pár gyermekcipőt gyárt. A helyesbített műszaki normákkal csupán tökéletesebbé tettük a munkaidőkihasználást — válaszol a főmérnök. Egyébként a gyermekcipők választéka nem bővül. Zömmel fekete-fehérbetétes és lakk félcipőt gyártanak az újesztendőben is. Egy új gyártmányuk azonban lesz, éspedig a fiú gyermekcipő. Ezt 31—34-es nagyságban gyártják. Ilyen tervekkel indul az új esztendőben a Kecskeméti Cipőgyár kollektívája, s hogy terveiket miiként váltják valóra, ax majd a későbbiek során derül ML Venesz—Pásztor Ki _ _____ rakják . Előtérben Dani Jánosné, mögötte Barta Józsefné H Kovács János. poopoopoooooopoooooooooooooooooooooiofoooppoppoor LEZÁRT SOROMPÓK A gyorsütemű gazdasági fejdődés — a szocialista termelési mód általános törvényszerűsége. Ezt a törvényt a szocialista világrendszer valamennyi országának tapasztalata igazolja. A szocialista tábor egészét tekintve a termelés növekedésének átlagos évi üteme 1951— 1959-ben háromszor volt magasabb, mint s tőkés országokban, és 13,7 százalékot tett ki. Az ipari termelés növekedése 1959-ben csaknem 16 százalék volt. 1959-ben a szocialista világ- rendszerben *z ipari termékek előállítása hatszorosa volt a háború előtti színvonalnak, a kapitalista világrendszerben pedig csak 2,2-szerese. A szocialista országok gyorsütemű gazdasági fejlődésének eredményeként az ipari termelés volumene ezekben az országokban sokszorosan túlszárnyalta a háború előtti színvonalat; a Szovjetunióban több mint negyvenszerese volt az 1913 évinek. A Kínai Népköztársaságban 1950—1959-ben a brutto termelés több mint tizenkétszeresére emelkedett; Lengyelországban azNpari termelés a háború előtti színvonalhoz képest körülbelül hétszeresére, Albániában 22,5-szeresére, Bulgáriában 11-szeresére, Magyarországon 3.8-szeresére, Vietnamban (1956-hoz viszonyítva) 2,2-sze- resére, az NDK-ban háromszorosára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (1949hez képest) 5,5-szeresére, Mongóliában (1940-hez viszonyítva) 5,8-szeresére, Romániában 4,4- szeresére, Csehszlovákiában 4- szeresére emelkedett. A szocialista világrendszer gazdasága 1960-ban új, nagyarányú fellendülést ért el. Valamennyi szocialista országban páratlanul gyors ütemben fejlődik a népgazdaság. A Szovjetunióban 1960 első kilenc hónapjában az ipari termelés 10 százalékkal emelkedett a tervbevett 8,1 százalék helyett. 1960 első felében 1959 első feléhez viszonyítva Lengyelországban 9,9 százalékkal, Csehszlovákiában 11,8 százalékkal, az NDK- ban 10 százalékkal, Bulgáriában és Magyarországon 15 százalékkai, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 12,5 százalékkal emelkedett az ipari termelés. Albániában, Romániában, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, a Kínai Népköztársaságban, a Mongol Népköztársaságban is gyors ütemben fejlődött a gazdasági élet A termelőerők gyors fejlődésének eredményeként a szocialista országok évről évre nagyobb arányban veszik ki részüket a legfontosabb termékek világtermeléséből. A szocialista rendszer biztosan halad előre a kitűzött cél felé —, afelé, hogy az elkövetkező évek folyamán az ipari termelés volumenét tekintve túlszárnyalja a kapitalista rendszert. Előre bocsátom, hogy teljesen tisztában vagyok a vasúti sorompók jelentőségével. Újságolvasó vagyok, aki nem egyszer találkozik a hírek között olyan szerencsétlenséggel, amely azért következett be mert a vasúti őr valamilyen okból elfelejtette a sorompóidat leereszteni. Egyszóval tudom, hogy a vasúti sorompók a mi életünket, a személy- és vagyonbiztonságunkat védik és óvják. Minden eszembe jut, valahányszor gyalog, vagy gépkocsin áthaladok a nyitott sorompók alatt. Erre kell gondolnom akkor is, amikor a leeresztett sorompók előtt türelmesen, vagy éppen türelmetlenül várakoznom kell. Valami azonban ezen a téren néhány vasúti átjárónál nincs rendben. Erre néhány példát írok le. Kiskunhalason a vasúti átjárót sűrűn eresztik le, s gyakran tíz perc telik el, míg a tolató vonat után felnyitják a sorompót. Ilyenkor mindkét oldalon összetorlódik a sok gépkocsi és egyéb jármű. Néhány nappal ezelőtt, reggel a járművezetők legnagyobb bosszúságára egy vasutas hozzákezdett a leeresztett sorompó festéséhez. Kiskőrösön b tapasztaltam, hogy már régen elment a vonat, a sorompót csak jóval később vonták fel, sőt nemrégen az is előfordult, hogy leeresztett sorompó volt előttünk, s anélkül, hogy a vonat megérkezett volna, mintegy 10 percnyi várakozás után felhúzták a sorompót. Igaz, hogy közben legalább tíz autó éktelen dudálással jelezte, hogy végre szeretne a sorompó alatt átjutni. Hasonló a helyzet Solton és Kecskeméten, az Alsópályaudvari sorompónál is. Tudom, hogy a sorompóügy végleges megoldása majd az lesz, amikor mindenütt alul-, vagy .felüljárók lesznek. Ez azonban még elég távoli megoldás. Addig is azt szeretném javasolni a mi derék, becsületes és szorgalmas vasutasainknak, hogy érezzék át azoknak a helyzetét, akik a dolgukra sietnének, de a sorompó előtt hosszú tízperceket vesztegelni kényszerülnek. Amint lehetséges, amint elment a vonat, azonnal húzzák fel a sorompót, minél rövidebb ideig legyen a forgalom számára az út elzárva. Mezei István 1959-ben a szocialista országok adták a világ szemester- mény termésének körülbelül a felét (1928-ban 4,2 százalékát); a szocialista világrendszer országaiban volt a világ szarvasmarha-állományának 20 százaléka, sertésállományának 55 százaléka. A szocialista országok részesedése a legfontosabb ipari termékek világtermelésében (százalékban) 1929 1950 1955 1959 Szén (kőszénre átszámolva) 2,7 28,2 36,8 49,8 Kőolaj 6,7 8,4 11,0 15,0 Villamosenergia 2,1 14,9 16,6 19,9 Öntöttvas 4,1 18,5 24,6 35,5 Acél 4,0 19,2 23,3 30,9 Cement 3,1 15,7 19,7 25,8 Pamutszövetek — 21,3 28,1 35,0 Cukor 3,2 16,3 17,7 22,7
