Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-14 / 294. szám
1960. december 14, szerda S. oldal Válasz a pártoktatás részvevőinek kérdéseire A társadalmi osztályokról A marxizmus—leninizmns tanfolyamok propagandistái az elmúlt napokban vitatták meg a soronkövetkező foglalkozások témáját: az osztály kialakulásának körülményeit, a forradalmak típusait és az osztályharc időszerű feladatait. Az említett témáról feltett kérdésekre négy cikkben válaszolunk. Ezúttal a társadalmi osztályról szóló kérdésekre adunk választ. A propagandista konferen- ” ciák vitája azt tükrözte, hogy a pártoiktatók többsége szinte szó szerint el tudja mondani az osztályok meghatározásának lenini ismérveit, azonban azok helyes gyakorlati felhasználásához még segítséget igényelnek a pártszervezetektől. Kérésüket teljes egészében indokolja az a körülmény, hogy Lenin az osztályok meghatározásánál a kizsákmányoló társadalmak helyzetét vette alapul, és ismérvei nem alkalmazhatók mereven a szocializmusra és a szocializmus építésének időszakára sem. Lenin a Nagy kezdeményezés című művében kifejti, hogy osztályoknak az emberek olyan nagy csoportjait nevezik, amelyek mindenekelőtt a következő ismérvek alapján különböznek egymástól: 1. a társadalmi termelés történelmileg meghatározott rendszerében elfoglalt helyük, 2. a termelési eszközökhöz való viszonyuk, 3. a munka társadalmi szervezetében járt szerepük és végül 4. a jövedelemszerzés módjában és nagyságában. Lenin ebben a négy pontban ez osztályok meghatározásának csupán a legalapvetőbb ismérveit foglalta össze. Az osztályok között ezenkívül különbség van még többek között erkölcseikben, szokásaikban, politikai céljaikban, világnézetükben, szemléletükben. A felsorolt négy alapvető ismérv mellett Lenin felhívta a figyelmet arra a fontos körülményre is, hogy egyik osztály tagjai eltulajdoníthatják a másik osztály tagjainak munkáját. C zQCializmust építő népi ** demokráciánkban ma már egészen más osztályviszonyok uralkodnak. Nálunk a kizsákmányoló osztályoknak már csak maradványai találhatók meg és a hatalmon levő munkásosztály mellett kialakulóban van az egységes szövetkezeti parasztság osztálya. A szocializmus építését még nem fejeztük be, éppen ezért társadalmunk átmeneti jellegű. Napi feladataink ellátása, a szocialista gazdaság további tere- bélyesítése osztályharc közepette történik. Ennek a küzdelemnek különböző formái és eszközei — politikai,, gazdasági és ideológiai —, megnyilvánulásai vannak. Ha sikereket érünk el a szocialista gazdaság építésében, a tömegek megnyerésében és mozgósításában, öntudatának szocialista formálásában — altkor az osztályharcban is előbbre jutunk. Ténylegesen kizsákmányoló * tevékenységet folytató egyének a megyében, de országszerte is már kevesen vannak. Nagyobb azoknak a száma, akik nem folytatják régi szerepüket, hanem különböző vállalatoknál, vagy üzem‘dkben helyezkedtek el, mások pedig termelőszövetkezetekben dolgoznak. Ezeket a volt kizsákmá- nyolókat elsősorban jelenlegi magatartásuk alapján ítéljük meg. Ha betartják törvényeinket és becsületesen dolgoznak, akkor nem érheti őket sérelem. Szokásaikban, gondolkodásmódjukban és még sok más egyébben azonban nyilvánvalóan sokáig különböznek a régi, tősgyökeres munkásoktól, a termelőszövetkezetekben pedig a volt szegényparasztoktól és középparasztoktól. — Mindezeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ezzel számolva arra törekszünk, hogy a fent említett különbség minél kisebb legyen, és azok, akik átnevedhetőík, átformálódjanak. A társadalmi osztályok le*' nini ismérveinek tanulmányozása és helyes értelmezése napi tennivalóink jó elvégzését segíti elő. 161 vizsgázlak, felsőbb osztályba lépnek a mélykúti Kossuth Tsz tagjai Ez év január végén 199 dolgozó paraszt alakította meg Mélykúton a Kossuth Termelőszövetkezetet, amely közel 1500 hold szántón gazdálkodik. Nehéz tavasz és nyár áll a hátuk mögött, hiszen igen szétaprózott területen dolgoztak, s 660 hold kapást kellett megművelniük, amiből egy tagra 11 hold jutott. A szorgalom azonban megkettőzte a tagság erejét; terményeik jól sikerültek, s időben magtárba kerültek. Jövő évi terveik már a nagyüzemi tervezésben, szervezettségben való jártasságot tükrözik. Az előirányzott 410 hold kenyérgabona időben a földbe jutott; 30 holdon olasz, 310 holdon Bánkúti búzát és 70 holdon rozsot vetettek, takarmánynak pedig 120 holdon őszi árpát. Kapásveteményt összesen 441 holdra tervezték, ebből 200 hold kukorica lesz. A kapások az összes szántóterületnek majdnem 40 százalékát teszik. Az ipari növények aránya 11,8, a szerződött növényeké pedig 18,7 százalék, a pillangós takarmányok arányát 13 százalék fölé emelik tavaszra. Megalakuláskor a szövetkezetnek csupán lova és néhány csikaja volt. Azóta 23 szarvas- marhát vásároltak, 11 hízott marhát februárban adnak át az állatforgalmi vállalatnak. 34 KKKWOOOOOOOCHKKXKKX Két új termelőszövetkezet alakult a kalocsai járásban KÉT ŰJ TERMELŐSZÖVETKEZET alakult az elmúlt héten Úszódon és öregcsertőn. Úszódon kétszáz dolgozó paraszt, 800 hold földdel lépett az új termelőszövetkezetbe, melynek az alakuló közgyűlés Egyetértés nevet adott. AZ ŰJ SZÖVETKEZET működésének első órái már bebizonyították, hogy méltó a választott névre, mert a közgyűlés egyhangúlag megszavazta a bevitt földek után a négyszögölenként 16 filléres hozzájárulást, melyet a közös alap megteremtésére fordítanak. Ez az összeg kereken 350 ezer forintot jelent az új szövetkezetnek. A MEGVÁLASZTOTT veze- íőg már hozzá is láttak a soron levő feladatok elvégzéséhez. Figyelemmel kísérik többek között, hogy a hozzájárulást a közgyűlés határozatának megfelelően, minden szövetkezeti gazda egy napon belül befizesse. Példamutató új belépő Az elmúlt héten öregcsertőn az Üj Élet Termelőszövetkezetbe 13 és fél hold földjével lépett be Vén Imre dolgozó paraszt. Termelőszövetkezetének egy új, 25 férőhelyes istállót ajánlott fel, azonkívül hat tehenet, három borjút, 40 juhot. 20 süldőt és egy gumikerekű kocsit visz a közösbe. SZARÍTÓBŰRA ÖREGCSERTŐN az uszódi Egyetértés születésével egy időben alakult meg a Petőfi Termelőszövetkezet 900 katasztrális hold földön. Az új tsz 140 tagja szintén hozzájárult a közös alaphoz, négyszögölenként 15 fillérrel. A tagság által felajánlott pénzből, amit az oszthatatlan szövetkezeti, alapon túl adnak össze, erő- és munkagépeket akarnak vásárolni. Cs. O. anyakocájuk november közepén megkezdte a fialást. Eddigi fő jövedelmük a hizlalásból ered. A nyáron 60 hízott sertést szállítottak el, hamarosan készen lesz újabb száz darab, és az a 71, amit a tagság a háztájiban hizlal, de amelyek egy részéhez a szövetkezet adott takarmányt, s ezért lebonyolítási díjat kap. A jövő esztendő első félévében történő leadásra a tsz 160 sertésre szerződött. Az építőbrigád sem lopta a napot. Megépítettek egy 20 férőhelyes fiaztatót, egy 250 férőhelyes süldőszállást, majdnem kész egy növendék marha-istálló, s a kukoricát már egy saját készítésű, favázas góréban tárolják. Saját erőből futotta egy pótkocsival, s egyéb munkaeszközökkel ellátott Zetor megvásárlására is. Sajtónap és békegyűlés Tiszakécskén A téli kültúrprogram keretében csütörtökön délután 6 órai kezdettel érdekes előadásra kerül sor a tiszakécskei kultúrott- honban. A községi Hazafias Népfront-bizottság kezdeményezésére a Népszabadság és a Petőfi Népe újságírói látogatnak el és találkoznak a község dolgozóival. A sajtónapon, amelyet a békéért folyó küzdelem jegyében rendeznek, Tiszakécskére látogat és a nemzetközi helyzetről beszámolót tart Vadász Ferenc, az Országos Békebizottság tagja, a Népszabadság szerkesztője, valamint lapunk két munkatársa, Tarján István és F. Tóth Pál, akiié novelláikból, illetve verseikből olvasnak fel. Az előadáson közreműködik a helyi zenekar is. A Bajai Lakberendező Szövetkezet nagy gondot fordít a tag-* ság kulturális és szórakozási igényeinek kielégítésére. Augusztusban avatott új központi üzemházukban televízióval, rádióval és magnetofonnal felszerelt klubhelyiséget, illetve kultúrtermet rendeztek be, melyet munkaidő után szívesen látogatnak a dolgozók és hozzátartozóik. Képünkön a klub lépcsőháza és a hallszerűen kiképzett előtér. A mai munkás eszményképeLapozgatás felnőttek iskolai dolgozataiban Barna, sötétkék, fehér csomagoló papírral beborított dolgozatfüzetekben lapozgatok. A teleírt lapokat olvasgatva magam előtt látom azokat a munkásokat, alkalmazottakat, akik napközben a munkapadok és asztalak fölé hajolva, fába, vasba vésik, finom kelmékbe szövik szorgos képzeletük emlékét, terheket cipelnek, lapátolnak, hogy mindenkinek legyen elegendő bútora, ruhája, ennivalója, tüzelője, s mindene, ami kell az élethez. — Este pedig, a napi munka fáradalmairól megfeledkezve, — beülnek az iskolapadokba matematikát, földrajzot, történelmet, irodalmat tanulni, hogy másnap a munkapad mellett, vagy gyerekeik leckéi fölé hajolva még többet tudjanak segíteni a családnak, a munkatársaknak, egyszóval többet használjanak a társadalomnak. Barát a barátról, asszony as apjáról, férj a feleségéről Könnyű magam elé képzelni őket, hiszen, ha személyesen sohasem láttam volna egyiküket sem, akkor is életre kelnének írásaikból. E szerény és pontos jellemábrázolásokból. amiket ugyancsak iskolai feladatként írtak. De nézzük a dolgozatokat. Mészáros Feri bácsi, a ZIM Kecskeméti Gyáregységének munkása a következőket írja barátjáról jellemrajzában: »Szép szálas ember.., Komoly és megfontolt, a munkában mindig élenjár. Munkatársai szeretik, mert tanítja őket és ő is szívesen tanul tőlük. Megértő és jószívű, bármit kérnek tőle, szívesen segít Én is szeretnék hozzá hasonló lenni.** Fekete Ádárrmé a postásukról ír, aki »alacsony, kicsi ember, naptól és széltől pirosra cserzett az arca. Mindig mosolyog, jókedvű, gyakran tréfál is. Együtt érez mások örömével, bánatával.** Kécs- kefalvi Sándorné dolgozata nyomán az édesapa emléke elevenedik fel, aki »középtermetű, kékszemű, az utóbbi években nehéz járású, a sok munkától kezei elkérgesedtek, de örökké jókedvű, jószívű, családjának munkájának élő ember volt. Ha tehette, segített a bajbajutottakon. Ezért szerette az egész falu.** Kécskefalvi Sándor viszont feleségéről ír akinek »kezei a dologtól fáradtak, de símogatása puha és selymes. Szerény, a családját rajongva szereti. Tanulni, fejlődni akar, hogy gyermekeit a mai kor és a haza hasznos tagjaivá nevelhesse.« mindé nhiben csak rosszat látó...u E munkások által írott, munkásokról szóló vallomások sokmindent elárulnak. Többek között azt, hogy a munkások az egyszerű, szegény, áldozatkész, s amellett rendes, tiszta külsejű embereket szeretik — mert a külső rend többnyire a lélek kiegyensúlyozottságát is tükrözi — amilyenek ők maguk, vagy amilyenné válni akarnak. A büszke, egyenes járású, gyárimunkás unokatestvérrel Gyulai Eszter például azért nem szimpatizál, mert »nagyon gonosz, veszekedő, mindenkiben csak rosszat látó, irigy teremtés, aki magán kívül nem szeret senkit, még a gyereket sem. Pedig nagyon vallásos, mindig a templomba jár.« Ez az ellentmondásokkal teli élet ma már nem példaképe a' fiatal munkáslánynak. Hanem példakép annak a három munkásasszonynak a jelleme, akikről M. S-né megírja, hogyan adták vissza életbe vetett hitét a munkás, dolgos élet iránti szeretetét egy lejtőre került leánynak. Es is út a magasabb műveltséghez Ha valaki azt kérdezné, miért van szüksége egy munkásnak a jellemábrázolásra, hogyan veszi ennek hasznát az életben, azt hiszem, mosolyognánk. Az előbbiek bizonyítják, hogy nem öncélú s nem újkeletű dolog ez. Emlékezzünk csak: a becsületes munkásokat a régi világban sem tudta senki félrevezetni annak megítélésében, hogy ki a barátjuk, ki az ellenségük. S ha akkor szükség volt emberismeretre, most ezt még inkább a tudatosság fokára kell emelni, hogy biztosabb eligazodást nyerjenek a világ dolgaiban, s még magasabb műveltséghez nyíljon meg az út előttük, amit — mint az uralkodó osztály tagjainak — meg kell szerezniük. Azt hiszem, ezek a dolgozatok biztos zálogot adnak erre.
