Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

1960. december 14, szerda S. oldal Válasz a pártoktatás részvevőinek kérdéseire A társadalmi osztályokról A marxizmus—leninizmns tanfolyamok propagandistái az elmúlt napokban vitatták meg a soronkövetkező foglalkozások témáját: az osztály kialakulásának körülményeit, a forradal­mak típusait és az osztályharc időszerű feladatait. Az említett témáról feltett kérdésekre négy cikkben válaszolunk. Ezúttal a társadalmi osztályról szóló kérdésekre adunk választ. A propagandista konferen- ” ciák vitája azt tükrözte, hogy a pártoiktatók többsége szinte szó szerint el tudja mon­dani az osztályok meghatározá­sának lenini ismérveit, azonban azok helyes gyakorlati felhasz­nálásához még segítséget igé­nyelnek a pártszervezetektől. Kérésüket teljes egészében in­dokolja az a körülmény, hogy Lenin az osztályok meghatáro­zásánál a kizsákmányoló társa­dalmak helyzetét vette alapul, és ismérvei nem alkalmazhatók mereven a szocializmusra és a szocializmus építésének idősza­kára sem. Lenin a Nagy kezdeményezés című művében kifejti, hogy osz­tályoknak az emberek olyan nagy csoportjait nevezik, ame­lyek mindenekelőtt a következő ismérvek alapján különböznek egymástól: 1. a társadalmi termelés tör­ténelmileg meghatározott rend­szerében elfoglalt helyük, 2. a termelési eszközökhöz való viszonyuk, 3. a munka társadalmi szer­vezetében járt szerepük és vé­gül 4. a jövedelemszerzés módjá­ban és nagyságában. Lenin ebben a négy pontban ez osztályok meghatározásának csupán a legalapvetőbb ismér­veit foglalta össze. Az osztályok között ezenkívül különbség van még többek között erkölcseik­ben, szokásaikban, politikai cél­jaikban, világnézetükben, szem­léletükben. A felsorolt négy alapvető ismérv mellett Lenin felhívta a figyelmet arra a fon­tos körülményre is, hogy egyik osztály tagjai eltulajdoníthatják a másik osztály tagjainak mun­káját. C zQCializmust építő népi ** demokráciánkban ma már egészen más osztályviszonyok uralkodnak. Nálunk a kizsákmá­nyoló osztályoknak már csak maradványai találhatók meg és a hatalmon levő munkásosztály mellett kialakulóban van az egy­séges szövetkezeti parasztság osztálya. A szocializmus építését még nem fejeztük be, éppen ezért társadalmunk átmeneti jellegű. Napi feladataink ellátása, a szo­cialista gazdaság további tere- bélyesítése osztályharc közepette történik. Ennek a küzdelemnek különböző formái és eszközei — politikai,, gazdasági és ideológiai —, megnyilvánulásai vannak. Ha sikereket érünk el a szocialista gazdaság építésében, a tömegek megnyerésében és mozgósításá­ban, öntudatának szocialista for­málásában — altkor az osztály­harcban is előbbre jutunk. Ténylegesen kizsákmányoló * tevékenységet folytató egyének a megyében, de or­szágszerte is már kevesen van­nak. Nagyobb azoknak a száma, akik nem folytatják régi szere­püket, hanem különböző válla­latoknál, vagy üzem‘dkben he­lyezkedtek el, mások pedig ter­melőszövetkezetekben dolgoz­nak. Ezeket a volt kizsákmá- nyolókat elsősorban jelenlegi magatartásuk alapján ítéljük meg. Ha betartják törvényein­ket és becsületesen dolgoznak, akkor nem érheti őket sé­relem. Szokásaikban, gondolko­dásmódjukban és még sok más egyébben azonban nyilvánvaló­an sokáig különböznek a régi, tősgyökeres munkásoktól, a ter­melőszövetkezetekben pedig a volt szegényparasztoktól és kö­zépparasztoktól. — Mindezeket nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül. Ezzel számolva arra törek­szünk, hogy a fent említett kü­lönbség minél kisebb legyen, és azok, akik átnevedhetőík, átfor­málódjanak. A társadalmi osztályok le­*' nini ismérveinek tanul­mányozása és helyes értelmezése napi tennivalóink jó elvégzését segíti elő. 161 vizsgázlak, felsőbb osztályba lépnek a mélykúti Kossuth Tsz tagjai Ez év január végén 199 dol­gozó paraszt alakította meg Mélykúton a Kossuth Ter­melőszövetkezetet, amely közel 1500 hold szántón gazdálkodik. Nehéz tavasz és nyár áll a há­tuk mögött, hiszen igen szét­aprózott területen dolgoztak, s 660 hold kapást kellett meg­művelniük, amiből egy tag­ra 11 hold jutott. A szorgalom azonban megket­tőzte a tagság erejét; termé­nyeik jól sikerültek, s időben magtárba kerültek. Jövő évi terveik már a nagy­üzemi tervezésben, szervezett­ségben való jártasságot tükrö­zik. Az előirányzott 410 hold kenyérgabona időben a földbe jutott; 30 holdon olasz, 310 hol­don Bánkúti búzát és 70 hol­don rozsot vetettek, takarmány­nak pedig 120 holdon őszi ár­pát. Kapásveteményt összesen 441 holdra tervezték, ebből 200 hold kukorica lesz. A kapások az összes szántóterületnek majd­nem 40 százalékát teszik. Az ipari növények aránya 11,8, a szerződött növénye­ké pedig 18,7 százalék, a pillangós takarmányok ará­nyát 13 százalék fölé eme­lik tavaszra. Megalakuláskor a szövetke­zetnek csupán lova és néhány csikaja volt. Azóta 23 szarvas- marhát vásároltak, 11 hízott marhát februárban adnak át az állatforgalmi vállalatnak. 34 KKKWOOOOOOOCHKKXKKX Két új termelőszövetkezet alakult a kalocsai járásban KÉT ŰJ TERMELŐSZÖVET­KEZET alakult az elmúlt héten Úszódon és öregcsertőn. Úszó­don kétszáz dolgozó paraszt, 800 hold földdel lépett az új ter­melőszövetkezetbe, melynek az alakuló közgyűlés Egyetértés ne­vet adott. AZ ŰJ SZÖVETKEZET mű­ködésének első órái már bebizo­nyították, hogy méltó a válasz­tott névre, mert a köz­gyűlés egyhangúlag megszavazta a bevitt földek után a négyszög­ölenként 16 filléres hozzájáru­lást, melyet a közös alap meg­teremtésére fordítanak. Ez az összeg kereken 350 ezer forintot jelent az új szövetkezetnek. A MEGVÁLASZTOTT veze- íőg már hozzá is láttak a soron levő feladatok elvégzéséhez. Fi­gyelemmel kísérik többek kö­zött, hogy a hozzájárulást a köz­gyűlés határozatának megfele­lően, minden szövetkezeti gazda egy napon belül befizesse. Példamutató új belépő Az elmúlt héten öregcsertőn az Üj Élet Termelőszövetkezetbe 13 és fél hold földjével lépett be Vén Imre dolgozó paraszt. Termelőszövetkezetének egy új, 25 férőhelyes istállót ajánlott fel, azonkívül hat tehenet, há­rom borjút, 40 juhot. 20 süldőt és egy gumikerekű kocsit visz a közösbe. SZARÍTÓBŰRA ÖREGCSERTŐN az uszódi Egyetértés születésével egy idő­ben alakult meg a Petőfi Ter­melőszövetkezet 900 katasztrális hold földön. Az új tsz 140 tagja szintén hozzájárult a közös alap­hoz, négyszögölenként 15 fillér­rel. A tagság által felajánlott pénzből, amit az oszthatatlan szövetkezeti, alapon túl adnak össze, erő- és munkagépeket akarnak vásárolni. Cs. O. anyakocájuk november köze­pén megkezdte a fialást. Eddigi fő jövedelmük a hizlalásból ered. A nyáron 60 hízott ser­tést szállítottak el, hamarosan készen lesz újabb száz darab, és az a 71, amit a tagság a háztájiban hizlal, de amelyek egy részéhez a szövetkezet adott takarmányt, s ezért lebonyolí­tási díjat kap. A jövő esztendő első fél­évében történő leadásra a tsz 160 sertésre szerződött. Az építőbrigád sem lopta a napot. Megépítettek egy 20 férő­helyes fiaztatót, egy 250 férő­helyes süldőszállást, majdnem kész egy növendék marha-istálló, s a kukoricát már egy saját készítésű, favázas góréban tá­rolják. Saját erőből futotta egy pótkocsival, s egyéb munkaesz­közökkel ellátott Zetor meg­vásárlására is. Sajtónap és békegyűlés Tiszakécskén A téli kültúrprogram kereté­ben csütörtökön délután 6 órai kezdettel érdekes előadásra ke­rül sor a tiszakécskei kultúrott- honban. A községi Hazafias Nép­front-bizottság kezdeményezésé­re a Népszabadság és a Petőfi Népe újságírói látogatnak el és találkoznak a község dolgozói­val. A sajtónapon, amelyet a béké­ért folyó küzdelem jegyében rendeznek, Tiszakécskére láto­gat és a nemzetközi helyzetről beszámolót tart Vadász Ferenc, az Országos Békebizottság tagja, a Népszabadság szerkesztője, va­lamint lapunk két munkatársa, Tarján István és F. Tóth Pál, akiié novelláikból, illetve verse­ikből olvasnak fel. Az előadáson közreműködik a helyi zenekar is. A Bajai Lakberendező Szövetkezet nagy gondot fordít a tag-* ság kulturális és szórakozási igényeinek kielégítésére. Augusz­tusban avatott új központi üzemházukban televízióval, rádió­val és magnetofonnal felszerelt klubhelyiséget, illetve kultúr­termet rendeztek be, melyet munkaidő után szívesen látogatnak a dolgozók és hozzátartozóik. Képünkön a klub lépcsőháza és a hallszerűen kiképzett előtér. A mai munkás eszményképe­Lapozgatás felnőttek iskolai dolgozataiban Barna, sötétkék, fehér cso­magoló papírral beborított dol­gozatfüzetekben lapozgatok. A teleírt lapokat olvasgatva ma­gam előtt látom azokat a mun­kásokat, alkalmazottakat, akik napközben a munkapadok és asztalak fölé hajolva, fába, vas­ba vésik, finom kelmékbe szö­vik szorgos képzeletük emlékét, terheket cipelnek, lapátolnak, hogy mindenkinek legyen ele­gendő bútora, ruhája, ennivaló­ja, tüzelője, s mindene, ami kell az élethez. — Este pedig, a na­pi munka fáradalmairól megfe­ledkezve, — beülnek az iskola­padokba matematikát, földraj­zot, történelmet, irodalmat ta­nulni, hogy másnap a munka­pad mellett, vagy gyerekeik lec­kéi fölé hajolva még többet tud­janak segíteni a családnak, a munkatársaknak, egyszóval töb­bet használjanak a társadalom­nak. Barát a barátról, asszony as apjáról, férj a feleségéről Könnyű magam elé képzelni őket, hiszen, ha személyesen so­hasem láttam volna egyiküket sem, akkor is életre kelnének írásaikból. E szerény és pontos jellemábrázolásokból. amiket ugyancsak iskolai feladatként írtak. De nézzük a dolgozatokat. Mészáros Feri bácsi, a ZIM Kecskeméti Gyáregységének munkása a következőket írja barátjáról jellemrajzában: »Szép szálas ember.., Komoly és megfontolt, a munkában min­dig élenjár. Munkatársai szere­tik, mert tanítja őket és ő is szívesen tanul tőlük. Megértő és jószívű, bármit kérnek tőle, szívesen segít Én is szeretnék hozzá hasonló lenni.** Fekete Ádárrmé a postásukról ír, aki »alacsony, kicsi ember, naptól és széltől pirosra cserzett az arca. Mindig mosolyog, jókedvű, gyak­ran tréfál is. Együtt érez má­sok örömével, bánatával.** Kécs- kefalvi Sándorné dolgozata nyo­mán az édesapa emléke eleve­nedik fel, aki »középtermetű, kékszemű, az utóbbi években nehéz járású, a sok munkától kezei elkérgesedtek, de örökké jókedvű, jószívű, családjának munkájának élő ember volt. Ha tehette, segített a bajbajutotta­kon. Ezért szerette az egész fa­lu.** Kécskefalvi Sándor viszont feleségéről ír akinek »kezei a dologtól fáradtak, de símogatása puha és selymes. Szerény, a családját rajongva szereti. Ta­nulni, fejlődni akar, hogy gyer­mekeit a mai kor és a haza hasznos tagjaivá nevelhesse.« mindé nhiben csak rosszat látó...u E munkások által írott, mun­kásokról szóló vallomások sok­mindent elárulnak. Többek kö­zött azt, hogy a munkások az egyszerű, szegény, áldozatkész, s amellett rendes, tiszta külsejű embereket szeretik — mert a külső rend többnyire a lélek ki­egyensúlyozottságát is tükrözi — amilyenek ők maguk, vagy amilyenné válni akarnak. A büszke, egyenes járású, gyá­rimunkás unokatestvérrel Gyu­lai Eszter például azért nem szimpatizál, mert »nagyon go­nosz, veszekedő, mindenkiben csak rosszat látó, irigy teremtés, aki magán kívül nem szeret senkit, még a gyereket sem. Pe­dig nagyon vallásos, mindig a templomba jár.« Ez az ellent­mondásokkal teli élet ma már nem példaképe a' fiatal mun­káslánynak. Hanem példakép annak a három munkásasszony­nak a jelleme, akikről M. S-né megírja, hogyan adták vissza életbe vetett hitét a munkás, dolgos élet iránti szeretetét egy lejtőre került leánynak. Es is út a magasabb műveltséghez Ha valaki azt kérdezné, miért van szüksége egy munkásnak a jellemábrázolásra, hogyan veszi ennek hasznát az életben, azt hiszem, mosolyognánk. Az előb­biek bizonyítják, hogy nem ön­célú s nem újkeletű dolog ez. Emlékezzünk csak: a becsületes munkásokat a régi világban sem tudta senki félrevezetni an­nak megítélésében, hogy ki a barátjuk, ki az ellenségük. S ha akkor szükség volt emberisme­retre, most ezt még inkább a tudatosság fokára kell emelni, hogy biztosabb eligazodást nyer­jenek a világ dolgaiban, s még magasabb műveltséghez nyíljon meg az út előttük, amit — mint az uralkodó osztály tag­jainak — meg kell szerezniük. Azt hiszem, ezek a dolgozatok biz­tos zálogot adnak erre.

Next

/
Thumbnails
Contents