Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

4. otdal i960 december 14, szerda Óvodásoknak, iskolásoknak, szövetkezeti gazdáknak, munkásoknak Talán külföldön is megismerik őket? és menyasszonyoknak... A kiskunhalasi művelődési hás gazdag programja A MEGYE művelődési ott­honaiban egymás után rende­zik meg az első gyermekfoglal­koztatásokat. Kiskunhalason, megyénk egyik legszebben dol­gozó művelődési házában, de­cember elején tartották az első ilyen foglalkozást ezúttal óvo­dások részére. Az első próbálgatások után rendszeresítik majd a gyermek­foglalkoztatásokat. Mint terve­zik, mesedélelőtt jelleggel, dia­filmvetítéssel egybekötve. Az általános iskolások részére kü­lön rendeznek vasárnap dél­előttönként gyermekfoglalko­zásokat. A halasi kezdeményezésnek újdonság jelleget ad az, hogy ezekre a foglalkozásokra csak a jól tanuló, rendes magavise- letűek járhatnak el. Ez azon túl, hogy a gyerekek igazán ér­tékes előadáson vehetnek részt, természetesen jobb iskolai mun­kára is ösztönöz. A kiskunhalasi művelődési házban tehát nemcsak a fel­nőttek, a gyerekek is otthonra találtak. A művelődési ház vezetői nagy gondossággal készítik el munkatervüket, amelyben az ismeretterjesztő előadások és művészeti előadások mellett he­lyet kapott a szakköri munka és a gyermekfoglalkoztatás is. ISMERETTERJESZTŐ prog­ramjukat a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésére irányuló figyelemmel állították össze. A termelőszövetkezetek részére külön előadás-tervezetet készí­tettek, amelyeket a tsz-ekben tartanak meg. Nincs módjuk mind a hat tsz-ben az előadás megtartására, csupán négy he­lyen, de ide átjárnak a szom­széd tsz-ekből is. Egy-egy elő­adást háromszázan hallgatnak meg. Nem csoda, hiszen olyan elő­adást hallhatnak, amely ér­dekli őket. Hogy csak néhány címet említsünk a sok közül: Ä gépesített nagyüzemi gazdál­kodás előnyei, Hogyan gondos­kodnak a betegekről és az öre­gekről a tsz-ben, Jóslás és ku- ruzslás. A művelődési Otthon a város területén minden üzemnél, vál­lalatnál tart ismeretterjesztő előadást Az ismeretterjesztés ezen módjának rendkívüli elő­nye az, hogy így könnyebben állítható össze olyan program, •mely a hallgatóságot egyfor­mán érdekli és egyformán hasz­nos számára. Más az előadások témája az állami gazdaságok­ban és más a Faipari Vállalat­nál. Az állami gazdaság részére összeállított programban a bal­esetvédelemtől a Tollal és fegyverrel című irodalmi elő­adásig sok hasznos téma sze­repel. A társadalmi tulajdon bün­tetőjogi védelme, Erkölcsi és világnézeti nevelés a család­ban, Harc az alkoholizmus ellen — olyan témák, amelyek min­den üzem és vállalat program­jában szerepelnek. A MUNKAHELYEKEN meg­tartott előadásoknak általában sikerük van. Külön meg kell említenünk a Faipari Vállalat és a Mészhomoktéglagyár lel­kes, kitartó közönségét. Nem mehetünk el szótlanul azonban amellett sem, hogy leg­utóbb A társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló előadást mindössze tizenheten hallgatták meg a Baromfifel­dolgozó Vállalat dolgozói közül. A Haragos utcai, cigány nem­zetiségű általános iskolában is tartanak ismeretterjesztő elő­adást, s talán ez a program a többieknél is érdekesebb. Enyém, tied, övé. Mi a vallás és életcél, Barátság, elvtársias- ság, Szabad hazában. Táplálko­zás és helyes testápolás, Fer­tőző betegségek — és még sorol­hatnánk tovább a címeket, amelyeket mind örömmel lá­tunk az ismeretterjesztő elő­adások között, és más művelő­dési otthonok figyelmébe is ajánlunk. Az ismeretterjesztés egyetlen problémája Kiskunhalason a jármű kérdése. Néhányan: a Tangazdaság, a Vörös Szikra és a Vörös Október Tsz példa- adóan igyekeznek a művelődési ház segítségére. AMIT EDDIG elmondhat­tunk a halasi művelődési ház munkájáról, már magában is szép. De még nem szóltunk a szakkörökről, a lány tan ácsról, a bábjátszó csoportról sem, pe­dig az ő munkájuk is legalább ilyen dicséretes. A lánytanács Jövendő meny­asszonyok tanfolyama címmel szervez előadást vasárnap dél­előttönként. Tavaly hetvenha- tan vettek részt a hasonló té­májú tanfolyamon, az idén még több résztvevőre számítanak. A bábjátszókra újabb felada­tok hárulnak a gyermekfoglal­kozások megindulásával. Nincs olyan vasárnap, hogy ne szere­pelnének, de az sem ritka, hogy mint decemberben, hét előadást tartanak, s mindig nagy si­kerrel. SOK SZÉP TERVRŐL szá­molhatunk be, amelyet a tél folyamán megvalósítanak majd Kiskunhalason, de mind közül legjobban talán az új előadói teremnek örülnek a halasiak. Nagy Éva OOOOOOOOOOOOOOf Lehet-e katona, akinek jobb oldalán dobog a szívű? Nehéz problémával találkoztak a lengyelországi Rzeszow város sorozó orvosai. Vajon katonai szolgálatra alkalmasnak nyilvá­nítsák-e azt a 22 éves ifjút, aki­nek jobb oldalán dobog a szíve? A fiatalembernek sohasem vol­tak szívbántalmai és egészen jól érzi magát Az orvosok még nem döntöttek. Hcfáál a tíWis íyjiilUs Legnagyobb érdemük ezek­nek a lányoknak, fiúknak, hogy sohasem feledkeznek el a pró­bákról. Dolgoznak pedig vala­mennyien, sőt többségük fizi­Vincze Miklós tánctanár irá­nyításával rendszeresen járták „Monostori zöld erdőben” című műsorukkal megyénk városait, falvait Vincze Miklós tanár az új tánclépéseket mutatja az együttes tagjainak. kai munkás. De ha az együt­tesről van szó, elfelejtik a napi fáradtságot és este már rohan­nak a táncpróbára. Röviden így jellemezhetnénk a szakszervezetek művelődési otthonának Hírős Együttesét. Hároméves múlt áll már mögöt­tük, s a négyvén táncos — akinek több mint a fele leány — szép utat tett meg. Galam­bos Lajos művészeti vezető és Emlékezetes Kecskeméten is a színházban rendezett nagysi­kerű fellépésük, de ugyancsak szeretettel gondolnak rájuk Kiskunhalason, Nyárlőrincen és még sok más községben. Nem volt olyan nagy ünnepünk: áp­rilis 4-e, május 1-e, vagy au­gusztus 20-a, 'hogy ne találkoz­tunk volna a dobogókon a népvi­seletbe öltözött táncosokkal. Több mint harminc fellépésük A Népművelési Intézet kutatómunkája ! Bácsbokodon Milyen az élet Bácsbokod ter- melőszövetkezeti községben? Ho­gyan is élnek lakód? Hogyan töl­tik el szabad idejüket, hol és hogyan szórakoznak, milyen a szakmai tudásuk? Ilyen és ha­sonló kérdéseikre szeretne a Nép­művelési Intézet feleleteit kapni. A kultúrotthon vezetősége meg­látogatja a tsz-családökat és megkapja a kérdésekre a felele­tet. A felmérés célja összehason­lítani a múlt és jelen életét. — Bácsbokodon a Szalvai Mihály Tsz száz tagjához látogatnak el. Kérjük, hogy szeretettel fogad­ják a Népművelési Intézet kül­ső munkatársait. Molnár János volt ebben az évben, s egyszer meglátogatták a kecskeméti Tö­rekvés és Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet tagságát is. Műsoruk nagy részét me­gyénk népitánc-hagyományai- ból állították össze. Vincze Miklós tánctanár és felesége fáradhatatlanul gyűjti Bács me­gyében a még fellelhető régi tánchagyományokat. Ezek szín­padra vitele hasznos és az eddigi fellépések során minden­hol nagy sikert aratott. Galambos Lajos, az együttes művészeti vezetője a táncosok­ról beszél: — Dicséretet érdemelnek szorgalmukéit az együttes tag­jai. Fegyelmezettségükkel elé­gedettek vagyunk. Különösen szorgalmas Kozma Katalin, Dombi Ági, Kiss Ilona, a fiúk közül pedig Nagy János, Csor­ba András és Csuzi Sándor. Fesztiválra készül most az együttes. Tavasszal ugyanis. Várpalotán rendezik meg az országos táncfesztivált, s ezen sikeresen akarnak szerepelni. Mint értesültünk, valószínűleg sor kerül az együttes első kül­földi útjára is. Megérdemlik.. ■. (márkus—pásztor) Bács megyei népitánc. Marcellának zúg a füle, har­sogó hangok kavarognak ben­ne. A legszívesebben széttapos­ná a gépet, szétszaggatná a sza­lagokat, de nincs más válasz­tása: tehetetlenül végig kell hallgatnia annak az estének szörnyű Ismétlését, amelyen boldog és elégedett volt... Em­lékezett a szavakra, Irisnek, a költőnőnek mondta Steiner. Az idős asszony fiatal lovagja, ki tudná megmondani, mily buz­galomtól vezérelve, felvett min­den beszélgetést azon az estén. És most visszapergetik az időt. A szavak hamisan csengenek, mintha a szalagra is ráömlött volna Steiner és gyermekei vé­re. Lejátsszák azt a tekercset is, amelyen Steiner a természet hangjait örökítette meg. A szél fúvását, a madarak csicsergé­sét, a kutak csobogását Az or­vosszakértő elégedett arcot vág: — Tipikus. Répaci, az író hangja szólal meg a magnetofon szalagon: — Steiner már megint kezdi a bűvészkedést. — Bűvészkedésnek Is lehet nevezni — jelenti ki az orvos­szakértő fensőségesen. Marcello úgy érzi, nem bírja tovább. Menekülnie kell ebből a szobából, nem maradhat itt, három lépésnyire, s mégis oly elérhetetlen távolságban mere­ven ülő barátjától, aki már nem él és mégis szól hozzá. Ki tántorog a könyvtárból. céltalanul bolyong ide-oda, Stei- nerék lakásában. A hallban rendőrségi fényképészek létrát cipelnek valahová. Marcello csatlakozik hozzájuk, mert irtó­zik most minden lépéstől, ame­lyet egyedül kell telnie. Kis szobában állítják fel a létrát. Az egyik fényképész fel­mászik rá, a másik félrehúzza a függönyt. Ott áll a két gyer­mekágy. A hároméves fiúcska és az ötéves kislány most ki­sebbnek látszik, mint ahogy Marcello emlékezetében éltek. Hason fekszenek, gondos kezek betakargatták őket A lányka szorítja babáját Marcellót ájulás környékezi, szeretne visszafordulni, de meg kell kapaszodnia az egyik kis­ágyban. Bizonyára aludtak haj­togatta magában, bizonyára alud­tak. És egyszeribe már semmi mást nem is akar tudni, csak, hogy aludtak-e a gyerekek, ami­kor Steiner megölte őket. Ki­től tudhatná meg? Visszasiet a könyvtárszobába, mert az a kényszerképzet hajt­ja, hogy talán Steiner arcvoná­saiból kiolvashatja a választ A könyvtárban még mindig forog a magnetofon. Az orvos figyeli a hangot. Marcello felis­meri a szavakat: ez az ő be­szélgetése SteinerraL — Gyakran gondol yk arra, ml mindent kell majd átélni gyermekeimnek, milyen rettene­tes tapasztalatokra kell majd szert tenniük. Hogyan is óvhat­nám meg őket...? Először ta­lán el kell jutni oda, hogy ne csak az időben szeressék egy­mást az emberek. Túljutni az Időn. Elszabadulni tőle... Igen. így beszélt aikkor Stei­ner. Ez az ő hangja. És azután vége a szalagnak. Az orvosszakértő felüti a fe­jét, alsóajkát lebiggyeszti, s le­teszi a szemüvegét: — Maga jól ismerte Steine® urat — fordul Marcellóhoz, majd válaszra sem várva így folytatja: — Nem tűnt fel ma­gának, hogy ez az ember erő­sen hajlamos a mániákus dep­resszióra? Marcello vállat van. MII kezdjen ezekkel az idegenekkel? Sohasem fogják megérteni egy­mást. Most látja csak, hogy em­ber és ember között áthágha­tatlan fal meredezik, amely fél­reértésekkel van összetapasztva. A felügyelő a féltékenység je­gyeit kutatja, az orvosszakértő abból indul ki, hogy Steiner őrült volt, a detektív semmit sem ért, mert az öngyilkos ren­dezett anyagi körülmények kö­zött élt... S itt vagyok én, a barátja, gondolja Marcello... és éppen mint barátot veszítettem el, mert mindig hamisan láttam őt... — Nem tudom — feleli az or­vosnak. Vajon megérteném-e tűnődik, ha mint idegen riporter jelen­nék meg ebben a szobában? Kínos érzése támad, nyelnie kell. Tekintete Paparazzóra me­red, aki eddig a háttérbe húzó­dott. De ebben a pillanatban Steiner holtestét fehér lepedő­vel terítik le. Paparazzo fény­képezőgépe a legmegfelelőbb időpontban kattan. Marcello tudja: jó kép lesz. Már látja is az aláírást: »Szívtelen apa bor­zalmas bűncselekménye.« Nem tud haragudni Paparazzóra csak önmagától undorodik. (Folytatjuk.! XXXVL Közben az orvos felfedezte Steiner magnetofonját. Az egyik detektív megindítja. A szalag forog és egyszerre csak Marcellának oly ismerős hang, Steinemek szava csendül fel: — Ha majd eljön egyszer az én napom, rá fogsz jönni, hogy nem is vagyok annyira meg­közelíthetetlen, nem állok olyan toronymagasan a többiek fölött. Az orvosszakértő feszült fi­gyelemmel előrehajoiL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents