Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

1960. december 9, péntek 0. oldal I. A nagy változások A megy> északkeleti csücské­ben, a Tisza partján terül el több mint 20 000 katasztrális holdinyl határával Tiszakécsike. Északon és keleten Szolnok, nyugaton pedig Pest megyével határos. A község lakói messze környéken híresek szorgalmuk­ról. Már az 1700-as évektől kezdve foglalkoznak nagy terü­leten szőlő- és gyümölcstermesz­téssel. A szőlő- és gyümölcs-, va­lamint a zöldségtermesztés adja már hosszú idő óta a lakosság jövedelmének túlnyomó részét Az 1959-es év utolsó napjai, valamint az újesztendő nagy vál­tozásokat hozott a község dol­gozó parasztjainak életében. Er­jedésben, mozgásban volt egész Tiszakécsike. A község lakossága pártunk és kormányunk helyes útmutatása, valamint a szomszé­dos községek jól dolgozó tsz-ei példája nyomán megértette, hogy további felemelkedésének egyedüli útja a szövetkezeti gaz­dálkodás. 1959 utolsó előtti nap­ján megalakult az ókécskei ré­szen a Tisza Termelőszövetke­zet, majd az új év első napjai­ban az újkécsked dolgozó pa rasztok is megalapították közös gazdaságukat: a Béke Termelő­szövetkezetet. Nemcsak a község belterüle­tén, hanem a tanyavilágban is nagy volt a mozgolódás. A köz­ség határában: Kerekdombon, Szókhalmon, Sárhalmon és Ti- szabögön is egyre inkább tért hódított a szövetkezés gondo­lata. Az esti beszélgetéseken, ta- ny ázásokon egyébről sem volt szó. Ezekből a beszélgetésekből született meg aztán az az elha­tározás a tiszafoögí gazdák kö­rében, hogy a község határának ezen a részén is a nagyüzemi gazdálkodás útját választják. Az elhatározást tett követte és 1960. január 8-én megalakult Ti- szabögön a Tiszagyöngye Ter­melőszövetkezet. Az alakuló közgyűlés megválasztotta a ter­melőszövetkezet vezetőségét és az elnököt. Ez utóbbinak Tisza- bög egyik tekintélyes és köztisz­teletben álló középparasztját, Mészáros Bélát választották meg. Mint egyéni paraszt kilenc hold földön gazdálkodott, ebből 4 hold volt a szőlő. Mindig ki­váló gazdának Ismerték. A ta­nácsok megalakulása óta tanács­tag és tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának. Az első lépések Termelőszövetkezetünknek a megalakulásakor 25 tagja volt. Ez a szám azonban rövidesen 5T7-re emelkedett. A közös te­rület 2555 katasztrális hold lett, ebből majdnem 500 hold a szőlő és gyümölcsös. A megalakulás után, még januárban megkezd­tük a tagoknál a beviteli köte­lezettség alá eső vagyontárgyak leltározását. Ezt a munkát fő­leg termelőszövetkezeti tagok végezték, de segítséget kaptunk a szomszédos Űjbögi Állami Gazdaságtól, valamint a Tisza- kécskei Földművesszövetkezettől is. Tekintettel arra, hogy ter­melőszövetkezetünk nagy szőlő­területtel rendelkezik, a tsz- vezetőség úgy határozott, hogy egy családnál a háztáji szükség­letre 20 hektoliter hordóteret, egy darab 2 hektoliternél ki■» sebb szőlőprést és egy szőlő­hordó kádat lehet meghagyni, a többit leltárba véve, fel kell ér­tékelni. A későbbi viták meg­előzése érdekében az értékesebb vagyontárgyakat (ló, kocsi, me­zőgazdasági felszerelések stb.) a leltározáskor csak összeírtuk és egy meghatározott időpont­ban szakértő bevonásával a ter­melőszövetkezet központjában értékeltük, melyet a közgyűlés hagyott jóvá. Mennyi földet vállal... Február 1-től agronómust és könyvelőt alkalmaztunk. Ugyan­csak február első napjaiban megkezdtük az előzetes munka­erőmérleg elkészítését. Ennek során tsz-ünk minden tagjával személyesen beszéltünk, érdek­lődtünk személyi s családi gond­jaikról, megkérdeztük, hogy mi­lyen munkakörben szeretne dol­gozni, és családjának hány tagja tud állandóan, vagy időszakon­ként segíteni a munkában. Meg­érdeklődtük azt is, hogy család­jával hány hold szőlőt, zöld­ségfélét, kapásnövényt tud el­vállalni egész évi megmunká­lásra. A beszélgetések alkalmá­val tájékoztattuk tagjainkat a vezetőség terveiről, elgondolá­sairól. Túlnyomó többségük már akkor belátta, hogy csak abban az esetben biztosíthatunk jó megélhetést, ha mindenki ere­jéhez mérten vesz részt a közös munkában. Éppen ezért nagy te­rületek megmunkálására vállal­koztak családjukkal. Miután minden tagunkkal be­széltünk, hozzávetőleges képet kaptunk termelőszövetkezetünk munkaerő-helyzetérői és ezeket a tapasztalatokat a termelési terv elkészítésénél megfelelően figyelembe vettük. A háztáji Ugyancsak februárban meg­kezdtük a háztáji földek kimé­rését és ezt március végéig be­fejeztük. Azoknak a tagoknak, akik szőlővel léptek a termelő- szövetkezetbe, 600 négyszögöl szőlőt is mértünk a háztáji te­rületbe, amely azonban csalá­donként nem haladhatta meg az egy holdat. A háztáji területet mindenkinek a tanyája melietit igyekeztünk kimérni. A háztáji szőlőre hozott határozatot ké­sőbb úgy változtattuk meg, hogy azok a tagok is kaptak 400 négyszögöl háztáji szőlőt, akik nem hoztak ugyan a közösbe szőlőt, de legalább két hold megmunkálását vállalták. Tekintettel arra, hogy terme­lőszövetkezetünknek 577 tagja van, és csak mintegy 120 fő befogadására alkalmas teremmel rendelkezünk, úgy határoztunk, hogy a három területi központ­ban: Űjbögön, Öbögön és Pe- reghalmon külön gyűléseket tar­tunk. Ezeken a tagság 40—40 küldöttet választott és a későb­biekben közgyűlések helyett az ő részvételükkel küldöttgyűlése­ket tartottunk. A felár a közösé Termelőszövetkezetünknek ad­dig, amíg a termelési terv el nem készült, és jóváhagyást nem nyert, nem volt pénze. Kiadá­sok azonban már ebben az idő­szakban is jelentkeztek. Az át­meneti anyagi nehézségek leküz­désére azt tettük, hogy megbe­széltük tagjainkkal: Borkészle­teiket a közös rendelkezésére bocsátják, azt mi leszerződtük az Alföldi Állami Pincegazda­sággal. A bor felvásárlási árát hiánytalanul kifizettük tagjaink­nak. A közös gazdaság részére viszont megmaradt mintegy 80 ezer forint nagyüzemi felár, ami­ből fedezni tudtuk sürgős kiadá­sainkat. (Folytatása következik.) Kovács László—Miskó István Gyár, vagy föld? Péns — műanyagból Az angol pénzverde igazga­tója évi jelentésében színes műanyagból készült pénzérmék kibocsátását javasolja. Ameny- nyiben javaslatát elfogadják, az angol állampolgárok zsebé­ben rövidesen pehelykönnyű, színes mű anyag-pennyk és -shil­lingek fognak ,,csörögni”. Heti egy agyműtét — atomkéssel Két évvel ezelőtt Svédország­ban az uppsalai egyetemen haj­tották végre az első olyan agy­műtétet, amelynél a sebész kés helyett proton-sugárnyalábbal dolgozott. A műtét világszerte óriási érdeklődést keltett. Máig is Svédország a világ egyetlen országa, ahol ezt a módszert ki­elégítő eredménnyel, rendszere­sen alkalmazzák. Lars Legsell professzor — a sebészekből és magfizikusokból álló csoport vezetője, amely az első „atom­késsel” végzett műtétet kidol­gozta és végrehajtotta — el­mondotta, hogy az idén ősszel néhány Parkinson-kórban szen­vedő beteget operáltak így és valamennyien jól érzik magu­kat, a várakozásnak megfele­lően gyógyulnak. A protonsugarak alkalmazá­sát agyműtéteknél Svedberg professzor, a világhírű atom­tudós kezdeményezte és erre a célra az uppsalai egyetem Werner Intézetének szinkro- ciklotronja állítja elő a szüksé­ges atomsugarakat. Szinkro- ciklotronnak olyan módosított ciklotront nevezünk, amely a sebesség fokozása révén na­gyobb energiával tölti meg a részecskéket és ezzel kompen­zálja a mennyiségben beállott változásokat. Lars Legsell professzor a protonsugárral végzett agymű­tétekről adott interjújában el­mondotta, hngy az eddigi mű­téteknél a központi idegrend­szer bizonyos idegpályáit vág­ták el. Ennél a műtétnél a koponyát nem nyitják meg és a műtét teljes egészében fájda­lommentes.A beteg a műtőasz­talról saját lábán kel fel é* azonnal elhagyhatja a kórházat. Természetesen, mint minden agyműtét, ez is bizonyos veszé­lyekkel jár, noha „láthatatlan késsel” végzik -r- hangsúlyozta Legsell professzor. Minek az igazolványom ma­guknak? Most majd megtanulja, hogy nem érdemes részegnek lenni* Sokba kerül magának ez a mu­latság! Az SZTK részegség ellen nem biztosít! Fizetheti a men­tőt, kórházi költséget. Ha nem fizet: levonják a munkahelyén. Betuszkolják ezután egy szo­bába, ahol már várja a része­gek számára fenntartott rácsos vaságy. Hiába kapálódzik. a gumicső már lent van ... a gumicsövet a torkába nyom­ják. összeszedi ja tógát, és az orvosnak fogóval kell szétfe­szíteni. Negyedói ás küzdelem után sikerül vagy öt liter vizet belenyomni az alkoholista gyomrába. A hatás nem marad el. Szerencsére gumiköpeny van előtte..; Amikor elengedjük felugrik és fenyegetőzik. Az orvos azon­ban rá sem hederít, sajnos hozzászokott már, hogy köszö­net helyett ezt kapja a része­gektől. A kimosott-gyomrú ember pedig magából kikelve ordít tovább: — Mit akarnak még tőlem? Nem elég hogy megkínoztak? rácsos ágyból csak józanon szabadulhat... Reggelig innen nem szabadul. Csak ha kijózanodik... Szöveg: Márkus János Fényképezte; Pásztor Zoltán gondolkodik, belátja, hogy két lovat nem lehet egyszerre meg­ülni. Éppen elég egy műszakot becsülettel ledolgozni, úgyhogy az egyénnek és a népgazdaság­nak is haszna legyen belőle. Aki az üzemet, a gépet, az ipa­ri termelő munkát szereti, az üzemet választja. Akit a szíve inkább a földhöz húz, a földet választhatja, ahová magával viszi a nagyüzem szervezettsé­gét, munkafegyelmét, a mun­kásosztály testvéri kézfogását. A múlt héten írtuk, hogy a BBGy november 21-én befe­jezte hároméves tervét és a hátralevő időben 1960-ban még 18 millió forint értékű árut ad­nak terven felül a népgazda­ságnak. Holnap a most kialakuló mezőgazdasági nagyüzemeink is hasonló eredményekről szá­molnak be, és teljes bőséggel lesz kenyér, hús, zöldség, gyü­mölcs, akkor egyetlen üzemi dolgozó sem gondol a kétlaki életre, hanem csak arra, hogy a saját mesterségét ellássa be­csülettel. Tóth Miklós Ezt a kérdést vetette fel a vezetőség beszámolója a párt­tagság előtt a Bányászati Be­rendezések Gyára alapszerveze­ti gyűlésen. A kommunisták már válasz­tottak is: nekik a gyár kell, ez az új, hatalmas üzem, és most ők is felteszik a kérdést a pár- tonkívüli szaktársaknak, ugyan­olyan nyíltan és őszintén, mint ahogy nekik tette fel a párt. Kényes kérdés ez, mondogat­ják, de egyszer férfiasán szem­be kell vele nézni. És inkább ma mint holnap. Komoly kér­dés, mert az üzem nyolcszáz dolgozójának kezén mintegy ezerkétszáz hold föld van. Egy tagban ez valóságos mezőgaz­dasági nagyüzem lenne, fsak az a baj, ezernyi apró parcellából, ezernyi mezsgyéből áll, ahol a második műszakban, korszerűt­len eszközökkel, próbálgatják megtermelni a család ilyen irá­nyú szükségletét, több-keve­sebb sikerrel. Most választani kell, melyik a fontosabb: az első, vagy a második műszak? Aki józanul dolgunk. Van Rendőrfaluban például egy olyan „páciensünk”, akit hetente legalább kétszer szállítunk. És most fogoddzanak meg: tizennégyéves gyerek! Rö­vid nadrágban, nyáron mezít­láb járja a cukrászdákat, ital­boltokat, kéregét és megissza a vendégek által pohárba ha­gyott italt. Apja alkalmi mun­kás és nem győzi fizetni fia után a kórházi és szállítási költséget. A gyerekkel a rend­őrség sem tud mit kezdeni! De valamit mégis csak kellene vele csinálni... Fékez a kocsi, ugranak a mentők és már viszik is a ka- pálódzó részeget. Ami ezután következik talán nem is új­ságba való, de mi mégis leírjuk azok részére figyelmeztetésül, akik még nem jutottak idáig. Gyomormosás ... Már az em­lítése is hátborzongató! Gép­kocsivezetőnk "r első pillanat­ban kifordul a rendelőből: nem bírja a látványt! Részünkre sem valami kellemes, de azért maradunk. Sőt, segédkezünk lefogni a szidkozódó, kapálódzó részeget. Nehezen lehet bírni egy ilyen emberrel. Hárman is fogjuk, mégis felborítja a széket, amint Csikorogva fékez a mentőautó. A. kiváncsi emberek gyorsan utat nyitnak a hordágy előtt. A földön fetrengő férfiről pillanatokon belül kiderül, hogy részeg. Negyven év körüli, de bivalyerővel rendelkezik. Ala*- posan megizzadnak a mentő­sök, amíg bezárulhat mögötte a mentőkocsi ajtaja. Gázt ad a gépkocsivezető és a mentőautó száguldani kezd. Az ápoló homlokát törölgeti és halkan szitkozódik: AZ ITAL 4% RABJAI II. Sokba kerül es a mulatság! Bezárulhat mögötte a metőkocsi ajtaja... — Csak részegek ne lenné­nek a világon! Miért kell halál­ra inni magát egyeseknek? Na­gyon sok ilyennel akadt már

Next

/
Thumbnails
Contents