Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-07 / 288. szám

i960, december 7, szerda 3. olda) A bajai járás 1961. évi költ­ségvetése a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével megnö­vekedett igények figyelembe vételével készült A költségvetés tükrözi azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyek a kulturális, az egész­ségügy és szociális ellátás további javítására irányul­nak. 1961-ben kereken 13 millió forintot fordítanak a bajai já­rásban kulturális célokra. Mit jelent ez a nagy szám? Azt, hogy többek között 1564 óvodás gyermekről kell gondoskodni. Államunk egy iskolás gyer­mek taníttatására 1313 fo­rintot, az iskolai napközi otthonokban egy gyermek taníttatására, élelmezésére és gondozására 2817 forintot fordít. Ezzel szemben a szülők csak 416 forint élelmezési térítést fi­zetnek. A jövő nemzedék a bölcső­dékben szakképzett irányítás mellett, a legnagyobb kénye­lemben élvezi államunk gon­doskodását A költségvetésben egy-egy személyre évi 8710 fo­rint kiadást irányoztak elő, hogy a kicsinyek jól tápláltak, egészségesek legyenek, és az ál­lam könnyítsen a szülők neve­lési gondjain. Akik megöregedtek és nincs támaszuk, a bácsborsodi volt földesúri kastélyban berende­zett és minden kényelemmel el­látott szociális otthonban élnek. Államunk egy gondozottra 11400 forintot költ jövőre. Jellemző a szociális otthoni gondozás fejlődésére, hogy 1956- ban 6220, 1959-ben 7786 forint volt a szociális otthon egy-egy gondozottjára fordított összeg. Meg kell még említeni az épületek, berendezések felújítá­sára, állagának megóvására szolgáló kiadásokat, amelyek 1961-ben 2 millió 560 ezer fo­rintot tesznek ki. Bányai József Az fmsz látja el hús§al Tompát (Községi tudósítónktól.) Taggyűlést tartott a napok­ban a Tompái Földművesszö­vetkezet. A nagy érdeklődéssel kísért összejövetelen Király Mi­hály, az fmsz ügyvezető elnöke ismertette az ez évi munka ta­pasztalatait. Elmondta, hogy a szövetkezet általában eredmé­nyes munkát végzett, terveit teljesítette. Külön kiemelte a hizlalda dolgozóinak tevékeny­ségét, akik elérték, hogy ráfi­zetés nélkül tudják hússal el­látni a község lakosságát. A szorgos munka eredménye nem marad el Mozgalmas ősz egy nagy családban PAPRIKAFÜZÉREK övezik a drágszéli Űj Barázda Tsz köz­ponti épületét, s a paprikacsö­vek szinte csillognak a késő őszi napfényben. Mozgalmas a tsz udvara, épülete. Bent az irodában a vezetők tanácskoz­nak, a szomszéd szobában asz- szonyok fokhagymát »girizdél­nék« a kiültetéshez, az eresz alatt, a kukoricamorzsolónál emberek szorgoskodnak, s az ólak, istállók körül is nagy a forgolódás, átvétel lesz holnap, mint a tsz elnöke, Bagó Orbán mondja. Igazán kis család volt ez a tsz még 1957 őszén is, tíz tag, 220 hold földdel rendelkezett. Egy év múlva már 34 család és 360 hold terület volt a közös­ben, ez év januárjában pedig — amikor az egész falu a szö­vetkezeti útra lépett — 145 tagról és 1138 kh földről beszélt az írás. ÉS MOST, a gazdasági év vé­gén, a megnövekedett család örömei, gondjai felől érdeklő­Gép morzsolja a kukoricát a Hízóknak az Űj Barázdában. dünk. A vagyonukat sorolják először, újságolva, hogy 139 szarvasmarhát, 268 sertést — ebből 95 db hízik, decemberi HOGYAN TÖBBET? Jobb munkaszervezés, műszaki intézkedések, új TMK-rendszer a Bajai Cementipari Vállalatnál B párttaggyűléseit otán November végén, december elején a kalocsai, kiskőrösi, a kiskunhalasi, a kiskunfélegy­házi, a dunavecsei és a kecske­méti járásokban összevont párt­taggyűléseket rendeztek. A tag­gyűlések iránt nagy érdeklő­dés nyilvánult meg és azokon kevés kivételével a párttagok teljes létszámban megjelentek. A tanácskozásokon a termelő­szövetkezeti mozgalom helyze­tét és az időszerű mezőgazda- sági munkákat vitatták meg. Sok szó esett a termelőszövet­kezetek megerősítéséről, s a szövetkezeti mozgalom további fellendülésével kapcsolatos ten­nivalókról. A legtöbb taggyűlésen öröm­mel állapították meg, hogy a termelőszövetkezetek az idén tovább erősödtek, termésátla­gaik kenyérgabonából két má­zsával is meghaladták az egyé­niek átlagát. Jó eredményeket értek el a közös gazdaságok a kukoricatermelésbem és a nö­vénytermelés más ágazataiban, valamint az állattenyésztésben is. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet ön­tözéses kertészete például hol­danként több mint 30 ezer fo­rintot jövedelmezett. A szövet­kezet az év végén a jó termés­hozamok következtében többet tud osztani a tervezettnél. Kedvezően fejlődött a szövet­kezetek jószágállománya is. Me­gyei átlagban a közös gazdasá­gok anyakoca-állománya meg­haladja a tervezettet és 100 holdanként már most eléri a megyei pártértekezlet által célul tűzött négy és féldarabos átla­got. A pártalapszervezetek taggyű­lésein olyan határozatot hoztak, hogy az egyéni gazdák körében felvilágosító munkával népsze­rűsítik a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményeit. A taggyűlések után sok helyen már hozzá is láttak a határozat Végrehajtásához. Az építőipar anyagigényének kielégítése, elsősorban az előre­gyártóit, különböző vasíbetanele- mek időben való biztosítása mind nagyobb feladatok elé ál­lítja a tanácsi építőanyag-ipart is. Hogyan termelhetnénk töb­bet és olcsóbban? Miképpen le­hetne növelni beruházás nélkül a gyártó kapacitást? A termelé­kenység növelésének milyen le­hetőségeit látják a műszakiak? — ezekről beszélgettünk Baján a Cementipari Vállalat vezetői­vel és a következő kép alakult ki bennünk. Mit mutatnak a munkanap­fényképek ? A vállalat vezetősége már ko­rábban részletesen kezdte vizs­gálni az állásidők akadt és rend­szeresen rögzítették a tapaszta­latokat. A munkanap-fényképe­zések során több helyen és is­métlődően észleltek olyan ki­használatlan perceket, melyek csupán a teljesítmények vizsgá­latánál és a kereseteknél nem jelentkeztek feltűnő módon. Az elemzések azonban több más hiányosságra is figyelmeztettek. Megállapították például, hogy ha egy pár intézkedéssel a je­lenleginél zökkenőmentesebbé teszik a munkahelyek anyag- ellátását és az előírt technoló­gia egyes részműveleteit segéd­munkásokkal végeztetik el, ak­kor a darabbérben dolgozók tel­jesítménye jelentősen megnő. A termelékenység emelését tekint­ve, különösen kiugró számot, közel 20 százalékot kaptak a mozailklap-préselésnól, de más munkaterületeken is jelentős lehetőségek jelentkeztek. Hasznos dolog a személyes felelősség Kapacitásszámításaik már meg­vannak, és azok általában pon­tosak is. Gondot ókoz ellenben a vállalat gépparkjának műszaki állapota. Gyakori a gépek meg­hibásodása, ami miatt igen sok, értékes munkaidő veszik kárba. Vizsgálataik során úgy látták, hogy a hagyományos TMK-mód- szerrel nem mindig biztosítható a tervszerű, gondos karbantar­tás. Ezért úgy határoztak, hogy a gépparkot felosztják szocia­lista megőrzésre a TMK-műhely dolgozói között. Ez megtörtént, s a vezetők kedvezően nyilat­koznak. Jobban tudják ellen­őrizni. hogy egy-egy géplakatos gondjaira bízott gépeik folyama­tosan dolgoznak-e? A személyi felelősség elvének bevezetése máris jelentkezik az állásidők csökkenésében. Még az idén elkészülnek a pontos műszaki normák feltérképezik emellett az üzem valamennyi összefüggő munká­ját, s annak elemzése után ha­tározzák meg a szükséges mun­kaszervezési teendőket. Meggyőződtünk, a vállalat ve­zetői világosan látják ennék a feladatnak a nagyságát, s azon fáradoznak, hogy az intézkedé­sek eredménye mielőbb jelent­kezzen a termelékenység ked­vező alakulásában. Jelenleg a helyes vállalati munkanormák kialakítása ké­pezi a legtöbb gondot. A gyár­tási időszükséglet kimutatása, a termelékenység műszaki alapo­kon nyugvó tervezése nem ki­elégítő a vállalatnál. Közel há­rom esztendeje nincs normásuk. Nagyobbrészt ezért csak statisz­tikai normát alkalmaznak. En­nek hiánya más következmé­nyekkel is járt. — Bevezettek ugyan egy operatív ellenőrzési rendszert, de ez csak a béralap és az átlagbérek betartásánál je­lentős. Hogy a helyzeten változ­tassanak, a műszaki apparátus vállalta: év végéig minden ter­méküknek megállapítják a gyár­tási időszükségletét. Részletesen Ha a személyi felelősség be­vált a karbantartóiknál, alkal­mazzuk a műszaki intézkedési tervek kidolgozásánál is, — dön­tött a vezetőség, a pártszervezet és az üzemi tanács. Minden mű­szaki beosztású kapott egy-egy munkaterületet, s felel érte, hogy ott következetesen végre­hajtsák a vezetőség intézkedé­seit. Januárban már biztosan töb­bet mondhatunk arról, hogy mi­lyen eredménnyel jártak a Ba­jai Cementipari Vállalatnál a termelékenység emelése érdeké­ben tett üzemszervezési és mű­szaki intézkedések. Sándor Géza leadásra —, egy új Zetort, s még ki tudja, mi mindent mondhatnak magukénak. De bennünket inkább az érdekel, minek köszönhető ez az igye­kezet, amit most is látunk. — Nagyon jól haladt a mun­ka egész évben —• mondja az elnök —, a kapásokat felosz­tottuk művelésre a tagok kö­zött; 28 mázsás átlagtermésünk volt kukoricából a 130 holdon, lesz tehát elegendő szemester­mény a hizlalásra. Saját brigá­dunk nagyarányú építkezést végzett, elkészült egy húsz fé­rőhelyes fiaztató, 120 férőhelyes hizlalda, 250 férős süldőszállás és teljesen saját erőből egy tíz vagonos kukoricagóré. Egyszó­val sohasem pihenünk és a tag­ság látja értelmét a munkának. Talán ez a nyitja az egésznek. — Előleget is adtunk, pénzt és terményt is, hogy a háztáji ál­lattartásra is jusson takarmány. Egy munkaegység várható érté­ke 34—35 forint lesz. És jönnek a családtagok is dolgozni, meg az idősebbek is, Jagicza János- nénak például 116 munkaegy­sége van a férje könyvébe be­jegyezve, Bagó Lajosnénak 113, Czár Sándoménak 139, egyszó­val nincs panaszunk az asszo­nyokra. TEGYÜK hozzá, ott láttuk a községi vezetők és a tsz veze­tőinek családtagjait is; S úgy gondoljuk — ennek is része van abban, hogy a drágszéli Űj Ba­rázda tagjai valóban maguké­nak érzik szövetkezetüket. f. tóth — pásztor Néhány szó egy új szoborról A mikor a budapesti Lánc- •* híd elkészült, mindenki­nek tetszett az alkotás, de egy jókedvű inasgyerek huncutkodva megjegyezte, hogy nem is olyan jó ez a híd: az oroszlánnak nin­csen nyelve. A szobrászművész annyira szívére vette a bírála­tot, hogy búskomorságba esett, mások szerint öngyilkosságot kö­vetett el. A Lánchíd azonban el­viselte ezt és évtizedeken át egyik büszkesége volt a magyar híd építészetnek, fővárosunknak, sőt hazánknak is. A fasizmus barbár vandalizmusa ezt a hidat is felrobbantotta, . azonban ma már újjáépítve ismét hirdeti Clark Ádám zsenialitását és a magyar munkások szakmai ki­válóságát. Baján is szobrot avattunk a minap, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 43. évforduló­ján. A Tóth Kálmán- és a Jelky András-szobor után ez a har­madik nagyobb szabású alkotás, amely már a munkásosztály har­cának győzelméről és a szocia­lizmus építéséről ad számot. A szobor Mészáros Mihály ki­váló művész alkotása, aki nem­csak kézzel, de szívvel, lelkese­déssel és avatott művészi kon­cepcióval hozta létre művét Mint minden új alkotást, ezt is számtalan pozitív és negatív bírálat érte. Voltak, akik azt mondták, hogy kicsi a fej a test méretei­hez viszonyítva. Mások szerint a lábszártekercs fordítva van, beleesik az eső. Kifogásolták azt is, hogy a puskát markoló kéz nem tudja átérni a tusa nyakát. JT\e volt olyan bíráló is, aki őszintén bevallotta, hogy neki még idegen a modern szob­rászat. nem szokta meg, de nem is érti egészen. Olyanok is akadtak, akik meg­próbálták a szobor pozitúráját utánozni. Azt mondják, hogy megvalósíthatatlan, természet- ellenes. Körülbelül ennyi az egész ma­rasztaló bírálat. Csak még any- nyit ehhez a kérdéshez, amit az egyik veterán a bírálóknak mon­dott: bizonyára nem találnának annyi kifogást akkor, ha a szo­bor valamelyik volt kalocsai ér­seket, vagy éppen a hercegprí­mást ábrázolná. Ezzel szemben a többség véle­ménye az, hogy a szobor az erő, a lelkesedés, a legyőzhetetlen lendület kifejezése. A proletár- diktatúra hősi időszakát, a harc­ba rohanó forradalmárokat nagy­szerű kifejező erővel adja visz- sza a mű. Az egyik bajai költőt, aki ma már a város határain túl is is­mert, amikor megpillantotta az alkotást, annyira megragadta és fellelkesítette a mű, hogy a Ta­nácsköztársaság emlékére egy verset alkotott. Sokan voltak olyanok, akik az építés alatt napokon át gyönyör­ködtek a szoborban, de a lelep­lezésen mégis döbbenetes és fel­emelő hatással volt rájuk a mű sugárzó hite, mindent elsöprő győzedelmes lendülete, és áradó optimizmusa. A legtalálóbb volt egy 9 éves fiúcslca kérdése, amelyet az épí­tőmunkásoknak tett. — Ugve, bácsi, ez a legerő­sebb ember a világon? Az építő pedig komolyan és meggyőződéssel mondta: Bizony, fiam, ez a legerősebb ember a világon. I esz majd idő, amikor a *■ kérdező gyerek nemcsak a tekintély alapján hiszi el ezt a kijelentést, hanem maga is meggyőződéssel és tudatosan vallja, hogy ezek a legerősebb emberek a világon, akiket a. szobor ábrázol: a forradalmárolt. Kincses Ferenc *■ Tizenhárom millió forintot fordítanak szociális és kulturális célokra a bajai járásban

Next

/
Thumbnails
Contents