Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-03 / 285. szám

1960. december 3, szombat A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA UTÓKORNAK SZÓL A CSENGŐ A „sárga iskola“ nyolcvan éves története Helyből a helybelieknek Megyénk termelőszövetkezetei és egyéni termelőd a múlt gaz­dasági évben 6860 holdon ter­meltek zöldséget földművesszö­vetkezettel és MÉK-kel kötött szerződés alapján. Az előirány­zatok szerint jövőre ez a terü­let majdnem 1200 hóiddal nő. Nagyság szerint tehát elegendő­nek mondható a zöldségtermesz­tésre használt terület. A múlt évben mégis szám­talanszor találkoztunk olyan esettel, amikor egy-egy fa­luban, vagy városban ellá­tási zavarok támadtak zöld­ségfélékből. Sükösdre például Bajáról vitték a zöldséget, s megtörtént az is, hogy nem egyszer ugyanazt az árut hozták vissza, amit Sükös- dön termeltek ugyan, de meg­előzően Bajára szállították él. Más termelőszövetkezetek több­száz kilométerre.is elfuvarozták árujukat, rá sem gondoiva arra, hogy saját községükben, váro­sukban ez az áru hiányozni fog. Az ilyen esetek abból adódtak, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők nem ismerték a helyi kiskereskedelemmel való szerző­déskötés lehetőségét, vagy a földművesszövetkezetek nem is szorgalmazták azt kellőképpen. Fordítsunk tehát fokozot­tabb gondot a jövőben, hogy a vidék szükségletét elsősorban a környező nagy­üzemi és háztáji gazdasá­gokból teremtsék elő. A földművesszövetkezetek már most kössenek külön megállapo­dást a termelőszövetkezetekkel és egyéni gazdákkal városuk, falujuk ellátásának biztosításá­ra. Különösen jelentős volna Kecskemét fogyasztóinak szem­pontjából, ha a városkörnyéki tsz-ek nem vinnék el más me­gyébe árujukat, hanem a MÉK- kel kötnének megállapodást töb­bek között a város ellátása ér­dekében is. Az egyre jobban iparosodó megyeszékhely zöld­ségfogyasztása ugyanis rohamo­san növekszik és egy ilyen in­tézkedés kedvezően befolyásolná a piacon az árakat is. Elképzelhető az is, hogy a földművesszövetkezetek bizo­mánybán árusítanák a termelő­szövetkezetek zöldségeit. De ezt nagyon körültekintően kell meg­szervezni, nehogy a visszama­radt áru értékcsökkenése a tsz- nek, vagy a földművesszövetke­zetnek kárt okozzon. Bizomány­ba-vállalásnál vegyék figyelem- be^ a keresletet és lehetőleg minél sűrűbben szállíttas­sanak a tsz-ckkel kisebb tételeket, mert így elkerü­lik az áruromlást cs állan­dóan friss zöldséget kap­hatnak a fogyasztók. A helyi értékesítés jó megszer­vezésével nemcsak városuk, fa­lujuk jobb ellátását biztosítják, hanem ezzel a termelőket is ko­moly anyagi előnyhöz juttatják, hiszen ez esetben mentesülnek a szállítással járó költségek­től is. (T. G.) JOOOOOOOOOOOOOOOOOOÍ A KIFLI A kifli rózsaszínű volt és ropogós, s illata szálldosott a levegőben. Három éves kisfiam már szinte nyúlt is érte, de előbb beálltunk a sorba, fizetni, hisz ez a rend. Zsebbe nyúlok, keresem a potom negyven fillért, de el­bújtak a fillérek. Minden pénzem elbújt, a kicsi, s a nagyobb is. Azaz a másik ruhámban maradt. Ki kellett lépni a sorból, és elindulni a kijárat felé. — Majd máskor kisfiam — vigasztaltam a kislegényt, akinek pityergőre állt a szája. Az ajtóból intett vissza a fiatal pénztárosnő. — Kérem, itt a blokk, majd én addig kölcsön adom, behozza holnap reggel azt a negyven fillért — s nyúlt a pénztárcájáért, min­denki szeme láttára becsúsz­tatta a filléreket a kasszá­jába, hogy hiány ne legyen. Kisfiam szeme felcsillan, futott a kifliért. Én pedig, miután elvezet­tem az óvodába, hazarohan­tam, s vissza a Nagykőrösi utcán levő kenyérboltba, hogy lerójam tartozásomat azon melegében. Nem tudtam volna tartozni másnap reggelig olyan valaki­nek, aki nemcsak köteles­séggel, de embertársai iránti szeretettel is végzi munká­ját. f. t. p. OCXXXXXXXJOOOOOOOCXXJOCXXXJOpOOOOCXJOOOOOOOOOOOC^ Atyja tekintélyes mű- és géplakatos mester volt Kecske­métem Fia a reáliskolai érettségi után a lakatosmüvészét mes­terfogásait tanulta azzal a céllal, hogy majd ő veszi át apja örökét. Már 1919 előtt tagja volt a szociáldemokrata pártnak, de itt nem fejtett ki különleges tevékenységet. Ellenben — mi­dőn a Tanácsköztársaság fegyverbe hivta a munkásokat a pro­letárdiktatúra megvédésére, a támadó imperialista csapatok­kal szemben, — mint tartalékos hadapród azonnal 5 Vetkezett. Igen tevékeny részt vett a toborzásban, majd, mint első vonal­beli századparancsnok, a román frontra ment. Sok kemény harcban vett részt és megsebesült. A Tanácsköztársaság után öt is letartóztatták, majd két társával (Vincze László és Berkes Ferenc) az aluljáró möfc'iti kaszárnyába hurcolták, őket kínozták meg a legszörnyűbb mó­don, szemüket kiszúrták és addig gyötörték őket, míg bele nem haltak. A városi tanács végrehajtó bizottsága az V. kerületi volt Werbőczy és Fecske utcákat nevezte el róla. Ebben az utcá­ban volt családja lakása és híres műhelye. Bújócska Könnyebb ma bújni önmagunkba, mint szólni, s tenni valamit — hisz a költőnek semmi dolga —« ha nem vigyázzák szavait. Hallgathat is hát könnyen, bölcsen dacolhat, mint a kisgyerek — s várhatja, hogy majd helyre zökken, mi magától is helyre megy. Várhat csodára, sültgalambot szintúgy esdhet, — az ég ura ha imát hozzá el nem mulasztott* lehet, hogy szól: legyen csoda! Csodát várni? De mily csodákat? Nyugatról tán keletet? Háztetőn növekvő fákat; s pohárban nyíló kerteket? A vak ábrándot esztelenség trónusra tenni, — lám az csoda, ha kopogtat a csendes vendég, ä józanság — pedig itt kell maradnia. F. Tóth Pál Ssűcs Lajosné Férje kútfúró mester, ő pe­dig kórházi ápolónő volt. Az első világháború sebesültjeinek és betegeinek fájdalma mély hatást gyakorolt rá. — Az 1918-as októberi forradalomkor azonnal nyíltan is csatlakozott a munkások pártjához és nagy erővel és lelkesedéssel fogott neki a háztartási alkalmazottak megszervezéséhez, nagy siker­rel. Mindenütt ott lehetett lát­ni, és nem volt olyan gyűlés, amelyen ne szónokolt volna. A szegény munkásnők mind nagyobb tömegben hallgattak ennek a szőke hajú, de szemei­ből erőt sugárzó nő szavára. Az első szocialista nőszövetségnek, ő volt az életre hívója Kecske­méten. 1919. május 1-i nagy nép­gyűlésen Takács György párt­titkár és Szűcsné voltak a ve­zető szónokok. 1919. november 15. éjszakáján őt is elhurcolták a Héjjas-különítmény tagjai, s kegyetlen kínzások után Szik­rában legyilkolták. Nevét lakó­házának utcája, a volt III. ke­rületi Dellő utca őrzi az utókor­nak. (<fr. B. Gy.) MODERN MŰVÉSZ TÁRLATÁN PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépftés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Kecskemét. — Tel.: 15-29. 27-49 Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. —- Töl.: 15-29, 27-49 iKr — Férfi — Nő! — Miből gondolod. — Csak nőnek lehet ekkora szája. üt '-' ' i- tti. Tif[ ■w ■ ■. # •-T-f ’ ’■- <atf •' '-‘h#.' A fiatal lányok szeretettel veszik körül Csősz Lajost, az isaola igazgatóhelyettesét, aki már 1938-tól kezdve járja az iskola tantermeit. Hosszan szól a csengő: vége a szünetnek. A Budai utca régi épületének folyosói elcsendesed­nek, s az újságíró magára ma­rad feljegyzéseivel, élményei­vel. Nyolcvan év krónikája ele­venedik fel az iskolában féltve őrzött, elsárgult lapokon... 1880 A Piarista atyák klastroma mögött nagy a sürgés. Munká­sok lepik el a Budai utcát, mér­nek, ásnak, földet hordanak. Egy gyerek örömmel újságolja: Iskolánk lesz! Egy bajuszos ember hümmög: — Ekkora oskola! hát a mög minek? Nem lesz ebbe való gyerek. En is öggyet jártam, ölég is vöt! Ebben az időben bizony még így vélekedtek a szegény, ág- rólszakadt emberek. Minek is tanította volna a paraszt, vagy zsellér a gyermekét? 1892 A városi közgyűlés kimondja az iskolák községesítését. Tíz évvel később elkészül az I. ke­rületi iskola, ez a puritán egy­szerűségű, sárga vakolatú, eme­letes ház. Ez Kecskemét legré­gibb alsófokú iskolája. Eleinte fiúk és lányok jártak ide, s itt kaptak otthont az iparos tanulók, tanoncok is. Egy akkori tanuló, Győrffy Pál így emlékszik vissza: hosz- szú padoknak nevezett valamin ültünk és lehettünk egy osz­tályban legalább nyolcvanan. Ha a pad közepén ülőknek kel­lett a táblához menni, az ülők háta mögötti pádon mászott vé­gig, s ilyenkor a szorongó töb­bieknek rugdosásban volt ré­szük ... Hiába lelkesedtek azonban a tanítók, sok gyerek egyáltalán nem járt iskolába. Az 1897— 98-as évben például a tanköte­lesek száma városban és tanyán 11 339 volt, de ezekből mind­össze 7267-en jöttek be az isko­lába. Aztán jött az első világhá­ború ... Hadikórház lett az is­kolából, majd 1943—44. Mit is írhatnánk róla? A háború miatt szétengedett gyerekek már a megszálló német katonák kö­zött hagyták el az iskolát. Hat­vani Pál igazgató és a tanári kar az ajtóban könnyezve in­tett búcsút tanítványainak... 1945 Szabadok vagyunk! Az 1947— 48-as év — az iskolák államo­sítása — a „sárga iskolában” is nagy változásokat hozott. Ekkor kapta újabb nevét is: I-es szá­mú általános iskola. Azóta új generáció nevelődik ebben az épületben, buksi leányfejek, hajlanak a padok fölé, egyszerű paraszt- és munkásember gyer­mekeié. Hétszázötvenketten van­nak. S a tanítás befejezése után sem némulnak el a tan­termek. Az iskola 32 lelkes pedagógusa mindenben segít « gyerekeknek. Az egyik terem­ben irodalmi szakkör, a másik­ban kézimunka-, a harmadik­ban orosznyelvü foglalkozás van. Nyolcvan éve áll már a sárga iskola. Nevelők, tanítványok jöttek, kiöregedtek és helyüket újak foglalták el. Az élet megy és megy tovább ... Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán Politechnikai óra. A kislányok Vágó Lászióné pedagógus irányí­tásával a hasznos házimunkát: a horgolást sajátítják el. Nyugodtan pihenhetnek (Községi tudósítónktól.) Befejezte az őszi vetést és be­takarítást a csátaljai Űj Tavasz Tsz. A 117 hold búzán kivüi földbe került és szépen zöldell a 150 hold rozs- és árpavetés. A szövetkezet tagjai elsőnek szedték fel a községben a 21 holdas burgonyatábla termését, amely holdanként 96 mázsás át­lagot hozott. Még a nagy esőzé­seik előtt betakarították; elszállí­tották, illetve el vermelték a cu­kor- és takarmányrépát. Az őszi munkák időbeni el­végzése annak köszönhető, hogy a szövetkezet tagjai egy ember­ként helyt álltak, soha nem lesték, mikor te­lik le a nyolc óra, és még egy: teljes szívvel és erővel támogatták a közös gaz­daságot a családtagok is. Az eredmény pedig: ma már mind­annyian nyugodtan pihenhetik a nyári fáradozást. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents