Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-04 / 286. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS -KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 886. SZÁM Ära 60 fillér I960. DEC. 4. VASÄRNAP a negyven millió forinttal nagyobb 1961. évi költségvetésről tárgyalt a megyei tanács Mint tegnapi lapszámunkban közöltük, pénteken délelőtt Ülést tartott a megyei tanács. Az 1959. évi költségvetési gazdálkodás zárszámadásáról és a megye 1961. évi összesített költségvetéséről szóló beszámolót dr. Varga Jenő, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese terjesztette élői. Dr. Varga Jenő beszámolója Új belépőkkel erősödnek a jánoshalmi termelőszövetkezetek — Megállapíthatjuk, hogy 1859-ben tovább javult községi, járási, városi tanácsaink gazdálkodása, — kezdte beszámolóját Varga elvtárs. Tanácsaink túlnyomó többsége túlteljesítette bevételi tervét, s a zárszámadás adatai szerint a községi tanácsok négy és félmillió, a járási tanácsok több mint két és félmillió, a városi tanácsok hat és félmillió, a megyei tanács pedig 8 millió 200 ezer Ft többletbevételhez jutott. Ezeket az összegeket szociális, kulturális, kommunális és vállalatfejlesztési célokra használták fel. Általában elmondhatjuk, hogy tanácsaink gazdálkodása 1959- ben tervszerű volt. A költség- vetés fedezetének nagyobb részét a tanácsok saját bevételei, kisebb részét pedig a pénzügyminisztérium által biztosított állami hozzájárulás képezik. A bevételi tervek teljesítése általában meghaladta a tervezés összegeit, s így tanácsainknál 14 millió 825 ezer forint tiszta bevételi többlet maradt. Mint ismeretes hároméves tervünk idején előtérbe helyeztük a kulturális, egészségügyi és kommunális, valamint a helyiipar területén mutatkozó lemaradások felszámolását. fezért a beruházásokból 1959- bea 42 millió forintot iskola építésre, 21 millió forintot lakásépítkezésre, a helyiipar fejlesztésére 16 millió forintot, 8 millió forintot vízügyi létesítményekre, T és félmillió forintot kommunális ágazatra, 6 és félmilliót pedig közlekedésre fordítottunk, ugyanakkor négy községbe bevezettük a villanyt. A költségvetési ágazathoz hasonlóan ! Jó eredményt mutat a községfejlesztési alap gazdálkodásának zárszámadása is. 3h lakosság 1959-ben 44 millió g60 ezer forintot fizetett köz- kégfejlesztési alapra. Társadalmi munka címén 12 millió 623 { ezer, helyi anyag elmén 5 millió T17 ezer forint került mint bevétel elszámolásra. A községfejlesztési alapokból elsősorban 0 lakosság érdekeit szolgáló létesítmények kerültek megvalósításra. Ilyenformán 39 kilométer vízvezetékhálózat, 144 kilométer villanyvezeték, 120 ezer négyzetméter Járda, 135 ezer négyzetméter kövesút, 26 ezer méter telefonhálózat, 62 darab fúrottkút stb. létesült. Tanácsaink gazdálkodásában tovább javult a pénzügyi fegyelem, ugyanakkor azonban nem kevés az a kár, amit a pazarlás és a drága kivitelezés okoz a népgazdaságnak. A lakásépítkezés és a tanterem építkezés költségei nálunk magasabbak az országos átlagnál. Ezután Varga elvtárs az 1961. évi költségvetési tervet terjesztette a tanácsülés elé, amelynek összege beruházás nélkül 500 millió 517 ezer forint. Ezenkívül további 14 millió forint igény van tárgyalás alatt. Költségvetési tervünk egyébként 40 millió forinttal magasabb az 1960-as költségvetésnél. A jövő évi költségvetés fedezetét elsősorban a tanácsi bevételeknek, a vállalati nyereségrészesedésnek. az adóknak és az állami hozzájárulásnak kell képezni. Mindez arra kötelezi tanácsainkat, hogy nagy gondot fordítsanak a különböző bevételi források tervezésére és beszedésére. Fontos feladataink közé tartozik az is, hogy a kiadásokat tételesen felülvizsgálva minden felesleges és nélkülözhető költséget csoportosítsunk át azoknak a halaszthatatlan feladatoknak a megoldására, amelyeket az iparban és a mezőgazdaságban a lakosság érdeke megkíván. A költségvetési gazdálkodás szempontjából nagyjelentőségű a vállalatok tevékenysége is. Bevételi előirányzatunknak ma már több mint 30 százalékát teszik ki a vállalatok befizetései. Ezeket a befizetéseket lehetőségeinkhez mérten tovább kell fokozni — fejezte be beszámolóját dr. Varga Jenő. A beszámolót vita követte. Az első felszólaló Schwób Péter megyei tanácstag, a költségvetési bevételekkel foglalkozott. Javasolta, hogy a pénzügyi apparátus a notórius nem fizetőket is szorítsa rá az adófizetésre. Lénárt Sándor megyei tanácstag kérte, hogy a tsz- tagokra kivetett búzaföldadót helyenként vizsgálják felül, mert nem mindenütt tudnak búzával fizetni. Vörös Vilmos megyei tanácstag elmondta, hogy a kecskeméti járásban még igen sok nehézségbe ütközik a tanyai területek kulturális ellátása. Kifejezte azt a véleményét, hogy a költségvetésen belül jobban lehetővé kell tenni az ilyen irányú igények kielégítését. Felszólalt még Gi- licze István megyei tanácstag is. A vita után a bejelentések következtek, melyek keretében Sarok Antal, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese tájékoztatta a tanácstagokat megyénk mezőgazdaságának helyzetéről. Végül néhány interpelláció hangzott el, melynek során Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP 'megyei bizottságának első titkára is felszólalt. A megyéi tanács szociálpolitikai állandó bizottsága pénteken délután megbeszélést tartott, melyek tárgya, a munka- képtelenné vált és a csökkent munkaképességű öregekről való gondoskodás. A beszámolót Deák Árpád, a megyei tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője tartotta. Elmondta, hogy jelenleg a megye területén 959 személy gondozására alkalmas 12 szociális otthon áll rendelkezésre; Éppen ezért szükséges, hogy a jelentkezők szociális körülményeit szigorúan ellenőrizve Jánoshalmán az utóbbi időben megnövekedett a dolgozó parasztok érdeklődése a termelőszövetkezetek iránt. Különösen a község két közös gazdaságába, a Petőfibe és a Kos- suthba léptek be többen a napokban. Juhász László tanácsVárosban vagy nagyobb községben, ahol bútorüzlet van, mindig lát szemlélődőket az ember. Évenként többezer fiatal köt házasságot, s mind kényelmes otthont, puha fészket szeretne berendezni jövendő családja és a maga számára. A bútorüzletek ifjú ostromlói mellett, egyre több azoknak a takarékos beosztással élő dolgozóknak a száma, akik közül sokan most jutottak odáig, hogy szép új bútorokkal cseréljék fel a régi fészek kopott berendezését. Ugyanakkor ismert tény az is, hogy az ország bútorszükségletét a többszörösére növekedett vásárlóerő miatt csak részben tudjuk kielégíteni. döntsenek a felvételi kérelmekről. Az öregekről való gondoskodás nem csupán az állami szervek, a társadalmi szervek feladata is. Oda kell hatniok, hogy a hozzátartozókkal rendelkező öregek ügye ne kerüljön a szociálpolitikai előadó elé. Komoly gondot okoz a tartási szerződéssel rendelkezők problémája is. Előfordul, hogy az idők folyamán az eltartó fél nem teljesíti kötelességét E tekintetben az a feladat áll a tanács előtt, hogy a tartási szerződéseket szigorúan vizsgálja felül és betartására kötelezzék az eltartót Az öregekről való gondoskodás jelenlegi állapotának felmérésével a szociálpolitikai állandó bizottság határozati javaslatot dolgozott ki helyzetük megjavítására. —né— A Bajai Villamosipari Gyár dolgozói november 10-én teljesítették éves tervüket Ügy számolnak, hogy az év végéig 10 millió forint értékben olyan árut adnak, amely közvetve segíti az exportkötelezettségeink valóraváltását Ennek megfelelően a gerjesztőkből, indítóellenállásokból, s egyéb villamosipari alkatrészekből JelenMegyénk termelőszövetkezeteinek nagy többségében a tervezettnél nagyobb területeken zöldellnek az őszi gabonák. A dúsan fejlődő kalászosok láttán egyre több tera^őszöyelkez^ tag, a mezőgazdasági állandó bizottság elnökhelyettese mesz- sze környéken elismert kertész, a Petőfi Termelőszövetkezet sorait erősítette. A szakember felvételével lehetővé válik, hogy a termelőszövetkezetben fejlesszék a kertészetet. köt értékesítési megállapodást a jövő évi gabonatermésre az állammal. Eddig már 149 közös gazdaság, több mint 1170 vagon kenyérnekvaló eladására szerződött a tennényf orgalnai vállalattal. SZAKISMERETI ÓRÁN Megyénk Iparosodásának megfelelően évenként nő azoknak a fiataloknak a száma, akik a MŰM 607-es számú Gáspár András Helyiipari Iskolában tanulják meg szakmájuk gyakorlatához nélkülözhetetlen elméleti tudást. Képünkön: György István tanár gépésztechnikus, a szakrajz, szakismeret és anyagismereti tárgyak tanára szakismeretből feleltet. Íz öregek helyzetéről tárgyalt a szociálpolitikai állandó bizottság Segítség a bátorgyártóknak ' 140 szalagfűrészt gyárt jövőre a megye szövetkezeti gépipara >oooooooooooooooooo< Tízmillióra! teljesítik túl érés terrüket Tsz-eink ifi öleinken kötik a kenyérgabona-értékesítési szerzőiül Több gond jelentkezik a jövőt illetően is. A bútorgyártás igen helyigényes. Nagyobb építési beruházás nélkül problémát jelent a két műszak megszervezése. így a termelékenység növelésének viszonylag könnyebben járható útja a munkák magasfokú gépesítése. Köztudomású azonban, hogy hazánk ipara nem foglalkozik nagyüze- mileg bútoripari-gépek gyártásával. Megyénkben most a szövetkezeti gépgyártó ipar keresi a lehetőséget, hogy amit lehet* pótoljunk ebből országosan, da külföldön is keresett hiánycikkből. Kezdetként — értesültünk a KISZÖV vezetőitől — a 350-es* 600-as és 800-as szalagfűrészeié sorozatgyártásának az előkészületei folynak. — Hol tartanak az előkészületek és mi várható faipari gépekből a jövő esztendőben? — A 600-as és 800-as szalag- fűrészek gyártását a Kiskőrösi Vegyes Ktsz vállalta. A gépek egy részét már beszerezték. Mintegy 700 ezer forint értékben öntvényeket, rúd- és különböző idomanyagokat is átvettek azzal a céllal, hogy az 1961. évre rendelt 140 darab szalagfűrészből legalább a fele mennyiséget leszállítsuk júliusig. — Hol gyártják majd a 350- es szalagfűrészeket? — Baján a Vas- és Fémipari Ktsz-szel kívánjuk legyártatni. Az előkészületek itt is megkezdődtek. Említést érdemel az is, hogy a gépek között 10 darab vándorszalagfűrész is szerepel. _ — Előreláthatólag hány millió forint értékű gépet adnak jövőre a faiparnak? — Ügy számolunk, hogy közel 8 millió forint értékű gép kerül szövetkezeteinkből a felhasználók üzemébe. — Sg — tősen túlszárnyalták az évi előirányzatot. Ez a többtermelés azért is előnyös, mert ezzel egy időben emelkedik a termelékenység is. Míg a harmadik negyedévben az egy főre eső teljes termelést 13,4, az egy főre egy órára esőt pedig 16,9 százalékkal szárnyalták túl, addig októberben az elért eredményeket másfél százalékkal még megtetézték.
