Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

Qlank Sehen

Miért

homályosítjuk el?

Hányszor, de hányszor hallhatjuk: „A cipész ktsz dolgozói ..Sok alkalommal találkozunk ezzel a kifejezéssel is: „A termelőszövetkezeti dolgozók ..

Igaz, igaz... A cipész ktsz- ben is dolgoznak, a mezőgazda- sági tsz-ekben is dolgoznak, s nem is akárhogyan. Az is vitathatatlan, hogy manapság az állami vállalatok munkásai és a szövetkezetek tagjai és alkalmazottai között életszínvonal és társadalmi megbecsülés tekintetében nincs nagy különbség, — csupán árnyalatnyi változatokról beszélhetünk.

Ezekről az árnyalatnyi változatokról azonban beszélni kell.

Mindenki tudja, — s ezért felesleges is magyarázgatni, — hogy népköztársaságunkban a szocialista tulajdonnak két formája van. A következetesen szocialista tulajdon, vagyis az állami tulajdon, amellyel az állami intézmények, — minisztériumok, tanácsok — gazdálkodnak; s a nem következetesen szocialista tulajdon, vagyis a szövetkezeti tulajdon, amellyel a tagok gazdálkodnak, amely a tagok tulajdonát képezi, de amely beilleszkedik a hazánkban folyó szocialista gazdálko- d ás foíi»

Ha tehát a tulajdon tekintetében tehetünk megkülönböztetést, — megkülönböztethetjük egymástól az azzal foglalatos- kodókat is. Mert ugye az állami tulajdonban álló gyárakban, üzemekben dolgozók a népi állam foglalkoztatottjai, s üzemük életébe közvetve a választásokon és tanácstagjaik útján — közvetlenül pedig az üzemi tanácsokban és szakszervezeti bizottságaikban — szólhatnak bele.

A kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai pedig? — Minek is Írjuk ide mindazt a sokféle szövetkezeti választott testületet: ellenőrző bizottságot, fegyelmi bizottságot, felügyelő bizottságot, s magát a közgyűlést is, — amely egytől egyig a szövetkezet tagjaiból alakul, s amely hívatva van a szövetkezet valamennyi ügyének intézésére?

E választott szerveket és vezető-testületeket mindenki ismeri. Tudják azok feladatait, s tudják azt is, hogy a szövetkezet tagjait éppen ez — a szövetkezet ügyeibe való közvetlen beleszólási lehetőség — s a jövedelemrészesedés szövetkezeti formája különbözteti meg az állami vállalatok alkalmazottaitól.

Mindez pedig kifejezésre jut a „szövetkezeti tag” és „termelőszövetkezeti gazda” szép. s immár történelmivé vált, találó kifejezésekben.

Miért nem ezeket használjuk hát köznapi beszélgetéseinkben is? Miért homályosítjuk el éppen e kifejezések legfőbb és legszebb tartalmát...?

(—ng—.)

I960, december 30, péntek

A MAGYAR. SZOCIALISTA MMHKÁSPAR.T BACS - gISgUN MEGYEI LAPJA

Több-e a válás, mint régebben?

Kérdéseinkre válaszol a válóperes bíró

Társaságban sűrűn vitatéma, hogy napjainkban sokkal több a házassági bontóperek száma, mint ezelőtt. Megyénk területén a válópereket a kecskeméti járásbíróság bonyolítja le, ezért felkerestük annak elnökhelyettesét, dr. Cserháti Oszkár elvtársat, s megkértük, válaszoljon néhány, válóperekkel kapcsolatos kérdésünkre.

KÉRDÉS: Igaz-e, hogy több a válás mint azelőtt?

VÁLASZ: A házassági bontóperek száma ma valóban több, mint 10—15 évvel ezelőtt volt. Hamis képet kapunk azonban, ha csupán a válások számát vizsgáljuk. Azóta ugyanis növekedett a lakosság lélekszá- ma. A fiatalság ma már biztos jövőnek néz elébe, s hamarább éri el a családfenntartáshoz elegendő keresetet Több házasságot kötnek, s ilyenformán több házasság is bomlik fel. Ha azonban a lakosság és a házasságkötések számát viszonyítjuk, akkor alig egy-két százalékkal több csak a válások száma, mint azelőtt. Ehhez hozzá kell tennem még azt is, hogy Magyarországon jelenleg a válások aránya mélyen alatta van a nyugati országokban felbomlott házasságok arányának.

KÉRDÉS: Tapasztalataik szerint többnyire mikor következik be a kritikus idő a házasságban?

VÁLASZ: Vannak, akik különböző évszámokra esküdnek, mint például a hetedik év, de ez nem így van. Már az első nap, az első perc kritikus lehet. A házasság a szerelem igazi erőpróbája. Ekkor dől el: igaz volt-e az a sokat elmondott szerelmi vallomás.

Bontottunk fel már 50 éves házasságot, s olyant is, amikor a házastársak jóformán egy percig sem éltek együtt. Tapasztalataim szerint napjainkban sűrűbben előfordul kisebb érzelemhullámzás és jelentéktelen ok miatt a válás, különösen a fiatalok körében. A példa sajnos ragadós és az idősebbek közül is többen válnak már jelentéktelenebb összezördülés miatti

A válások nagyréve húsztól harminc éves korig zajlik le. Tapasztalataink szerint ebben a korban inkább a nők szolgáltatnak okot a válásra, illetve akarnak elválni. Harminc éves koron felül a nők már jobban ragaszkodnak a házassági kötelék fenntartásához, ettől a kortól viszont a férfiak borítják fel könnyebben a házasságot.

JOOOOOOOOOOOOKis cipők, kis csizmák

KÉRDÉS: Milyen okok miatt indítanak válópert a házastársak?

VÁLASZ: Az indok nagyon sokféle, s csaknem minden esetben más. Bármilyen mulatságosan hangzik, de adtak be már válópert forrón fogyasztott palacsinta miatt is. A házasság orsa azonban nagymértékben attól függ, mennyire szeretik egymást a házastársak. Napjainkra az a jellemző, hogy az udvarlás ideje lerövidült. Emiatt a szerelem kétes értékű, mert fiataloknak nincs alkalmuk egymást eléggé megismerni. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a szerelem, és a házastárs iránti szeretet gyengülésének csaknem kivétel nélkül a harmadik, s nem egy esetben a negyedik személy is oka. önmagában való szeretetcsökke- nést még nem tapasztaltunk, s az esetek többségében a válóper alatt már ott topog a folyósón a „harmadik”.

KÉRDÉS: Mennyiben összekötő kapocs a gyermek?

Régen volt már, hogy Dusno- kon járt a télapó, de a kis cipők és kis csizmák azóta is ki vannak rakva az új iskola folyosóján, nem az ajándék, ha- mem a tisztaság kedvéért. A

kis lurkók már egészen megszokták, hogy a sáros lábbeliknek a folyosón a helye. Kevesebb így a takarítónő dolga, s továbbra is szép marad az iskola.

VÁLASZ: A gyermek mindig összekötő kapocs volt és marad is. A legszebb és legnemesebb érzések közé tartozik a szülő gyermeke iránti szeretete és ragaszkodása. Természetesen előfordul, hogy a gyermek sem tartja össze a házasságot, de sok válságba jutott családi életet szilárdított meg már újra a gyermek;

KÉRDÉS: Hogyan lehetne

csökkenteni a válások számát?

VÁLASZ: Elsősorban a házasságkötéskor legyenek megfontoltabbak az emberek. Meg kell azonban mondanom, nem olyan sötét a helyzet, mint amilyenre egyesek festik. Ha például bemegyünk az SZTK- ba, sok beteg embert látunk. Ez mégsem azt jelenti, hogy az ország nagyrésze beteg, sőt tudjuk, hogy egészséges, erős a mi nemzetünk. Így vagyunk a válóperekkel is. Sok házasság bomlik fel, igaz, de Magyarországon a megkötött házasságoknak még fél százalékát sem bontják fel. Nagy Ottó

Miért nincs autóbuszváróterem

Jánoshalmán

Varga-Sabján Gyula jánoshalmi olvasónk írja:

— Úgy volt, hogy az üvegkeretező ktsz helyén autóbusz- váróterem lesz. Mikor elkészült, az utazóközönség megdöbbenő— Igaz, hogy ez már harmincéves autó, de nem adnám oda két új autóért!

sere az Autóközlekedési Vállalat irodája lett. Az irodát két részre osztották. Az egyikben dolgoznak, a másik fele üresen áll. Az üres részbe tegyenek székeket, padokat, s máris meg van oldva a váróterem hiánya. Ha pedig ezt nem lehet, építsenek nálunk Is várótermet!

PETŐFI NEPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt

Bács-Kiakun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja:

a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István.

Szerkesztőség:

Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16.

Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal:

Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesitőknéL

Előfizetési díj 1 hónaprá 12 Ft.

3U.feshnlm.fin is ég. mái a oillung

(Községi tudósítónktól.)

Régi vágya valósult meg Kéleshalma lakosságának: a napokban kigyulladt a villany a községben. Tíz évvel ezelőtt még tanyavilág volt itt, s elérhetetlen álomnak tűnt a villany.

Először talán 1952-ben —

amikor a Jánoshalmához tartozó terület önállóvá vált — került szóba, hogy Kéleshal- mán egyszer még villany is lesz. Azóta sokat beszéltek erről a községben, de amikor a költségek is szóba kerültek, kevesen hitték, hogy meg is valósul.

Tavaly azután a tanácsülés mégis úgy döntött, hogy a községfejlesztési alapból megkezdik a község-villamosítást. Jelentős összegekkel járult hozzá az állam is a költségekhez, s ennek köszönhették a kéleshalmiak, hogy az idén már villanyfénynél ünnepelhették a karácsonyt.

Leguán-vers

Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 15-29. 27-49

Nem vízUó, nem bálna, nem krokodil, nem cápa. Amerika pampája, füves, vizes tisztása a Ieguán hazája.

Lustaságban nincs párja, nappal alszik odvábán, s este viszi sétára az ő kicsi gazdája.

*00000000000000

Meteorológiai

számítóközpont

Moszkvában megszervezik a Tudományos Akadémia és a meteorológiai szolgádat egyesült meteorológiai számítóközpontját.

Az új, tudományos központ elősegíti a meteorológiai adataik gépi elemzésének és a korszerű elektronikus számolótechniika alkalmazásának fejlesztését a meteorológiai prognózisokkal kapcsolatos feladatok megoldásában.

PÉTERKE AJÁNDÉKA

Amint az egyik ólba* lommal, szakás szerinti magára hagyták Páter- két a szobában, hogy nyugodtan tanulhasson ó ajándékozási tier*

vét szőtte.

— Megvan ■— kiáltott fel, amikor a tükör előtt, édesanyja púderdoboza tetején megpillantott egy kerekre formált, finom külsejű szivacsot.

>\ s ás nap alig várta, hogy az iskolába érjen.

L M Loholva futott végig a folyosón, be az osztályba, ahol már néhány gyerek ült a padokban. Mártika is ott ült a helyén, pedig mindig késni szokott.

— Hoztam neked valamit... az almáért — és markába nyomta a rózsaszínre fakult, illatos

ajándékot.

— Jé! Púderpamacs! — seppegte meghatót*

tan a kislány — köszönöm... Péter! Köszönöm szépen!

— Szívesen.. , Márta! Szívesen.

Péterke örült sikerének, de a kislány még- jobban az ajándéknak. Annyira tetszett neki, hogy még a számtanára alatt is elővette, nézegette, forgatta, csodálta a kedves ajándékot, és csak akkor vette észre magát, amikor a tanító néni megszólalt mellette:

— Mi van a kezedben?

f zután egymást érték a kérdések: Hol vet•» ted? Kié ez? Hogy került hozzád? — Mártika pedig vallott.

Így semmisült meg Péterke első ajándékozási kísérlete, és így került vissza két napi távoliét után a púderpamacs Péterke édesanyjához, aki már meg volt győződve arról, hogy tolvajok jártak a szobában, . (TG)

ft éterkét, a kóc- hajú, pisze kisgyereket az idei őszön nagy öröm érte. Amikor eljöttek az első szeptemberi napok, ő

is ott szokellett az elsoosztalyosők kozott, nagy szó volt ez a családban, hogy immár iskolás fiúvá cseperedett még a legkisebb is. Ellenőrizték naponta háromszor — reggel, délben, este — Péterke szellemi fejlődését, és egyre bonyolultabb pedagógiai kérdések kerültek napirendre.

Péterke örült férfiasodásának, és mindjobban élni kezdett jogaival. Reggelenként a papa vizet melegített a mosdáshoz, a mama reggelit készített, a nagypapa a könyveket, füzeteket rakta órarend szerint a táskába, a nagymama pedig öltöztette egyetlen fiukat.

Hanem aztán Péterke elkapatta magát a nagy fényűzésben. Eleinte csak odafigyelt az iskolában a barátságos tanító nénire, de később egyre többet izgett-mozgott a helyén, iialahogy nem úgy viselkedett, mint ahogy a kedves szülők »eszményi« Péterkéjéhez illett.

Bfát még mikor felfedezte, hogy a mellette ülő Mártikénak milyen szép, fekete csikó- farok libeg a fején... akkor aztán végképp felnőttnek érezte magát. A jószívű kislány pedig néha még az almát is megfelezte padtársával, meg tintát is adott, amikor Péterke otthon hagyta a sajátját. Ezek a dolgok úgy hatottak a »fiatalemberre«, mint olaj a tűzre.

— Ezt a jószívűséget nem lehet csak így simán hagyni... meg kell hálálni — tökélte el magában Péterke. De hogyan? Almát hozzak neki? Vagy tintát? Nem,., ez nem jó. Más kellene...