Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-31 / 308. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYPÍ LAPJA XT. ftVFOLYAM 90S. STÁM Ara 60 fillér I960. DEC. 31, SZOMBAT Változatlan létszámmal 60 garnitúráyal több szobabútor, 30 százalék termelékenységnövekedés Hogyan Wbbrt és otewSbbaft? fizen vSftattsoani ült össze a Bajai Lakberendező Szövetkezet vezérkara. — Beruházásra nem azámnl- üatunk Ismertette a helyzetet Laky László eHvtárs, a szövetkezet elnöke — a növekvő bútori«ények Meffiégftese érdekében azonban kemnOnk keCl a többtermeié« lehetőségeit Ezt várja tSWSnk a népgazdaság: de eme kötetes a kiváló szövetke- ■et elmérnek az elnyerése is. Kinek ári a javaslata? A «füstös másén-« — ahogyan maguk között nevezik a műszaki értekeztetek — sok mindem elhangzott. Legtöbb szó azonban a munkaszervezésről, a beásó tartalékok hasznosításáról esett. Megállapították, hogy a szövetkezet eredményednek dienere is sok az üresjárat. Elavult kisipari műhdynenídszerben folyik a termelés. Több értékes gép nincs kellőképp leterhelve. Az eflmök ismertette a kapacá- tásfeflmérés adatait. Gépparkjuk kihasználtsága főára 60—65 szándék. A különálló kis műhelyekben. brigádokban elaprózódik a tagság ereje stb. A vita után felfordult az flzem rendje. Az egész gyártási menetet átszervezték. Fejlettebb technológiává] a munka folyamatosságát biztosító szalag- rendszerű termelést vezették be, melyhez komoly segítséget nyújtott a KISZÖV műszaki köre és az OKISZ faipari osztálya. Az új technológiához több mint 100 ezer forint értékben modem faipari gépeiket szerzett be a szövetkezet. A közös cél érdekében megszüntették a brigádok egymástól független, teljesen különálló tevékenységét. Azóta az egyik csoport nem zavarja a másikait Nincs a gépeiknél torlódás, de az is ritka, hogy valamelyik gép rövid ideig áll. Az összevonás óta a szövetkezet műszaki vezetője központilag irányítja a termelést, ami biztosítja az egyes munkaműveletek folyamatos elvégzését. A termelés átszervezésének várható gazdasági kihatásait már összesítette a szövetkezet vezetősége. Egyöntetű a megállapítás: A folyamatos termelés feltételeinek biztosítása, a szalagrendszer bevezetése sokat segített. A gépeket ma már 95 százalékban kihasználják. A dolgozók folyamatosan d vannak látva anyaggal és munkával. Az új technológiával változatlan létszám mellett több mint 30 százalékkal emelkedett a termelékenység. Másszóval, 1961-ben 60 garnitúra, fényezett hálószobával gyártanak többet a kereskedelemnek, mintegy 500 ezer forint értékben. Ugyanakkor Jelentősen nő a lakosság közvetlen megrendelésére készülő kárpitozott és kombinált bútorok mennyisége is, hiszen a szalag- rendszer bevezetése 1 millió forint termdésnövekedést eredményez éves viszonylatbaiVi •- SG — Javaslatok Kecskemét ötéves mezőgazdcEságfejlesztési tervéhez (fíltiexttl a megyei üzetttiztmezíii izakbiz&fting A megyei üzemszervezési szakbizottság december 29-én tájtermesztési ankétot rendezett Kecskeméten, a városi tanács kistermében. Az ankéton részt vett Csete László, a Magyar Tudományos Akadémia Üzemszervezési Intézetének tudományos munkatársa, Sarok Antal, a megyei tanács v. b. el nökhelyettese, a megyei üzemEgymillió liter üzemanyag A megnövekedett: üzemanyagfogyasztásd igények kielégítése érdekében 2 millió 500 ezer forint értékű beruházással bővítik Kecskeméten az Ásványolajforgalmi Vállalat telepét. Ennek keretében elkészült a két darab, egyenként 500 000 liter űrtartalmú tárolótartály, melyet csőrendszer köt össze a kiszolgáló üzemrésszd. A töltőház így folyamatosan végezheti az üzemanyagkiadást. Nívó-díjat kapott a Katona József Színház Immár három évadban egymásután jutalmazta a Művelődési Minisztérium és a Színháztudományi Intézet Nívó-díjjal a Kecskeméti Katona József Színház társulatát. (Az előző években a Kormos ég és az Optimista tragédia előadását Ahol csak termelői igazolvánnyal leket a piacon árnsilani Megyénk három városában és két községében — Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Lajosmizsén és Jánoshalmán — csak termelői igazolvánnyal lehet piaci árusításban részt venni. A megyei tanács V. b. igazgatási osztálya ezért felhívja az igazolvánnyal nem rendelkező termelők figyelmet, hogy árusítás esetén az 1961. évre érvényes Igazolványt a lakóhelyük szerint illetékes tanácsnál szerezzék be. Aki 1961-ben a három városban, illetve a két községben termelői igazolvány nélkül vagy más névre kiállított engedéllyel árusít, 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal büntethető. jutalmazták ilyen módon. A jutalmat december 29-én fél 1 órakor a színház titkárságán rendezett bensőséges ünnepélyen adta át Hont Ferenc Kossuth-díjas rendező, a Színháztudományi Intézet vezetője Gorkij: Az utolsó nemzedék című darabjának nagyszerű tolmácsolásáért. Az ünnepélyes jutalomátadáson megjelentek a város kulturális életének vezetőt is. Mint tudjuk, Gorkij: Utolsó nemzedék-ét Magyarországon a Kecskeméti Katona József Színház tűzte először műsorra. A nagysikerű kecskeméti előadás után januárban a rádió műsorában is szerepel a kecskeméti színtársulat Utolsó nemzedék előadása. szervezési szakbizottság elnöke, Tompa Béla, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, a városi tanács vezetői és számos termelőszövetkezeti elnök. A tanácskozáson azt a javaslatot tárgyalták meg amelyet a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet Üzemszervezési Csoportja terjesztett elő Kecskemét város mezőgazda- sági termesztésének helyzetéről, s fejlesztésének lehetőségeiről. A cél: úgy irányítani a termelést, hogy az egyes növényféleségek a táj talaj- és éghajlati adottságait a legjobban hasznosítva, több árut és bevételt adjanak. A tanácskozás úgy döntött, hogy az üzemszervezési csór port elgondolásait alapnak, kiindulópontnak tekinti Kecskemét város ötéves mezőgazdaságfejlesztési tervének elkészítéséhez. A tervezetet a városi tanács vezetősége, mezőgazdasági osztálya, a városhoz tartozó kutatóintézetek bevonásával és a termelőszövetkezetek javaslatainak messzemenő figyelembevételével állítják majd össze. Az ankéton máris sok tsz-elnök hozzászólt és mondta el értékes elgondolásait. Élüzemmé avatták a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságot Csütörtökön este a megyei tanács nagytermében megrendezett díszünnepségen élüzemmé avatták a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságot. Az erdészetek több száz dolgozójával együtt vetít részt az ünnepségen dr. Balassa Gyula földművelésügyi irúniisaterheiljnettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, Kovács István, a MEDOSZ főtitkára és Molnár Frigyes, az MSZMP Bács megyei Bizottságának első titkára is. Koncz János, az erdőgazdaság pártszervezetének titkára megnyitó beszédében méltatta azt a segítséget, amelyet a pártszervezetek, a szakszervezeti bizottságok, valamint a tanácsok nyújtottak az erdészeteknek ahhoz, hogy munkájukat sikerrel végezhessék. Ezután. Csontos Gyula, az erdőgazdaság igazgatója ismertette azokat az eredményeket, amelyek alapján a gazdaság a megtisztelő kitüntetésben részesült. Az október hó 1-ével lezárult gazdasági évet 3 millió 645 ezer forint nyereséggel zárta. Kitért arra a támogatásra is, amelyet az erdészeti dolgozók a termelőszövetkezeteknek nyújtottak. Minden erdészet patronált egy vagy több tsz-t, s a tervezett 126 helyett 160 szerfás-épületamyagot gyártottak. Számos újítást vezettek be az erdészetek. Az egyik legjelentősebb az árkos ültetési mód, amelyet Horváth László erdő- mérnök irányításával a bugaci erdészetben alkalmaztak. A 12 erdészet egyébként a megyei pártbizottság határozatában megjelöltnél nagyobb területen, ösz- szesen 5430 holdon telepített erdőt. A közös, céltudatos munka ösztönzője volt a szélesen kibontakozó munkaverseny. Dr. Balassa Gyula miniszter- helyettes felszólalásában arról beszélt, hogy a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság rászolgált a ki tüntetésre. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára a dolgozók érdekvédelmében, a balesetelhárításban elért eredményeit hangsúlyozta az erdőgazidaságnaikí Molnár Frigyes, a párt megyei bizottságának elismerését tolmácsolta az erdészeitek dolgozóinak. s további bátor kezdeményezésekre hívta fel őket a homoki területek erdősítése végett. Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a tsz-efc nevében köszönetét mondott az erdőgazdaságnak az elmúlt gazdasági évben nyújtott támogatásáért. Ezután több erdészt Kiváló dolgozó jelvénnyel, oklevéllel tüntettek ki. s számosán pénzjutalomban részesültek. Hatvan ággyal bővült a megyei kórház December 27-én adták át rendeltetésének a megyei kórház új 3 millió 900 ezer forintért épült korszerű irodaházát. Az új létesítmény jórészt tehermentesítette a kórház eddig túlzsúfolt épületét. Az új irodaházban helyezték el a gazdasági hivatalt, az irodákat, a gyógyszertárt és annak korszerű laboratóriumát, ezenkívül több orvosi lakás kialakítására is lehetőség nyílt. A főépületben felszabadult helyiségekben közel hatvan kórházi ágyat állítottak be, amelyekkel tovább tudják javítani a megyei kórház gyógyító munkáját. A 60 új kórházi ágy két osztály kialakítását tetté lehetővé. Régi probléma oldódott meg a 25 ágyas urológiai osztály felállításával. Ez ideig ugyanis Budapestre vagy Szegedre kellett szállítani a betegeket, míg az új osztály létrehozásával már Kecskeméten" is megvalósítható a súlyos urológiai betegek gyógyítása. A kórtermek mellett januárban készül el ennek az osztálynak a műtője és kezelője. Hasonló jó szolgálatot tesz az újonnan létrehozott belgyógyászati osztály is. A 35 ágyat befogadó kórtermek végre kiküszöbölik azt a visszás helyzetet, túlzsúfoltságot, ami eddig megvolt a kórház belgyógyászati osztályán. Az új berendezésekkel ellátott két osztály tette lehetővé azt is, hogy a régi belgyógyászati osztályon 12 ágyas kórteremben megkezdődhessen az ideggyógyászat. A Kecskeméti Megyei Kórház a két új osztállyal együtt 611 kórházi ággyal rendelkezik. A két új osztály berendezésére és felszerelésére 600 ezer forintot fordítottak- G. G.
