Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25 / 304. szám
I960, december 25, vasárnap 5. oldal Az űj paraszti élet aranytartaléka a kecskeméti Vörös Csillag Tss-ben j Termékeink 44 százalékát exportáljuk Beruházás és a géppark fefleszíése nélkül oldjuk meg nagyobb feladatainkat ii. A KISZ-vezetők váltakozása ellenére, igaz viszont, hogy a pártszervezet és a tsz vezetői tokozott gyámkodásának köszönhetően, az idén fellendült az ifjúsági élet. Tekintve, hogy a tsz-ben a növénytermesztési munkákat nem brigádokban, hanem a ki-ki által elvállalt parcellákon egyénenként végzik, nem várt, hirtelen jelentkező munkákhoz szükségessé vált a bármikor igénybevehető, úgynevezett repülő- vagy rohambrigádok szervezése. E feladat megoldásához ki másra gondolhatott volna a szövetkezet vezetősége, ha nem a fiatalokra, S az utóbbiak szív- vel-lélekkel vállalták. Tavasz óta két ilyen brigád működik a Vörös Csillagban. Mivel a fiúk nagy része az állattenyésztésben dolgozik, ezért az 1. és a 3. számú üzemegységből hét-hét leányt szerveztek a brigádokba. Az egyiknek egyelés tetemes részét elvégezték — természetesen a hanyag úrrétiek számlájára. Ez utóbbiak azonban észbe kaptak, s azóta nincs is baj velük, de a jövedelmükkel sem. Arról lapunk december 18-i számában írtunk, hogy a 3. számú üzemegység leány-rc- hambrigádja vállalta el a harmadik transzport 30 ezer, meg az ezután érkező többi naposcsibe nevelését, mivel az előző idősebb gondozók kezén meglehetősen magas volt az elhul- lási százalék. A növénytermesztő leányok különben — közösben könnyebb, vidámabb a munka — össze szoktak dolgozni a parcelláikon. S hogy milyen a szívük, jellemző: az egyik többgyermekes özvegyasszony parcelláján minden ellenszolgáltatás és kérés nélkül elvégezték a munkát — a köszönet nyugtázását a KISZ-szervezetre hárítva. (Éolyíatása következik.) Tzrján István Gyárunk dolgozóira a második ötéves terv első évében jelentős feladatok hárulnak. Ezeket csak megfelelő, alapos, előzetes felkészüléssel tudjuk megoldani. Megterem tettük az alapokat A hároméves terv során azt tűztük iki célul, hogy az új követelményeknek megfelelően, felettes szervünk segítségével kialakítjuk gyárunk önálló termelési profilját. Az elképzelésnek megfelelően, az üzemi adottságok figyelembevételével exportcikkeket mintáztunk, s ennek lévén sikerült gyárunkat exportáló üzemmé fejleszteni. Ez az átalakulás nem ment simán. mert 1957-beh, termelésünk 80 százalékát sima mintájú cikkek alkották. Ennek legyártása egyszerűbb termelési módot, műszaki felkészültséget kívánt. Erről a viszonylag »köny- nyű« módszerről tértünk át a nehezebb mintás bel- és külföldi igényeknek megfelelő, új cikkek sorozatgyártására. Ebbe a munkába bevontuk a vezető műszaki és adminisztratív dolgozókon kív-ül a beosztott műszakiakat, s az összes fizikai munkásokat. Segítségükkel és javaslataik alapján tökéletesítettük termelőberendezéseirjket. A szakmai tud:'» hiányának pótlására a politikai és gazdasági szervező munka eredményeként elértük azt, hogy munkásaink több mint 50 százaléka munkaidő után a tankönyvek fölé hajol, pótolja az elmulasztottakat, gazdagítja .szakmai képzettségét, általános tudását. Míg mindezeket megoldottuk, addig az üzem adottságainak megfelelően kialakultak a legmegfelelőbb gyártmányok is. Ennék révén ma már termékeink 41 százalékát exportáljuk. A külföldi igények állandó váltakozása jelenleg is sok nehézség megoldása elé állítja az üzem műszaki és munkásgárdájat. Azonban megvan az a hatalmas előnye, hogy a műszakiakat az új módszerek, korszerű technológiák bevezetésére sarkallja. Terveink A hároméves tervben elért eredményeink lehetővé tették, hogy a második ötéves terv első évében 8 százalékos tervemelést vállaljunk. Ezt úgy oldjuk meg, hogy nem használunk fel beruházást. nem költünk jelentősebb összeget gépparkunk fejlesztésére, hanem 5 százalékkal emeljük a termelékenységet. Ezt meg tudjuk tenni, mert vannak rejtett tartalékaink. Kidolgoztunk egy tervet, amely egyik alapját képezi az 1961. évi műszaki intézkedések tervének. Felmértük gyárunk egyéb anyagi forrásait — felújítási keret, műszaki fejlesztési alap stb. —, s ezek okos felhasználását is a termelékenység emelését célzó terv megvalósításának szolgálatába állítjuk. Készül a gazdaságossági tervünk is, amely szerint többek között 65 főt a termelőmunkába irányítunk át, hegy a meglevő létszámmal oldjuk meg az első negyedévi, felemelt tervünk teljesítését. Segít a ncvelőmunka Elképzeléseinket rendszeresen ismertettük az üzemi tanáccsal, a munkásokkal. Ma már büszkén mondhatjuk; a valóban nehéz feladatot dolgozóink túlnyomó többsége szívesen vállalja, amit bizonyít az is, hogy hozzászólásaikban, észrevételeikben sok konkrét javaslatot tettek a tervben nem szereplő hiányosságok kiküszöbölésére. S hogy ez így történt, ebben jó része van az üzemi párt- és szakszervezet hatékony, tartalmas, nevelő és felvilágosító munkájának. További tervünk, hogy a menetközben bekövetkező esetleges változásokról .is rendszeresen tájékoztatjuk munkástársainkat, s ezzel 1961-ben még jobbá, szervezettebbé, eredményessé tesszük termelőmunkánkat, s becsülettel végrehajtjuk azokat a feladatokat, amelyeket pártunk, népgazdaságunk a Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozóitól joggal elvár. Kossár Lajos igazgató Özv. Fehér Ferencné vezetésével a baromfitelepről ebédelni indulnak a csibenevelő lányok. MEC/YÉNK EC/Y NAPJA A szövetkezeti gazdálkodásé a jövő. Egyre többen értik meg ezt megyénkben is. Hányik János fajszi lakos is így gondolkodik, amint aláírja a belépési nyilatkozatot. Hányik János nyolc hold szántóval, egy hold réttel, ettől a perctől kezdve már a Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdája. A rohambrigád négy tagja — Faragó Erzsébet, Sipos Erzsébet, Tihanics Júlia és Király Teréz — a vontató pótkocsiján a nyárlőrinci vasútállomásra indul, mert a cukorgyárból megérkezett a répaszelet. az „ördöggel felvenné a versenyt” Faragó Erzsi, a másiknak özv. Fehér Ferencné a vezetője. S a brigádtagok — amellett, hogy a saját parcelláikon időben elvégezték a soron következő munkákat — a legkülönbözőbb feladatokat oldották meg. A hirtelen érett uborkát ők szedték le, ha a tsz részére éjszaka érkezett valami szállítmány a nyárlőrinci vasútállomásra, késlekedés nélkül ők mentek érte, s ezzel megtakarították a kocsiállás költségeit stb. Munkájuk még mint nevelési eszköz is érvényesült. Nemcsak azáltal, hogy példaként hatott a többi fiatalra, de az idősebbekre is, hanem egészen sajátos módon. Az év eleji fejlődés után kiderült ugyanis, hogy az úrréti határrész egy-két tagja hadilábon áll a közös munka megkövetelte fegyelemmel. Elvállalták ugyan a parcellák megművelését, csak éppen a tett maradt el. A többi tsz-tag nagy része már befejezte például a cukorrépa egyelését, a szóban levő úrrétiek viszont üzletelni — helyesebben üzérkedni — jártak a kecskeméti piacra. Nem oda Buda! A rohambri-. gádok leányai megszállták azj elhanyagolt répaföldeket, s az — Kérdezze már, miért jöttem! — Majd megmondja Józsi bátyám! — csinál ártatlan arcot Hegedűs János, a bátyai Haladás Tsz- elnöke, s hirtelen a konyhaasztal térítőjén talál igazítani valót. — Eh, ne mókázzunk, tudja azt maga jól! — nevet a vendég és cigaretta után kutat. — Vegye csak elő azt a papírt és írja, ami rávaló! .. . Pár perc múlva kitöltve a belépési nyilatkozat. Kovács József bátyai lakos 5 hold 1300 négyszögöl gazdaságával — amelyből 300 ö) erdő — felvételét kéri (immár vagy százötvenediknek) a Haladás Tsz-be. Az elnök nyújtaná aláírásra a tollat, de az ember elhárítja: várjon. — Nézze, a feleségem is szeretne belépni. Hallottuk, hogy az asszonynép is kap majd nyugdíjat, ha dolgozik a közösben. Meg vérében van annak a munka, a nyáron is ő szedte még utánam á markot az aratásban. Csakhogy tudja tébécés. A nehéz munkát nem bírja. Fullad. — Nyolcvan munkaegységet köny- nyen teljesít — feleli az elnök. — Az én feleségem is tüdőtöltésre jár. mégis az idén 5 hónap alatt 145 munkaegységet szerzett. 22 ezer forint értékű baromfit nevelt fel egymaga a közösnek. A feleségének is tudunk effajta könnyebb munkát adni. — No jó, ez akkor rendben. írja csak fel az asz- szonyt. De van ám egyéb is. Hallottam, hogy négyA kéldiáfa szögölenkint valami 20 fillér hozzájárulást szavaztak meg az új tagoktól. Nézze, nem mondom, hogy nincs pénzem. De lehetne-e fával törleszteni ? Épületfával! Jó. gerendánakvaló 7 méteres szálfáim vannak az erdőből .. . Az elnök szeme megcsillan. Éppen a napokban jelölték ki az új disznö- fialtató és a marhaistálló helyét, — hogyne kellene a fa! Ezt is elboronál- ták, de az újdonsült tag még mindig nem akarja megfogni a tollat. Friss cigarettára gyújtva aggályoskodik: Nem helyesli, hogy a szombat esti gyűlésen hallottak szerint 25 holdra akarnak egy lovat meghagyni. — Maga tudja, mennyi töméntelen homok kell itt tavaszkor a paprikapalántázáskor. Tán a hátunkon hordjuk össze? Én ugyan nem félek, mert az őszi szántásom kész és az ünnepek után megkezdem a homokszállítást. De nehogy aztán ráfizessünk a lovaktól való túságos szabadulásra! Hegedűs Janos elmosolyodik az új tag szájából máris olyan természetesen hangzó „hordjuk, ráfizessünk” szavakra, a többesszámban mondott igékre. S megnyugtatja az embert: ha a közgyűlés úgy látja, hogy kell, akkor több lovat hagynak. De a tagok hozzájárulásából mindenekelőtt éppen azért akarnak egy univerzális traktort venni, hogy a tavaszi szállítások már gyorsan menjenek. Kis csend. Kovács József a nyirkos cigarettát biztatva jobb szeletesre, csendesen kiböki: — Aztán ... most jut eszembe ... azt a háztájit hol lehet kivenni? — Tényleg, azt még be sem írtam — restelkedik az elnök — Nézze, most még úgyis szanaszét vannak a földek, ott kérheti, ahol akarja. Ahol jobb, vagy közelebb esik az az egy hold . .. — Nekem nincs rossz földem! — veti fel a fejét gőgösen a gazda, de aztán halkabban folytatja: — Van a Baber- ka dűlőben egy darab szántó. Olyan négy—ötszáz négyszögöl az egész. De abban van két öreg diófa. A feleségem kedves fái, azokat esengi mindig. Ha azt a darabot lehetne háztájinak. Mert ha a nagy táblába kerül, úgyis ki kell a fákat szedni..; — Hogyne lehetne! — vidámkodik az elnök s már írja is. — De hát akkor még jár maguknak 1100 öl az egy holdhoz, azt hol akarja? A Tira dűlőben? — Az már mindegy! Ahol lesz! — derül széles mosolyra Kovács József arca s most már gyorsan kiragadja a tollat a másik kezéből. Tempósan lerajzolja a nevét s már kézéi is.' Siet haza megörvendeztetni az asszonyt a kedves diófák sorsáról ... Gáspár Klára
