Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25 / 304. szám
i960, december 25, vasárnap 3. oldal Kétszázezer forint üzemi könyvtárak fejlesztésére Még több munkásakadémia ’— Megjelent a Népkutató füzetek első száma Á szakszervezeti kulturális mozgalmak egv éve és jövő tervei Az idén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa művelődési otthonának rendezésében Kecskeméten — az elmúlt évekhez képest — lényegesen javult az ismeretterjesztő és kulturális munka színvonala. Ezt lemérhetjük, ha belelapozunk az évi tevékenységet értékelő jegyzőkönyvekbe. Az SZMT Kecskeméten 56 ismeretterjesztő előadást szervezett, melyből 30-at a művelődési otthonban, 26-ot pedig a város nagyobb üzemeiben tartottak meg. A művelődési otthonban szervezett előadásokon 71, az üzemieken pedig 220-ra emelkedett a látogatottság átlaga. A munkások a legjobb fővárosi, illetve megyei előadók tolmácsolásában, ízelítőt kaptak a legfontosabb műszaki, irodalmi, történelmi, politikai, művészeti, egészségügyi, földrajzi és pedagógiai tárgyú témakörökből. Széleskörű népkutatás A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az idén különös gondot fordított a munkásakadémiák szervezésére. A TIT megyei titkárságával közösen Kecskeméten ebben az évben két munkásakadémia kezdte meg működését. Az előadásokon átlag 70 hallgató vett részt. A legjobb eredményt a Kecskeméti Cipőgyár munkásakadémiáján érték el, amely ezáltal a megyei ranglistán az első helyre került. A különböző szakkörök közül a néprajzi és a munkástörténeti szakkör munkája emelkedik ki. A szakkör tagjai tervszerűen végeztek kutatást Kecskeméten, Szabadszálláson és Szeremlén. A Petőfi Népe javaslatára a kutatók Úszódon és Dragszélen is értékes népművészeti anyagot gyűjtöttek, melynek feldolgozása most van folyamatban. Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy a i,néprajz szerelmesei” több mint kétezer népdalt gyűjtöttek kitartó szorgalommal. A kutatók munkája nem vész a feledés homályába. Munkásságuk megbecsülésének ékes bizonyítéka, hogy tanulmányaik a „Népkutató füzetek” című sorozatban napvilágot látnak. Novemberben hagyta el a nyomdát Tóth László: Donátli György emlékezete című tanulmánya. A közeljövőben még számos, ehhez hasonló tudományos igénnyel megírt müvei találkozik az olvasó. Fejlődnek as üzemi könyvtárak A város művészeti életének fellendítésére is kiterjedt az SZMT figyelme. Az idén szinte szemmel láthatóan fejlődött a „Hírős Együttes”. Többször szerepeltek sikeresen Kecskeméten és megyénk nagyobb városaiban. A fejlődés szükségszerű következményeként megalakították a „Hírős Együttes” har- minetagú kísérő énekkarát, amely kiegészíti, színesíti, gazdagítja a tánckar felfelé ívelő munkáját. Az SZMT kulturális tevékenységében jelentős helyet foglalt el a TIT-tel közösen szervezett nyelvtanfolyamok megindítása. Az angol, német nyelvet tanulók száma a megyeszékhelyen meghaladta a százötvenet. örvendetesen növekedett a munkásolvasók száma is. Az idén a legutóbbi statisztikai adatok szerint a megye munkásainak 31,1 százaléka olvas rendszeresen. Az üzemi könyvtárak fejlesztésére közel 200 ezer forintot fordítottak. A jövő tervei A jövő évi tervek is kecsegtetőek. Szélesíteni kívánják az ismeretterjesztés különböző módozatait, a meglevőknél még több munkásakadémiát szerveznek, a néprajzosok Bugac, Homokmégy, Szakmár, Bátmonos- tor és Nagybaracska községekben is végeznek kutatást. Ezek a tények bizonyítják, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a párt művelődési politikájának szemelőtt tartásával egyre nagyobb gondot fordít a munkások politikai, kulturális és általános műveltségének növelésére. B. S. Tervszerűen és céltudatosan kell dolgozni a népfront-bizottságnak brLqádoizujálat tapai'dalalai A Hazafias Népfront kiskunfélegyházi járási bizottságának határozata értelmében a napokban brigádvizsgálatot tartottak Jászszentlász- lón és részletesen elemezték a helyi népfront-bizottság tevékenységét. A vizsgálat nyomán készült jegyzőkönyv sok hasznos észrevételt tesz a helyi népfront-bizottság munkájának további javítására. De lássuk a jegyzőkönyvet, mely a következőképpen foglalja ősze a tapasztaltakat: A községi népfront-bizottság 1960. áprilisi újjáválasztása óta szép eredményeket ért el, munkája jelentősen javult az elmúlt évekhez viszonyítva. Ez megnyilvánul abban is, hogy a népfront gyakran rendezett ismeretterjesztő előadásokat, a községfejlesztési tervek megvalósítása érdekében rendkívül sikeresen mozgósította a lakosságot a törpevízmű építésére, megszervezte a termelőszövetkezeti patronáló mozgalmat, részt vett a különféle gyűlések, ünnepségek előkészítésében. H iányosság viszont a népfront-bizottság munkájában, hogy az elvégzendő feladatok nincsenek rendszerezve, programszerűen meghatározva, melynek következtében eléggé tervszerűtlen a bizottság tevékenysége. Ebből a tervszerűt- lenségből következik az is, hogy az elvégzett feladatokat sem lehet átfogóan értékelni, mert azok elvégzéséről sem készítettek feljegyzéseket. Az újjává- lasztás óta például a népfront- titkár emlékezete szerint háromszor volt elnökségi és egyszer bizottsági ülés, ám egyikről sem készítettek jegyzőkönyvet, sőt már az időpontjára sem emlékeznek. Nincs a bizottságnak jóváhagyott éves munkaterve, így az elvégzendő feladatokat esetenként határozzák meg. Mindezek a hiányosságok rányomják bélyegüket a népfront-munka egészére, s ha gyakorta ad is magáról életjelt a népfront-bizottság, munkáját nem lehet teljes értékűnek tekinteni, mivel nélkülözi a tervszerűséget, a cél- tudatosságot. Hogy milyen hibák származnak még a népfront-munka tervsze- rűtlenségéből, nem akarjuk részletezni, de tanulságként ér- aemes megemlíteni, hogy az ismeretterjesztő- és egyéb előadások keretében nagyon ritkán esett szó a termelőszövetkezetek megszilárdításáról, pedig erre igazán nagy szükség lett volna ebben a fiatal termelőszövetkezeti községben. A szövetkezetekben ugyanis még fellelhető a bizonytalanság a helyes munkaszervezetek kialakítása tekintetében, s ha a népfront idejekorán segítségükre siet — természetesen a tanáccsal egyetértésben — már az első esztendő is eredményesebb lehetett volna az új termelőszövetkezeti tagok számára. M agy tehát a felelőssége ‘ * egy faluban a népfrontbizottságnak. S ha egy község te rmelőszöv et keze ti vé alakul, még nem csökkenti, csupán minőségileg, tartalmilag változtatja meg a feladatokat. Ahhoz, hogy még tartalmasabb, eredményesebb munkát végezhessenek, nagyobb tervszerűségre kell törekedni a mozgalmi élet kialakításában is. MFQYÉNK EQY NAPI A Drága kincs a víz, ahol nincs, vagy kevés van. A házi vízellátó berendezés keresett gyártmánya a Bajai Villamosipari Gyárnak. I'ankovits Jánosné egy műszakban három motor tekercseléséi végzi cl. A Petőfi Népe irodalmi pályázatának értékelése A bíráló bizottság közleménye A LAPUNK ÁLTAL meghirdetett pályázatra huszonnégy mű érkezett a Petőfi Népe szerkesztőségébe. A pályázatok többsége olyan tollforgató, alá nem hivatásszerűen, hanem csak kedvtelésből írogat. Megvalósult tehát az a szándék, hogy a pályázat egyben hozzájáruljon megyénk irodalmi életének fejlesztéséhez. A bíráló bizottság eddig még folyóiratban, hírlapokban, nyilvánosság előtt meg nem jelent irodalmi művekkel foglalkozott. A beérkezett prózai alkotások elbírálásánál figyelembe vettük azok eszmei, politikai értékét. Örvendetes jelenség, hogy több egyszerű dolgozó ember is közölte szerkesztőségünkkel észrevételeit, igyekezeti azokat irodalmi formába öltöztetni. A pályázatra beküldött müvek általánosságban a szocialista holnappal, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével, a közös gazdaságokban dolgozók gondolkodásmódjának átalakulásával foglalkoznak. Pozitív jelenségként kell értékelnünk azt, hogy a jóindulat, a nevelőszándék. a boldogabb életért folyó küzdelembe vetett hit csendül ki a beküldött alkotásokból. — ... és úgy csomagolja be, hogy a fiam ne sejtse, mi az ajándék. A szalkszentmártoni tanácsházán olyan nagy a sürgés-forgás, hogy egy csendben üldögélő parasztembert észre sem vesznek. A tsz-fejlesztési bizottság elnökének ugyan feltűnt. már a szekrény mellett ülő, őszbecsava- rodott bácsika, de mikor sorba került volna, mindig valami sürgős elfoglaltsága akadt Délre hajlott az idő amikor az öreg kun felállott, odalépett a papíroktól zsúfolt asztal elé. Szalai János! — nyújtotta bütykös kezét az elnöknek. — Jó ideje itt ülök, látom ugyan, hogy el vannak foglalva, de Jó as öreg a hásnál nekem is akad dógom. Az elnök annyira meglepődött, hogy a kézfogás után az asztalon levő papírokat kezdte rendezni. — Tsz-ügyben bátyám? — kérdezte, s a választ lesve az öreg paraszt szemébe nézett. — Abba! — mondta a kérdezett, szűkszavúan. — Aztán Szalai bátyám ... — Várjon! — szól közbe — volt időm látni, mennyit kínlódnak itt ezekkel a fiatalokkal — mutatott körbe az öreg a tánők felé — én 91 esztendős vagyok. Sok mindent megértem már, ennyi idő alatt megjön az ember esze. Töltse ki azt a nyilatkozatot, hadd írjam alá. Az elnök tolla sebesen szántotta a papírt, s mikor elkészült, az öreg Szalai elé tolta. Mielőtt az aláírta volna, körülnézett. — Ismertek, nem voltam utolsó gazda a faluban. Most is dolgozom. Jó az öreg a háznál, fogadjátok meg a tanácsom! Alákanyarította a nevét, megpederte fehér lelógó kun bajszát, aztán emelt fő- • vei kiballagott az jro-j dából. G. G. ' Sajnos, ennyi jót nem mondhatunk el a művek művészi színvonaláról, azok szerkezeti felépítéséről, tartalmi egységéről. Főleg a műfajok meghatározásánál. az ebből adódó követelmények teljesítésénél adódnak szembetűnő hibák, melyek rányomják bélyegüket a jellem- ábrázolásra. A PRÓZAI MŰVEK szereplőinek egy része papirosízű, kellőképpen meg nem formált, jellemfejlődésük ábrázolása szempontjából hiányosnak mondható. Mindezek ellenére- végső következtetésként mégis megállapíthatjuk, hogy a pályázók általában ismerik az életet, helyesen érzékelik az emberi lelkekben zajló forradalmi folyamatokat, megértik pártunk célkitűzéseit, igyekeznek tükrözni azok gyümölcsöző hatását az emberek gondolkodásmódjában, jövőbe látó céltudatosságában. A BEKÜLDÖTT költői müvek értékelése jóval pozitivabb eredményekre vezetett. A nagyobb formakészség, az emelkedett költői megfogalmazásokra való törekvés majd minden beküldött alkotásnak sajátja. Pályázóink többsége hivatásszerűen foglalkozik a költészettel. Közülük már többen vettek részt, nyertek díjakat megyei pályázatokon. Tömörség, közérthetőség. újszerű képalkotás, ízes nyelvezet, formai biztonság és politikai tisztánlátás jellemzi az alkotásokat. A bíráló bizottság ezek figyelembevételével az alábbi döntési hozta: Az I. díjat nem adja ki, mivel ennek elnyeréséhez szükséges, kimagasló színvonalú alkotás nem érkezett be. II. díjat kapott Tarján István Fény a homályban című irodalmi riportja. A bíráló bizottság úgy döntött, hogy a díjazásra számba- jöhető három további alkotást egyforma összegű III. díjjal jutalmazza. E szerint III. díjat kapott Háló Ferenc a Helyes úton című prózai műve, Antalfy István versciklusa és Kópiás Sándor versciklusa. A bizottság a többi pályaművek közül, mint arra érdemeset, jutalomban részesítette F. Tóth Pál beküldött verseit. gas irodában állókra. A szobában négy-öt gazda ácsorgott, valamennyien benne voltak már a negyvenben. Vi kszosbőr-csizmái kon feketéllett ugyan a sár, de a kordbársony-nad- rág. a bekecs, meg a kezükben levő új kucsma arról tanúskodott: a sok esztendős munka nem volt hiábavaló. Elcsöndesült, a zaj, a parasztok is az öreget hallgatták. — Rólatok van szó — fordult feléjük. — Tanakodtok, féltek, mint az új asszony az első éjszakától.,. Elvtárs! — fordult az el-
