Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-21 / 300. szám
1060. december 21, szerda 3. oldal 'Tiöbk mint ntjaletzet ta.qq.aL működik megyénkben. a Tsz-tagok Biztosítási és Önsegélyző Csoportja A TERMELŐSZÖVETKEZETI tagoknak azelőtt nem állt rendelkezésükre olyan szervezet, amely intézményesen gondoskodott volna például az üdültetésről, vagy segélyezésükről stto. Ezért kormányunk tavaly engedélyezte, hogy — a pedagógusokhoz, közalkalmazottakhoz és egyéb szervekhez hasonlóan — a tsz-tagok biztosítási és önsegélyző csoportokat hozzanak létté. A szervezés lebonyolításával, valamint a csoportoktól befolyó összegek tartalékolásával az Állami Biztosítót bízta meg. A Tsz-tagok Biztosítási és önsegélyző Csoportja meghatáro- eott összegű, rendes segélyben, a befolyó tagdíjak egy részéből pedig rendkívüli szociális segélyben részesíti tagjait. A csoportok ügyeit, a szociális segélyalap kezelését és felhasználását a tagok köréből választott intéző bizottság intézi, illetve számvizsgáló bizottság ellenőrzi. A biztosítási és önsegélyző csoport rendes tagja lehet — életkorra és egészségi állapotra való tekintet nélkül — minden ténylegesen dolgozó, betegállományban nem levő (nem nyugdíjas) termelőszövetkezeti tag. Rendkívüli tagként a csoportba léphet a rendes tag házastársa, hozzátartozója, s minden nyugdíjas tsz-tag is. Rendkívüli tagnak azonban csak azok vehetők fel, akik 65 évnél nem idősebbek és kielégítő egészségi állapotukról nyilatkozatot adnak. A TAGOK RENDES és rendkívüli segélyben részesülnek. Az előbbi • összege 850-től 7000 forintig terjed, aszerint, hogy a tag az önsegélyző csoportba való lépésekor hány éves volt. A rendes segély teljes összegét a tag elhalálozása, vagy balesetből származó állandó tel jes rokkantsága esetén a csoport azonnal kifizeti. Részleges rokkantságnál a rendes segélyösszegnek a rokkantság foka szerinti hányada fár. A baleseti segélyen kívül a tag elhalálozásakor a rendes segély teljes összegét ismét kifi- fceti a csoport. Baleset folytán bekövetkező halál esetén a rendes segély kétszerese kerül kiűzetésre. A rendes segély 15 százaléka jár a tag 1—-18 év közötti korú gyermekének az elhalálozása esetén, ha mindkét szülő tagja a csoportnak, vagy ha a tag özvegy avagy elvált. * Rendkívüli segélyt házasság, Szülés; hosszan tartó betegség, hozzátartozó elhalálozása, isko- tára-küldés sitb. esetén kérhettek a csoport,tagok. A rendkívüli segélyalap a tagok üdülte- ! késére is felhasználható. A biztosítási és önsegélyző Csoporttól a tag akkor is kap segélyt, ha máshonnan — ideértve a táppénzt is — bármekkora összeggel már segélyezték. A csoporttól felvett bármilyen segélyt nem kell viszaíizetmi, s újabb segélyezésnél nem vonható le a korábbi segély ösz- szege. A TAGDÍJ személyenként havi 10 forint, de minden tagnak jogában áll, hogy kétszeres, vagy legfeljebb háromszoros tagsággal lépjen a csoportba. Ilyen esetben a tagdíj kétszer, vagy háromszor 10 forint és a rendes segély is a kétszerese, vagy háromszorosa a meghatározott összegnek. A tagdíjat 20 évig, vagy a tag esetleges korábbi elhalálozásáig kell fizetni. Húsz év után a tagdíjfizetési kötelezettség megszűnik, de a teljes jogú tagság megmarad. Ugyancsak díjmentesen érvényben maradnak a tag összes jogai (a baleseti segélyt kivéve), ha 50 százalékot meghaladó állandó rokkantságot szenved. Megyénkben eddig 8128 taggal működik a Tsz-tagok Biztosítási és önsegélyző Csoportja. A csoport elhalálozás miatt 28 esetben fizetett ki összesen 34 955 forint rendes, s különböző okok folytán 274 esetben 73 775 forint rendkívüli segélyt. NOVEMBER 13-TÖL 22 tagot Gyulán, 40-et pedig Harkány- fürdőn üdültetett egy-egy hétig, megtérítve nékik az útiköltséget is. Egy tag a Szovjetunióban vett részt jutalomüdiilésen. Ezek az üdültetések összesen 32 374 forintjába kerültek a csoportnak. T. L KJOOOOOOOOOOOOOOOOO Hirdess — felelek Mi a földjáradék és kinek jár? A derékhad AZOKNAK a földeknek, termő gyümölcsösöknek és szőlőknek, erdőknek használatáért, amelyeket a tagok a szövetkezetnek átadnak, földjáradék jár. A föld járadék fizetése a rendelkezéseknek megfelelően minden bevitt saját föld után kötelező. A szövetkezet, az állam ezzel is megmutatja, hogy megbecsüli azokat, akik saját földjükkel lépnek be a termelőszövetkezetbe s így megteremtik a közös gazdálkodás legfontosabb feltételét. HA VALAKINEK a szomszédos község határában, más termelőszövetkezetben van a földje, akkor arra kell törekedni, hogy földcserék útján »«hozzák haza« a szövetkezeti tag földjét Ha földcsere nem lehetséges, és állami tartalékterületből sem rendezhető a földkérdés, akkor a más szövetkezetbe került földért a földtulajdonos tsz-tagnak az a szövetkezet köteles földjáradékot fizetni, amelyik a földet használja. A FÖLDJÁRADÉKOT a bevitt terület nagysága és a hol- dankénti aranykorona-értéke határozza meg. A saját föld minden aranykoronája után 5—10 kg búza állami felvásárlási áron számított forintértékét kell kifizetni. Hogy az 5—10 kg-os értékhatár között mennyit állapítanak meg, azt a közgyűlés dönti eh A földjáradékot pénzben fizeti ki a tsz az esztendő végén. Azofknak az idős, munka- képtelen tagoknak, akik a közös munkában saját hibájukon kívül nem tudnak megfelelően részt venni — természetben is kiadható a földjáradék. TERMŐ gyümölcsösökért, szőlőkért és az erdőért a szántóföldre előírtnál nagyobb földjáradékot fizet a szövetkezet. Ennek mértéke attól függ, hogy milyen a szőlő, a gyümölcsös és az erdő állapota. Egy év mérlege a felsőszenfívání Űj Élet Tsz-ben Négy-öt év múlva erdő lesz... Kihelyezett szakemberként került a felsőszentiváni Üj Élet Termelőszövetkezetbe Vámos Ferenc agrármérnök, a járási tanács mezőgazdasági osztályától. Az Űj Élet Tsz ma járásunk egyik legjobban gazdálkodó szövetkezete, s ebben nagy része van Vámos elvtárs odaadó, segítőkész munkájának. Elmondja, hogy szövetkezetük 1959 tavaszán jelentősen megnövekedett, a tagság 1500 kh földet vitt be a közösbe. A gazdasági és politikai élet megindítása igen nagy feladatot rótt a tsz vezetőségére. Gazdasági épületek nem voltak, a földek kis parcellában szétszórva helyezkedtek el a község határában. Ezek a körülmények a gépesítést szinte lehetetlenné tették, majdnem mindent kézierővel kellett végezni. Kezdetben a tagság hozzászólása sem volt minden tekintetben megfelelő. Az emberek meggyőzése, mozgósítása igen sok időt vett el a gazdasági vezetéstől, a szakmai kérdések rovására. Sokat tartózkodtak az emberek között, sokat érveltek, vitatkoztak. A vezetést is rendezni kellett. Ebbe bevonták a fejlődést jól látó és segítő szövetkezeti gazdákat. így sikerült elérniük, hogy egyre jobban kiszorultak a káros nézetek és egészséges fejlődésnek indult a termelőszövetkezet. A munka jobb elvégzése érdekében a megyei pártbizottság javaslatára bevezették a területek felparcellázását és a munkák jutalmazását. Ennek köszönhető az, hogy a növények megművelése megfelelő időben történt. A területfelosztással sikerült a családtagokat is a közös munkába bevonni. A munkák elvégzését határidőhöz kötötték, a határidő lejártakor a szövetkezeti gazdákból és a vezetőség tagjaiból kialakult bizottsággal az egyes parcellákat ellenőrizték és a legjobbakat 10 ponttal értékelték. A prémiumot csak azok kaphatták meg, akik jól dolgoztak. A fokozott ellenőrzéssel sikerült elérni, hogy csak három olyan ember volt a szövetkezetben, akit hanyag munkájáért ki kellett zárni a jutalmazásból. A gondos vezetés és a tagok jó munkája most mutatja meg gyümölcsét. — Cukorrépából holdanként 275, kukoricából, májusi morzsoltban számítva 17, búzából 11,5. borsóból 13,7 mázsa termett. A nagy táblák kialakítása lehetővé tette, hogy ez évben a termelőszövetkezet saját gépparkját is továbbfejlesztette. Részben saját erőből, részben állami hitelből ez évben 3 Belorusz-traktort és Zetort vettek a hozzátartozó felszerelésekkel együtt. < Jelentős az az összeg is, amit saját erőből az építkezésekre fordítottak: év végére meghaladja a félmillió forintot. Szükségessé tette ezt az állatállomány nagyarányú növelése, 1959. január 1-én a tsz-nek 17 szarvasmarhája volt, jelenleg 333 van. Ugyanilyen arányban gyarapodott a sertésállomány is, 41 ről 525-re növekedett 1960-ban 2,5 millió forintos áruértékesítési tervet irányoztak elő és 8,2 millióra teljesítették. Vámos elvtárs szerény magatartásáról ismert Beszélt ezekről a nagy eseményekről, de még nem elégedett a munkájával, újabb tervek valóravál- tásán munkálkodik. Biztosra vesszük, hogy ezek is megvalósulnak. Balogh János / A tagok jövedelme: átlag 15 ezer forint Látogatás a baracskai halászoknál Egy-két ásónyom, s a szaporán hajladozó lányok, asszonyok keze nyomán gyökeret vernek a kis nyár- és akácfacsemeték, melyekből napjában sok ezret elültet az állami erdő- gazdaság 68 dolgozója. A Soltszentimréről Kiskőrösre vezető út mentén közel száz hold erdőt telepít a szabadszállási erdészet csengőd—kullácsi telepe. Az út szélére — tűzvédelmi okokból — több sor fenyőt ültetnek. Aki négy-öt év múlva erre jár, rá sem ismer a most homoksivatag környékre — Inondja Farkas Mihály, a munkát irányító erdész, aki méltán büszke a nagyon szépen sikerült, négyzetes telepítésre. LJatalmas területen csillog a ** víz, s az elnök a parton éppen az egyik fogás válogatását ellenőrzi. Harminc katasztrális hold területen fekszik ez a halastó a jugoszláv határ közelében. amelyet tavaly kapott meg a Nagybaracskai Halászati Szövetkezet a hercegszántói tanácstól. Teljesen elhanyagolt állapotban volt abban az időben, hiszen 1925-től alig törődött vele valaki. A nagybaracskaiaknak már régen fájt erre a foguk, mert a szorgalmas halászok biztosak voltak abban, hogy jól tudják majd értékesíteni a népgazdaság és a maguk javára. — Már eddig is bebizonyosodott, hogy helyes volt elgondolásunk — mondja az elnök, ifj. Malik Ferenc, — Csak érteni kell a gazdálkodáshoz. Naponta 8—10 mázsa halat fogunk ki, s s a jövő idényben szeretnénk legalább 150 mázsát szállítani a közeli városokba. Klem lesz többé elhanyagolt *’■ez a halastó sem. Gondolnak felújítására a nagybaracskai halászok: félmillió forintot fordítanak erre a célra. A halastó rendbehozása mellett időben gondoskodnak az ivadékokról is. A Ferenc-csatornában már 14, a Duna-ágban pedig 6 mázsát helyeztek el. Jövőre így biztosítva lesz az ivadékolás több mint kétharmad része. A kétnyaras ivadékokból 30 mázsát szándékoznak kitenni. A halak takarmányszükségletét szintén a halászati tsz biztosítja saját földterületéről. A halastónál jelenleg 11 halász ütött tanyát. Heten nap mint nap csónakra szállnak. Négyen pedig a parton válogatják szét a zsákmányt. Van munkájuk bőven. Eddig több mint 80 mázsa hal került hálójukba. Számításuk szerint újévre elérik a 100 mázsát. A Ferenc-csatornán is októberben kezdődött meg az őszi halászat. Itt, pénzben átszámolva, közel 23 ezer forint értékű halat fogtak ki eddig. S hogyan keresnek a tagok? Erre szűkszavú, de elégedett választ kapunk: — Átlag 15 ezer forint jut egy-egy halászra. Jövőre azonban már ennél is többre számítunk. ., (már—I > Az új versenyformál képviselő szocialista címei máé elnyert, s • címért még küzdő brigádok mellett az utóbbi időben kevés szó esik a derékhadról, a brigád- és egyéni versenyzőkről megyénk minisztériumi, helyi és szövetkezeti üzemeiben. Pedig SSL utóbbiak alkotják a versenyzők döntő többségék Olyan emberek, akik nap nap után példásan teljesítik termelési feladataikat. Éppen ezért a velük való törődés, munkájuk rendszeres értékelése, segítése, üzemi párt- és szakszervezeteink mindennapos programjába tartozik. A versenynek az a célja, hogy ne csak a szocialista címért küzdők, hanem minden munkás alkotókészségének kibontakoztatásával segítse az üzem előtt álló feladatok gyors, gazdaságos megvalósítását. Ennek megfelelően fel kell számolni a versenyzésnél mutatkozó egyoldalúságot, nevezetesen azt, hogy mozgalmi szerveink ne csak kizárólag a szocialista brigád címért folyó vetélkedést tekintsék az egyedüli célravezető versenyformának, a több, az olcsóbb termelés biztosításában. A szocialista verseny egyesíti, egy beforraszt ja a dolgozókat, a munkához való kommunista viszonyra neveli őket. Es az emberek egymásközti kapcsolatait igazi emberséggel, elvtársi szolidaritással tölti meg, vagyis az embereket az új kommunista erkölcs szellemében neveli Ezek a megállapítások érvényesek a derékhadra is. Tehát üzemeink gazdasági párt- és szakszervezeti vezetői a derékhadban serénykedőknek is jelöljenek meg célfeladatot, tűzzenek ki céljutalmat. Ezt követően rendszeresen értékeljék munkájukat, terjesszék követésre méltó munkamódszereiket, népszerűsítsék eredménj eiket. És amikor eljön az ideje, léptessék elő, javasolják őket is kitüntetésre, hiszen csak a derékhad által kifejtett jó munkával tudják üzemeink megoldani a küszöbön álló második ötéves terv indulásakor jelentkező, sokrétű feladatot. Amikor a derékhadnak fokozottabb megbecsülést kívánunk, nem mondjuk azt, hogy a leghaladóbb versenyforma szélesítését, tartalmának javítását most háttérbe szorítsák megyénk üzemeiben. Csupán azt akarjuk elérni hogy mozgalmi szerveink vezetői megértsék és világosan lássák; a ma még brigád és egyéni formában versenyzők közül holnap, vagy holnapután sokan a szocialista címért küzdők soraiba lépnek. S hogy ez hol és mikor következik be, az jó része az üzemek kommunistáin, szakszervezeti aktivistáin és a vezetőkön múlik.
