Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

960. december 18, vasárnap S. oldal Eredményes esztendő a keeikeméti <TUzüng 'ZjermeUhzSottkeiutbin. A z elnök a mezőgazdasági technikum előkészítő tan­folyamán tanul a megyeszékhe­lyen, a tagság pedig a szőlőta­karás utolsó kapavágásait végzi. Ennyit mutatott a kecskeméti Rizling Tsz életéből december 6-án egy »pillanat«. A tagság­nak a közös munkában meg­mutatkozó szorgalma, az együt­tesen kifejtett erő fejlődést tük­röz, s az a tény, hogy a szőlő- és gyümölcstermesztéshez külön­ben kitűnően értő Szakolczay Ferenc elnöknek tanulnia kell, további fejlődésre utal. Mindez pedig együttvéve: eredmény. Az ehhez vezető út­nak viszont története van, be­széljünk hát arról, hogy ezt az utat miképpen tették meg hu­szonheten, akik tavaly ilyenkor még egyénileg gazdálkodtak. Ennyien írtak alá ugyanis ez év januárjában a belépési nyilat­kozatot, hogy 50 hold szőlőben, nem egészen háromszor akkora szántóterületen, s 40 hold erdő­vel közösen gazdálkodjanak. Mi tagadás: kicsit kétkedve fogtak hozzá a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz. Hogyan is lesz az? Hogy annyiféle ember egy húron pendüljön? S szinte maguk sem vették észre: az azelőtti huszonhétféle szándék rövid idő alatt egy irányba terelődött, s a közösség jövőjének féltése egyformán töl­tötte el — csaknem kivétel nél­kül — mindannyiukat. Ezt a többi között szépen példázza az, hogy a tavasz végén, tehát né­hány hőnap utáni leváltották agronómusi tisztéről Turóczy Józsefet, mert — mint mondják — »kutyához vágta a csapot«, azaz nem sokat, jóformán sem­mit sem törődött a termelőszö­vetkezettel. Helyette Szabó Pált választották meg. A közösség érdekeit tartotta szívügyének Fehér Károly is, aiki házának egyik szobáját felajánlotta a ki­csi, de egyre erőteljesebben előre lépegető tsz irodahelyisé­géül. íz összeforrottság megmu­*■ tatkozott a munkában is. Mindig időben végeztek a so­ron következő feladatokkal, s ál­talában 300—350—400 munka­egysége van egy-egy tagnak. Helyes munkamegosztással — mint egy család egymást féltő tagjai — kímélték az idősebbe­ket a nagyobb fizikai erőkifej­téstől. A permetezésnél például nekik — s több tapasztalatuk itt érvényesülhetett is — csu­pán a permetlevet kellett elké­szíteniük a közös kádban. Mindez persze a szövetkezeti gazdálkodás egyik oldala, amely­hez társult a nagyüzemi műve­lés — az ő körülményeik kö­zött alkalmazható — módja i$. A szőlőt ugyan — a régi telepí­tések miatt — még kisparaszti módon művelték, de közösen. Az ekézést lóval végezték, s a permetezéshez vásároltak tíz, magasnyomású gépet. A must kisajtolását az Alföldi Állami Pincegazdaságtól kölcsönzött két Kérdesz — felelek A családtagok munkájának jelentősége a tsz-ben A legtöbb termelőszövetkezet­ben csak a családfőt tartják nyilván rendes tagként, a szer­vezés idején általában csak ő írta alá a belépési nyilatkoza­tot. Nyilvánvaló, hogy nincs egyetlen olyan szövetkezeti köz­ség sem, ahol egyedül a csa­ládfők minden termelő munkát el tudnának végezni. A kis gaz­daságokban sem egy ember, ha­nem az egész család dolgozott. Igaz, hogy most a termelő- szövetkezetekben a munka egy- részét elvégzik a gépek. De a fiatal szövetkezetekben egyelőre ez a gépi segítség nem elég. Ezenkívül nemcsak az a munka vár a szövetkezet tagjaira, ami más esztendőkben, hanem a szö­vetkezeti gazdaság kiépítésének feladata is. Az építkezések, az építési anyagok előteremtése sok munkáskezet igényel. így tehát csak akkor erősödhet meg gyorsan a szövetkezet, csak ak­kor termelhet többet, akkor mű­velheti meg jobban a földet, ha a családfők mellett a családta­gok is részt vesznek a munká­ban. A családtagok munkájára, szorgalmára éppoly szükség van, mint a családfőkére. De hasznos a családtagok tevékenysége a család számára is, hiszen egyál­talán nem mindegy, hogy az esztendő végén hány munkaegy­— Mivel kedveskedsz a fér­jednek? — Karácsonykor elutazom az anyámhoz. ség alapján kap részesedést a család a közös jövedelemből. Helyesen teszik tehát a csa­ládtagok, ha ők is belépnek a szövetkezetbe. A feleség például, ha szövetkezeti tag, a nyugdíj- feltételek teljesítése esetén épp­úgy kap nyugdíjat, mint a csa­ládfő. Ha ugyanis nem tagja a szövetkezetnek, nem élvez nyug­díj-jogosultságot sem. nagy préssel egy helyütt bonyo­lították le. Ami a jövedelmet illeti: a gyümölcsfélék folyamatos érté­kesítése révén munkaegységen­ként havonta 15 forint előleget fizetett a tsz, az év végi zár­számadáskor pedig legalább ugyanekkora összeget juttat a tagjainak. Ehhez járul a háztá­ji gazdaság, a családonként ezer négyszögöl szántóföld és 600 négyszögöl közösen művelt szőlő (valamint az ekkora terü­letre eső köztes gyümölcsfák) hozama. Már a tavasszal 10 holdon és nagyüzemi módon almafákat ül­tettek, s hozzáfogtak további 25 hold (ötödrészt őszibarackos) te­lepítéséhez is. Telepítenek majd szőlőt is, s ehhez 40 ezer szőlő- vesszőt gyöikereztetés végett most raknak »iskolára«. Terve­zik, hogy esetleg spárgater­mesztéssel is foglalkoznak. Minderről pedig egyénileg * * gazdálkodó korukban ál­modni sem mertek. T. I. Megyénk legtisztább városa Kiskunhalas, legtisztább községe Géderlak Az ötéves tisztasági verseny első évének eredményei Mint ismeretes, a megyei ta­nács és a megyei Vöröskereszt öléves tisztasági versenyt indí­tott, s az első év eredményeit most értékelték. Az értékelő bi­zottság megállapította, hogy a verseny eredményei nemcsak közegészségügyi és környezet- egészségügyi, hanem politikai és gazdasági szempontból is figye­lemre méltóak. Elsősorban természetesen a lakosság higiéniai szemléletének javulását kell említeni. Az em­berek tisztasági igényei növe­kedtek, több gondot fordítanak az épületek, lakások rendben tartására, az udvarok, kutak tisztán tartására, s csaknem minden háznál szép virágosként üdítő látványa fogadja a láto­gatót. Számottevő a lakosság köz­tisztasági szemléletének fejlődé­se is. Szívesen vett részt pl. a fásításban és a parkosításban. Tisztábbak, rendezettebbek let­tek a közintézmények is. Ma már nagy gondot fordítanak a KECSKEMÉT FÉNYEI A város felett esti fények bóbitás koszorúja leng — mintha őrizné büszkeséggel, amit az emberkéz teremt. S mintha intene a szép szobor a sugáros út elején: — „Csak erre tovább emberek! Az utat majd mutatom én.” Vers: F. Tóth. — Kép: Pásztor. Jól képviseli a külterületi lakosság érdekeit a Kiskőrösi Járási Tanács Tanyai Állandó Bizottsága — UTOLSÓ napirendi pon­tunk: interpellációk — jelen­tette be a tanácsülés elnöke. — Nekem van kérdeznivalóm — emelkedett szólásra a Kis­kőrösi Járási Tanács Tanyai Ál­landó Bizottságának nevében Trsztyinszki Pál. — Októberben vizsgáltuk Ke­cel III. kerületének kereskedel­mi ellátottságát a végrehajtó bizottság szempontjai szerint. Tapasztalataink nyomán egy vegyesbolt megnyitását java­soltuk ezen a területen. A la­kosság érdekei úgy kívánják, hogy ez mielőbb megvalósuljon, ezért szeretnénk tudni, mi tör­tént azóta, hogyan áll az ügy? A válasz megnyugtató. Mor­vái Ferenc tanácstag, az FJK elnöke közölte, hogy már utána néztek a bolt céljára alkalmas helynek, s a boltot rövidesen megnyitják. AZ INTERPELLÁCIÓ a Kis­kőrösi Járási Tanácsnak a kö­zelmúltban tartott ülésén hang­zott el. Amilyen felelősséggel képviselte Trsztyinszki Pál, a tanyai állandó bizottság elnöke Kecel lakosságának érdekét, ép­pen olyan felelősség tükröződik az öttagú bizottság egész mun­kájában. Mind az öten fáradha­tatlanok, ha a járás tanyai la­kosságának (amely a lakosság 39 százalékát teszi ki) ellátott­ságáról, gondjairól van szó. Rendszeresen figyelemmel kí­sérik a területet, amelyet fel­osztottak egymás között, s az így szerzett tapasztalatokat ösz­szegezik. Az egyik ilyen felmé­rés nyomán kapott külterületi vegyesboltot Tázlár és Bocsa lakossága ÉRDEKES VOLT az ápri­lisban végzett vizsgálat is, amely a Fülöpszállás környéki termelőszövetkezetek tagjainak ellátottságát mérte fel. Kiderült, hogy bizony a közszükségleti cikkek beszerzése elég nehéz a környéken. A Kiskunság Tsz tagjai például részben a távol­eső Fülöpszállásra, másrészt Soltszentimrére járnak vásárol­ni. Azóta — az állandó bizott­ság intézkedése nyomán — a Telekpusztán berendezett ve­gyesbolttal megoldódott ez a gond. Kurjantó pusztán érthető és mégis érdekes problémát vetet­tek fel a szövetkezeti tagok. Olyat, ami korábban, a szocia­lista nagyüzem megszervezése előtt talán soha eszükbe nem jutott volna: Messzire van az iskola, jó lenne a gyerekeket intézményesen oda szállítani — javasolták. S a tanyai állandó bizottság közbenjárására a Sző­lőskert Tsz és a soltszentimrei Alkotmány módot talált ennek megoldására. HA VALAHOL sürgető gond a bekötőút építése, a tanyai ál­landó bizottság társadalmi munkát szervez e célból. Ha úgy hozza a szükség, közbenjár villamosítási problémák meg­oldásáért, és a példákat lehet­ne sorolni még. Mert a tennivaló széles skálá­jával találkozik naponta az élet, a lakosság gondját-baját jól ismerő ember. Már pedig a Kiskőrösi Járási Tanács Tanyai Állandó Bizottságának tagjai: Trsztyinszki Pál, Zsenber Já­nos, Király István, Bus János és Herceg József maguk is ré­szesed ezeknek a gondoknak, bajoknak és e mellett szívű1 kön viselik társaik ügyét. Ép­pen ezért segítik ilyen ered­ményesen a tanács szakigazga­tásának sokrétű munkáját. tanácsházák, általános és közép­iskolák, s egyéb közintézmények rendiben tartására. Igen jelentős a tisztasági ver­seny gazdasági vonatkozása is. Megyénkben közel 10 millió fo­rint értékű társadalmi munkái végeztek az év első kilenc hó­napjában olyan községfejlesztési létesítményeken, amelyek a köz- tisztaságot és az egészségügyet szolgálják. Ilyenek a parkosítás, az úttestek feltöltése, a csator­názás stb. Megyénk belterüle­tén élő lakosságának számához viszonyítva 26,5 forint az egy főre eső társadalmi munka ér­téke. A tisztasági verseny politikai jelentősége abban rejlik, hogy a verseny szervezése során szo­rosabb lett a tanácsok és a la­kosság kapcsolata. A tanácsta­gok rendszeresen meglátogatták választóikat, elbeszélgettek ve­lük, s közben a tisztasági moz­galmon kívül sok egyéb kérdést megtárgyaltak. A megyei értékelő bizottság az előzetes járási jelentések alapján október 25-e és novem­ber o-e között a helyszínen is végzett ellenőrzéseket. A végső értékelés alapján a megye városai között folyó ver­senyben az idén Kiskunhalas érte el a legjobb eredményt, s nyerte el az elsőnek kijáró 100 ezer forintos jutalmat. A községek közüíl Géderlak lett az első, s kapta meg a leg­tisztább községnek kijáró 50 000 forintot Csávoly lett a községek között a második, és 40 ezer* Kecel a harmadik, és 30 ezer* Szánk a negyedik, és 25 ezer, Kunfehértó az ötödik, és 20 ezer forint jutalmat kapott. Járási elsők lettek a verseny­ben: Lajosmizse, Tataháza és Dunavecse községeik, ök a já­rási első helyezetteknek kijáró» ötezer forint pénzjutalomban részesülték. A bizottság megállapítása sze­rint dicséretre méltó eredményt ért még el Kiskunfélegyházát város, Vaskút, Madaras, Harta,, Miske, Ágasegyháza, lAszlófal-* va, Tiszakécske, Csengőd, Al* pár, Kiskunmajsa, Jánoshalma és Rém község. Elismerésre mél* tó tisztaságot találtak Kiskun* halason a szociális otthonban és a cigánytelepen, Kisktmfél* egyházán a cigánytelepen, Her* cegszántón a hóduna-pusztaí Dó* zsa Termelőszövetkezetben, m Garai Állami Gazdaság bács* borsodi, csátaljai és bácsszent* györgyi üzemegységeiben, a faj» szí Vörös Csillag, a hajósi Tán* csics, a dunapataji Űj Élet és az uszódi Dózsa Termelőszövetke­zetben. A lottó e heti öt nyerőszáma 28, 44, 57, 88, 90 — De jó lenne ezt megkapni karácsonyra! (Pásztor Zoltán felvételed

Next

/
Thumbnails
Contents