Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-18 / 298. szám
960. december 18, vasárnap S. oldal Eredményes esztendő a keeikeméti <TUzüng 'ZjermeUhzSottkeiutbin. A z elnök a mezőgazdasági technikum előkészítő tanfolyamán tanul a megyeszékhelyen, a tagság pedig a szőlőtakarás utolsó kapavágásait végzi. Ennyit mutatott a kecskeméti Rizling Tsz életéből december 6-án egy »pillanat«. A tagságnak a közös munkában megmutatkozó szorgalma, az együttesen kifejtett erő fejlődést tükröz, s az a tény, hogy a szőlő- és gyümölcstermesztéshez különben kitűnően értő Szakolczay Ferenc elnöknek tanulnia kell, további fejlődésre utal. Mindez pedig együttvéve: eredmény. Az ehhez vezető útnak viszont története van, beszéljünk hát arról, hogy ezt az utat miképpen tették meg huszonheten, akik tavaly ilyenkor még egyénileg gazdálkodtak. Ennyien írtak alá ugyanis ez év januárjában a belépési nyilatkozatot, hogy 50 hold szőlőben, nem egészen háromszor akkora szántóterületen, s 40 hold erdővel közösen gazdálkodjanak. Mi tagadás: kicsit kétkedve fogtak hozzá a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Hogyan is lesz az? Hogy annyiféle ember egy húron pendüljön? S szinte maguk sem vették észre: az azelőtti huszonhétféle szándék rövid idő alatt egy irányba terelődött, s a közösség jövőjének féltése egyformán töltötte el — csaknem kivétel nélkül — mindannyiukat. Ezt a többi között szépen példázza az, hogy a tavasz végén, tehát néhány hőnap utáni leváltották agronómusi tisztéről Turóczy Józsefet, mert — mint mondják — »kutyához vágta a csapot«, azaz nem sokat, jóformán semmit sem törődött a termelőszövetkezettel. Helyette Szabó Pált választották meg. A közösség érdekeit tartotta szívügyének Fehér Károly is, aiki házának egyik szobáját felajánlotta a kicsi, de egyre erőteljesebben előre lépegető tsz irodahelyiségéül. íz összeforrottság megmu*■ tatkozott a munkában is. Mindig időben végeztek a soron következő feladatokkal, s általában 300—350—400 munkaegysége van egy-egy tagnak. Helyes munkamegosztással — mint egy család egymást féltő tagjai — kímélték az idősebbeket a nagyobb fizikai erőkifejtéstől. A permetezésnél például nekik — s több tapasztalatuk itt érvényesülhetett is — csupán a permetlevet kellett elkészíteniük a közös kádban. Mindez persze a szövetkezeti gazdálkodás egyik oldala, amelyhez társult a nagyüzemi művelés — az ő körülményeik között alkalmazható — módja i$. A szőlőt ugyan — a régi telepítések miatt — még kisparaszti módon művelték, de közösen. Az ekézést lóval végezték, s a permetezéshez vásároltak tíz, magasnyomású gépet. A must kisajtolását az Alföldi Állami Pincegazdaságtól kölcsönzött két Kérdesz — felelek A családtagok munkájának jelentősége a tsz-ben A legtöbb termelőszövetkezetben csak a családfőt tartják nyilván rendes tagként, a szervezés idején általában csak ő írta alá a belépési nyilatkozatot. Nyilvánvaló, hogy nincs egyetlen olyan szövetkezeti község sem, ahol egyedül a családfők minden termelő munkát el tudnának végezni. A kis gazdaságokban sem egy ember, hanem az egész család dolgozott. Igaz, hogy most a termelő- szövetkezetekben a munka egy- részét elvégzik a gépek. De a fiatal szövetkezetekben egyelőre ez a gépi segítség nem elég. Ezenkívül nemcsak az a munka vár a szövetkezet tagjaira, ami más esztendőkben, hanem a szövetkezeti gazdaság kiépítésének feladata is. Az építkezések, az építési anyagok előteremtése sok munkáskezet igényel. így tehát csak akkor erősödhet meg gyorsan a szövetkezet, csak akkor termelhet többet, akkor művelheti meg jobban a földet, ha a családfők mellett a családtagok is részt vesznek a munkában. A családtagok munkájára, szorgalmára éppoly szükség van, mint a családfőkére. De hasznos a családtagok tevékenysége a család számára is, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az esztendő végén hány munkaegy— Mivel kedveskedsz a férjednek? — Karácsonykor elutazom az anyámhoz. ség alapján kap részesedést a család a közös jövedelemből. Helyesen teszik tehát a családtagok, ha ők is belépnek a szövetkezetbe. A feleség például, ha szövetkezeti tag, a nyugdíj- feltételek teljesítése esetén éppúgy kap nyugdíjat, mint a családfő. Ha ugyanis nem tagja a szövetkezetnek, nem élvez nyugdíj-jogosultságot sem. nagy préssel egy helyütt bonyolították le. Ami a jövedelmet illeti: a gyümölcsfélék folyamatos értékesítése révén munkaegységenként havonta 15 forint előleget fizetett a tsz, az év végi zárszámadáskor pedig legalább ugyanekkora összeget juttat a tagjainak. Ehhez járul a háztáji gazdaság, a családonként ezer négyszögöl szántóföld és 600 négyszögöl közösen művelt szőlő (valamint az ekkora területre eső köztes gyümölcsfák) hozama. Már a tavasszal 10 holdon és nagyüzemi módon almafákat ültettek, s hozzáfogtak további 25 hold (ötödrészt őszibarackos) telepítéséhez is. Telepítenek majd szőlőt is, s ehhez 40 ezer szőlő- vesszőt gyöikereztetés végett most raknak »iskolára«. Tervezik, hogy esetleg spárgatermesztéssel is foglalkoznak. Minderről pedig egyénileg * * gazdálkodó korukban álmodni sem mertek. T. I. Megyénk legtisztább városa Kiskunhalas, legtisztább községe Géderlak Az ötéves tisztasági verseny első évének eredményei Mint ismeretes, a megyei tanács és a megyei Vöröskereszt öléves tisztasági versenyt indított, s az első év eredményeit most értékelték. Az értékelő bizottság megállapította, hogy a verseny eredményei nemcsak közegészségügyi és környezet- egészségügyi, hanem politikai és gazdasági szempontból is figyelemre méltóak. Elsősorban természetesen a lakosság higiéniai szemléletének javulását kell említeni. Az emberek tisztasági igényei növekedtek, több gondot fordítanak az épületek, lakások rendben tartására, az udvarok, kutak tisztán tartására, s csaknem minden háznál szép virágosként üdítő látványa fogadja a látogatót. Számottevő a lakosság köztisztasági szemléletének fejlődése is. Szívesen vett részt pl. a fásításban és a parkosításban. Tisztábbak, rendezettebbek lettek a közintézmények is. Ma már nagy gondot fordítanak a KECSKEMÉT FÉNYEI A város felett esti fények bóbitás koszorúja leng — mintha őrizné büszkeséggel, amit az emberkéz teremt. S mintha intene a szép szobor a sugáros út elején: — „Csak erre tovább emberek! Az utat majd mutatom én.” Vers: F. Tóth. — Kép: Pásztor. Jól képviseli a külterületi lakosság érdekeit a Kiskőrösi Járási Tanács Tanyai Állandó Bizottsága — UTOLSÓ napirendi pontunk: interpellációk — jelentette be a tanácsülés elnöke. — Nekem van kérdeznivalóm — emelkedett szólásra a Kiskőrösi Járási Tanács Tanyai Állandó Bizottságának nevében Trsztyinszki Pál. — Októberben vizsgáltuk Kecel III. kerületének kereskedelmi ellátottságát a végrehajtó bizottság szempontjai szerint. Tapasztalataink nyomán egy vegyesbolt megnyitását javasoltuk ezen a területen. A lakosság érdekei úgy kívánják, hogy ez mielőbb megvalósuljon, ezért szeretnénk tudni, mi történt azóta, hogyan áll az ügy? A válasz megnyugtató. Morvái Ferenc tanácstag, az FJK elnöke közölte, hogy már utána néztek a bolt céljára alkalmas helynek, s a boltot rövidesen megnyitják. AZ INTERPELLÁCIÓ a Kiskőrösi Járási Tanácsnak a közelmúltban tartott ülésén hangzott el. Amilyen felelősséggel képviselte Trsztyinszki Pál, a tanyai állandó bizottság elnöke Kecel lakosságának érdekét, éppen olyan felelősség tükröződik az öttagú bizottság egész munkájában. Mind az öten fáradhatatlanok, ha a járás tanyai lakosságának (amely a lakosság 39 százalékát teszi ki) ellátottságáról, gondjairól van szó. Rendszeresen figyelemmel kísérik a területet, amelyet felosztottak egymás között, s az így szerzett tapasztalatokat öszszegezik. Az egyik ilyen felmérés nyomán kapott külterületi vegyesboltot Tázlár és Bocsa lakossága ÉRDEKES VOLT az áprilisban végzett vizsgálat is, amely a Fülöpszállás környéki termelőszövetkezetek tagjainak ellátottságát mérte fel. Kiderült, hogy bizony a közszükségleti cikkek beszerzése elég nehéz a környéken. A Kiskunság Tsz tagjai például részben a távoleső Fülöpszállásra, másrészt Soltszentimrére járnak vásárolni. Azóta — az állandó bizottság intézkedése nyomán — a Telekpusztán berendezett vegyesbolttal megoldódott ez a gond. Kurjantó pusztán érthető és mégis érdekes problémát vetettek fel a szövetkezeti tagok. Olyat, ami korábban, a szocialista nagyüzem megszervezése előtt talán soha eszükbe nem jutott volna: Messzire van az iskola, jó lenne a gyerekeket intézményesen oda szállítani — javasolták. S a tanyai állandó bizottság közbenjárására a Szőlőskert Tsz és a soltszentimrei Alkotmány módot talált ennek megoldására. HA VALAHOL sürgető gond a bekötőút építése, a tanyai állandó bizottság társadalmi munkát szervez e célból. Ha úgy hozza a szükség, közbenjár villamosítási problémák megoldásáért, és a példákat lehetne sorolni még. Mert a tennivaló széles skálájával találkozik naponta az élet, a lakosság gondját-baját jól ismerő ember. Már pedig a Kiskőrösi Járási Tanács Tanyai Állandó Bizottságának tagjai: Trsztyinszki Pál, Zsenber János, Király István, Bus János és Herceg József maguk is részesed ezeknek a gondoknak, bajoknak és e mellett szívű1 kön viselik társaik ügyét. Éppen ezért segítik ilyen eredményesen a tanács szakigazgatásának sokrétű munkáját. tanácsházák, általános és középiskolák, s egyéb közintézmények rendiben tartására. Igen jelentős a tisztasági verseny gazdasági vonatkozása is. Megyénkben közel 10 millió forint értékű társadalmi munkái végeztek az év első kilenc hónapjában olyan községfejlesztési létesítményeken, amelyek a köz- tisztaságot és az egészségügyet szolgálják. Ilyenek a parkosítás, az úttestek feltöltése, a csatornázás stb. Megyénk belterületén élő lakosságának számához viszonyítva 26,5 forint az egy főre eső társadalmi munka értéke. A tisztasági verseny politikai jelentősége abban rejlik, hogy a verseny szervezése során szorosabb lett a tanácsok és a lakosság kapcsolata. A tanácstagok rendszeresen meglátogatták választóikat, elbeszélgettek velük, s közben a tisztasági mozgalmon kívül sok egyéb kérdést megtárgyaltak. A megyei értékelő bizottság az előzetes járási jelentések alapján október 25-e és november o-e között a helyszínen is végzett ellenőrzéseket. A végső értékelés alapján a megye városai között folyó versenyben az idén Kiskunhalas érte el a legjobb eredményt, s nyerte el az elsőnek kijáró 100 ezer forintos jutalmat. A községek közüíl Géderlak lett az első, s kapta meg a legtisztább községnek kijáró 50 000 forintot Csávoly lett a községek között a második, és 40 ezer* Kecel a harmadik, és 30 ezer* Szánk a negyedik, és 25 ezer, Kunfehértó az ötödik, és 20 ezer forint jutalmat kapott. Járási elsők lettek a versenyben: Lajosmizse, Tataháza és Dunavecse községeik, ök a járási első helyezetteknek kijáró» ötezer forint pénzjutalomban részesülték. A bizottság megállapítása szerint dicséretre méltó eredményt ért még el Kiskunfélegyházát város, Vaskút, Madaras, Harta,, Miske, Ágasegyháza, lAszlófal-* va, Tiszakécske, Csengőd, Al* pár, Kiskunmajsa, Jánoshalma és Rém község. Elismerésre mél* tó tisztaságot találtak Kiskun* halason a szociális otthonban és a cigánytelepen, Kisktmfél* egyházán a cigánytelepen, Her* cegszántón a hóduna-pusztaí Dó* zsa Termelőszövetkezetben, m Garai Állami Gazdaság bács* borsodi, csátaljai és bácsszent* györgyi üzemegységeiben, a faj» szí Vörös Csillag, a hajósi Tán* csics, a dunapataji Űj Élet és az uszódi Dózsa Termelőszövetkezetben. A lottó e heti öt nyerőszáma 28, 44, 57, 88, 90 — De jó lenne ezt megkapni karácsonyra! (Pásztor Zoltán felvételed
