Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-02 / 284. szám
1960. december 2, péntek I. oldal Több mint ezer ötszáz családi házhelyet parcelláznak jelenleg megyénkben Segítség, amiből nem kérnek a félegyháziak Államunk szívén viseli a családi ház építkezések segítését: 1945 után megyénkben is a házhelyek tízezreit osztotta szét a lakosság között. Nehéz lenne pontosan számba venni a kiosztott telkek számát, mert központi statisztika erről nem készült. Megyénk 108 községe közül 1948-ban például egyedül Kecelen 300 telket osztottak ki, s több helyütt, mint például Kunfehértón, Városföldön, Ba- lotaszálláson , a tanyavilág kellős közepén új, zárt településű falvak nőttek ki a földből, a kiosztott házhelyeken. Tizenötéves lakásépítési programunknak fontos előfeltétele az is, hogy arra alkalmas helyeken elegendő közművesít- hető házhely álljon rendelkezésre. Azokban a városainkban, községeinkben, ahol elkészültek a rendezési tervek, ott azt is számbavették, hány házat építhetnek még a község belterületén; majd a távlati terveknek megfelelően, több helyen megkezdték az új házhelyek kijelölését, kisajátítását, felparcellázását. Ha nem is ingyen, vagy legalábbis olyan olcsón adják most a házhelyeket, mint a 40- es évek végén, a tanács és az OTP azonban gondoskodik a telekspekuláció meggátlásáról. A kiparcellázott házhelyeket az OTP árusítja a helyileg megszabott árakon. Legnagyobb telekforgalom természetesen megyeszékhelyünkön. Kecskeméten van. Az idén eddig 145 telket adott át a városi tanács értékesítésre az OTP-nek, s már 120 el is kelt belőlük. A külterületi lakott helyek közül Borbáson, Városföldön és Ménteleken évente kb. 180 házhelyet mérnek ki. A belterületen — Hunyadi-városban, s a Bethlen-városban — most is folynak a műszaki munkálatok nagyobb telekcsoportok kijelölésére. Nem marad el a lakótelepek fejlesztésében megyénk többi része ütem. Baján a Rókus-vá- rosban 125, Kalocsán a Középső-kertekben 55 házhely kisajátítását kezdték meg. Kiskunfélegyházán 300 telek kijelölése folyik. Kiskunhalason az idén 15, jövőre 50 és az elkövetkező 15 év alatt több mint ezer családiház építésére alakítanak ki alkalmas helyeket. Községeink közül Kelebián tapasztalható a legnagyobb mozgás. Több mint 400 házhely kijelölésének munkálatait vég(Községi tudósítónktól) A jászszentlászlói Űj Élet Termelőszövetkezetben a tavasz folyamán bevezették az eredményességi jövedelemelosztást. Széchényi Györgyné például egymaga 1000 négyszögöl cukorrépa megművelésére vállalkozott Területére 60 mázsa termés volt betervezve. Széchényiné azonban bebizonyította, hogy lelkiismeretes, gondos munkával túl lehet szárnyalni a terveket Mivel idejében kiegyelte és ezenkívül négyszer kapálta, a terület állandóan gyommentes volt. Ennek köszönhető, hogy 60 mázsa zik. Kunszentmiklóson 120, Tiszakécske községben Kerek- dombon és Temető-soron 155, Kisizsákon 80, Zsanán 33, Kecelen 50 családiház építésére alkalmas telket jelöltek ki már az idén. összesen mintegy 1500-zal szaporodik ebben az évben a házhelyek száma megyénkben. Ezenkívül az OTP is rendelkezik a különböző városokban és községekben kb. 3350 telekkel, ami azt bizonyítja, hogy kedvezőek a lehetőségek a távlati lakásépítési program magánerőből történő családiház építkezéseinek megkezdésére. Az újabb igényeket tanácsaink természetesen figyelemmel kísérik és szükség esetén újabb házhelyek kijelölésének műszaki mukáit végeztetik el. helyett 105 mázsát takarított le róla. Széchényi Györgyné fáradozása meghozta jutalmát. 45 mázsa többlettermés 40 százalékának pénzbeli értékét és az ehhez járó cukrot kapta meg a teljesített munkaegységen felül. Hasonló példákat a jászszentlászlói Űj Élet Tsz-ből többet is lehetne sorolni. A tsz okulva az idei jól bevált próbálkozásból, jövőre több növényféleségre is kiterjeszti az eredményességi jövedelemosztást, mert ez lehetővé teszi a családtagok munkába bevonását is, következésképpen a földterületek gondosabb megművelését Százezer forintos LŐTT Ó-hozomány Forgó Erzsébet jászszentlászlói lakos, egy termelőszövetkezeti tag 19 éves lánya, a Lottó 48. heti sorsolásán négyes találatot ért el és 105 000 forintot nyert. A szerencsés nyerő éppen most menyasszony, aki vőlegényével együtt új otthona berendezésére fordítja majd a kapott összeg legnagyobb részét Országosan ts kiemelkedő az az eredmény, amit a Kiskunfélegyházi Gépkocsiközlekedési Vállalat az ország különböző tájaira indított különjáratokkal elért. Ezt a bevétel is bizonyítja, amely 1957-ben 273 ezer, 1958-ban 478 ezer, 1959-ben 620 ezer, és 1960-ban 650 ezer forintot tett ki. Ezek a kirándulások kettős hasznot eredményeznek; megismerik és ezáltal még jobban megszeretik hazánkat a résztvevők, ezenkívül' komoly anyagiakat is jelentenek a város kasszájának, hiszen a költségvetésben betervezett 783 000 forint vállalati nyereségből ötszázezer forintot a Gépkocsiközlekedési Vállalat fizet be a városnak és éppen a társasutazások jövedelméből. De nemzetgazdasági szempontból is dicséretes a vállalat dolgozóinak kezdeményezése. Tudvalevő, hogy a vállalat nyolc kocsija közül hetet állandóan üzemben tart. Hetipiaci napokon ez kevés, a többi napokon sok. Ezt a szabad kapacitást használják ki, amikor szabad idejükben a járás dolgozóinak, tanuló ifjúságának ezreit viszik el az ország legszebb vidékeire. Talán ezt a jó munkát szágszerte igen népszerűvé váltak a termelőknek számottevő anyagi előnyt és értékesítési biztonságot nyújtó baromfi-értékesítési, libahizlalási és toll- értékesítési szerződések. AZ IDEI szerződéskötéseknél igen jelentős volt a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok részesedése. Az előreláthatólag december folyamán, de legkésőbb januárban megkezdődő, új akcióban most minden eddiginél több élőbaromfira kötnek szerződést baromfifeldolgozó vállalatok és termelő- szövetkezetek. A tervek szerint az ipar felvásárlási előirányzatának 80 százalékát kívánják lekötni az állami gadaságokkal, termelőszövetkezetekkel, továb„méltányolta” az Autóközlekedési Igazgatóság, amikor megírta levelét: a megszervezett különjáratokra nem ad engedélyt, mert arra csak a MÁVAÜT jogosult. Az indok: „A különjárati igényeket akarjuk ezzel megjavítani.” Intézkedtek is: erre a célra a megye részére 2 (kettő) buszt bocsátottak rendelkezésre. Nem mondható, hogy sok ez a két busz a megyének, hiszen a színházlátogatóknak is kevés, például Félegyházáról 2—3 busz is indult egy-egy színházi előadásra. Meglepő ez a „szerető gondoskodás”, amivel a vállalat, a város, de nem utolsó sorban a dolgozó tömegek igényeit ki szeretné elégíteni. Feltűnő, hogy éppen Félegyházán, ahol kellő számú busz áll rendelkezésre, és nem Csongrádon, Szentesen, Halason, Kiskőrösön, vagy Kalocsán, ahol nincs elég kocsi. A félegyháziak maguk részéről készséggel hozzájárulnak, hogy először ezekben a városokban elégítsék ki az igényeket, ők meglesznek anélkül is. Annál is inkább, mivel ezt a „segítséget” sem a városi tanács, de tudomásunk szerint a megyei tanács sem óhajtja igénybevenni. Tóth Miklós bá a háztáji gazdaságokkal és egyéb termelőkkel. AZ ÜJ SZERZŐDÉSES akcióban lekötött élő baromfiért mindenkor magasabb árat fizetnek, mint amit szabadon vásárolnak fel, további kedvezmény, hogy a termelők készpénz-előleg, illetve — hízottliba- és tojásértékesítési szerződés- kötés esetén — takarmányjuttatásban részesülnek. A készpénz-előleg egy-egy szerződéses liba után 40, a kacsák után 25, a pulykák után 30 forint. A rántani- vagy sütniivaló csirkék után kilónként 7 forint előleget kapnak. A SZERZŐDŐ GAZDASAGOK, gazdák előnyben részesülnek már a naposbaramfi-vá- sárlásnál is: a keltető-állomások ugyanis mindenekelőtt a szerződő termelők igényeit elégítik ki, akiknek a hitelbe kapott naposbaromfi árát csak az áru értékesítésekor kell visszafizetniük. A hízott libára szerződő termelőszövetkezetek, háztáji gazdaságok és egyéb termelők minden szerződéses liba után 10 kiló, a hagyományos, úgynevezett májliba-tenyésztő vidékeken pedig a libatöméssel hivatásszerűen foglalkozók — szigorúbb minőségi feltételek mellett — 20 kiló kukoricát kaphatnak. A szerződés szerint járó takarmányt a tömés megkezdése előtt kiadják, 215 forintos mázsánkénti állami áron. KÜLÖN LEHET SZERZŐDÉST kötni liba- és kacsatoll- ra. A szerződésre átadott liba- tollért 8, a kacsatollért pedig 5 forinttal fizetnek kilónként többet, mint a szabadon felvá- sároltért. A feláron kívül szerződéses előleget is kaphatnak a termelők: egy-egy liba után — három tépést számítva — 25. egy-egy kacsa után pedig két tépést számítva — 7 forint az előleg. ŰJ ÉS NAGYJELENTŐSÉGŰ az az intézkedés, amely szerint a termelők 1961-ben szerződéssel előre leköthetik tojásfé- leségeiket. A rendelkezések szerint a tojásértékesítési szerződést kötő termel őszövetkezetek, háztáji gazdaságok és egyéb termelők minden tojás után 8 deka abraktakarmányt igényelhetnek, állami áron. (MTI) CDérit nem tx< exak nijnUlfíqái Válasz egy bíráló cikkre N ovember 4-i lapszámunkban egy KISZ-taggyülésen elhangzottak alapján arról írtunk, hogy a félegyházi Kiskunság Étterem tanulóit munkahelyükön tettleg bántalmazzák. Ezt Molnár elvtárs, a vállalat személyzeti vezetője is szóvátette, s kifogásolta Most két levél fekszik előttünk. Az egyiket Csipszer József, az étterem üzletvezetője írta, aki elismeri, hogy a szakmai nevelés érdekében az engedetlenebb tanulókkal szemben keményebb hangot te használt, de — mint írja — verésről nem lehetett szó. A másik levelet a Vendéglátó Vállalat igazgatójától kaptuk Ebben az áll, hogy bár az eml tett taggyűlésen a személyzeti vezető — aki a panaszkodó tanulókkal is beszélt — úgy nyilatkozott, hogy volt bán- talr :ás, a vizsgálat csak any- nyit udott megállapítani, hogy az üzletvezető durva hangot használt és az egyik tanulónak megfogta a nyakát, s előfordult, hogy a mással szórakozó tanulót visszavezette a munkaasztalhoz. A vizsgálat megállapította, “ hogy az üzletvezető súlyos hibát követett el, mert hangoskodásaival és nem megfelelő eljárással akarta megszüntetni az egy-két tanuló által előidézett fegyelmezetlenséget, ahelyett, hogy jelentést tett volna a vállalat vezetőségének. Az egyik levél mindent visz szautasít, a másik elismeri, hogy hasznos volt a cikk, mert olyan tényeket hozott felszínre, amely a tanulóképzés szempontjából és a további fegy_.em érdekében te szükséges. M* 1 i az igazgató elvtárs levelével értünk egyet, s habár elítéljük a tanulók fegyelmezetlenségét, az üzletvezető által használt fegyelmező módszereket sem helyeselhetjük. (Még a »-nyakfogást-« sem.) Reméljük, hogy az ügy tanulságait az érdekeltek — üzletvezető és a tanulók egyaránt — megszívlelték. t. p. AUiU íálcw,(íits-ág.cUnUat twÁb-UtiáU Látogatás a kecskeméti posta távírdájában Az Erzsébeteket, Katalinokat sok öröm érte, amikor a postás a névnapi jókívánságokat, dísztáviratokat kézbesítette. Az ünnepeltek talán nem is gondoltak arra, hogy ezeket a táviratokat mennyi munkával juttatták el nekik. Nos, mi most azért ragadtunk tollat, hogy azokat az asszonyokat, lányokat köszöntsük, akik eljuttatják hozzánk a kellemes jókívánságot. A kecskeméti főposta távirdájában öt géptávíró szakadatlanul zakatol. A kezelőnők fáradhatatlanul ütöge- tik a billentyűket, s a fehér papírszalagra csapódó betűk a Kecskeméten feladott távirat szövegét közük Budapesttel: „Sok boldog névnapot kívánok ..” Fekete Melinda, a posta kiváló dolgozója a budapesti gépet kezeli, itt legnagyobb a forgalom. Ezen a vonalon adják tovább a Bajára, Kiskunhalasra, Kalocsára, Kiskunfélegyházára, küldött táviratokat is. A feketehajú lány jó néhány év óta továbbítja az emberek. örömét, bánatát, s nem csoda, ha percenként 320 betűt üt le a gépe. Mellette Horváth Gabriella a Kecskemétre érkezett távirat- szalagokat ragasztja a dísztávirat blankettájára. Ő most „pihenőben” van, de ha szükséges, a gép mellé ül, s kétszázhatvanas sebességgel továbbítja az emberek jókívánságait. Az Erzsébet és a Katalin napon e két táví- rászlány három társával együtt több mint 9 ezer táviratot adott és vett az állandóan kopogó masinákon. Egy másik helyiségben Magyar Margit és Németh Jánosné, a posta kiváló dolgozója telefonon küldi tovább a táviratokat, ök a 02-esek, akik a telefontulajdonosoktól közvetlenül veszik fel a táviratokat, s ugyancsak telefonon továbbítják a környező falvakba. Az ő munkájuk nehezebb, hiszen sokszor nemcsak megismételni, hanem betűzni is kell a szöveget. Naponta így is 150—200 táviratot juttatnak el rendeltetési helyére. Az interurbán központban a csendet a kezelőnők hangja szakítja meg. Pintér Anna — aki a távolsági beszélgetéseken kívül még a 02-nek is kapcsol vidéki vonalat — nem ér rá, hogy a riporterrel beszélgessen. A hétórás műszak alatt nem kevesebb, mint 1700 beszélgetés kapcsolását kell elvégeznie. A táviratok útját már ismerjük, éppen ezért nem hallgathatunk a táviratok felvevőiről sem, akik a kis üvegablak mögött éppen úgy szívügyüknek tekintik azok továbbítását, mint a táv- irászok, vagy telefonosok. Vidákovics Mi- hályné egyéb munkája mellett a csúcsforgalmi időszakban — Katalin és Erzsébet napkor — naponta 250— 300 táviratot vett fel a postára érkezőktől. A Katalinok, az Erzsébetek, s a többi névnapját ünneplő ember talán e rövid írás elolvasása után egy kicsit azokra is szeretettel gondol, akik a jókívánságot eljuttatták hozzájuk. Gémes Gábor Ki mint vet, úgy arat Eredményességi munkaegység Jászszentlászlón 3 év alatt háromszorosára bővült a szerződéses baromfitenyésztés Újabb kedvezményes akció indul decemberben: készpénzelőleggel és takarmányjuttatással segítik a hízott libára és a tojásra szerződő termelőket AZ UTŐBBI ÉVEKBEN or-
