Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-15 / 269. szám
1960. november 15, kedd « mm« k ■ imimvm iinwiiim A MAGVA CL SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8 ÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA Hi a szabálysértés — sok az élelmiszerhamisító és a kontár — rádiók engedély nélküli üzemeltetése — 31 fiatal, aki nem jelentkezett továbbképző iskolába A kecskeméti szabálysértési előadó tapasztalataiból Több mint ezer ügydarabbal, következésképpen ugyanennyi »■ügyféllel-“ akadt dolga ez évben Kerekes Gáspárnak, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Igazgatási Osztálya szabálysértési előadójának. Tárgyalási naponként általában 7—12-en fordulnak meg szobájában, hogy feleljenek tettükért, meghallgassák intelmeit. A szabálysértési ügyek igen széles skálája tartozik a tanács v. b. igazgatási osztályának hatáskörébe. Kétszáz forint értékig a társadalmi és a magántulajdon elleni lopások, vagyonrongálások, a köztisztaság és közegészség elleni szabálysértések stb. Az elkövetőket pedig a cselekményük súlyától függően 3000 forintig terjedő — elzárásra is átváltoztatható — bírsággal sújthatja a tanács v. b. igazgatási osztálya. Leggyakrabban a köztisztaság és a közegészség ellen vétőkkel szemben kell eljárni. A szabálysértési előadó első féléves statisztikája 96 ilyen esetet tart nyilván. Jó néhányan akadnak olyanok, akik a város szépítése, tisztántartása helyett felelőtlenül az utcára borítják a szemetet, loccsantják ki a szennyvizet, hatósági felszólításra sem hordatják ki udvarukból a trágyát, elhanyagolják az árnyékszékek tisztántartását. Nemtörődömségükkel, hanyagságukkal akaratlanul is elősegítik a járványos megbetegedések terjedését. A harmadik negyedévben feltűnően sok volt az élelmiszerhamisítás. Harminckét esetben ért tetten a piaci ellenőrzés olyan felelőtlen, lelketlen embereket, akik például lefölözött, vizezett tejet, liszttel sűrített tejfölt árusítottak. Jogtalan iparűzés (kontárkodás) és a kereskedelemben elkövetett szabálysértések miatt az év első felében hatvankétszer járt el a szabálysértési előadó. Gyakori az árkalkuláció és az árfeltüntetés elmulasztása, de különösen a kontárkodás fordul elő sűrűn. A legtöbb példát erre az iparengedéllyel nem rendelkező női szabók működéséről lehetne felhozni; Nagy az állampolgári fegyelmezetlenség a rádiótulajdonosok között. Idén több mint kétszáz személy ellen jártak el és 50— 200 forintig terjedő bírságot szabtak ki rádiókészülék engedély nélküli üzemeltetése miatt. Az »egyéb« gyűjtőnéven összefoglalt szabálysértések között gyakori még például a hitelesítetlen mérleghasználat, a tilos erdei legeltetés és falopás, a termelői igazolvány nélküli árusítás, a saját háztartásban levágott sertés húsának engedély nélküli kimérése stb. A bírságok kiszabásánál mindenkor a nevelő hatás elérésére törekszik a hatóság. Ezért folyamodik sokszor a figyelmeztetéshez. A közelmúltban például 31 olyan fiatallal beszélgetett Kerekes Gáspár szabálysértési előadó, akik a nyolc általános Nekihajfott a vonatnak DCtl közltktdísi baltiét Az elmúlt napokban újabb két közlekedési baleset történt. Szeri János 35 éves, városföldi lakos november 6-án, alkonyattájt ittasan, lámpa nélkül hajtott a Kecskemét és Városföld közötti 5-ös számú úton. Nem vette észre a vele szemben haladó személygépkocsit és egyenesen eléje kanyarodott. A gépkocsivezető már nem tudott fékezni, és az ittas kerékpárost elütötte. Súlyosabb sérülés szerencsére nem történt, — ellenben a gépkocsi egyik lámpaüvege, valamint a szélvédő üveg tönkrement. Szepesi Balázs tiszaújfalusi lakos — mielőtt a Tisza Termelőszövetkezet lovaskocsijával útnak indult volna — jócskán felöntött a garatra. Részegen vette kezébe a gyeplőt és minden körültekintés nélkül akart átjutni a vasúti átjárón. Figyelmetlenségére majdnem életével fizetett: nekiütközött az ott áthaladó vonatnak, és húsz napon túl gyógyuló, súlyos sérüléssel szállították (eszméletlen állapotban) a kiskunfélegyházi kórházba. A kishíján halállal végződő balesetnek tetemes anyagi kár lett a következménye: az egyik ló a helyszínen kimúlt, a kocsi pedig pozdorjává tört. A kárérték mintegy 9000 forintra tehető. osztály elvégzése után nem jelentkeztek a továbbképző iskolába, noha nem is dolgoznak. A figyelmeztetésre közülük huszonhármán beiratkoztak, nyolcán pedig négy órai foglalkoztatást meghaladó munkaviszonyt igazoltak. Érdekes megemlíteni még, hogy a bírságok befizetésében nagyfokú fegyelem javulás tapasztalható. Leülni a büntetést senki nem akarja. Csak egy-két olyan ügyfél akad, aki elfeledkezik a büntetésről, megvárja a rendőri elővezettetést, s csak akkor fizeti be a pénzt. .Végezetül hadd jegyezzük meg: a tavalyihoz viszonyítva csak néhány százalékkal emelkedett a szabálysértések száma. Minthogy azonban a szabályokat azért hozzák, hogy azokat minden állampolgár tisztelje és főleg betartsa, ez mégis sok. Vigyázzunk hát jobban! Nemcsak azért, hogy ezentúl a százalék kevesebb legyen, sőt jóval csökkenjen, hanem hogy tisztább, egészségesebb környezetben élhessünk, hogy tetteink mindenkor embertársaink megbecsülésével találkozzanak, egyszóval: hogy életünket kellemesebbé tegyük. Pemy Irén Legyen a tanterem a gyermekeké Harminckét elsőosztályos emberpalánta indul el délutánonként a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskolába, mert — tanterem híján — délelőtt megoldhatatlan itt a tanításuk. Ügy három óra tájt aztán lankadni kezd figyelmük, előfordul, hogy egyikük-másikuk el is bóbiskol, A nevelő ugyan keresi a legcélravezetőbb módszereket: hogyan lehetne figyelmüket lekötni, de sokszor hasztalan. Hiába, a nem is olyan régen még az óvodai délutáni pihenéshez szokott csöppségeket nem egykönnyen lehet a délutáni »műszakkal« megbarátkoztatni Az oktatási reform-tervezet nem véletlenül tűzte célul tantermek építésével a kétműszakos tanítás folyamatos felszámolását. A zenei általánosban azonban nem is kellene építeni, hiszen erre lehetőség sincs. Szükségből viszont elegendő lenne a hely, ha a legvilágosabb, tágas, ötablakos tantermet — melyben jelenleg, és már néhány éve az iskolagondnokság hat dolgozója ül — visszaadnák eredeti rendeltetésének. Csakhogy nem adják! Pedig 1956 januárja óta valóságos kis irattárat lehetne berendezni azokból a folyamodványokból, amelyekben a szülők, a szülői munkaközösség kérte: biztosítsanak az illetékesek egy szobácskát a gondnokság tisztviselőinek — a tantermet hadd vehesse igénybe a 32 kisdiák. Nemhogy orvoslást, de választ is csak idén szeptemberben kaptak először, amikor a városi tanács illetékes osztálya röviden és velősen közölte: »Pillanatnyilag nem áll módjában eleget tenni a kérésnek.« A »pillanat« immáron túlságosan hosszú. Kereken négy éve tart. Különösebb mérlegelés nélkül, azonnal is eldönthető, mi az előbbrevaló: a hat gondnoksági tisztviselő »tágas« elhelyezése, vagy a 32 kisiskolás nyugodt tanításának, eredményes előmenetelének a biztosítása? Feltétlenül az utóbbi mellett szól az is, hogy a gondnokság munkáját zavarják a játszadozó, hancúrozó gyermekek, akiket a tízpercekben gyakran csendre intenek. Egy tanterem építése — ha a zenei általános iskolában erre lehetőség volna — többszázezer forintba kerülne. Egy kis irodahelyiséget az iskolagondnokság számára viszont kis fáradsággal, körültekintéssel minden bizonnyal ingyen is lehetne keríteni. Szülessen meg hát végre a méltányos döntés: legyen a tanterem a gyerekeké! TjakarékauágbM ötös A kecskeméti járás iskoláinak eredménye »Takarékoskodjunk!« Ezt a jelszót ma már nemcsak a családiház-építők, hanem igen sok — főként átlalános iskolai — tanuló is követi, akik a tanévben megtakarított forintjaikat az OTP által tóbocsátott takarékibélyegek vásárlására fordít-^OOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOÖOOOOO SZÜRETI EMLÉK A Kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium 200 tanulója segített szüretelni a tabdi és fiilöpszállási szövetkezetekben, valamint a Csengődi Állami Gazdaságban. A fiatalok 850 munkanapja is hozzájárult ahhoz, hogy a szüretet időben befejezzék. A kis Bartók Líviának a harmadik á-osztályból úgy látszik, nem ízlett a hajlongás. Inkább puttonyt vett hátára. Torma Péter, a gimnázium fotoszakkörének tagja meg is örökítette ezt a ritka eseményt. őoo-oooooooooooooooooooooooooo-ooooo-oooooooo-o-ooö-i PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díi 1 hónapra 12 Ft; Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti = Tel.: 15-29, 27-49 jók. Ennek kettős haszna van: nyári táborozásra, kirándulásra, sőt úttörő-felszerelésük gyarapítására gyűjthetnek a gyerekek, azonkívül megtanulnak takarékosan bánni a pénzzel. Megyénkben évente 4—5 millió forint értékű takarékbélyeg kel el. Különösen a Helvéciái Központi Általános Iskola mutat jó példát a bélyegeladásban, ahol a tanév kezdete óta — október hó 20-ig — már 3130 forintot költöttek bélyegvásárlásra. Érdemes megjegyezni, hogy a múlt év azonos időszakához képest ebben az iskolában ez idő alatt csaknem kétszerannyi bélyeg talált vevőre. Dicséret illeti még a Kecskeméti Zrínyi Ilona és az Ének-Zenei Általános Iskolákat is. Ezekben az iskoláikban közel 11 ezer forint értékű bélyeget vettek október 20-ig a tanulók. Szólni kell azonban azokról az iskolákról is, ahol a pedagógusok kevésbé tekintik fontos feladatuknak a gyermekek takarékosságra való nevelését. A Sóhordó úti, a Nagykőrösi úti és a kisfái általános iskolák pedagógusai például nem is jelezték tákarékbélyeg-eladási eredményeiket. Természetesen azért, mert nincs mivel büszkélkedniök. A takarékossági mozgalom fellendítése érdekében az osztályfőnöki órákon is lehetne foglalkozni a takarékbélyeg-gyűjtés előnyeivel, melynek — a cikkünk elején említett — kettős haszna feltétlenül megéri a fáradságot. Ghánái parlamenti delegáció látogatott Csehszlovákiába. A vendégek felkeresték a bratislavai szövőnőket is, akik szeretettel fogadták a fekete földrész küldötteit
