Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

£ .vfJTAP p,t LAPJA XV. ÉVFOLYAM. 210. SZÁM Ara 60 fillér I960. NOVEMBER 16. SZERDA Világ proletárjai, egyesüljetek! Kétszáz hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek Agasegyházán Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága 'A Helvéciái Állatni Gazdaság ágasegyházi üzemegységében két évvel ezelőtt hozzáfogtak a homokbuckás, zsombékos te­rületek megműveléséhez. Azóta 90 holdon szőlőt, 165-ön pedig gyümölcsöst (főként kajszit és meggyet) telepítettek. A „szűzföld” meghódításának ütemét ebben az évben fokoz­ták; három Sz—80-as egyenget­te el a talajt, közülük egy még most is végzi ezt a munkát. Lenyűgöző látványt nyújt, ahogy a nemrégiben még mihasz­­na dudvákkal borított hatal­mas területen férfiak és nők szorgoskodnak. A gép után ma­radt egyenetlenségeket asztal­­símaságúvá gereblyézik, néhá­­nyan a gyümölcsfák helyét je­lölik ki mérnöki pontossággal, s többen szinte versengve ás­sák a gödröket. Az utóbbiakban 60 holdon nemsokára almafa­csemetéket ültetnek, — egy 50 holdas, szintén már előkészített parcellának a négyötödrészén pedig szőlőt telepítenek még ezen az őszön. Ezerjó, Sárfehér, Muscat Ottonel kerül oda, ahol eddig bojtorjánt, királydinnyét termett a föld. Megyénk dolgozol fontos gaz­dasági és politikai célkitűzések megvalósításán, a szocializmus építésének meggyorsításán, az ipari üzemekben az önköltség csökkentésén, a munka terme­lékenységének növelésén, a me­zőgazdaságban a hozamok eme­lésén és a tsz-ek megerősíté­sén munkálkodnak. Most az év vége felé már teljes világosság­gal látható, hogy az erőfeszíté­sek nem voltak hiábavalók. Ipari termelésünk a hároméves tervben előirányzott 22 száza­lék helyett az idén már eléri a 39—40 százalékos növekedést. Mezőgazdaságunk nagyobb ré­szén már szocialista jellegű gazdálkodás folyik és a terme­lőszövetkezetek fokozatosan erő­södnek. Sikereink forrását kutatva jogosan hivatkozhatunk, a gaz­dasági kérdések előtérbe kerü­lésére, a párt helyes gazdaság­­szervező munkájára és a töme­gek lelkesedésére. Hiba lenne azonban csak az eredményeket elkönyvelni és megfeledkezni munkánk fogya­tékosságairól, az eléggé ki nem aknázott lehetőségekről. Az két­ségtelenül örvendetes, hogy a gazdaságszervező munka elő­térbe került a párt és társa­dalmi szervezetek tevékenysé­gében, az viszont helytelen, bogy ebből egyesek olyan kö­vetkeztetéseket vonnak le, mintha az agitáció, a politikai meggyőzés és a felvilágosító szó jelentősége csökkent volna. Az utóbbi napokban megle­pődve tapasztaltuk, hogy egyik­másik tsz-pártszervezet titkára munkaerőhiányra panaszkodva akkor is külső segítséget kért, amikor valójában nem is a munkaerővel, hanem a munka­­fegyelemmel van baj a szövet­kezetben. — Megszerveztük mi a dolgot, beosztottuk az em­bereket és a fogatokat is, — A következő években száz holdat „varázsolnak” termővé. A telepítéseket egyébként úgy végzik, hogy mind a szőlő­ben, mind a gyümölcsösben a gépi művelést alkalmazhassák. A terv az, hogy 1965-ig az üzemegység összes szőlő és gyü­mölcsös parcellájának a mun­káit gépesítik. Ily módon jelen­legi munkáslétszám emelése nélkül a mostani területitek kétszerese művelhető meg. Tavaly megkezdték a 80 hold kiöregedett, 50—60 éves szőlő felújítását is. A terület tized­­részéről már eltávolították a tőkéket, s helyükre egy-két év múlva telepítenek új szőlőt. A következő öt esztendőben tel­jesen felújítják az egész régi szőlőállományt. T. I. November 14-én, hétfőn a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei végrehajtó bi­zottsága ülést tartott. Az érte­kezlet megvitatta és elfogadta a KISZ Bács-Kiskun megyei bizottságának 1960—62. évi mű­velődési programját és a ter­melőszövetkezetek első megyei spartakiádjának eredményeit összegező jelentést. Új kemencéket helyeztek üzembe — 17 fürdő és öltöző létesült Ev végéig 3 millió 250 ezer forintot ruházunk be a sütőiparba HAT HÓNAPPAL ezelőtt foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága a sütő­ipar fejlesztésének pogramjá­­val, elsősorban a szociális, munkavédelmi és üzemfejlesz­tési beruházások szükségességé­vel. A végrehajtó bizottság ak­kor olyan határozatot hozott, hogy az irányító városi taná­csok 1959. évi sütőipari többlet­­bevételéből 1 millió 750 ezer mondta az egyik Iajosmizsei tsz vezetője, — de mit tehe­tünk mást, ha ennek ellenére többen otthon maradnak? Napnál is világosabb bizonyí­ték ez arra, hogy a szervezés bármilyen jelentős is — ha nem párosul meggyőző tevé­kenységgel — önmagában nem elegendő. A tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a tsz-gazdái és családtagjaik csak akkor vesz­nek részt örömmel, lelkesedés­sel a közös munkában, ha nap mint nap látják annak eredmé­nyét, előnyét, ha tudják, nem hiába fáradoznak, mért közvet­lenül és közvetve, ma és a jö­vőben is meg lesz annak a haszna. Ezt azonban ki kell számítani, adatokkal kell alá­támasztani, mert mindenkitől nem várhatnak ilyen elemzést, előrelátást. Nem kisebb a jelentősége a meggyőző szónak az üzemekben sem. Az egymagában keveset ér, ha néhány vezető ismeri, hogy milyen előnyökkel jár a tartalékok feltárása, az önkölt­ség-csökkentés és a munka ter­melékenységének növelése. Mindez csak akkor gyümölcsö­zik igazán, ha ezekről a mun­kásokat is tájékoztatják, meg­nyerik egyetértésüket, támoga­tásukat, ha nem egy szűk tes­tület, hanem a munkások nagy tömegei gondolkodnak a gazda­sági feladatok jobb elvégzésén. Mindebből az a tanulság, hogy pártszervezeteink egy percre sem feledkezhetnek meg arról, hogy a gazdasági kérdé­sek előtérbe kerülése nem csök­kenti, hanem még inkább nö­veli a meggyőző szó jelentősé­gét. Eredményeink gyarapításá­nak, a hibák, a fogyatékosságok leküzdésének és előrehaladásul gyorsabbá válásának az a ser kentője, ha a jó szervezés meg felelő érveléssel párosul. Nagy József forintot a sütőipari üzemek to­vábbfejlesztésére kell fordítani. A végrehajtó bizottság 500 ezer forintot szavazott meg saját vállalatfejlesztési alapjából, a sütőipari üzemek pedig 1 millió forintot fordítanak erre a célra fejújítási keretükből. AZ ÉV VÉGÉNEK közeledté­vel megvizsgáltuk, hogyan hasznosították a vállalatok ve­zetői a több mint 3 millió fo­rintot? Az üzemek fejlesztésé­ben jelentős előrehaladást ta­pasztaltunk. Három helyen befejeződött egy-egy 4 kemencés sütőüzem teljes átépítése, illetve fejlesz­tése. Az említett helyeken: Solt, Kiskunhalas és Szabadszállás, az új üzemeket olajfűtésű sütőkemencékkel szerelték fel. A munkahelyek mellett hideg, melegvízzel ellátott fürdők épültek. Bővítették a liszt és a kenyérraktárakat, az üzemeik­ben pedig gépesítették a liszt­­szitálást, a dagasztást és a pék­sütemények gyártását. TÖBB HELYEN befejezéshez közeledik egyes üzemek fejlesz­tése, bővítése, illetve szociális berendezésekkel való ellátása. Mélykúton a közeli napokban adnak át egy teljesen átépített, kétkemencés sütődét. Itt is épült fürdő, öltöző, valamint bővítették a kenyérraktárt és a liszttárolót. Baján a Madách Imre utcában befejezéshez kö­lamint a lisztraktár építése. A munkák során az egész üzem felújításra került. Kalocsán az István úti központi sütőüzem egy ötvagonos új lisztraktárt kapott. Bővítették a fürdőt, öl­tözőt és üzemi konyhát létesí­tenek. A felsorolt nagyobb munkák mellett, a megye további tizen­két sütőüzemében eszközöltek szociális, illetve munkavédelmi beruházásokat. Ennek során több fürdő és öltöző került kialakí­tásra, melyeket hideg- meleg­vízellátó berendezéssel szerel­tek fel. Soltvadkerten mind a két sütőüzemet bekapcsolták a községi vízhálózatba. SOKAT JAVULT ebben az évben a megye sütőüzemeinek gépesítése is. Elsősorban a vi­déki üzemeket látták el a ne­héz fizikai munkát megköny­­nyítő, az üzemek kapacitását növelő gépekkel. Nyolc új da­gasztógép, tíz darab szitagép, valamint hat darab zsemlye- és kifliformázó került a falusi kisüzemekbe. Munkába állítá­suk nemcsak termelékenység­emelkedést, hanem komoly mi­nőségjavulást is eredményezett. A tények és az év végéig várható fejlesztések tehát bizo­nyítják, hogy a megye sütő­ipara a megyei tanács végre­hajtó bizottságának irányelvei szerint, végrehajtja az 1960. évre kitűzött fejlesztési prog­ramot. — SG — zeledik az új fürdő, öltöző, va-KÉT SZAKMÁT TANV/LNAK Ebéd után jólesik a cigaretta Közben szó esik arról, hogy mit kell tenni a szocialista brigád cím megtartásáért. A vita végén Szakonyi János brigádja a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat egyes műhelyében a régi versenypontokat újjal egészíti ki: Tóth István, Pólyák János, Nagy Rafael, Nagy István, egy­szóval majdnem az egész brigád az épületlakatos szakma mellé újabb szakmát szerez, — a hegesztést* A művelődési program alapját az MSZMP művelődési és a KISZ Központi Bizottsága esz­mei, politikai nevelési irányel­vekről szóló határozata képezi. A művelődési program részle­tesen meghatározza a munkás­­fiatalok és a parasztfiatalok, valamint a tanuló ifjúság kö­rében végzendő tennivalókat. A végrehajtó bizottság hatá­rozatot hozott a termelőszövet­kezetek megyei spartakiád iá­nak tapasztalata alapján a tsz sportkörök megszervezésére. 200 ezer forint megtakarítás a vágófiídsn Kiskunfélegyházán a Bács- Kiskun megyei Vágóhíd és Hús­­feldolgozó Vállalat becsülettel teljesíti a felszabadulási ver­seny sikere érdekében tett vál­lalását Bizonyság erre, hogy a harma­dik negyedévben több mint 200 ezer forintot takarítottak meg. Egy évi ized eredményes munkásságáról szá­molnak be november 16-án és 17-én kétnapos jubileumi tudo­mányos ülésszakon a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet kutatói. Az ün­nepi ülés jelentőségét aláhúzza az a 18 szakmai előadás, amely igen fontos témákkal foglalko­zik. Ismeretes, hogy az intézet kutatói, Mészöly Gyula Kos* suth-díjas igazgató irányításá­val, igen sokoldalú tevékeny­séget folyatnak. Üj, a régebb bieknél előnyösebb tulajdonsá­gokkal bíró paradicsomfajtákat hoztak létre. Ezeket nemcsak itthon, hanem már külföldön is megszerette a fogyasztó kö­zönség. A kecskeméti H-rozs­­ról minden homoki termelő tud­ja, hogy nagyobb ellenálló ké­pességű, jóval többet terem, mint a szokvány rozsok. A kecskeméti seprűcirkot az idén már száz holdakon termelték. Kidolgozták a burgonya fajta­leromlás megakadályozásának módszerét. A zöldtrágyázási, a homoki vetésforgó kísérletek a terméseredmények növelései célozzák.'A növényi betegségek leküzdésére, illetve megelőzé­sére lelkes kutató munka folyik. A rezisztencia nemesítés, az intézet egyik legfontosabb fel­adata. Gyümölcstermesztésünk fellendítése érdekében a kuta­tók 1500 tájfajtát gyűjtöttek be, értékelik ezek tulajdonságait és a szaporításra legalkalma­sabbak köztermesztésben való elterjesztését elősegítik. [ Érthető ezek után, hogy a* intézet munkája iránt nagy az érdeklődés nemcsak nálunk, hanem külföldön is, amit bi­zonyít az, hogy számos látogató keresi fel évente a kutatókat tapasztalatszerzés céljából A iubileumi ülésre is sok nevet ; kutató jelentette be részvételét. Mi is meghajtjuk az elisme­rés zászlaját az intézet lelket kutatói előtt. Munkálkodjanak eredményesen a Duna—Tisza közi „aranyhomok” terméke­nyebbé tételén. Az intézet min* den dolgozójának további sóié Szer vésni és meggyőzni!

Next

/
Thumbnails
Contents