Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-10 / 265. szám

1960. november 10, csütörtök S. oldal Az önköltségcsökkentő hitelek segítik a műszaki fejlesztési tervek megvalósítását 3alerfá JCárpiíti dlndráLLat, a 'Beeukázáii 'Bank útzetejioel Az önköltségcsökkentő, köz­ismert nevén ÖCSI hitel jelen­tőségét megyénk több igazgató­ja már felismerte, s ennek meg­felelően igyekszik az ÖCSI hi­tel okos felhasználásával kor­szerűsíteni az üzem termelő berendezését. Az ezzel kapcsolatos ered­ményekről, s a további lehetősé­gekről Kárpáti András, a Ma­gyar Beruházási Bank vezetője tájékoztatta szerkesztőségünket. KÉRDÉS: Milyen mértékben vették igénybe a vállalatok ed­dig a visszafizetendő bankhite­leket? VÁLASZ: A Beruházási Bank a gyorsan megtérülő beruházá­sok hitelengedélyezését és fi­nanszírozását olyan időpontban vette át a Magyar Nemzeti Banktól, amikor a népgazdaság beruházásokra fordítható eszkö­zei szűkösek voltak. Annak ellenére hogy a bank­hitelek a népgazdaság termelő és szolgáltató ágainak legkü­lönbözőbb területét érintették, igyekeztünk a hitelekkel is egy­­egy kisebb terület fejlesztésé­ben jelentősebb gazdasági ered­ményt elérni, illetve elsőrendű és általános termelési problé­mát megoldani. A bank a rendelkezésre álló összeg figyelembevételével az egyéb hitelbírálati szempontok mellett arra törekedett, hogy minél több igényt elégítsen ki. Ezt az eljárást indokolta az a körülmény, hogy a kisösszegű hitelek visszafizetése általában gyorsan megtörténik. Az erre vonatkozó adatok is azt mutat­ják, hogy csak elvétve engedé­lyeztünk olyan hiteleket, ame­lyeknél a visszafizetés két éven túl történt volna meg. 1957-ben több mint három és félmillió, 58-ban hat millió, 59-ben majd 12 millió, 1960 első három ne­gyedévében pedig több mint 12 millió visszafizetendő hitelt ad­tunk az üzemeknek. Jelentő­sebb összeget kapott a Kalocsa­­vidéki Fűszerpaprikaipari Vál­lalat és a Kecskeméti Konzerv­gyár. Ezeknél a vállalatoknál, de más üzemekben is a gazda­sági számításokban foglalt eredmények lényegében meg­valósultak, a hiteltörlesztések apróbb hibáktól eltekintve za­vartalanul történnek. KÉRDÉS: Milyen szempon­tok érvényesülnek a visszafize­tendő bankhitelek elbírálásánál, engedélyezésénél ? VÁLASZ: A hitelek elbírálá­sánál az az általános szempont, hogy az gyorsan megtérülő, gazdaságos, import anyagot megtakarító, önköltségcsökken­tést eredményező beruházás le­gyen. Az engedélyezett hitele­ket az igénybevevő vállalatok­nak a beruházással elért, a. mérlegben jóváhagyott többlet­­nyereség terhére kell visszafi­zetniük. Ezért a beruházási in­tézkedés várható önköltségi ki­hatásait igen gondosan és reá­lisan kell megtervezni, _ hogy a többletnyereség a hitel vissza­fizetéséhez valóban meglegyen. Ellenkező esetben a hitel visz­­szafizetését a vállalat csupán rendes üzemi tevékenysége ál­tal elért eredménye terhére tudja teljesíteni és ezzel ve­szélyezteti az évi nyereségrésze­sedést. KÉRDÉS: Ellenőrzései során a bank eddig milyen tapaszta­latokat szerzett a hitelek fel­­használásánál? VÁLASZ: Az ellenőrzésnek meg kell akadályozni azt, hogy pusztán tetszetős szöveges in­doklásokkal hozzájuthassanak a vállalatok a beruházási bank­hitelhez. Sajnos még ma is elő­fordul, hogy egyes vállalatok a főenergiát a bankhitel admi­nisztratív megszerzésére fordít­ják, ahelyett hogy alaposan el­végeznék az előzetes gazdasági számításokat, s megtennék a szükséges intézkedéseket Ezért a benyújtott hiteligényléseket előzetesen felülvizsgáljuk a szükségesség és gazdaságosság — Miért mondta, hogy erősen öblögessek? szempontjából. A gazdaságos­ság szempontjának előtérbe ke­rülése mindinkább megköveteli a vállalatoktól, hogy a formális munka helyett sokkal mélyeb­ben elemezzék tevékenységüket. Az előbb említettek ellenére a hitelek felülvizsgálatánál azt tapasztaljuk, hogy azokat a ren­deltetési céloknak megfelelően használják fel, jól beilleszked­nek a vállalati részlettervek komplexumába, segítik a mű­szaki tervek megvalósítását. KÉRDÉS: Milyenek a kilátá­sok a visszafizetendő bankhite­leknél? VÁLASZ: Erről úgy gondo­lom korai lenne nyilatkozni. Egy azonban biztos: a cél az, hogy a jövőben a költségvetési juttatások mellett a beruházá­sok egyre nagyobb hányadát visszafizetendő bankhitelből va­lósítsuk meg. Éspedig azért, mert az eddigi tapasztalatok jók, a vállalatok gondos előké­szítő munkát végeznek. Ugyanis a bankkal megkötött hitel törlesztéséért a vállalat teljes gazdálkodásával felelős. Amint a példák mutatják ez a tény döntő befolyást gyakorol a hitel igénybevételére is. Az önköltségcsökkentő hitelek ösz­­szegének növelésével úgy gon­dolom elérjük, hogy a vállalati érdek a beruházásoknál is job­ban egybeesik majd a népgaz­daság céljaival — fejezte be nyilatkozatát Kárpáti elvtárs. A kiskunhalasiak nyerték el a vándorzászlót és a televíziót A Bács-Kiskum megyei Fűszer- és Édességkereskedelrm V. dolgozói nemrég baráti találkozóra jöttéik össze, ahol Csikós Sán­dor igazgató értékelte a felszabadulási verseny eddigi eredmé­nyeit. Elmondta, hogy a vállalat feladattervóben 195 százalékos értékesítési tervteljesítés, s 279 ezer forint többletnyereség el­érése szerepel. A harmadik negyedév végéig a vállalat értékesí­tési tervét 114 százalékra, a többletnyereség elérésére tett vál­lalását pedig 132 százalékra teljesítette. Az eredmények elérésében döntő része van a fiókok között folyó versenynek. Az első helyre az egy évvel ezelőtt még gyengén dolgozó kiskunhalasi fiók dolgozói kerülték. Nemcsak a versenyzászlót, hanem az elsőnek járó televíziót is elnyerték. A második helyre a kalocsaiak, a harmadikra pedig a kunszentmiklósi fiók dolgozói kerültek. Ezt követően Csikós Sándor élvtárs kitüntetéseket és jutal­makat nyújtott át. A Belkereskedelem kiváló dolgozója jelvényt és a véle járó 1000 forint jutalmat Jakovics Jenöné áruforga! mi előadó, Kiváló dolgozó jelvényt pedig Németh János, a kun­­szentmiMósi fiók szákraktárosa kapta meg. Kiváló dolgozó okle­velet kaptak: Kovács József, Vörös Jánosné, Fekete László, Kriv Ádám, Tar Béláné, B,ck' Ferenc, Piukovics József, Mező János, Nagy Mária, Papp Sándor. Ezenkívül 27 dolgozó része­sült pénzjutalomban. A vállalat szakszervezeti bizottsága pedig értékes tárgyjutalmat nyújtott át a jól dolgozó szakszervezeti aktíváknak. Felavatták Kecskeméten a tartalékos tisztek klubját November 7-én este 6 órakor felavatták a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség megyei el­nökségének Csányi utcai szék­házában a tartalékos tiszték klubját. Az ízlésesen berendezett, tele­víziós készülékkel is ellátott he­lyiségben Balabán Sándor elv­­társ, őrnagy, az MHS megyei elnöke a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom világtörténeiá jelentőségéről, a béketábor meg­erősödéséről, s a béke védelmé-A sáska lapos i „panaszkönyv“ Nem egy panaszkönyvet ol­vastam már, de olyat még egyet sem, mint amilyen a kelebiai erdészet sáskalaposi üzemegy­ségének az éttermében talál­ható. Közel hat esztendővel ezelőtt­­ről a mai napig keltezett be­jegyzések között egyetlen egyet sem találtam, amelyik ne a di­cséret hangján emlegetné Becsi Manyi nénit, a szakácsnőt, s az egész konyhai személyzetet. Ezek az írások különböző ko­rú, nemű, foglalkozású és mű­veltségű emberek tollából, ce­ruzájától származnak, éppen ezért a stílusuk is más és más. A lényeg azonban egy: hogy tudniillik a szerető megbecsü­lés diktálta valamennyit a pa­naszkönyvből a köszönet és di­cséret könyvévé avatott füzet lapjaira. Íme néhány bejegyzés: *,1955. VI. 11-én a majális megrendezése alkalmából kitű­nő volt az ebéd. Az ebédlő be­rendezése ízléses, a kiszolgálás udvarias.” Egy másik bejegy­zés: „Példaképül kellene állíta­ni a közétkeztetésnél ezt a ked­ves helyet, ahol az udvarias kiszolgálás mellett bőséges, íz­OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÍ 120—150 hektoliter pálinka egy idényben Hét esztendeig nem volt szeszfőzde Petőfiszálláson. Nél­küle jelentős mennyiségű hulla­dékgyümölcs és törköly ment veszendőbe, mivel a környéken működő főzdék egyrészt távol­esnek a gazdaságoktól, más­részt nem győzték a munkát. Ezen az állapoton változta­tott, hogy a községi tanács meg­építtette szeszfőzdéjét, amely 1957. augusztus 21-e óta minden évben általában nyolc hónapon át üzemel, « egy idényben 120—150 hek­toliter pálinkát főz ki. A kisüzem nemcsak a petőfi­­szállásiaknak dolgozik. Több mint húsz kilométeres körzet­ből keresik fel a gyümölcs- és szőlőtermelők. Munkáltatói kö­zé tartoznak Jászszentlászló termelőszövetkezeti község kö­zös gazdaságai, de még » szomszédos Csongrád me­gye falvainak, Csengéiének, Kisteleknek és Pusztaszer­nek a gazdái is itt főzetik a pálinkát. Ebben az évben augusztus 9-től faepret, egy hónapig ba­rackot dolgozott fel a két em­bert foglalkoztató, éjjel-nappal működő főzde; most a szilva van, november 9-től előrelátha­tólag április 10-ig pedig a tör­köly lesz soron. Jellemző közismertségére, megrendelőinek sokaságára, hogy már csak a jövő év február közepétől való fő­zést vállalja el. A termelők egyébként a cef­rén kívül tüzelőanyagot is ad­nak a szeszfőzdének, s az álta­lában ötven fokos pálinka félét kapják meg (a többi szesz az államé), amelynek literjéért 8 forint 50 fillért kell fizetniök. Ebből 6 forint a tanácsé amely összeg évente mintegy 70—80 ezer forintra rúg. Végeredmény­ben a tanács nem nagy haszon­ra tesz szert, hiszen ki kell fi­zetnie a főzde két dolgozójának a munkabérét,- s ezenkívül a karbantartás költségei is fel­emésztenek néhány ezer forin­tot. A majdnem altruisztikus­­nak mondható vállalkozás azonban segít a környék gazdáin, és a népgazdaság érdekeit is szolgálja. Egyébként a főzetők saját szükségükre az összes pálinka­mennyiséget elvihetik, ez eset­ben azonban 33 forint 50 fillért fizetnek egy-egy literért. A gazdák túlnyomó többsége a feles főzéshez ragaszkodik. Azt tervezik, hogy a község jövőre történő villamosítása során korszerűsítik a szeszfőz­dét. y j letes — teljesen házijellegű — ételek nyújtásával valóban a dolgozók jó ellátását szolgál­ják.” — Köszönetét kell, hogy mondjunk a jó és bőséges éte­lekért — írják a csemetekert­ben dolgozó lányok. A könyv közepetáján ez áll: „Igen jól esik a napi, sokszor nem köny­­nyű munka után a bőséges, íz­letes, kellemesen tálalt étel és — ami bizony sok helyen elkel­ne — a szíves mosoly.” „Én, B. J. rendőr szkv — vallja az egykori vendég — Becsi néni­nek a feltálalásban kifejtett fáradságáért köszönetemet fe­jezem ki.” Akad a bejegyzések között vers is: „Mint a vándor hűvös érre, — Mint a madár a fészkére, — Mint a gyermek anyaölbe, — Vágyom én e nyá­jas körbe.” Egy szombati vacsorát, va­sárnapi reggelit és ebédet (va­csorázni már képtelen voltam, mert úgy jól laktam délben) én is elfogyasztottam a sáskalapo­si üzemi konyhán. A „panasz­könyvbe” nem írtam semmit, de hanyagságom korrigálandó, kérem, vegyék úgy, akiket illet, hogy minden bejegyzéssel egyet­értek. (tarján) nek fontosságáról beszélt, majd Tarján István, lapunk munka­társa felolvasta egyik novellá­ját. Ezután szavalatok következ­tek, s végül a honvédelmi tö­­megmunkában kiváló eredményt elért szövetségi tagoknak okle­velet, pénzjutalmat és értékes ajándéktárgyaikat adott át a megyei elnök. A zsúfolásig megtelt klub ven­dégei között megjelent Bogdán Lajos elvtárs, az MSZMP me­gyei bizottságának munkatársa, s a KISZ városi bizottsága is képviseltette magát 15 fiatallal? Igaza Tolt V. Sándornénak Pár nappal ezelőtt Jászszent* lászlóról hozott levelet a ftosta a megyei pártbizottsághoz. V, Sándomé kérte, hogy vizsgálják felül a jászszentlászlái sütőüzem munkáját. Kérését a kövertke* zőkkel indokolta: s— Két kilót gramm kenyér helyett 1,50, vagy 1,70 kilogrammot kapunk 8 fo* rintért. Amikor arra kérjük a sütőüzem boltjában levő eladót, hogy a vásárlásnál újból mérje meg a kenyeret, akkor dühösen így válaszol: egyszer már meg* tettem... Ezenkívül: a kiflit ke* nyérlisztböl állítják elő, csere* kenyérnél pedig 3 kiló liszt el* lenében két kilós kenyeret ka* punk. A levelet a megyei pdrtblzott* ság kivizsgálásra azonnal el* küldte a Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügye* tőségnek. Valach István az ügy• gyei kapcsolatban a következő* két válaszolta: a panaszok jogo* sak — szűk mérés, cserekenyér forgalmával való visszaélés —, mert a vizsgálat során bebizo* nyosodtak. A szabálytalanságok elkövetéséért a bolt vezetőjét megbírságoltam. Xt-O-O-O-O-OOOO-OOOO-tXKXHX Szabolcs megyeiek tanulmányútja három állami gazdaságunkban Megyénk állami gazdaságaiban különösen ebben az eszten­dőben alkalmazott, korszerű termelési módszerek híre eljutott az ország távolabbi részeibe is. A töbhi között a csőkutas ön­tözés eredményeire is felfigyeltek. Mindezek tanulmányozására a Szabolcs megyei pártbizott­ság és tanács hat munkatársa érkezett megyénkbe. Vendégelnie két napig tartózkodtak Bács megyében, s a Csengődi, a Solti és az Izsáki Állami Gazdaságot látogatták meg. Megfelelő intézkedések születtek Műszaki értekezleten tárgyal­ták meg a Kiskunhalasi Vastö­­megcikkipari Vállalat műszaki dolgozói a Politikai Bizottság szeptember 6-i határozatát. A vita nyomán megállapították, hogy a határozatban megjelölt hibák jórésze a vállalatnál is fellelhető, de megfelelő intéz­kedéssel meg is szüntethető. Ennek érdekében az alábbi intézkedéseket hozták: megszi­lárdítják a technológiai fegyel­met, gondoskodnak az elfoga­dott újítások azonnali beveze­téséről, a minőségi ellenőrök munkájának megjavításáról! növelik a művezetők és a cso­portvezetők felelősségét a biz­tonságos ; munkakörülmények megteremtéséért. Az intézkedések eredményeit az értekezlet részvevői két hó­nap múlva vizsgálják felül. Gacsályi István üzemi tudósító .

Next

/
Thumbnails
Contents