Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-29 / 281. szám
1980. november 29, kedd A MAGVAK/ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁC'S - KISKUN MEGYEI LAPJA PÉLDÁZAT A. KÉZ FJJAITRÖX, Helyi-, állami és szövetkezeti ipar Idős kisipari szövetkezeti taggal beszélgettem a minap. »Kiöregednek már a régi mesterek-« — mondta — »alig van már közöttünk, aki önálló mesterember lett volna a múltban.-« Ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy: »Minek hát szövetkezetnek nevezni vállalatunkat? Annak szövetkezeti jellege éppen öszszetétele miatt úgyis állandóan kopik...« Az ipar életeleme t Hasonló véleményt nem egyet hallunk az úgynevezett helyi-, azaz tanácsi iparra vonatkozóan is. Van természetesen olyan is e véleménytalkotóak között, aki nem ilyen öreges belenyugvással ad kifejezést gondolatainak, hanem — a különböző szektorokhoz tartozó ipari bérkategóriákat állítva egymással szembe — azt kívánná, hogy a tanácsi vállalatokat is »kiáltsuk ki« államiakká, »mert akkor ott is a jobb, állami béreket kapnának a munkások«. Látszólag igazuk is van a fenti vélemény-alkotóknak. A tanácsok tulajdonát képező helyiipar, de a szövetkezeti ipar is olyan kiváló üzemeket hozott már létre, amelyeknek a termékei vetekednek minőségben az állami iparéval, s amelyeket ma már középüzemeknek kell tekintenünk nagyságuk szerint Mégsem lehet ezeket az ipari üzemeket államiakká tenni, mert akkor éppen tápláló talajuktól, életelemüktől fosztanánk meg őket. ...a tulajdonosok közelsége... Ha egy-egy tanácstulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban álló üzem történetét dolgoznánk fel, azonnal meglátnánk: alapítására, fenntartására és további fejlesztésére képtelen volna az állami ipar, amely külön-külön minisztériumokhoz tartozva Budapestről nemcsak hogy megállapítani, de fenntartani sem volna azokaf képes. A helyi tanácsoknak — s maguknak a szövetkezeti tagoknak — egy szóval: a tulajdonosoknak közelségére. gyors áttekintésd lehetőségeire van szükség, hogy az ilyen — akár középüzemmé is növekedett — vállalatokat irányítani, fejleszteni, gyarapítani lehessen. No, és a fizetés? Akkor miért nem adnak némelyik ktszben és helyiipari vállalatnál olyan bért, és miért nem biztosítanak olyan szociális és munkakörülményeket — mint a állami vállalatoknál? Erre a kérdésre is könnyen j felelhetünk. Állami iparunk az] egész állam anyagi támogatásával jött létre. — az önkölt-PETÖFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 ! Szerkesztő bizottság: 10-36 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. ; Telefon: 17-09 < Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: ; a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. ! Előfizetés» díj 1 hónapra 12 Ft. _ Bács-Kiskun megyei Nyomda V. ; Kecskemet. «- Ted.: la-29. 27-49 ség csökkentését, a termelékenység emelését ott a legmodernebb gépek segítik. Helyi és szövetkezeti iparunk viszont néha a legegyszerűbb gépekkel ellátva küszködött az önköltség csökkentésével, a termelékenység növelésével. Világos hát, hogy nagyobb kerülőúton jut el a termelés korszerű szervezéséig, a bérek emeléséig, mint az állami ipar. MtS a profil kiválasztása Itt kell beszélni a helyi- és szövetkezeti ipar »profiljáról« is. Sok téves elképzelés alakult ki tevékenységük irányáról az elmúlt években. Volt ktsz, amelyik gyárakkal vernyezve, egy-egy cikk sorozatgyártására állította összes energiáját, ugyanígy tett egy-két tanácsi vállalat is. Mivel szinte »konkurrálni« akartak az állami iparral, — az természetesen nem sikerült — anyagi gorfdjaik miatt sok esetben tagjaiknak sem tudtak megfelelő bért nyújtani. A legutóbbi időkben azonban a helyi- és a szövetkezeti ipar egyaránt megtalálta tevékenységének főbb területeit: Az állami ipar »hézagait« kihasználva, azon cikkek gyártására rendezkedett be, amelyeket az állami ipar nem tartott kifizetődőnek gyári előállításra. Természetszerűen, a lakosságot ellátó, azaz szolgáltató iparággá alakulnak hát; éppen a tartalékokat, hulladékanyagokat dolgozva fel, — nem egyszer az állami ipar által foglalkoztatni nem tudott munkásokkal! (Pl.: csökkent munkaképességűek, háziasszonyok stb.) Éppen e tartalékok teljes kihasználása teremti meg a bérezés javításának lehetőségeit, — s nem az állami iparhoz csatolás! Éppen ez biztosítja azt is, hogy az állami iparnak például nem kell gondolnia a megye élelmiszerrel való ellátására sem, hiszen — hogy csak példát mondjunk — a tanácsi sütőipar a lakosság minden igényét kielégíti, ’ s ugyanakkor a tanácsok önálló gazdálkodásához pénzügyi alapot teremt. Helyi-, állami és szövetkezeti ipar. Egyik sem felesleges. Mint a kéz ujjai, segítik, támogatják egymást — másmás feladatot látva el. Minden — egyesítésükre irányuló — vélemény és szándék tehát megalapozatlan, gőzös és a dolog lényegét nem értő felelőtlenség. A háromféle ipar egymás mellett, s a lakosság érdekében alkotva növeli a magyar ipar hírét-nevét és segít életszínvonalunk emelésében. (— ng —) A kalocsai horgászszövetség vegye gondjaiba! Pusztítják a Szelidi-tó halállományát Szerencsétlenség a városföldi vasútállomáson Dobók Rozália 16 esztendős városföldi lány vasárnap délelőtt a Kiskunfélegyházát útbaejtő vonattal akart utazni. Késve érkezett a vasútállomásra, s mivel a vonat már elindult, a gyorsuló szerelvény egyik kapaszkodóját próbálta elkapni. Gumicsizmája azonban megcsúszott a lépcsőn, elvesztette az egyensúlyát — és a kerekek alá esett. A szerencsétlenül járt fiatal lány balkarját a kerék vállízületnél leszakította, jobb lábát pedig eltörte. A kivonuló mentők kórházba szállították, ahoi a csonkult testrész amputálni kellett. Állapota — orvosad véleménye szerint — kielégítő. Á jogpropaganda és a jogi patronálás hatása a termelőszövetkezetekben 3rfa : dr. 'Badóczky. Jláizlé, a lC>aza(iai Q&p front megyei, bizottiágának elnöke. — Szabó Sándor vagyok. Az, aki délben feleségül vette a kedves lányát... Azt hittem, hogy az ismeretterjesztést már a járműveken is bevezették, amikor a Rendőrfalu felé közlekedő 2-es buszra szálltam. Egy fekete, vékonydongájú aszszony tartott éppen fennhangú szónoklatot az autóbusz legbelsejéből az ülő-kalauz és az utasok felé fordulva. Annyira meghökkentett a dolog, hogy megálltam a kalauz mellett, s még jegykéréssel sem mertem zavarni az előadást, lévén éppen a jegykezelőkről szó. — Hát aztán képzelje, az én kétforintomból akart meggaz-Az igazságügyi szervek, — bíróságok, ügyészség, rendőrség, ügyvédek — egymástól függetlenül végezték megyénkben a jogpropaganda munkát. Ezért első feladatunk volt, hogy e szervek ilyen irányú tevékenységét a Hazafias Népfront keretében összefogjuk, összehangoljuk. Ez év tavaszán ez meg is történt, hogy minél eredményesebben segíthessenek a jogi végzetségű emberek a termelőszövetkezetek szilárdítási munkájában. Módszereink... Elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkoztunk a jogpropaganda munka keretében, amelyek hozzájárulnak a tsz-ek tagjainak neveléséhez, ismereteinek bővítéséhez. A jogi patronálás keretében pedig segítséget nyújtottunk a különböző jellegű szerződéskötésekből eredő kötelezettségek szerződésszerű teljesítéséhez. Figyelemmel kísértük a szerződésből folyó kötelezettségek pontos nyilvántartásának szervezését, s jogi tanácsokkal támogattuk a közgyűlések, beszámolók helyes előkészítését. Arra törekedtünk, hogy a tsz-ek tagsága megtartsa Auiá&usz&H a szövekezeti életet szabályozó rendelkezéseket és az alapszabály előírásait Látható a fentiekből, hogy munkánk hatása a tsz-ek vonatkozásában két irányban mutatkozik meg: eszmei és gazdasági téren. A tsz-ek eszmei szilárdításához járultak hozzá azok az előadások, amelyeket a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, a társadalmi tulajdon védelméről, a tsz-tagok jogairól, kötelességeiről tartottunk. A tsz-ek gazdasági szilárdítását pedig az a munka segítette, amit a jogi patronálás keretében végeztünk. Erre csak két példát kívánok felhozni jellemzésül: .. .eredménye a tsz-ek ... A csikériai Üj Barázda Tsz paradicsomra kötött termelési szerződést a Szegedi Konzervgyárral, amely az átvételi kötelezettségének teljes mértékben nem tett eleget. A patronáló jogász felvilágosítása nyomán megindult perben a bácsalmási járásbíróság kötelezte a Szegedi Konzervgyárat az át nem vett paradicsom ellenértékének megfizetésére. A patronáló jogászok a kalocsai Iszkra da.godni a szajhája, az imilyen, amolyan! Nem pkart visszaadni, azt mondta, csak egyet adtam. No, kapott is tőlem erre olyat, de olyat... Nem tudom megmondani, hogy milyet, mert elszégyelltem magam helyette és gyorsan vonalat kértem. De a szónoklat foytatódott. Mire jegytulajdonos lettem, már a postások voltak a műsoron. Hogy azokról jobb nem beszélni, mert milyen udvariatlanok, milyen durvák, az ember csak ráfizet, ha ajánlott levelet ád fel... és így tovább, és így tovább. Nagyon untam már. Untuk valamennyien, akik szenvedői voltunk ennek az »előadásnak-*. Szerettem volna csendre inteni, de nem tehettem, nem tudtam volna túlkiabálni. Most azonban elmondom, amit akartam; Mjem illik a busz■ ■ ban ennyire »nyilvánosan« szerepelni! Meg aztán nekem a kalauzokról és a postásokról egészen más a véleményem, jó tapasztalataim vannak velük kapcsolatban. Következésképpen, amivel bennünket traktált — ha netán igaz is — nem lehet általános. Az ilyen rosszindulattól habzó véleményt meg legokosabb, ha mindenki megtartja a maga számára. Annál is inkább, mert az ember a buszon nem egyedül utazik! — ír — Tsz-ben pedig azt észlelték, hogy az újonnan belépett tagok teljes mértékben nen tettek eleget vagyonbeviteli kötelezettségüknek. Felhívták a tsz vezetőinek figyelmét, hogy erről közgyűlési határozatot kell hozni, azután pert indítani. A per — egyes tagok ellen — meg is indult, s a kalocsai járásbíróság — a lefolytatott bizonyítási eljárás után — kötelezte azokat, hogy gazdasági felszereléseiket vigyék be a közösbe Közvetett módon járultak hozzá a tsz-ek megszilárdításához azok a jogi tanácsok is, amelyeket megyénk jogászai a tsz-ek tagjainak adtak magánügyeikben, hiszen a tagság biztonságosabb, nyugodtabb magánélete kihatással van a tsz-ek működésére is. ...s a jogászok számára Nemcsak a tsz-ek és a tagok vonatkozásában mérhető le azonban a jogászaink által végzett munka hatása. A jogpropaganda munkát végző jogászok vonatkozásában is, ami abban mutatkozik meg, hogy e társadalmi és politikai munkába a megye valamennyi jogászát sikerült bekapcsolnunk; — olyan személyeket is, akik ez ideig társadalmi munkában vagy egyáltalán nem, vagy pedig kis mértékben vettek részt. Nem szabad megfeledkezni arról a fontos tényről sem, hogy munka végzése közben a megye jogászai közelebb kerültek a parasztsághoz; nagyrészük igen jó kapcsolatot teremtett velük, s mind gyakrabban fordul elő, hogy a tsz-ek vezetői nemcsak akkor keresik fel a patronáló jogászokat, amikor valami gondjuk van, de meghívják őket ünnepségeikre is. Munkánk kedvező hatásai arra kötelezik megyénk jogászait* hogy a most következő téli időszakban fokozzák a jogpropaganda és jogi patronáló munkát, hogy minél több segítséget adjanak a termelőszövetkezetek megerősítéséhez. fűzként terjedt el a hír a szeiidi horgászok között: már megint villanyoznak a paksiak! »Ha ezt megengedjük, akkor egy-két év múlva kipusztul a Szelidi-tó halállománya. Ezen' nem lehet csodálkozni, ha örökké csak kiszednek belőle és sohasem telepítenek bele.« — mondogatják az öreg halászok. S bizony ez az igazság. Nagy örömet jelentene a kalocsai járási, — de távolabb lakó horgászoknak is, ha a járási, illetve a megyei tanács illetékes szervei segítséget nyújtanának ahhoz, hogy a Szeliditó mielőbb a kalocsai horgászszövetség kezelésébe kerüljön. A szövetség a MOHOSZ irányításával tervszerű halgazdálkodást folytatna és ismét kitűnő sporthorgász-területté tenné az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Szelidi-tavat. Cs. S. Megyénkben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Bács megye kis Balatonja a Szeliditó. Kitűnő gyógyhatású vizét nemcsak megyénk lakosai, hanem az orság különböző tájairól érkezők is ismerik. A hat év óta működő FÜSZÉRT-üdüIő mellett felépült a Kalocsavidéki Paprikaipari Vállalat és a Kalocsai Fa- és Építőipari Ktsz üdülője is. A tó adta lehetőségek jó felhasználására és a tó környékének fejlesztésére a szükséges intézkedéseket a megye és a járás vezetői már meg is tették. Kiváló gyógyvizén kívül a tónak van még egy másik vonzó ereje: a kitűnő horgászlehetőség. A kalocsai járás és más vidékek horgászainak kedvelt és eredményes pontyozó helye a Szelidi-tó. Az utóbbi pár esztendőben azonban egyre csökkennek a horgászeredmények. Nemrég fu-
