Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! KV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Ara 60 fillér 196«. NOVEMBER 30. SZERDA Hatvan termelőszövetkezet már teljesítette ez év! árutermelési tervét Bács megye közös gazdasá­gaiban a kedvezőtlen időjárás miatt egyes terményből a várt­nál kevesebb lett a termés. Ez különösen érződik az áruter­melési tervek teljesítésénél. A jó gazdálkodás alapja A ampákban megyénk szá­mos termelőszövetkezetében megkezdik a jövő évi termelési tervek készítését. Ismeretes, hegy a helyi viszonyok gondos mérlegelése alapján összeállított terv, illetve annak végrehajtása biztosítja aa egységnyi terület­ről a legnagyobb mennyiségű, egyben legolcsóbb termény, va­lamint állati termék előállítá­sát. A terv előirányozza, hogy mennyi árut ad a közös a nép­gazdaságnak, valamint azt is, hegy milyen mértékben növe­lik a tagok az adott esztendő­ben a közös vagyont. Érdeke a tagoknak, hogy a Várszámadás előtt elkészüljön a terv termelési része, mert ak­kor a zárszámadási közgyűlésen már összefüggéseiben tudja is­mertetni a vezetőség a gazda­sági mutatókat Tehát nemcsak visszapillantást nyújt az elnöki beszámoló az elmúlt gazdasági évre, hanem már előre is mutat reálisan, megalapozottan a kő­vetkező év gazdálkodására is. A tervkészítés hatással van a zárszámadás elkészítésére is, hi­szen a megvalósításra kerülő elgondolások befolyásolják, hogy mennyit oszt például a terme­lőszövetkezet takarmányból. Ha elkészül a takarmánymérleg, a vezetőség előtt tisztán áll, hogy menyi takarmányra van szük­sége az állatállománynak — természetesen a várható szapo­rulatot is figyelembe véve. Ez annál inkább fontos, mert ép­pen az idei tapasztalatok bi­zonyítják, hogy több termelő­szövetkezetünkben nem voltak elég előrelátóak. A tél vége fe­lé nem volt elegendő takarmá­nyuk, s emiatt a jószágállo­mány állapota nagyon lerom­lott Nagyon fontos tehát hogy kö­rültekintően készítsék a tervet As idén termelőszövetkezeteink az állami akción kívül vásáro­landó süldőből 20 ezer darabot nem tudtak megvenni részben takarmány-, másrészt férőhely­­hiány miatt A tervezésnél ala­posan tanulmányozzák a gaz­dasági összefüggéseket. Ha ál­latállományszaporulatot terve­zünk, ezzel együtt jelentkezik az elhelyezés gondja is, tehát mindjárt vegyük számba, hogy mennyi új istálló szükséges. Ugyanígy természetesen — mint az előbb már sző volt róla — a takarmánykészletet is fel kell mérni Hasonló körültekintéssel ké­szítsük a terv többi részét is. A jó terv a jó gazdálkodás alapja. Alaposan, jól megfontol­va végezzék tehát ezt a mun­kát a közös gazdaságaink veze­tői összefogva a tagsággal. Ha ezt teszik, akkor nem érheti őket csalódás. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol időben felis­merték, hogy egyes növények kevesebbet teremnek a várt­nál, ott tervmódosításokkal, új üzemágak bővítésével terem­tették meg az árutermelés fel­tételeit A bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezetben például szarvasmarha- és ser­téshizlalással pótolták a növé­nyek terméskiesését 160 nö­vendékborjút és közel 200 ser­tést állítottak hízóba. Jelenleg már 130 százalékra teljesítet­ték ez évi árutermelési tervü­ket A hartai közös gazdasá­gokban ipari növényekből, zöld­ségfélékből termesztettek töb­bet A gyengébb földterületek­kel rendelkező termelőszövet­kezetekben a terület kettős hasznosításával pótolták az egyes főnövények gyengébb terméshozamát. A tassi Petőfi Termelőszövetkezetben a ka­lászosok után borsót, paprikát és egyéb konyhakerti növénye­ket termesztettek igen ered­ményesen. Az előrelátó gazdálkodással eddig mintegy hatvan termelő­­szövetkezet teljesítette, sőt túl­teljesítette árutermelési tervét, év végéig még újabb számos gazdaság pótolja sertésből, ba­romfiból a lemaradást Két veterán gépkocsivezető Kecskeméti Béla és Wágner Nándor a zászlótartó, a rögtön­zött emelvény jobb és balolda­lán, abból az ünnepi alkalom­ból, hogy a 44-es Autóközleke­dési Vállalat mostoha munka­­körülményei megszűntek. Mel­lettük a KISZ-szervezet forma-,, ruhájában feszít négy fiatal, s a meghívottak is lekabátolnak, mert a hatalmas csarnok radiá­Uaemházának avatása alkal­mából díszközgyűlést tartott a Kecskeméti Mezőgazdasági Ktsz. Kiss Ferenc, a szövetkezet el­nöke beszámolójában ismertette a közel tíz éves fejlődést és a Mezőgazdasági Ktsz távlatait. A 74 000 forint értékű kezdő rész­jeggyel szemben osztatlan va­gyonuk ma már meghaladja az egymillió forintot. Jelenleg 130 dolgozónak biztosítanak állandó munkát. A tagság szorgalmát bizonyítja, hogy a felszabadu­lási versenyben eddig elért munkasikereifkkél már novem­berben befejezték éves tervü­ket. Eddig több mint nyolcmil­lió forint értékű árut termel­tek, év végéig pedig másfélmil­lió forinttal megtoldják ered­ményeiket. Szárítóüzemük elő­reláthatólag a jövő év első félé­ben megkezdi működését. Ké­szül a szövetkezeti vasöntöde terve, és tovább bővül a jelen- I légi üzemház. Kétszáz főt be­fogadó kultúrház, ebédlő, fürdő és öltöző, valamint központi iro­daház építését kezdik él a közel­jövőben. A második ötéves terv végére pedig a szövetkezet ter­melési értéke meghaladja majd a 16 millió forintot. Ezután sor került a legjobban dolgozók jutalmazására. Első­ként a szövetkezet jelenleg ia dolgozó alapító tagjait: Fehér Gyulát, Halasi Istvánt és Hor* váth Lászlót szólítoitták az el­nöki asztalhoz. Majd az üzem­ház építésénél az első kapavá­gásokat végző bognárbrigád tag­jaira: Sárai Szabó Sándor, He* gedűs József és Vágó Ferenc szövetkezeti tagokra került a sor. s utánuk még egész sor ne­vet hallottunk, akik az üzemiház építésénél végzett 200 ezer fo­­jrint értékű társadalmi munká- I ban különösen kitűntek. Tanácskozik a KISZ megyei értekezlete Kecskeméten, a városi tanács nagytermében ült össze november 29-én a KISZ megyei kül­­döttérteikezlete. A tanácskozást Horváth Ignác, a megyei KlSZ-bizottság szervező titkára nyi­totta meg. Az elnökségben foglalt helyet: Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első tátikára, Borszéki Lajos, a KISZ megyei bizott­ságának titkára, Borsodi György, a megyei párt­bizottság osztályvezetője, Madarász László, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Szabó Lajos, a Szaksze. vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Gyóni Lajos, az Üttörő Szövetség me­gyei elnökségének tálkára, Csiplkó Sándor, a KISZ Kecskeméti Járási Bizottságának titkára, H. Szabó Margit, a kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag Tsz KISZ szervezetének titkára, Unyi Mária, a Bajai Ruhaüzem KISZ szervezetének küldötte, Bodor Mihály, a kiskunhalasi határőrség KISZ szervezetének küldötte, Vashegyi István, a had­osztály KISZ szervezetének küldötte és Fazekas István, a Kecskeméti Konzervgyár KISZ szer­vezetének küldötte. Az elnöklő Horváth Ignác javaslatára a KISZ- értékezlet a következő napirendet fogadta el: 1. A megyei KISZ-bizottság beszámolója. Elő­adó: Borszéki Lajos. 2. A KISZ megyei revíziós bizottságának je­lentése. Előadó: Csipkó Sándor. 3. A KISZ megyei bizottságának és revíziós bizottságának, továbbá a KISZ -kon g ress zus küldötteinek megválasztása. A KISZ megyei bizottságának beszámolóját a harmadák és negyedik oldalon közöljük. A beszámolót és a revíziós bizottság jelentését vita követte, melyet lapunk holnapi számában ismertetünk. „Szocialista megőrzésre átvesszük.,.“ Átadták az autóbuszüzem új szerelőcsarnokát KÁDKOZMETIKA Ebben az évben több mint 67 000 lakásba ad fürdőkádat a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége. Az öntödében több brigád nevét is sorolhatnánk, akiket megillet ez a jelző: A jó minőség védnökei. Egyik közülük Jobbágy Károly bri­gádja. A szorgalmas kis kollektíva a kádgyártásnál megenge­dett 9 százalékos selejtet 6 százalékra szorította. Minőségi munkájuk jelentős hozzájárulás ahhoz, hogy az egész műszak kádselejtje sem éri el a 7 százalékot. Képünkön a kádkozme­tika. Formát políroz Jobbágy Károly brigádvezető. torai ontják a meleget. Elkészült a közúti szállító­dandár új telepén a legkorsze­rűbb technológiával felszerelt szerelőcsarnok. A vendégek és vendéglátók közös ünnepet ül­nek. Ivócs Béla, a KPM Autó­­közlekedési Főosztályának a vezetője az ünnepi szónok. — Az első „lépcső”, amit ma avatunk, 17 millió forintba ke­rült. Ez a szerelőcsarnok olyan munkafeltételeket biztosít a szerelőknek, amiről régen még álmodni sem mertünk. Itt még télen is eltehetik a kényelmet­len pufajkát, olyan jó időben folyhat majd a szerelés, melyet ahol csak lehetett, igyekeztünk gépesítéssel megkönnyíteni. Nem tudom kit illet nagyobb rész a dicséretből, a tervezőket, beruházókat vagy a kivitelező­ket, de az tény, hogy dicsé­rendő munkát végeztek. Jó szervezésük és a kivitelezés összhangja alapot adott ahhoz, hogy jövőre már a végleges avatásra látogassunk Kecske­métre. Tanúi legyünk annak, hogy a vállalat dolgozói már az irodaházat és más létesítmé­nyeket, egyszóval az egész kor­szerű üzemet birtokba vegyék melynek értéke eléri a 27 mil­lió forintot. — Amikor az üzemet átadjuk — folytatta Ivócs elvtárs — vele adjuk a kötelezettségeket is. Az új üzem és új technoló­gia nagyobb szaktudást, jobb és fegyelmezettebb munkát kö­vetel mindannyionktól. De be­csülje, vallja saját magáénak* és így is vigyázzon rá min­denki, — Amikor az új üzemet át­vesszük — mondotta válaszbe­szédében Sohajda József igazga­tó —, nagy lépést teszünk előre. Lehetőséget talpunk vele, hogy 300 gépkocsink javítását, kar­bantartását jobb minőségben és az eddigieknél lényegesen rövi­­debb átfutási idő alatt oldjuk meg. Vállalatunk ezzel felké­szül, a második ötéves terv köz­úti szállítási nagy feladatának minél jobb elvégzésére. A régi telepet ott hagyjuk, de vele mindazt is, ami a munkánkban eddig rossz volt. Igyekszünk úgy dolgozni, ami méltó ehhez a szép, új második otthonhoz. A dolgozók nevében az üzemet szocialista megőrzésre átveszem.-Sg-Befejezte éves tervét, iizeaihizat avatott a Kecskeméti Mezőgazdasági Ktsz

Next

/
Thumbnails
Contents