Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-27 / 280. szám
1960. november 27. vasárnap äk, S. oldal Nem várnak felsőbb utasításra A Bajai Bútor és Faipari Vállalathoz éppen ebédszünetben toppantunk be. Az üzemi pártszervezet titkárát, Maros János elvtársat a gyermekbútor-gyártó részlegen, Horváth Jenő pártvezetőségi tag társaságéban találtuk meg. — Félórás pihenőjüket az időszerű feladatok megvitatásával töltötték el. Tanácskozásukba mi is bekapcsolódtunk, s ennek során örömmel tapasztaltuk, hogy a pártszervezet vezetői alaposan ismerik a vállalat gazdasági helyzetét és céltudatosan munkálkodnak az eredmények növelésén. 4 legfontosabb tennivaló Legfontosabb tennivalójuknak jelenleg a munka termelékenysége emelését és a termelés gazdaságosságának javítását tartják. Még az év elején felajánlást tettek arra, hogy az előirányzaton kívül a vállalat önköltségét egy százalékkal csökkentik, a munka termelékenységét pedig 4 százalékkal emelik. Most az első háromnegyedévi mutatók alapján megvizsgálták vállalásuk teljesítésének helyzetét. A számok igen kedvező képet mutatnak. Az egy munkásra tervezett termelési értéket — gyártmány változtatás nélkül, azonos, vagy még alacsonyabb anyagköltség mellett — 1832 forinttal, vagyis több mint 3%-kal teljesítették túl. Ehhez hasonlóan alakul a vállalat termelési önköltsége is, amit a felajánlott egy százalék helyett eddig 3,2 százalékkal csökkentettek. Fő gyártmányaik a Dunatípusú, háromajtós, fényezett szekrények és a gyermekágyak. Tervük szerint, ebben az évben 1500 szekrényt kell elkészíteniük, azonban számításuk szerint az eddig megtakarított anyagból 40 darabbal többet gyárthatnak. Állami hozzá/árulás nélkül Figyelemreméltó a vállalat vezetőinek az a törekvése, hogy a bútorgyártást egyre kevesebb állami támogatással végezzék. Tavaly a gyermekágyak készítéséhez még 70 százalékos volt az állami hozzájárulás, az idén ezt 19 százalékra csökkentették. Az üzemi pártszervezet tagjai a vállalat dolgozóival együtt most azon munkálkodnak, hogy a munka termelékenységének további növelésével, az önköltség csökkentésével még kevesebb állami hozzájárulással vagy esetleg anélkül is, kifizetődő legyen a bútorgyártás. Ez a helyes törekvés nem valami holt jelszó csupán az üzemben, hanem cselekvésre mozgósító elhatározás, amely nap mint nap újabb sikereket eredményez. Szerves része ennek a politikai felvilágosító munka, a párt célkitűzéseinek türelmes megmagyarázása, a nemzetközi helyzet eseményeinek ismertetése, a dolgozók öntudatának gyarapítása és bátor kezdeményezésekre való buzdítása. A pártvezetők igyekezetének és a dolgozók figyelmességének együttesen köszönhető az, hogy a gyártmányok megfelelnek a minőségi követelményeknek és selejtmentesek. Tavaly még 10 darab szekrény került leértékelésre, az idén azonban egyetlen egy sem. Méltán dicsérték meg ezért az üzemet a Bútorértékesítő Vállalat és a Könnyűipari Minisztérium nemrégen tartott együttes értekezletén. Apróságokból nagy megtakarítás Az üzemben tett látogatás során kézzel foghatóan tapasztaltuk, hogy a munkások kezdeményezéseinek kiváltója és serkentője a pártszervezet céltudatos, megfontolt, szerény, de okos felvflágqsftő tevékenysége. Az üzemi pártszervezet felkarolja az új eljárásokat és harcol a maradiság minden megnyilvánulása ellen. Legutóbb például többen kételkedve, sőt ellenszenvesen fogadták az egyik munkás indítványát, aki a bútorok gömbölyű éleinek géppel való csiszolását javasolta. Hosszabb vita után, csak a párt közbelépésére sikerült ezt az eljárást kipróbálni és alkalmazni. November elejétől kezdve most már az új eljárással — 24 perc helyett 14 perces normaidővel — a fárasztó kézi csiszolás helyett, géppel végzik el ezt a műveletet. önmagában véve, természetesen, ez az egy ésszerűsítés pénzben talán nem sokat jelent a vállalat termelési értékéhez képest. A nagyobb megtakarítások azonban számos esetben ilyen apróságokból tevődnek össze. Helyesen járt el tehát az üzemi pártszervezet, amikor nem várt felsőbb utasításra — ha úgy tetszik parancsra, hanem a gazdasági vezetőkkel együtt gyorsan cselekedett. Nagy József — Mentőik? Jöjjenek azonnali! Ájult ember fekszik az úttesten. .; Az ügyeletes máris adja a címet, s a mentőkocsd éles szirénázással rohan át a városon. A forgalmi rendőr mindenhol szabadat jelez, a járókelők meg-Uj körzeti orvosi beosztás Kecskeméten cAtLaqoiaii 3800 bíztó-íU&ttva jut tqij ofuo-í Utol, fara nyolc évvel ezelőtt, 1952 novemberében állapították meg Kecskeméten a körzeti orvosi kerületek határát. Azóta a városban nagy változások történtek. Szinte új városrészek nőttek ki a földből, mint például a Rendőrfalu, de a város belső kerületeiben is, — ahol sok emeletes bérház épült — megszaporodott a lakosság. — Eddig is tudtuk, hogy nagy aránytalanságok jöttek létre az elmúlt években az egyes orvosi körzetekben — mondta dr. Kuti István, a város főorvosa, lapunknak adott tájékoztatójában —, de adatok hiányában ezen nem tudtunk változtatni. A népszámlálás befejezése után azonban már hozzákezdhettünk az orvosi körzetek kiigazításához. Kiderült, hogy például a Rendőrfaluban 4060, a Rákóczi út körzetében 4400—4800 lakos jutott egy-egy körzeti orvosra. — Ugyanakkor voltak olyan kerületek, ahol az egy orvosra eső lakosok száma alig érte el a 2600-at. — Az orvosi körzetek kiigazítását igyekeztünk úgy végrehajtani, hogy az minél usebb változással és zavarral járjon. A külterületeket mindenütt változatlanul hagytuk. A belterületi orvosi körzetekben egyes háztömböket csatoltunk át más orvosi körzethez. Ez azonban csupán annyit jelent, hogy ugyanabba az orvosi rendelőbe kell mennie a betegnek, csak másik orvoshoz. Minden orvos rendelőjének ajtajára kifüggesztünk egy betűrendes utcajegyzéket, amelyről a betegek pillanatokon belül tájékozódhatnak, hogy most melyik orvoshoz tartoznak. — Mindössze egyetlen háztömb kerül más környéken levő orvosi rendelőhöz. A Csongrádi út, a Bem utca, a Kuruc körút és a Fűzfa utca által határolt háztömb a Rákóczi úti rendelőtől a Katona József utcai rendelőhöz került át. Ezekkel a változásokkal igyekeztünk a túlterhelt körzeti orvosok helyzetén könynyíteni, s egyben a betegellátást megjavítani. Ilyenformán a jelenlegi orvosi létszám mellett 3800 fő jut majd átlagban egy-egy körzeti orvosra Kecskeméten. Az új körzeti orvosi beosztás december 1-én lep életbe — fejezte be tájékoztatását dr. Kuti István városi főorvos. Díönija az iizemhui A felszabadulás után végbement kulturális fejlődésünk vívmányai közé tartozik, hogy az irodalom, a könyv közelebb kerülhetett a dolgozó emberekhez. Ezt bizonyítja az is, hogy a könyvtárak olvasóinak száma évről évre nő, s egyre többen vásárolnak könyveket, gyarapítják, vagy éppen megalapozzák könyvtáraikat. Könyvet minden ember kezébe! A jelszó talán frázisként hat, a könyvterjesztés számtalan formája azon ban amellett szól, hogy tettünk is valamit a jelszó megvalósításáért. S ha megnézzük, nem is olyan keveset. Az üzemi könyvterjesztés csak egy példa a sok közül. A Kiskunhalasi Vasitömegcikk-ipari Vállalat például az elmúlt négy hónap alatt 7500 forint értékű könyvet adott el dolgozói körében. Nagyrészt szépirodaldalmi könyveket és szakirodalmat, de szép számmal akadnak ideológiai tárgyú könyvek is az eladottak között. A Kiskunhalasi Vastöm egcikk - i pari Vállalat könyvárusítását lelkes könyvbarátok, Molnár József és Pozsár István végzik, igen szép eredménnyel. A Vastömegcikkipari V. könyvárusítása élég mostoha körülmények között érte él ezeket az eredményeket. Megérdemelné, hogy a vállalat az új kultúrteremben legalább egy üvegajtós szekrényt juttasson részükre. Annál is inkább, mert a kedvezőbb körülményektől a forgalom növekedése is várható lenne. A könyvárusok még többe' tudnának foglalkozni a terjesztéssel, ' egyszersmind kön' nyebb is lenne mur kájuk. Gacsályi István üzemi tudósító Bérletes operaelőadások Kecskeméten A tavalyi nagysikerű bérletes operaelőadásokat az idén is meg_ szervezi a Kecskeméti Katona József Színház. A napokban kötöttek szerződést Vaszy Viktorral, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójával, amely szerint 1961 januárjától a Szegedi Nemzeti Színház művészei négy alkalommal tartanak operaelőadást a Kecskeméti Katona József Színházban. A tervek szerint műsorra kerül Verdi: Othelló és Álarcosbál című operája, Puccini: Pillangókisasszony, Köpeny és Gianni Schichi című operája. A telefon balesetet jelez. Közben az ügyeletén már készül is a gépkocsi menetlevele. Ilyenkor drága minden perc! állnak egy pillanatra és lelsőhajtanak: — Vajon, Mért mennek?... Mentők... a fehér kocsi Vijjogó szirénázással száguld a bajbajutott emberekért, legyen haj— Mit gondolnak, ezért fizetik magukat! Több mint két órát vesztettünk, amíg Mhoztuk a beteget, holott bent már alig vártak: a 04 köziben két -baleseti hívásit is kapott. Sokszor előfordult az is, hogy félrevezetik a mentőket Viccből, vagy éppen olyan beteghez hívják, amelyik egyáltalán nem súlyos, mint például múló roszszullét, fejfájás — ahelyett, hogy a legközelebbi orvoshoz fordulnának. A telefonba legtöbbször ez az érv hangzik el: »-Eszméletlen-«, »nem tud magáról«. Ilyenkor persze mennek a mentők, mert nem tudják miről van szó. Az orvoson kívüli hívások több mint 60 százaléka ilyen, különösen a tanyavilágból Nemrégiben Jakabszállásra rendelték a mentőt egy kéthónapos csecsemőért Kisebb meghűlés volt, s amint a helyszínen kiderült: két Mlométerre volt az állomás és az anya nem akart odáig gyalogolni! Nyolc gépkocsija van az állomásnak. Gyakran ez is kevés! Átlagosan naponta 25 hl* vást számolhatunk, de nemritSzívrohamot kapott az utcán. Kapu alatt találták rá a mentők. Egy pillanat és már felbőg az autó szirénája. na!, vagy éjszaka, s a kocsiban ülő ápolók szíve is mindig elszorul: idejében érkezünk-e? Mert náluk valóban életről van szó! Itt drágák még a másodpercek is. De mindenMnek Ilyen drága lenne? Sajnos, nem. T. J., az égjük mentő a sok közül egy esetet idéz. — Gyors hívást kaptunk. A hang könyörgött, menjünk azonnal. baj van a kislányával. Zuhogott az őszi eső, latyakos volt az út és kocsink Városföldön már az első métereknél elsülylyedt a sárban. A lehetetlent is megpróbáltuk — de nem ment Kértük a beteg hozzátartozóját fogjon be kocsiba, segítünk mi is és hozzuk M a kislányt a saras úton. Az apa, T. Sándor részeg volt, átkozódott: ka a 40 betegszállítás sem egy nap alatt. Különösen fizetések után. Ettől már rettegnek is a mentősök, hiszen ilyenkor következik — a részegszállítás... Nehéz és megbecsülendő munkát végeznek a mentők. Éjjel-nappal készen vannak és ha felcseng a telefon, pillanatokon belül készek az életmentésre. Becsüljük hát meg őket. Csak akkor hívjuk a 04-et, ha valóban súlyos esetről van szó! írta: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán ' Uítörök a gyárban A kiskunfélegyházi Kossuth utcai iskola úttörői nemrégiben ellátogattak a Bányászati Berendezések Gyárába és részt vettek a gyár őszi nagytakarításában, összeszedték az udvaron és másutt fellelhető vashulladékokat, majd rendbetették a gyár parkírozott részét Szorgalmas munkájuk eredményeként több mint ötezer darab különféle alátétlemez, 1000 darab csavar és anya, valamint 3 mázsa ócskavas gyűlt össze. Segítségükért ezúton is köszönetét mondunk. Turcsányi Lajos, üzemi tudósító. Könnyebb fejsérülés. A szakképzett mentők a helyszínen kötözik be a sérültet. A többit majd a kórházban
