Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

1960. november 25, péntek S. oldal A nehézipari miniszterhelyettes Kiskunfélegyházán Nemrég a Bányászató Beren­dezések Gyárába látogatott el Haracska Imre, a nehézipari mi­niszter helyettese. Vele volt a minisztérium pártbizottságának titkára és a Bányagépgyártásd Tröszt igazgatója. Az elvtársak tájékozódtak a gyár munkájáról, a munkásellátás problémáiról, majd a második ötéves tervben szereplő beruházási feladatokat vitatták meg. Ezt követően a miniszterhe­lyettes megígérte, hogy a máso­dik ötéves terv idejére előirány­zott beruházásokat előrehozzák, s a gyár dolgozói részére bizto­sítanak egy társas gépkocsit is. A fentemlített beruházások között szerepel annak a 48 la­kásnak a felépítése, amelynek a munkálatait már megkezdték a Kossuth utcában. Az új társas gépkocsi beállításával pedig meg. oldódik a délutáni és éjszakai műszak dolgozóinak mumkába- és hazaszállítása. Turcsányi Lajos üzemi tudósító Segített a patronáló Villanyvilágítás a tanyai iskolában Kiskunmajsán a községtől hét kilométerre levő Szegedi úti ta­nyai iskolában kigyulladt a vil­lany. Egy csapásra könnyebb lett a tanítók munkája. Nem prob­léma többé a vetítés, a filmezés, a korszerű kísérletezés, a téli ismeretterjesztő előadások meg­tartása. Kulturált körülmények között él most a vezető-tanító és családja is. A tanulók és a tanítók az is­kola patronálójándk, az állami gépállomásnak köszönhetik a vil­lanyt, mert egy elhasznált, de feljavítható és megfelelő kapa­citású akkumulátort bocsátott rendelkezésre. A többi: az alkal­matosság használhatóvá tétele és beállítása már a tanítók dolga volt, akik — mint a példa mu­tatja — fényesen oldották meg a feladatot, hiszen tanyai iskolá­jukban ég, ragyog a villany. H. J. JHár- a nyárin gondolnak Kisnyaralók készülnek Kiskunhalason Megszoktuk már, hogy a kereskedelem előre készül minden szezonra, mégis meglepetésként hatott ránk borús őszi időben a kiskunhalasi nyár. Közelebbről: azok az ízléses kisnyaralók, melyeknek sorozatgyártását nemrégiben kezdte meg a Bács megyei Faipari Vállalat. A bárhol felépíthető, ízléses és praktikus nyaralókat a ter­vek szerint négyféle típusban készítik és a TÜZÉP Vállalat hozza őket forgalomba. A budapesti kiállításon annyi vásárló tartott igényt a kisnyaralókra, hogy a Belkereskedelmi Minisz­térium márciusig 120 darab elkészítését rendelte meg a vál­lalattól. Könnyen szállítható kisnyaraló. Ez a terraszos megoldású még csinosabb. Hetven leendő technikus egy üzemben A Bányászati Berendezések Gyára párt-, gazdasági és szak­­szervezeti vezetősége nagy gon­dot fordít a munkások szakmai és általános műveltségének eme­lésére. Ennek érdekében szer­vezte meg, s indította be a Bá­nyagépészeti Technikumot, ahol jelenleg 70 műszaki beosztású és kiváló dolgozó sajátítja el a kö­zépfokú műszaki ismereteket. A gyárban megszervezett szak­mai tanfolyamon pedig 80 be­gyakorlott segédmunkás ismer­kedik meg a rajzolvasással, a technológiai utasításokkal, az anyagismerettel, s egyéb olyan műszaki tudománnyal, amelynek elsajátítása egy lépéssel köze­lebb viszi őket a szakmunkás­­vizsga sikeres letételéhez, Képviselőink a nép között A megyei képviselőcsoport munkájáról Megyénk képviselő! kollektfv­­éa egyéni tevékenységükkel egyaránt elősegítik a párt- és a kormányhatározatok eredmé­nyes megvalósítását. Képvise­lőcsoport-üléseiken a megye legfontosabb problémáit tár­gyalják meg. s amint arról már részletesen beszámoltunk, — legutóbb a megye egészség­ügyi helyzetét vitatták meg. Egyéni tevékenységüket te­kintve az elmúlt hónapokban képviselőink kiemelkedő mun­kát végeztek választóik között. Fogadónapokat, beszámolókat tartattak, resztvettek és felszó­laltak különböző gyűléseken, ünnepségeken. Meglátogattak sok községet, termelőszövetke­zetet, állami gazdaságot, s ott elbeszélgettek a dolgozókkal és vezetőkkel. Három hónap alatt képvise­lőink 27 fogadónapot tartot-Qltfv'teUML tak, amelyeken 219 választó kereste meg képviselőjét — különböző ügyes bajos dolgá­ban kérve azok támogatását. A fogadóórák mellett azonban számos választó látogatja meg a képviselőket lakásukon is, s e látogatások számát nem le­het pontosan nyilván tartani. Sokan pedig levélben kémek támogatást egy-egy ügyük el­intézésére. A közelmúltban tartott kép­viselői beszámolókon közel kétezer ember vett részt. E beszámolókon a képviselők tájékoztatták választóikat az időszerű bel- és külpolitikai helyzetről. Meg kell itt azon­ban jegyezni, hogy a beszámo­lókon megjelentek száma a sür­gős mezőgazdasági munkák el­végzése után bizonyosan roha­mos mértékben emelkedni fog. E gyűléseket éppen ezért fő­képpen december hónapban tartják meg. Megjelentek a képviselők a községi és járási tanácsülése­ken, a különböző ünnepsége­ken is, s e helyeken találkoz­tak talán legkőtetlenebb fof» máik között választóikkal. A fogadóórákon, beszámoló­kon, gyűléseken, látogatások alkalmával felvetett problémái« igen sokrétűek. Sokan lakás­ügyben fordulnak képviselőik­hez, többen felsőbb iskolába való felvételhez kérnek segít­séget, — mások pedig elhelyez­kedéshez. Adóügy-, nyugdíjügy-, és családi ügyben kért tanács mellett képviselőik másféle segítségére is számítanak a vá­lasztók, s a jogos panaszok, kérések minden esetben meghallga­tásra találnak. Egyéni kérelmek mellett szá­mos közügyet érintő igény is elhangzik. Különösen sok he­lyen kérnek támogatást böl­csőde, óvoda, napközi otthon létesítéséhez. Gátér községben például orvost és a tsz-hez be­­kötő-utat kértek. A választók mindemellett a nemzetközi helyzetről is kémeik felvilágo­sítást képviselőiktől, akik so­hasem késnek a megfontolt vá­lasszal. Község, ahol több mint 300 felnőtt tanul Szerény kis tábla hirdeti Kis­kunfélegyházán, a Jókai utcában Kocsis Lajos papucskészítő mű­helyét. Az idős mester most ju­bilál. Azok a menyecskék, akik­nek az első papucsokat készítet­te, ma már dédnagymamák, hi­szen Kocsis bácsi ötven eszten­deje dolgozik a szakmában. Ré­gebben ismert volt neve a kör­nyék vásárain is, de ma már csak rendelésre dolgozik, no meg a piacon rakja ki porté­káit. Föl ragyogás Azt a tövistépett parasztot testvérszívemből sajnáltam én, ki magányosan szántogatott, ekébe fogva sovány tehén — zörgő-kórós legelőn — hajdan, vad szik sarján tengődött itt nyáj, szolganép veszett, vak robotban. Most zeng, csillog a kedves táj, arany zászlós reggeleken kigördülnek a traktorok, összesímuló földeken dalos-vígan megy a dolog. Lukács Miklós KISKUNMAJSÁN 300 felnőtt tanul, részben az általános is­kolában, részben a gimnázium­ban. Jelentékeny azoknak a száma is, akik a megye külön­­| böző technikumaiban részesül­nek beszámoltató, illetve leve­lező oktatásban. A tanulási láz átragadt a szülőkre is, akik nem akarnak lemaradni a haladásban, lépést szeretnének tartani iskolás gyermekeikkel, a fiatalsággal. Ezzel tulajdonképpen gyakorla­tilag megindult az iskolai és a családi nevelés kettősségének a felszámolása. A tudományos gondolkozás áttörte az iskola falait, utat talált a családi tűz­helyek felé. A TANULÁS, az iskola lett az általános érdeklődés köz­pontja. A szülői értekezletek alkalmával ezért népesednek be a tantermek. Ez a magyará­zata annak, hogy a Kiskun­­majsai Dózsa György Általános Gimnázium a napokban tartott értekezletén is megjelent az érdekelt szülők 95 százaléka. Nemcsak gyermekeik haladása, eredménye, fejlődése érdekelte őket, hanem magának az isko­lának a jövője, egész oktatási rendszerünk reformja. AZ ÉLÉNK VITÁBAN több oldalról kifejezésre jutott az öröm, hogy pártunk és kor­mányzatunk a reformmal még közelebb akarja vinni az isko­lát az élethez. A fizikai munka megszerettetésével — úgymond —, a munkára való neveléssel teljesedik be fejlődő iskola­­rendszerünk nevelési célja: a valóban újtípusú, művelt, mun­kát szerető és megbecsülő szo­cialista ember. AZ IRÁNYELVEKKEL a je­lenlevők teljesen egyetértettek, s mint mondották csupán azt kívánják, hogy azok minél előbb valóra váljanak. Tűnjön el a külterületi és belterületi iskolák közötti színvonalbeli különbség, már azért is, hogy a tanyai lányok és fiúk egyenlő esélyekkel indulhassanak a kö­zépiskolákba. Horváth József * Újabb baleseteket okozott a szabálytalan vezetés és az ittasság Az ittasság és a szabálytalan vezetés a múlt héten is több közlekedési balesetet idézett elő. November 16-án a Lajosmd­­zse határában vezető 5-ös szá­mú úton Kollár István lászló­­falvi motorkerékpáros nem tar­totta be a követési távolságot, és belerohant az előtte haladó tehergépkocsiba. A motorkerék­páros elvágódott az úttesten, s olyan szerencsétlenül esett, hogy kificamodott csípővel kellett kór­házba szállítani. Ezenkívül mo­torkerékpárján ezer forint ér­tékű alkatrész ment tönkre. — Mindez elkerülhető lett volna, ha figyelmesebben vezet és be­tartja a követési távolságot. Madaras István solti kerékpá­ros borissza természetére fize­tett rá. A község belterületén ittasan kerékpározott, s mivel nem jelezte balrakanyarodási szándékát, a Kalocsai Fűszer­paprikaipari Vállalat egyik te­hergépkocsija elütötte. Madaras Istvánt súlyos sérüléssel ápolják a megyei kórház baleseti sebé­szetén. A gépkocsin csekély anyagi kár keletkezett. Az alábbi baleset gépkocsive­zetők és lovaskocsi-hajtók szá­mára egyaránt tanulságos. — Misztl Ferenc, a Budapesti Er­dészeti Tudományos Intézet sze­mélygépkocsijával a lajosmizsei 5-ös számú úton — szabálytalan előzés következtében — elütötte az előtte kivilágítatlanul haladó lovaskocsi hajtóját, •— Juhász Lászlót. Sérülés ezúttal sem tör­tént, viszont a személygépkocsin 15 ezer forint értékű felszerelés vált használhatatlanná. A tete­mes anyagi kár itt sem követ­kezett volna be, ha a lovasko­csit kivilágítják és ha a sze­mélygépkocsi-vezető figyelme­sebben vezet K. A. Meddig? Rabb Mihály és családja tizenöt éve lakik Jánoshal­mán a Vörösmarty utca A. szám alatt. Hosszú ideig nem volt semmi baj, mígnem két évvel előbb a ház gazdát cseréit és oda költözött Har­­kai Márton, az új háziúr. Ez­zel eztán vége is szakadt m Rabb család nyugalmának, mert Harkai nem fukarkodott a durvaságokkal. Szidalmai, amelyek a Iegválogatottabb ocsmányságokat villámlották a szerencsétlen lakóra — még hagyján. Harkai azonban eze­ket a szavakat tettekre vál­totta. Elbontatta az udvart el­választó kerítést, majd ez év nyarán kutyája segítségével alaposan helybenhagyta Rab­bot. Egy hónapon át nyomta utána a kórházi ágyat. De nyugalom azóta sincs. Rabbék teljes kiszolgálta­tottságban élnek. A vad haj­sza és az állandó zaklatás közepette mindennel meg­próbálkoztak: esi Utassal, kö­nyörgéssel, udvarlással, más lakás keresésével —, de sem­mire sem mentek. S nagyon szerényen minden hivatalos szervtől csak annyit kérdez­nek: meddig még? Meddig tűrik a hatóságok, a szomszédok, az utca, az egész község, hogy egy vala­ki, hívják azt Harisainak, vagy másnak, azért üldöz­hessen egy vele együtt lak« családot, mert egy ház öt szobájából kettőt másfél év* tizede becsülettel használ?

Next

/
Thumbnails
Contents