Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

t. oldal 1960. november 21, csütörtök m tteim . Tíz nap alatt 200 mázsa gabonára szerződtek Akasztó községben ebben az évben nem teljesítették a ke­nyérgabona-felvásárlási tervet. 2900 mázsa helyett, összesen 2100 mázsát adtak el az egyé­nileg dolgozó parasztok. Az MSZMP helyi szervezeté­nek kezdeményezésére most ke­nyérgabona-szerződéskötési ak­ciót indítottak. A munkában részt vesznek a kommunistákon kívül a tanács és a földműves­szövetkezet dolgozói is, akik felkeresik a termelőket. Az akció meglepően jó ered­'Druuíbb szépül párolunk A Kecskeméti Városi Tanács Igazgatási Osztályán megtud­tam: intézkedtek, hogy a város központjában levő üzlethelyisé­geket megfelelő neonvilágítással lássák el. Kötelezték a Kossuth Könyvkiadót, a Községgazdálko­dási Vállalatot, a Beruházási Bankot és a Fodrász Ktsz-t, hogy alakítsák ki a megfelelő portált, ,s helyezzenek el neon­­feliratot. Előreláthatóan 1961 áprilisában tehát új fényeikkel gazdagodik a megyeszékhely. O. S. ményt hozott: 10 nap alatt 200 mázsa kenyérgabona eladására kötöttek szerződést. Az egyéni­leg dolgozó parasztok közül Pi­­varcsi János öt, Kukéi János jövőre négy mázsa gabonát ad el az államnak. A község vezetői elhatároz­ták, hogy ezer mázsa kenyér­­gabona szerződéses felvásárlá­sát biztosítják 1961-re. Tamás Lajos Pótválasztás Kunfehértón November 20-án bonyolítot­ták le Kunfehértón a községi tanácstagok pótválasztását. A 7-es és a 22-es választókerület új tanácstagjaivá Fodor And­rást és Nyilas Antalt választot­ták meg. Fodor András a köz­ségi tanács, Nyilas Antal pedig az állami gazdaság dogozója. Szili Máté Befejezték a vetést és betakarítást A bácsalmási Lenin Termelőszövetkezet tagjai befejezték az őszi vetést és betakarítást. Az őszi árpán és rozson kívül, földbe került 260 holdon a búzavetőmag is. Betakarították a takarmányrépát, a burgonyát és 230 holdon a kukoricát. Ta­karmányrépából 250, burgonyából 125 mázsa termett holdan­ként. A közös gazdaság építőbrigádja a napokban fejezte be a 15 méter hosszú, háromrekeszes kukoricagóré építését, amelynek anyagát saját erőből vásárolta a termelőszövetkezet. A betaka­rításban jó munkát végeztek a családtagok és a tsz női dolgo­zói. Dicséret illeti őket. Varga Gábor Több a rakodási idő Kiskunmajsán A Kiskunmajsai Földműves­szövetkezet székházában a kö­zelmúltban a MÁV dolgozói Ezüstkalászos tanfolyam Csengődön November 15-én, 32 gazda részvételével ezüstkalászos gaz­­datanfolyamot indítottak Csen­gődön. Az előadásokat Schwarc János mezőgazdasági felügyelő és Arató Bálint vb-elnökhelyet­­tes fogja tartani. A hallgatók ismereteket sze­reznek a szóló- és gyümölester­mesztés, valamint a kártevők elleni küzdelem legújabb mód­szereiről. Megismerkednek a növénytermesztés és az állat­tenyésztés technológiájával, is. A tanfolyam költségeinek fe­dezéséről és a szakelőadók biz­tosításáról a járási és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya gondoskodik. Apró János Példamutató tanácstagok Két tanácstag dolgozik a tataházi Dózsa Termelőszövet­kezetben, özv. Pálinkás Mihály­­né és Dutkai József. Mindkét tanácstag jó munkát végez. özv. Pálinkás Mihályné fáradságot, Időt nem kiméivé bebizonyí­totta, hogy a közös gazdaság­ban is lehet nyereséggel barom­fit tenyészteni. Ezemégyszáz darab pulykát nevelt fel, ami a tsz-nek 52 ezer forint jöve­delmet jelentett. Dutkai József az építkezésnél végzett munkában tűnt ki. Részt vett egy 200 férőhelyes szerfás marhaistálló elkészíté­sében, ezenkívül egy hídmér­leg beállításánál 15 ezer forin­tot takarított meg a kollektí­vának. A két tanácstag tehát nem­csak a község ügyeinek inté­zésében, hanem a munkában is jó példával jár elő. Túri Antal és a szállító vállalatok vezetői közös értekezletet tartottak. Vásárhelyi Dániel állomásfőnök az új rakodási szabály beveze­téséről szólt. Ismertette, hogy a vagonok légi, hatórás be- és kirakodási idejét átlagosan 10 órára emelték, ami rendkívül előnyös a szállítóknak és a vasútnak egyaránt A MÁV a régi gyakorlattól eltérően az üres vagonokat már reggel 6 órakor a szállítók rendelkezé­sére bocsátja. Az értekezleten szóba került még a szállítási, be- és kirakodási munka megja­vítása is. A megjelent 12 vál­lalat képviselője örömmel vette tudomásul, hogy a MÁV kis­kunmajsai állomásán felemel­ték a rakodási időt. V. ü. Kulturális együttműködés A Kiskunhalasi Mezőgazda­­sági Technikum KlSZ-szerve­­zete arra törekszik, hogy minél több fiatallal ismertesse meg népünk évszázados kultúráját. 1959-ben a gimnázium K1SZ- szervezetével közösen műsoros esteket, klMbdélutánokat ren­deztek, ahol egy-egy író, vagy költő műveivel ismerkedtek meg a fiatalok. Ebben az évben tovább bővítik a kapcsolatot a városi kórház KlSZ-alapszerve­­zetének fiataljaival is: közösen készülnek egy kétórás esztrád­­fnüsorra. Rajnai István tOOOOOOOOOOOOOO* Szerkesztői üzenetek Mlkus Antalné, Városföld: Ügyé­ben forduljon a bírósághoz. Magyar László, Soltvadkert: Leve­lét a tűzrendészet! osztályparancs­nokságnak küldtük meg. Válaszun­kat rövidesen megkapja. Egy lajosmlzsei olvasó: Köszönjük figyelmeztetését, az ünnepségről írt tudósításunkba téves tájékoztatás miatt csúszott hiba. Szabó László, Kecskemét: Közlését köszönjük. Az ügyben a városi ta­nács szociális osztálya intézkedik majd.------------------­.'feist« — Nézzünk be a Cha-Cha- Cha-ba. A Cha-Cha-Cha kissé poros és elavult mulató. A falak mellett puha pamlagok, a mennyezeten cikomyás stukkók. Az üzletve­zető eíébük siet, és asztalt mu­tat nekik. — Innen jól láthatják majd intim kis műsorunkat. — Semmi sem változott itt. Minden olyan, mint régen — lepődik meg az idősebbik Ru­bini. Whiskyt rendelnek. A kis színpadon három, macskának öltözött lány ugrándozik. — Szép nő — mutat az egyik­re az öreg Rubini —, jó a lába. Járt már Párizsban? — kérdi Paparazzótól. — Még sohasem. — Én már voltam néhány­szor. — Rubini papa aranyfogai kivillannak. Az estéket olyan­kor a kabarékban töltöm. Ott láttam egy nőt, annak éppen ilyen jó lába... S a végén, mi­kor a sztriptízre került a sor, kiderült, hogy férfi. Tovább pereg a műsor, nem valami nagy a siker. Csak Ru­bini papa tapsol minden szám­nak. Különösen a kánkán tet­szik neki és felcsillan a szeme, amikor az egyik táncosnő oda­kiált Marcellónak: — Leshetem, hogy a fényké­pem megjelenjen nálatok? — Ismered? — hajol fiához az idősebbik Rubini. — Igen. — Csinos... Közelebbről is is­mered? Készülődés a „nagy szerepre Az első magyar színigazgató Kelemen László nevét vette fel a nemrégen alakult kecskeméti színjátszó kör. A közős munka első heteiben a színpadi moz­gás, a kulturált beszéd alapfo­galmait sajátították el a jelent­kezők Udvaros Bélának, a Kecs­keméti Katona József Színház fiatal rendezőjének szakavatott irányításával A tényleges munka csak de­cemberben kezdődik meg. Ak­kor fognak hozzá az általuk ki­választott két színdarab betanu­lásához. Az egyik Garcia Lorca: Bemarda háza c. drámája, a má­sik Barta Lajos: Tavaszi má­mor című színműve. Ügy tud-r juk, hogy még nem telt be a létszám. A kör vezetősége ar­ra gondolt a nagy érdeklődésre való tekintettel, hogy bővíti az eredetileg szorosabbra tervezett kereteket és szívesen veszi te­hetséges fiatalok jelentkezését Kelemen Eva, a Menyei ir­­ház dolgozója már több alka­lommal szerepelt a nyilvános­ság előtt. A próbán Tóth Árpád Körúti hajnal című költemé­nyét kiválóan adta elő. Telje­sítményével Udvaros Béla. a Katona József Színház rendező­je is elégedett. Látogatásunkkor — stúdiumként — éppen Fehér Klára egyik művének néhány jelenetét állították be. A Kelemen László Színjátszó Kör művészeti vezetője a színmű alapötletét ma­gyarázza. Balról jobbra: Ferenczy Klára, Udvaros Béla, Fogási Gergely, Fazekas Éva, Csupor György, Huszka Lászlóné, Bá­nyai György, Kelemen Éva, Dunai Erzsébet és H. Tóth Katalin. (Pásztor Zoltán felvételei.) Marcellónak nevethetnékje tá­madt: — Mi az, hogy közelebbről?... ígészen közelről nem ismerem. Az öregúr parancsoló mozdu­lattal odainti a pincért: — Pezsgőt!... Egy üveg pezs­gőt. .. Mi lenne, ha meghívnék a kislányt az asztalunkhoz?... — Ha akarod, apám. —... és négy poharat kérek. A lányt — Fannynak hívták — az idősebbik Rubini kéz­csókkal fogadja ... Paparazzo vigyorog. Marcello legszíveseb­ben szájon vágná. Fanny jókedvű: — Miért barátkozik egy ilyen fickóval? — kérdi az öregtől Marcellóra mutatva. — Nyughass, az apámmal beszélsz. — Ugyan már! Mással etesd meg ezt a maszlagot — kacér­kodik Fanny. — Nem hiszi el, papa. Az öregebbik Rubini arca felragyog. — De bizony, kisasszony — mondja büszkén, és táncra kéri fel a lányt. Fanny tangó közben átfogja az öregúr nyakát, egészen hozzá­simul, s nyelvét ölti gúnyolód­va Marcello felé. A fiú arca mozdulatlan marad. Érzi, ma este tanúja lesz apja igazi éle­tének. Látni fogja a másik énjét, amelyről a gyermeknek soha­sem volna szabad tudomást sze­reznie. A zene keringőre vált. A kis táncosnő ide-oda hajladozik a vén bivaly karján, az pedig vaskos, széles kezével magához szorítja olyan erősen, hogy né­ha szinte fölemeli a levegőbe. Marcello félig kíváncsian, fé­lig riadtan nézi őket, s közben Paparazzóva1 a fényképésszel beszélget. — Tudod — mondja neki hal­kan —, amikor kicsi voltam, apám ritkán járt haza. Sokszor hetekig is elmaradt... — Mar­cello kínosan elfintorítja az arcát. — Azt hiszem, most már megértem, hogy az anyám mi­ért sírt olyan gyakran... Paparazzo a pezsgőspohár szárát ujjai közt forgatja. — Mi az, rád jött az érzel­gősség? — kérdezi. — Vagy azt hiszed tán, hogy te másmilyen vagy? — Nem, nem — tiltakozik Marcello, és zavartan krákog. Rubini papa kivörösödve ve­zeti vissza partnerét az asztal­hoz. Szivarzsebéből előhúzza selyemzsebkendőjét és a hom­lokát dörzsölgeti. — Kissé ódivatúan tánco­lok talán — szabadkozik. — Dehogy is — nyugtatja meg Fanny. — Sose aggódjon, nagyon is jól táncol. Marcello hálát érez az apját vidító lány iránt. Rendes kis emberke, eddig közönséges macskának, ócska szajhának te­kintette. Tévedett. — Az apád, Marcello, ro­konszenvesebb nálad. — A lány hangjában kihívás van. Mar­cello ezért is hálás. — Haza kellene vinnie a fiát — fordult Fanny az öregúrhoz. — Vigye vissza a falujába... Látta, hogy mit dolgozik itt? — Láttam... — válaszolja Ru­bini papa nevetve és szórako­zottan. Nem figyel, nem felel; csak a lány érdekli: — Főúr, kérem!... Még egy üveg pezsgőt,!... Valami jót... Egy Veuve Cliquot... Igen. az az igazi... — S hangosan, fon­toskodva, dicsekedve magyaráz­ni kezd az öreg szakértő —< ValahányszTM' Párizsban jár tam... (Folytatjuk.) XIX. — Dehogy is. Szabad vagyok ma este... Nem akarsz moziba menni? — Ne törd miattam a fejed. Tarts nyugodtan a barátoddal. — De nem, apám... Semmi dolgunk sincs... Én igazán na­gyon szívesen... Marcello megakad, és maga sem tudja, miért lett nyirkos a tenyere. — Akikor menjünk valahova, ahol jó italt kapni. Meghívom a barátodat is. — Hová megyünk? — Papa­razzo kapva kap a potyaitalon.

Next

/
Thumbnails
Contents