Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-24 / 277. szám
1960 november 81, csötSriők *. oldal TÖBB TIE JTÜET a modern gépekkel felszerelt Kecskeméti Tejüzem Lovaskocsik állnak a kapu előtt, tejszállító autó fordul ki az üzem udvaráról. Ilyen kép fogadja a látogatót ban, — este 8-tól másnap délután 4-ig — 8 órás váltással, télen — november 15-től — pedig hajnali 4-től délután 4-ig Munkában a Német Demokratikus Köztársaságtól vásárolt, tíz méter bosszú automatikus kannamosógép. Mellette Kovács Erzsébet és Gyenge István főgépósz. a tejfeldolgozás idején, a Kecskeméti Tejüzemben. Fésűs Lajos üzemvezető elvtárs elmondja, hogy három járás — a kecskeméti, a kiskunfélegyházi és a kiskőrösi — harminc tejgyűjtő csarnokában, 80 lovaskocsi segítségével gyűjtik össze a tejet a tanyavilágból. A tejjel telt kannákat teherautók hozzák Kecskemétre. Mivel a tej gyorsan romlik, ezért a minőség megóvása céljából nyáron nyújtott műszak-Az állásidő alakulását kevés Szemben tartják számon. Talán e téren minden rendben van? Munkások mondják el, bogy a hiányos műszaki előkészítés miatt 10— 15 percet, néha félórát kell várakozni míg megérkezik az anyag, a jó szerszám, amíg tisztázódnak a technológiai előírások, még ott is, ahol korszerűek a termelőberendezések. Ha ez igaz, már pedig igaz, akkor miért nem törekednek az állásidő nagyobb mértékű csökkentésére? Kezdjük talán azzal, hogy az állásidő alakulása bizonyos mértékig a művezető, vagy a csoportvezető irányító készségéről, képességéről is tájékoztat. Érthető ezek után, ha a művezető nem igazolja az ő hibájából adódó állásidőt. Ilyenkor azt mondja: nekem sem igazolják. Ezenkívül a kilátásba helyezett prémium is arra ösztönzi a műszakiakat, hogy elutasítsák az állásidők igazolását. Felvetődik a kérdés: hogyan pótolják a termeléskiesést? „Ügyes” számításokkal „bebizonyítják”, hogy a kiadott tervet csak túlórákkal lehet megoldani. Ilyenformán a gyár vezetősége kétszer fizet bért olyan munkáért, amelyet a nyolcórás műszakban nemcsak el lehetett, hanem el Is kellett volna végeznL Ennek káros hatása később a termelékenység csökkenésében jelentkezik. Tehát amikor a termelési osztályvezetők, üzemvezetők, művezetők és csoportvezetők nem szorgalmazzák az állásidők csökkentését, akarva akaratlanul hozzájárulnak a laza normák kialakításához, s ennek révén sok munkásban az új módszerektől való idegenkedés gyakorlatát honosítják meg. Ennek káros következményét később éppen a műszaki vezetők érzik meg. amikor az új technikát ^zéleskörben kell alkalmaznak. történik a tej feldolgozása. Ez a munka, a gépek elavultsága miatt nagy feladat elé állította eddig az üzem munkásgárdáját. Azért csak állította, mert a most folyó technikai korszerűsítés megszünteti a régi, áldatlan állapotokat, nemcsak gyorsabbá, higiénikusabbá teszi a feldolgozást, hanem jelentősen meg is könynyíti a dolgozók munkáját. Az új kannamosógép óránkénti teljesítménye 400 darab. Beállításával megszüntették a kézimunkát. A gép automatikusan mos, fertőtlenít, s végül forró vízzel csírátlanít. Azok a dolgozók, akik ezt megelőzően a kannákat mosták, ezután csak a gépet szolgálják ki. Az ötezer Uteres zártrendszerű lemezpasztőrgép beállításával két óra alatt végzik el azt a munkát, amit a régi géppel 10 óra alatt tudtak csak megoldani. Az új gép jótékony hatása különösen a nyári időben jelentkezik majd — ekkor ugyanis gyorsabban romlik a tej. — Ebinek kapcsán Fésűs elvtárs azt mondja: — Ennek a gépeknek a beállítása új gondot vet fel: a tej még gyorsabb beszállítását... Ma már a beszállítás gyorsítását szorgalmazzák, mert a tárolóedények űrtartalma megduplázódott, s ‘ezzel az üzem vezetősége jó időre megoldotta a tej raktározásának gondját. A szivattyú beállítása pedig majdnem megszüntette a tej felöntésénél a nehéz fizikai munkát. A rövidesen munkába álló új, ötezer literes kapacitású fölözőgéppel pedig végleg megoldódik az elavult gépi berendezés kicserélése. Az üzem tejfeldolgozó gépparkjának teljes rekonstrukciója ^tentősen megnövelte az üzemkapacitását Míg régebben azért drukkoltak a vezetők, hogy csak annyi tej érkezzen be, amennyit fel tudnak dolgozni, ma viszont ha több lenne, sem haragudnának. Az üzem egyik képviselője rövidesen felkeresi a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságok vezetőit, az egyéni gazdákat és a tejtermelés növelésére bíztatja őket. Szükség van erre, mert az utóbbi években megyénkben, így megyeszékhelyünkön is jelentősen megnőtt a tej és tejtermék fogyasztása. Kecskemét városnak például naponta hétezer liter tejet, ötszáz liter tejfelt, százötven kilogramm túrót szállít az üzem. A vaj pedig kevés is. Befejezésül még csak annyit: jó lenne, ha a termelő berendezések felújítása után az üzem épületeinek korszerűsítésére is gondolnának az üzemet irányító felsőbb szervek. (Venesz—Pásztor) MEGJEGYZÉS Az óro meg a tarifa Az utóbbi hetekben egész sor panasz hangzott el a 44- es Autóközlekedési Vállalatra, azzal kapcsolatban, hogy éppen kétszeresére emelték a személytaxik használati díját. A panaszok indokoltságáról személyesen is meggyőződtünk. Tettünk egy-két utat és a régebbi tarifának éppen a dupláját fizettük. Az intézkedés kiadásának körülményeit ezután részletesen megbeszéltük Sohajda elvtárssal, a vállalat igazgatójával. Közölték szerkesztőségünkkel, hogy a személytaxik kilométer, illetve tarifajelző óráit Franciaországból importáltuk. Az akkor kiadott intézkedés következtében a nagykocsikba is — Pobeda, Warszava — ugyanazokat a mérőórákat szerelték be, mint a Moszkvics típusú kiskocsikba. A kiskocsikon az órák jelenleg is rajta vannak, a nagyokon azonban meg kell változtatni a díjtételek beállítását, mert a jelenlegi helyzet a kilométer-költségeket tekintve nem reális, kedvezőtlenül alakítja a vállalat jövedelmezőségét. Ezért adott a minisztérium utasítást a taxiórák leszerelésére és a kettős díjtétel bevezetésére, ami különösen az éjszakai és a tarifahatáron r- helységjelző táblán — kívüli utaknál jelentős. Eddig az intézkedés története, amelyhez van egy pár megjegyzésünk. Mindenekelőtt azt tartjuk furcsának, hogy az említett nagy személytaxik elég régóta futnak az ismert díjtételű tarifával, melynek az autóközlekedési vállalatok gazdaságos működését rontó hatása a negyedévi mérlegekben többször is jelentkezett. Ennek ellenére a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékesei csak most szánták rá magukat, hogy a díjszabáson változtassanak. Ennek végrehajtását viszont nagyobb körültekintéssel végezhették volna. Mire gondolunk? Az órák kiszerelése és a díjszabás megváltoztatása máról holnapra történt. Nem előzte meg sem a közönség tájékoztatása, sem a gépkocsivezetők részletes kioktatása. Az utazó így joggal bizalmatlankodik, találgat, megjegyzéseket tesz, de a vállalatnak is kényelmetlen, hogy naponta tucatszám kell magyarázkodni az érdeklődőknek. Ráadásul arra sem kaptunk pontos választ, mikorra várható a kiigazított taxiórák visszaszerelése. — SG — Sokezer malac és süldő a kiskőrösi járás tsz-eiben Szerelik a zártciklusú lemezpasztőröző gépet. A kiskőrösi járás tsz-eiben igen fellendült a sertéstenyésztés. Az év elejéhez képest csaknem ezer darabbal szaporodott az állomány, s ezen belül a kocák aránya úgy alakult, hogy jelenleg 100 hold szántóra mér 4,5 darab jut. 225 kocát állami akcióból vásároltak, 70 darabot pedig saját nevelésből állítottak tenyésztésbe a tsz-ek s az idén még újabb 80 kocasüldő kihelyezése várható. A tenyésztési kedv a hússertés felé fordult a járásban. A tsz-ek állományának 50 százaléka fehér, — a többi zömmel fekete hússertés. Az átlagos fialás 7,5 darab, de mivel jórészt előhasi kocákról lévén szó, ez az átlag emelkedni fog a szapora hússertéseknél. Év végére sokezer süldővel, illetve malaccal dicsekedhetnek a járás tsz-ei s ez a szép állomány megfelelően biztosíthatja a jövő évi hízó-alapanyagot. Több S7akmai segítséget nyújt jövőre a MÉK a termelőszövetkezeteknek A MÉK föagronómusa, Balogh Sándor élvtárs a járási félvásárlási kirendeltség-vezetők legutóbbi értekezletén a többi között a következőket mondatta a szerződéses termel tetősről: — A burgonya termesztésére vonakodva kötik a szerződéseket megyénk termelőszövetkezetei. Több helyütt alacsonynak tartják a gumós növény hivatalos átvételi árát, holott az ország többi megyéjének közös gazdaságai meg vannak vele elégedve. Persze, a jelenlegi ár mellett akkor kifizetődő a burgo-Kína új ipari ereje — a kommunális ipar A kínai szocialista iparosítás új. hatalmas erejévé növi ki magáit az ország egész területéi-e kiterjedő kommunális helyi ipar, amely immár szerszámok és gépiek százmillióival látja el a kínai mezőgazdaságot, de félkész áruival és egyéb készítményeivel nagy segítségére van az állami iparnak is. Különösen gyorsan fejlődik- a kommunális ipar az újonnan létesült városi népi kommunákban. Ezekben a kommunákban 15—20 kisüzem közösen gyárt komoly gépeket, köztük például szerszámgépeket. A falusi népi kommunák kisüzemei tízezrével készítik a mezőgazdaság számára oly nagyon szükséges kisgépeket, a vető- és rizspalántáló gépeket, arató- és cséplőgépeket, boronákat Üj jelenség a kommunális üzemek automatizálása Honan tartományban például egész sor kommunális üzemet teljesein, vagy részben automatizáltak. — 1 Igen fontos az is. hogy a népi kommunákban létesített kis és közepes méretű üzemdkben a munkások tízmilliói nevelődnek ki. Ez Kína szocialista iparosításának perspektíváját tekintve, legalább olyan döntő, mint az, hogy a kommunális üzemek mennyi új gépet és szerszámot állítanak élő. A városi népi kommunák ipari üzemei tömegével állítanak elő fontos közszükségleti cikkeket is, például a papírt, alkoholt, porcelánt, cipőt és ruhát. Esős időben ne lőjünk nyulat Vadászok figyelmébe! Esős időben nem ajánlatos nyulat lőni, mert a terítékre került vadak könnyen befülledhetnek, tehát értéktelenné válnak. A vadásztársaságok tagjai inkább száraz, hűvös időben lőjenek nyulat. így exportképes vadakat adhatnak át a hűtőházaknak. nya termesztése, ha holdanként legalább 80 mázsa a termés. Ennek Bács megyében is megvan a lehetősége, ha a megfelelő vetőgumót kifogástalanul előkészített talajba juttatják,.® ha nem hanyagolják ed a növényápiodási munkákat. — Ami a vetőburgonyáit illeti, sajnos, nem egy helyütt előfordult, hogy a Szabolcs megyei földművesszövetkezetek nem a legjobb minőséget szállították. Ugyanis több termelőszövetkezetünk elkövette azt a hibát, hogy átvette a szállítmányt, nem emelt azonnal kifogást a szállító félnél, noha annak az volna a rendje. — A megye jó néhány termelőszövetkezete a zöldbab termesztésétől is vonakodik, állítva, hogy az nem jár megfelelő haszonnal. Érvelésük természetesen hamis, mert számos más közös gazdaságban, ahol megfelelő időben vetették el, s kellő agrotechnikai módszerekkel termesztették a babot, holdanként 15—18 ezer forint bevételre tettek szert. A tiszakécskei termelőszövetkezetek közül piéldául egy sem gondol arra, hogy na foglalkozzék jövőre is a zöldbab termesztésével. — Egyébként eddig élég sok tsz-ben lehetett tapasztalni, hogy nem palántázták, vetették el idejében a zöldségféléket, a ha meg is tették, a korai termést nem szedték le, mondván 1 kis tételek értékesítésével nem érdemes foglalkozni. Pedig tévednek, mert a primőráru mindig több pénzt hoz a „konyhára”, mint a későbbi termés. — Az említett hibák megszüntetése végett a MÉK változtat a termeltetéssel kapcsolatos gyakorlatán. Agromómusai ugyanis eddig főként a fedezetigazolásokkal, az áru begyűjtésével foglalkoztak, s a termeléssel keveset törődtek. A szakmai irányítást, tanácsadást illetően jövőre a MÉK sokkal nagyobb segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek, mint a múltban. Több értekezleten ismerteti a jó eredményeket, s számos bemutatót rendez a jövedelmező zöldségtermesztés érdekében — fejezte be a MÉK föagronómusa. T. I. Pontonos rakodás — jelentős költségcsökkentés A Kalocsai Cementipari Vállalat eredményeit eddig kedvezőtlenül alakították a folyami kavics magas szállítási, illetve kirakodási költségei. Mire a Duna-partról a feldolgozó üzembe került a sóder, köbmétere 126 forintba került, hiszen csak az uszályból való kitalicskázásért 17 forintot fizettek köbméterenként. November elején azonban négy darab ponton és két darab transzportőr érkezett a kirakodóhelyre. A munkások ma már egyenesen az uszályból rakják a szállítószalagra az anyagot, ami így kevesebb fizikai munkával, gyorsabban kerül partra. Ez, és a saját gépkocsin való szállítás eredményezte, hogy ma már 65 firintra csökkent egy köbméter folyami kavics költsége.
