Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-23 / 276. szám

4. oldal 1960. november 23, szerda Alap nélkül nem lehet építeni! Reálisabb tervezést A kiskőrösi járás közös gaz­daságai az idén 8300 darab ba­romfi értékesítésére szerződ­tek. E mennyiség értékét bele­kalkulálták a bevételi tervbe s természetesen a népgazdaság is számított a% baromfihúsra. Ezzel szemben nézzük meg a teljesítést. A tervezett 400 kacsából semmit sem szállítot­tak. Vágótyúkból előirányoztak 5500 darabot — eddig teljesí­tettek 1486-ot s talán még le­adnak 600 darabot. Libából 1050 darab helyett a várható telje­sítés 618, pulykából 1350-nel szemben 464 darab. A kiesés oka az, hogy a tenyésztés alapvető fel­tételeit nem biztosították. Először is nem volt férőhely. A császártöltési Vörös Zászló Tsz például emiatt csak egy csoport csibét tudott felnevelni. Másodszor nem volt megfelelő gondozó — pedig lehetett volna tanfolyamra küldeni —, s ezzel magyarázható a pulyka- és ka­csaállomány tömeges elhullása. Ezek előrebocsátásával jogo­san kérdezzük: reális-e a jövő évre szóló. — az ideinél sok­szorosan nagyobb — baromfi­­állomány betervezése? A járá­si tanács mezőgazdasági osztá­lyának jelentése szerint ugyan­is a tsz-ek jövőre 16 ezer da­rabos törzsállományt és 63 600 darab vágóbaromfit szándékoznak tenyészteni, illetve értékesíteni. A feltételek kétségtelenül jobbak, mint tavaly. A tázlári Vörös Csepel Tsz máris építi az új baromfiólakat, saját kel­tetőgéppel rendelkezik. A keceli Vörös Zászló Tsz-ben 10 ezer darab törzsbaromfi elhelyezé­sére vari mód. E pár kivételtől eltekintve azonban járásszerte még min­dig nincs biztosítva minden fel­tétel a baromfi-állomány ilyen mérvű fejlesztéséhez. A felfu­táshoz összesen 25 ezer férő­helyet kell megépíteni korata­vaszig és baromfitápból is pó­tolni kell 2420 mázsa hiányt. (Ezzel kapcsolatos a járási fő­állattenyésztőnek az a javasla­ta, hogy a leszerelt keceli ma­lom helyén létesítsenek egy ta­karmánykeverő üzemet, amely a járás baromfitáp-igényét ki­elégítené.) Amilyen káros a gazdálko­dásban az egy helyben topogás, — éppily veszélyes, ha a terve­zés elszakad az adott helyzet­től. A terv nem önmagáért van. A népgazdaságnak nem szépen hangzó magas számok, hanem áruban tes­tet öltő tények kellenek — s önmagát csapja be az a szövetkezet, amely az adottsá­goktól elrugaszkodó, teljesíthe­tetlen terveket készít. Nem állítjuk, hogy lehetet­len a kiskőrösi járásban a ba­romfi-állomány tervezett fej­lesztése. De a tavaszig hátra­levő időt nagyon lelkiismerete­sen ki kell használniuk a tsz­­eknek a férőhely, takarmány és egyéb követelmények bizto­sításával arra, hogy a tervszá­mok jövőre ne maradjanak olyan mértékben papíron, mint az idén! A kísérletek igazol jaki A műtrágyázással jelentősen növelni lehet a terméseredményeket A DUNA—TISZA közi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet kutátói együttműködve a megye állami gazdaságaival különböző nagyüzemi kísérletekben tanul­mányozzák a műtrágyázás ha­tását. A kukorica nagyadagú műtrágyázása alkalmával je­lentős terméstöbbletet értek el. Ezt bizonyítja öt kísérlet átla­ga. A kisebb adagokkal kezelt területen 314 kilogramm idény­­száraz csöveskukoricával, vi­szont á nagyobb adagokkal ke­zelt területen 758 kilogramm idényszáraz csöveskukoricával PÁLINKÁS GYULA: Szőlészeti és borászat: zsebkönyv Az író, aki kiváló szőlészeti és borászati szakember volt, majdnem 50 esztendőn át segí­tette tudományos, gyakorlati, valamint szakírói munkájával a magyar szőlészet és borászat fejlődését. Szakirodalmi tevé­kenységének utolsó állomása az 1955. évben megjelenő Szőlé­szeti és borászati zsebkönyv, melyet több munkatársával együtt írt. A zsebkönyv, bár jelentős példányszámban jelent meg, értékessége, hasznossága folytán hamarosan elfogyott és újabb kiadás vált szükségessé. Ezt azonban Pálinkás Gyula már nem érte meg. Munkássá­gában gazdag élete 1957-ben befejeződött Zsebkönyvének második kiadása régi munka­társainak és a magyar szőlé­szet, borászat más kiváló tudo­mányos szakembereinek közre­működésével került az olvasó­­közönség elé. Ez a kiadás már nemcsak a régi anyagot tartal­mazza, hanem a legújabb tu­dományos ismeretekkel, tapasz­talatokkal bővítve hasznos se­gítséget nyújt a korszerűbb szőlőtermesztéshez és borter­meléshez. termett több, mint a kontroli­­parcellákon. Ez a terméstöbblet a műtrágya értékének levonása után többszáz forint többlet­­jövedelmet jelent katasztrális holdanként és nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a mű­trágya utóhatását sem, amelyet szintén figyelemmel kísérnek a kutatók. ÉRDEKES a műtrágya kísér­let eredménye a burgonyánál is. Kisebb mennyiségű műtrá­gyázásnál 10,89 mázsa, nagyobb adag földbe juttatásánál 29,70 mázsa terméstöbblet jelentke­zett a kontrolihoz viszonyítva. A Bajai és a Garai Állami Gazdaságokban 23, illetve 39 mázsa többlettermést eredmé­nyezett a műtrágya kísérlet. SZÁMOTTEVŐ a termés­­emelkedés a paradicsomnál. Az a terület, amely négy mázsa műtrágyát kapott átlagosan 18.18 mázsa többlettermést adott. Nyolc mázsa műtrágya adagolása esetén 43,48 mázsa többlettermés jelentkezett a konroll-parcellákhoz viszonyít­va. Minden költséget számítva tehát 3780 forint többletjövede­lemhez lehet jutni a termelőnek kellő műtrágya adagolás esetén. Mezőgazdasági, dkadémia az asszonyok részére Olyan asszonyok részére, akik elfoglaltságuk miatt az ezüst­­kalászos tanfolyamon nem tud­nak részt venni, de szeretnék mezőgazdasági szakismereteiket gyarapítani, az Asszonyok Me­zőgazdasági Akadémiája indul január 1-től. A tanfolyam iránt megyeszerte nagy az érdeklő­dés. A bajai járásban például községenként 50—60 asszony fog részt venni az előadásokon. A kiskőrösi járásban 12 helyen indítanak előadássorozatot. Ke­rekegyházán az előadásokon j a társadalmi érintkezés szabá i lyaival is foglalkoznak, sőt lak ] berendezési tájékoztatást is tar- j tanak. Képek a járás életéből Ezer holdas halastó A nyár végén vízügyi szakemberek és a Halgazdasági Tröszt vezetői adtak egymásnak találkát Fülöpszálláson. A megbeszélés tárgyaként egy nagy halastó-rendszer kiépítésének terve szerepelt. Mivel a folyami halkészlet egyre kevesebb, a tröszt halastavak létesítése útján kívánja a haligényt pótolni. A határjárás után a Fülöpszállás és Szabadszállás között elte­rülő részekre esett a választás. Az elgondolás szerint a szüksé­ges vízmennyiséget a Dunavölgyi főcsatornából nyernék. Szó volt arról is, hogy a tavak mellett egy nagykapacitású sertés­­hizlaldát is létesítenek majd. Tájékozódásunk szerint a halas­tavak építési terveit már készítik. Az első lépcsőben mintegy 1000 holdas területen kerül sor a tórendszer kiképzésére, a távlati tervben pedig további 2000 katasztrális hold kiterjedésű halastó létesítése szerepel. Fülöpszállás a napirenden A járási tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén rész­letesen foglalkozott a fülöpszál­­lási Kiskunság és a Szőlőskert Termelőszövetkezet eddigi tevé­kenységével. A Kiskunság Tsz­­ről a beszámoló és a vita alap­ján megállapította a végrehajtó bizottság, hogy erősödött a kol­lektív szellem, jó volt a szövet­kezet munkaszervezése, melynek eredményeként a nyári és az őszi munkákat időben elvégez­ték. A Szőlősikert Tsz-ről nem mondhatja ezt el a végrehajtó bi­zottság. Mindenekelőtt a vezetők figyelmét hívták fel a hiányos-Kérdezz, felelek Csengődön hatvan, Kaskan­­tyún huszonöt, Soltszentimrén pedig közel harminc kötvény­­tulajdonos számát húzták ki, pedig nem is volt sorsolás. Sor­solás igaz nem volt, de az ille­tők mégis nyertek, mert a sor­solási tanácsadók akadtak rá nyerményeikre. Ilyen bevezető után nem csoda, hogy Csengő­dön igen nagy sikere volt a Kérdezz—felelek-estnek is. Kis­kőrösön holnapután, azaz pén­teken kerül sor az érdeklődés­sel várt est megrendezésére. Az egész programot nekünk sem árulták el. Annyit azonban megtudtunk, hogy Maros Zol­tán, a járási kultúrház igazga­tója vállalta a játékmester tiszt­ségét s a rendezőbizottság ze­nekari kíséretről is gondosko­dott. A Nyilazó fiú Szabó László, a tehetséges fia­tal szobrászművész a szolnoki művésztelepen dolgozik. A szak­­niabeliek elismeréssel nyilatkoz­nak munkájáról. Az olvasó azonban joggal kér­dezheti. hogy került neve a Kis­kőrösi Napló egyik hírébe? A most épülő új 12 tantermes is­kola építésével kapcsolatban. — Egyik alkotását ugyanis, a Nyi­lazó fiú című, szépen formált szobrát megvásárolták, és rövi­desen az új iskola udvarát fogja díszíteni. Ságokra: Javítani keli a vezetés stílusán, és a szövetkezet mun­kaszervezésén, hogy a közös gaz­dálkodás lehetőségeit jobban ki tudják használni. Határidő előtt Eredetileg arra kötött megál­lapodást Páhi község a Kiskő­rösi VKG Válalattal, hogy mintegy 100 ezer forint érték­ben 480 méter járdaszakaszt építenek. Cikkünk nyomán ér­tesültünk arról, hogy a községi tanács már kijavította egyes szakaszokon a házak aláfalazá­sát, így a munka kezdetét ve­hette. A község érdekelt lakos­sága közel tízezer forint értékű földmunkát végzett, s ezzel biz­tosította az útépítőknek a meg­felelő munkateret. A járdáknak közel a 70 százaléka már elké­szült. A vállalat legutóbb újabb hírt közölt szerkesztőségünkkel. Az eredetileg vállalt összeg he­lyett közel 50 ezer forinttal több anyagot építenek bé, vagyis a járdaszakasz kihúzó­dik majd egészen a vasútállo­másig. A munka átadására pe­dig a határidő előtt egy héttel sor kerül. Öiven forint személyenként Elbben az esztendőben több mint ezer ember vett részt Solt­­vadkerten társadalmi munká­ban. Ki gyalog, ki pedig kocsi­val segédkezett mielőbb meg­valósítani a községfejlesztési tervben szereplő létesítménye­ket. — összes teljesítményük meghaladta a 13 ezer munka­órát, melynek értéke a számítá­sok szerint 425 Ó00 forint. A községben így az egy főire jutó Kecel—Kiskőrös - Pirtó társadalmi munka értéke meg­haladta az 50 forintot. A munka nagy részét a több mint öt kilométer hosszúságú vízhálózatbővítés árokásása, il­letve beföldelése képezte. Má­sik nagy tételként pedig az 1505 méter járdaszakasz földmunkái szerepelnek. A község így ko­moly esélyese a társadalmi mun­ka végzésében kiírt verseny első helyezettjének. Mint ismeretes a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány rendeletet hozott a tbc-elleni küzdelemről, mely az alattomosan pusztító kór mi­előbbi felszámolását van hívat­va elősegíteni. A rendelet meg­jelenése egybeesett Koch Ró­bert, a tuberkulózis felfedezője halálának jubileumi évforduló­jával. A két esemény jelentő­ségéről tartott ismeretterjesztő előadást Kecelen, Kiskőrösön és Pirtón dr. Vén Ferenc főor­vos, a járási tbc-kórház igaz­gatója. A nagy érdelődéssel kí­sért előadásokat a tél folya­mán minden községben meg­tartja a kórház igazgatója. Két halálos baleset A Kiskőrösi Gépállomás kul­túrtermében minden hely meg­lelt. Csendben, a figyelmeztető szerencsétlenség frissen élő em­lékével hallgatták Csonka fő­mérnök szavait, aki a balesetek Szabálysértés Szakái Lászlóné páhi lakos engedély nélkül borjút vágott. A járási szabálysértési előadó 2100 forintra bírságolta. Har­mincöt kiló borjúhúst és az állat bőrét pedig elkobozták. Herczegh István keceli lakos rajtavesztett a borhamisításon. A pénzügyőrök feljelentették, a szabálysértési előadó pedig 400 forintra bírságolta. Legéndi Pál kiskőrösi lakos a soltvad­­kerti Űj Élet Tsz földjéről cu­korrépát lopott. Háromzáz fo­rintra bírságolták Szégyellik bevallani? Volt Kiskőrösön egy zenekar, amely szórakoztató és tánczenét játszott a Petőfi Cukrászda nagy­termében. A hely egészen a kö­zelmúltig kedvelt szórakozóhelye volt á fiataloknak. A zenés cuk­rászda előnye megmutatkozott a forgalom rendszeres emelkedé­sében Is. Havonta 28—30 ezer forint értékű árut adtak el. Nemrégiben azonban fu a határozat született: »-Gyengén megy a Szarvas Étterem, ezért íthelyezzük a dzsessz-zenekart a népi zenekar mellé...« Így is történt. Csakhogy azóta a Étte­remben dob szól bőgőkísérettel, a tangóharmonáka mellé pedig cimbalom adja a refrént. A cuk­rászdában egymást érik a pa­naszkönyvi bejegyzések. Fiata­lok, idősebbek, munkások és ér­telmiségiek, de mások is kifo­gásolják, miért szüntették meg a zenét, hiszen a Petőfi Cuk­rászdában kulturált körülmények között szórakozhattak a fiatalok. Azóta hetek téltek. A Szarvas­ban változatlanul harsog a ve­gyes zene. A cukrászdában pe­dig válaszolatlanul maradtak a panaszkönyvi jogos bejegyzések. Talán szégyellj bevallani a föld­művesszövetkezet vezetősége hogy helytelenül cselekedett? (m. j.) megelőzéséről tartott előadást — Legyünk óvatosak a mun­kahelyen és a közutakon akkor is, ha balesetbiztosításra kötöt­tünk szerződést, hiszen a kárté­rítés csak a szülők, hozzátarto­zók fájdalmát enyhíti, életet a ionban nem adhat vissza. Ko­vács- Mihály traktoros és Kiss István szerződött dolgozónk ha­lálát is a vigyázatlanság, Il­letve a meggondolatlanság idéz­te elő. Ezután az Állami Biztosító fiókjának a vezetője Kovács Mi­hály édesapjának 50 ezer forint, özv. Kiss Istvánnénak pedig 25 ezer forint kártérítést nyújtott át. A két hozzátartozó könnyes szemmel mondott köszönetéit, hogy nagy gondjukban és nehéz helyzetükben enyhítették fájdal­mukat. Szóvátesszük MEDDIG ÍGÉRGETIK? Fülöpszálláson a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet egy 10# férőhelyes magtárpadlásos is­tálló építésére kapott beruhá­zást. A munkát az ÉM. 5-Ö9 számú Mélyépítő Vállalata ké­szíti. Sajnos azonban, hogy még mindig nem beszélhetünk múlt­időben, pedig a szövetkezet nyolc tehene a jelentés szerint már vérhasban szenved. A vál­lalat által kért második határ­idő már november nyolcadikat! lejárt, de az épület jelenlegi készültségi foka nem éri el a 70 százalékot. Ml nem így kép­zeljük el a termelőszövetkeze­tek segítését. Ezért kérdezzük a vállalat vezetőitől: Meddig ígérgetik még az istálló befe­jezését?

Next

/
Thumbnails
Contents