Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
4* oldal I960, október 2. Tasäm»P „Oktatási reformtervezetünk szoros kapcsolatot teremt a tanuló ifjúság és a dolgozó társadalom között“ Sugár Kata hagyatékából Nagy sikerrel rendezték meg Kecskeméten a haladó szellemit magyar fotóművész, Sugár Kata müveinek emlékkiállítását. Ké-» írünkön: a kiváló fotóművész egyik alkotása: Parasztasszony. »vvwwwv^vwwvvywwwwi Felületes plahátkészítok 'kapunk munkatársa felkereste Madarász László elvtársat, a megyei tanács v. b. elnökhelyettesét és megkérte, nyilatkozzék lapunknak az iskolareform jelentőségéről, a reform megvalósítására történő megyei előkészületekről. KÉRDÉS: Miben látja az iskolareform jelentőségét? VÁLASZ: Elsősorban abban, hogy nem öncélú, nem sematikus, nem íróasztal mellett kiagyalt reformról van szó, nem is más országok iskolarendszerének mechanikus átültetéséről, (még ha azok a leghaladottabb országok is) hanem a hazai fejlődés, a valóságos élet által felvetett problémák megoldására irányuló reformról, mely megfontoltan, hosszú távon kívánja a felmerült kérdéseket rendezni, messzemenően alapoz az eddig elért eredményekre, s a hazai és külföldi tapasztalatok alapján kísérletileg igazolt változtatásokat irányoz elő. A felszabadulás után megalkotott iskolarendszerünk több-kevesebb módosítással kiállta a próbát, jelentősen hozzájárult kulturális forradalmunk kibontakozásához. Most ennek a továbbfejlesztéséről van szó. Fejlődésünk jelenlegi szakaszán kiütköztek iskolarendszerünknek azok a hibái, melyeket 10—12 évvel ezelőtt még nem láthattunk előre, de ma már akadályozzák továbbfejlődésünket. Ilyenek a többek között: iskoláink túlságosan elméleti jellegűek; életre felkészítő munkájuk nem kielégítő, nem áll arányban a tudományok és a technika fejlődésével; a hagyományos tantervi anyag egy sor fölösleges ballasztot (elavult, nem elsőrendűen szükséges műveltségi anyagrészt) cipel magával, ugyanakkor hiányzik belőle a korszerű műveltség természettudományos és főleg technikai ■— műszaki oldalának sok fontos tényezője. Ezek beillesztése a tantervbe — az egész művelődési anyag felülvizsgálata nélkül — fokozza a tanulók túlterhelését, veszélyezteti az ifjúság egészséges testi és szellemi fejlődését. Iskolareform-tervezetünk sokoldalúan nyúl ennek a kérdésnek a megoldásához. Mindenekelőtt bevonja az iskolai oktatásba a munkát, szoros kapcsolatot teremt a termelés és a tanulás, az iskola és a termelő üzemek, a tanuló ifjúság és a dolgozó társadalom között Ezzel megadja a kulcsot a korszerű műveltségi anyag kiválogatásához, és iskolarendszerünk struktúrájának az élet parancsolta megváltoztatásához is. KÉRDÉS: Mit vár az iskolareform megvalósításától Bács-Kls- kun megyei vonatkozásban? VÁLASZ: Mindenek előtt a sajátos megyei problémák megoldását. A reformtervezet egyik szembetűnő jellemzője, hogy nem sematizál, az alapvető irányelvek érvényesítésén kívül bőven ad lehetőséget a helyi szükségletek érvényesülésére. Megyépk sajátosságaiból kifolyólag jelenlegi legnagyobb nehézségeink az általánosan jelentkező problémákon túl abban állanak, hogy az általános Iskola nem adott termelési ismereteket, főleg mezőgazdasági vonatkozásban. Falusi fiatalságunk ezért a mező■ S Fiatal, technikumot végzett ! « vagy képesített könyvelői • vizsgával rendelkező mun- : kaerőt anyagkönyvelőnek ; | felveszünk. • Jelentkezés: Bács megyei • Tőzegkitermelő és Talaj- : : erőgazdálkodási Vállalat, : * Kecskemét, Alsószéktó 19. ; ■ szám. 2379 ! gazdaságot nem is tekinti szakmának. Megyénk 22 középiskolájából 16 gimnáziumként működik (ez 72,7 százalék), s a technikum szűk beiskolázási kereteivel még számszerűen sem képes a megye szakember-szükségletét biztosítani. Az iskolareform lehetőséget nyújt arra, hogy a legjobb feltételekkel rendelkező technikumokat főiskolai szintre emeljük (nálunk erre elsősorban a Kecskeméti Kertészeti Technikummal kapcsolatban gondolunk), hogy a gimnáziumok egy részét szakközépiskolává szervezzük át (a kiskőrösi gimnázium első osztálya ebben a tanévben már lényegében így működik), hogy biztosítsuk a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges szakemberek kiképzését. Az iskolareform megvalósítása meg fogja javítani az ifjúság erkölcsi nevelését is, az iskolák és különböző termelőüzemek ma még nagyobb részt esetleges kapcsolatait rendszeres és szoros együttműködését fejleszti, és lehetővé teszi a különböző szintű és jellegű iskolák egységes irányítását. KÉRDÉS: Folynak-e már előkészületek a reform megvalósítására? VÁLASZ: Bár az iskolareform-törvény megjelenésétől még messze vagyunk, mégis azt mondjuk, hogy folynak előkészületek, A politechnikai oktatás, az 5-(-1-es rendszer kiépítéAz egyik budai hegyoldalon "* épülő nagy lakóházra, úgy lehet, már holnap ráhúzzák az ácsok a modern, lapos kalapot. János fent a hatodik emeleten lovagolt egy vasbeton gerendán, haja lobogott a szélben, arca maltercsöppekkel volt kicifrázva. merthogy mint segédmunkás, a vödröket szedegette le a csigáról, s az üreseket eregette vissza. A mesterek keze alá dolgozott. Munka, de nem hivatás, gondolta sokszor. Malter, tégla, homok, mész, pala, parkett, vasbeton között éli életét Vigyázz! Indíts! Állíts!... Zúgnak a felvonók, ropog bakancsa alatt az agyagtörmelék. Ez az élete. Este a szállás. Egy fröccs, egy pohár sör. És ő haza se indul szombati napokon. A »hazája« háromszász kilométer ide. Alig hogy haza ér. indulhat is vissza a munkásvonattal. De meg miért is menjen haza? Békéttlen, törhetetlen akaratú apjához? Kéztördelő, örök sopánkodó anyjához? Egyhamar nem megy haza, mégha fent a magasban el is kapja olykor a kék selyemken- dős messzeség. Ha vágyakozik is az édes illatú rétek után. a se, a szükségletek és lehetőségek felmérése folyamatban van. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy adott időben egyik napról a másikra valami merőben újat fogunk bevezetni. Ahogyan a tézisek is J0 éves távlatban vázolják fel az új iskolarendszer kiépítésének folyamatát, megyénkben is a szükségleteket és lehetőségeket figyelembe véve megfontoltan, fokról-fokra kívánunk előrehaladni. KÉRDÉS: Milyen előkészületek történtek az irányelvek társadalmi vitájának megszervezésére? ‘ VÁLASZ: A széleskörű társadalmi vitát október 7-én megyei aktívaértekezlet nyitja meg. Erre a párt- és állami vezetőkön, az oktatásügyi szakembereken, a pedagógusokon kívül meghívást kapnak az ipari és mezőgazdasági üzemek (termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások) és a tömegszervezetek (nőtanács, KISZ stb.) képviselői is. Együttesen vitatják meg a téziseket az iskolák nevelőtestületei és külön a szülői munkaközösségek. Bizonyos, hogy ez a széleskörű társadalmi vita sok jó észrevételt, hasznos javaslatot fog felszínre hozni, melyek figyelembevételével az iskolareform célkitűzéseit eredményesebben tudjuk megvalósítani — fejezte be nyilatkozatát Madarász elvtárs. Bieliczky Sándor kertek után. melyek a kis folyó partjáig nyúlnak. Nem megy. Majd talán a nyáron ... Szász, a technikus különben megígérte, hogy szakmunkást csinál belőle. Persze, ez még odébb van, beletelik pár év. De addig talán mégiscsak meg kellene nézni az otthagyott házat, hátha kiszáradt már belőle a békétlenség. Lassan elérkeztek az öregek ahhoz a gondolathoz, melytől eddig irtóztak ... A tizenöt hold föld ... • __ p ap János — kiabál- * ták egyik délután a nevét. — Jöjj le, keresnek! Ki keresheti? Futott le a korlátok nélküli lépcsőházban. Az épülő ház bal sarkán kifordult az utcára s az utca másik oldalán anyját, apját pillantotta meg. Nézte őket sokáig a széles állványok sötétjében megbújva. Anyja nagy füles kaskát tartott a karján. Nemhogy letenné szegény, húzatja a karját. Apja hátán valami hátizsák-féle volt, kezével öreg görbebotjára támaszkodott. Álltak nagy, Hiedelemmel, mely millió éves, de még most sem kopik róluk. Hogy össze tudnak zsuŰgy hisszük, a legenyhébb jelző, ha azt mondjuk a bajai József Attila Művelődési Házzal meghirdetett és az Országos Rendezőiroda által rendezendő bérleti hangversenyek plakátjainak készítőire, hogy felületesek. Eddig ugyanis úgy írták Brahms-nak, a nagy zeneszerzőnek a nevét, ahogy mi ebben a rövid írásban. A plakát készítőd azonban a kötelező hatot megtoldották még egy be- tűveL Eképpen született meg aztán a kitűnő zeneszerző egy picikét módosított családi neve: Bramsch — ami enyhén szólva szomorúan hat így leírva. gorodni ezek az embereik itt Pesten — gondolta János —, szinte láthatatlanná válnak a nagy alkotások tövében, a feszülésben, pedig az ő apja otthon majdnem egyenlő a toronnyal, mindenki a nevén szólítja. — Jónapot! — toppant eléjük. — Mi van, mi újság, hogy ilyen váratlanul... — Sok újság van fiam, de nem akarunk munkádban zavarni. — Nem zavarnak, de mindjárt fájront is — ölelte meg szüleit s aztán visszasietett, de csakhamar vissza is jött. — Elengedtek. Mehetünk... Van itt a közelben egy zöldvendéglő ... Igaz, hogy fene elegáns ... Én is malteros, meszes vagyok... Azért menjünk csak, majd megbújunk egy sarakban .:. Ereszkedtek lefelé a hegyi úton, szótlanul. Komoly ügyről lesz szó, komoly ügyhöz pedig asztal kellene, hogy egymás szemébe tudjanak nézni, olvasni tudjanak belőle. János később mégis úgy találta, hogy szólni kellene valamit. — Felmegyek havonta ezerötre, ezerhatra a keresettel... A technikus elvtárs meg megígérte, hogy szakmunkást képez ki belőlem.;: Erre idős Pap János hirtelen megállt. De csak egy félpilla- natra, azután újra belelendült a menésbe. Kalapját hátra nyomta a fejebúbjára, mintha izzadna. János oldalt pillantott. Rosszaié és komor gondolataink azonban egyszeriben elosztanak, ha a modern francia zeneirodalom egyik nagysága* Ravel nevének »romjait« szemléljük a plakáton. Ez aztán a derű és optimizmus, aki hallja e nevet, mosoly derül az ő orcáján. A közismert Boleró szerzője valahogy így fest: -Ráver«. Elképzeléseink szerint aa ilyen -túlbuzgóság« fakadhat jóindulatból, tájékozatlanságból, de semmiképpen sem szolgálja a kultúra szeplőtlen terjesztését. Inkább egy vicclap hasábjaira kívánkozik, mint komoly zeneplakátra. Ha »Bramsch« nem jó, de a jóizlés »ráver« a hasonló tévedések elkövetőire^. —yla—. , — Nehéz a hátizsák? . 1, Adj# csaik, átveszem... Az első pohár sör utánmég} n mindig hallgattak. János ugyan sejtette jövetelük okát. Községük termelőszövetkezeti község lett. s ebből most máaJ nem maradhatott ki idős Pap János sem, de szóljon csak ő, az apa a nagy fordulatról, úgy ahogyan a nyelvére jön a szó, úgy ahogyan érzi, ő nem kérdez. Pedig idős Pap János azt várta, hogy a fiú kérdez, hogy, na mi újság otthon, azután majd ömlik őbolőle a szó. hogy miért másztak fel erre a budai domboldalra rengeteg kérdezés« ködés után. Hogy reggel ótate-f keregnek le s fel. Később azon« ban mégis úgy gondolta idős Pap János, hogy mégis csaló néki kellene nyilatkozni erről a miértről, néki, aki jött. Hiszen a fiú katonaviselt embemyi ember. A maga útját járó. — Tehát jól keresd — tőrt meg másfél pohár sör után —, megaztán iparos ember leszel..? Eszerint majdnem hiába jöttünk .;. r— Hogy-hogy? — Tudod, hogy szocialista község lettünk.., Mi is beléptünk a Dózsába, cak-pakk, házzal, földdel, jószággal... Ehhez mit szólsz? — Azt, hogy sejtettem..« Örülök, hogy rászánták magukat erre a nagy útra. legalább láthatom magukat, de ezt, édesapám, levélben is meg lehetett volna írnii.,A_ VÉQTELEN LÁNCOLAT... Tisztára mosta lelkünket a bizakodás üdítő zápora; reménység kering ereinkben, s megváltozik a percek állapota. Tervünkből valódi jövendőt építenek a felsorakozó, ügyes mozdulatok; fogaskerekek gyanánt illeszkedve végtelenné tesszük a láncolatot. Szerteágaznak vágyaink, tetteink, benne élünk minden felrakott téglában; megalkotjuk a rend szigorú törvényét> s hozzáformálódunk, felizzítva, lágyan. KÓPIÁS SÁNDOR faufíUx1 *PéT€Ü: WksMÉlm
