Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
1950. október 2. vasárnap 5. oldal Diszpécser-telefon a lakberendezőknél Az elmúlt évek folyamán jelentős szövetkezeti üzemmé fejlődött Baján a Lakberendező Ktsz. A szorgalmas kollektíva augusztusban, a kiváló szövetkezet kitüntető címének elnyerésekor avatta fel a több mint 700 ezer forint költséggel, saját rezsiben épített modern üzemházát. A munka irányításának jobb megszervezése végett most diszpécser-telefonrendszert létesitenek a műhelyek és a »vezérkar szállása« között. Herényi József és Csilics Márk, a motortekercselő brigád tagjai, szerelik az Orifon nevű készülékeket. Traktoristák versenye Ezerkétszáz normálhold gépi munkát vállalunk az őszi idényben Pékli István és Marton János, a Solti Gépállomás traktorosai levelet küldtek szerkesztőségünkhöz. Ebben megírják, hogy A Petőfi Népe szerkesztősége (augusztus 7-1 számában pályázatot hirdetett irodalmi alkotások, tanulmányok, elbeszélő költemények, versek megírására. A pályaművek beküldési ideje MOTTO: »MlndenekelStt.il ■ termelékenység növelésére kell nagy gondot fordítani.-« (A Bács-Klskun megyei párt értekezlet határozatából.) Gyárunk, a Bajai Villamos- ipari Gyár ez évre, valamint a második ötéves terv időszakára elkészítette gyármány és technológiai fejlesztési tervéi A terv szerint a termelékenység 1959-hez viszonyítva 5 év alatt 40 százalékkal emelkedik. Ennek alapjait teremtjük meg most a hároméves terv utolsó esztendejében. Nem könnyű a munkánk, mert gyárunk egy gyorsan növő gyermekhez hasonlít Hónapról hónapra nő a termelés, a létszám, a nyersanyag és a készáru mennyisége. Ez meglátszik üzemünk zsúfoltságán is. Nehezíti továbbá helyzetünket, hogy az egykori laktanya-épület átalakítása sem megy máról holnapra. Műszaki szervezési intézkedések A mi példánk is igazolja, hogy a termelékenységet elsősorban a termelőberendezések tökéletesítésével és helyes munkaszervezéssel lehet növelni. E gondolat jegyében alkalmaztuk a forgácsoló munkáknál a gyorsbefogadókat. Egyes munkákat a csúcsesztergapadról áttettük a revolver- és automatapadokra. A gyártmányokon szükséges fúrási műveleteket sorozat- és többorsós fúrógépeken végezzük el. Ezek a szervezési, műszaki intézkedések a mellékidők csökkentését eredményezték* ŰjíOO-O-OOOOOO-OOOOOOOOOOOOOO BÉRBE VENNÉNK KECSKEMÉTEN iratok elhelyezésére alkalmas raktár, vagy pincehelyiséget és egy tehergépkocsi garázst. fűszert. ,, Klapka u. 13—15. 2377 , 000-00000000000000000000 milyen vállalást tették az őszi munka sikere érdekében. A levél szövegét az alábbiakban közöljük. Az őszi idényben gépállomásaink összes traktorvezetőire jelentős feladat hárul. A megnövekedett és az új termelőszövetkezetek annyi munkát igényelnek, hogy csak gépeink legjobb kihasználásával tudunk eleget tenni a kéréseknek. Azt its tudjuk, hogy az időben végzett, jő minőségű gépi munka jelentős terméstöbbletet eredményez. Fontos, hogy időben felszántsunk, előkészítsük a talajt a vetésre és ez utóbbit is jól végezzük el. Mi elhatároztuk, hogy az őszi idényben 1200 normál hold gépi munkát végzünk el MTZ 5—L típusú traktorunkkal. Az anyag- és alkatrész-felhasználásunkat 15 százalékkal csökkentjük, az üzemanyag-fogyasztást is ugyanekkora mértékben. Javasoljuk, hogy a gépállomások traktorosai tegyenek hasonló vállalásokat és indítsunk versenyt a vállalás teljesítéséért. Meghosszabbították a Petőfi Népe irodalmi pályázatának határidejét I960, szeptember 30-a volt. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szerkesztőbizottság úgy döntött, hogy a pályaművek beküldési határidejét október 31-ig meghosszabbítja; Vélemények a termelékenységről Új gépeket állítottunk be — Kiterjesztettük a teljesítménybérezést Tovább fejlesztettük a versenyt ' — Annyi bizonyos, hogy levélben is meg lehetett volna ími.j Csakhát mi nem csupán azért tettük meg ezt a nagy utat, hogy ezt veled így szóban köböljük ..; r Es akkor az anya szeméből kibuggyant a könny, a szájából eleredt a szó: — Azért jöttünk, hogy hazavigyünk!... Gyere haza, fiam!... ÍKeveset érünk mi már nálad nélkül... Kiöregszünk a dologból... — Azt is megmondom, fiam •— szólt közbe az apa —, hogy nem idős Pap János lépett be «a Dózsába, hanem ifjú Pap János ... Én ezt így csináltam ..: ÍMi vagyunk a családod ... Mert tiéd lesz a jövő- és már azt is belátom, hogy hárman többre megyünk a közösben, többre mint a tizenöt holdon egyedül... Te mindig szeretted a földet, évekig ösztökéltél, hogy lépjek be, osztán te most akarsz iparos lenni, huszonnégy éves korodban, meg amikor már minden a kedved szerint eligazodott ... És ha mi anyáddal kihalunk, vesszen el a jog is? A nagy kert megtelt kirándulókkal. Vidámság, nevetés harsán l. de az asztalnál megfeneklett a csend. A technikus húzott el mellettük a főpallérral, helyet keresett. Megpillantotta Jánost. Odaszólt: — Jánoskám, ma beírattalak egy hathónapos esti tanfolyamra ... A továbbiakat majd reggel megbeszéljük... _________ Ua nyatt-fekve, mozdulafla** nul bámulta egész éjjel a munkásszálló plafonját. Nagy ívlámpa hunyorgatott be a szálló ablakán, lengette a munkásszobát, így lengtek-lógtak Jánosnak kusza összefüggéstelenségben a gondolatai is. A technikus beíratta már egy tanfolyamra is. Szakmunkás lehetne.:. Kétezerötszáz-kétezerhat- száz..: Télen-nyáron munka..: Budapest.:. Ügy nőnek a házak, mint a gomba a réteken, erdők tisztásain ... Soha meg nem állana, ez itt a jövő élet rendje. Otthon?... Párázik a föld, puha... Eső után szemhasítóan kék az ég, és tiszta mint az igaz élet, mely ott aránylik a földeken dalolók szívében. Itt kong az acél... Dömperek dörömbölnek, exkavátorok nyújtogatják hosszú nyakukat... És egyszercsak a kavicsból, mész- ből, cementből, az anyagból összetapad valami csodálatos szép palota- és szinte percek alatt megtelik emberrel, nevetéssel, gyermekkacagással..; És az alkotó félreállva nézi egy- ideig ezt a hejehuját, azután fogja a habarcskanalat, a kőműveskalapácsot, a vízszintmé- rőt, s szívében akkor éledő új dalokkal indul tovább új hadszíntérre ... Mégis, mintha soha nem érezte volna jobban talpa - alatt az otthoni föld puhaságát, mint most. Mintha a dömperek robogóját áthasítaná egy korai énekes rigó reggeli ájtatossága a nagy diófa tetején ..: Kedves, messzihangzó zene a búzát forgató falapát harsogása a nagy magtárban :.. Szeme áttör a budai hegyek falán, és az áttört éken szelíd szőlődombok alja tárulkozik fel, a lapályokon sárguló búzatábla tükrét borzolja a szél.., Látja saját magát, lépked a patak partján, vállán vasgereblye. Előtte megy lányosán, rengő csípőkkel Barcsi Piroska ... Nem is kérdezte, férjhez ment már? ..: De kérdezhette ezekben a mélylélegzésű nagy percekben?... J ól meggondolta? — kérdezte a technikus. — Egy éjszaka kellett hozzá, és így döntöttem. Visszamegyek a földhöz... Ma már a földművelés is mesterség... Ott a helyem! Kifizették, kiadták a munka- : könyvét. Idős Pap János öreg görbebotjára göngyölte kezét- rárogy- gyant a botra és gondolataira. A mama felfelé nézett, mint tegnap, a tetőre, nézte kedves János fiát, aki éppen akkor tűzte ki a felhúzott épület egyik sarkára a zöld ágat. Mert ezt a jussát már csak nem hagyja itt.;: Azután elindultak hárman, ereszkedtek le a budai hegyoldalról. Az öreg Papnak valami szorította g torkát. Olyan szorítás, mint mikor úgy érzi az ember, hogy dalolni szeretne... tóink közreműködésével pedig lényegesen meggyorsítottuk a termelést, illetve leegyszerűsítettük egyes termékek gyártását Ezzel egyidejűleg jelentősen javítottuk a gyártás fel- szerszámozását, tökéletesitettük az anyagmozgatást új gépeket állítottunk a termelésbe. A helyes bérezés és verseny jó hatása A műszaki intézkedéseken túl a legtöbb munkahelyre kiterjesztettük a teljesítménybérezést Ez az intézkedésünk kezdetben több dolgozónak nem tetszett de aztán belátták, csak így lehet megvalósítani azt az elvet, ki mennyit dolgozik, any- nyi bért kap. Ennek megértéséhez igen sok segítséget kaptunk a párttól, a szakszervezettől, a KISZ-től és az öntudatos munkásoktól. A teljesítménybérezés bevezetése óta megszilárdult a munkafegyelem, csökkenőben van a csellangés, ugyanakkor fellendült a szocialista verseny. A versenynél az eddig alkalmazott különböző formákat tovább fejlesztjük. Ma nálunk a szocialista munkaversenyt az egyéni, a brigád és a műhelyek közötti vetélkedés jellemzi. A versenyzőktől a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését, s egymás segítését kértük. A legjobbak munkamódszerét széles körben népszerűsítjük, példaképül állítjuk a többiek elé és az igazgatói alapból jutalmazzuk* Nem létszámnöveléssel... A műszaki intézkedések és a dolgozók között folyó vetélkedés meghozta a várt sikert Ezt bizonyítják a termelési mutatók. 1959 első félévéhez viszonyítva 1960 azonos időszakában többlettermelésünk 17 968 forint volt 9547 forint a műszaki intézkedések a kalma zásából, 8421 forint pedig létszám emelkedésből tevődik ki. Ebből a két számból kitűnik, hogy többlettermelésünk 53 százalékát termelékenység növekedésével értük eL Ez igen kedvezői , Tennivalók Amikor ezt jóleső érzéssel nyugtázom, egyúttal ismertetem a jövő évi tennivalókat, s az ezzel kapcsolatos eddig tett intézkedéseket. Elképzeléseink szerint Jövő évben termelési tervünk 19 százalékkal lesz nagyobb mint az idén. Ezt a többlettermelést 70 százalékban a termelékenység növelésével kell biztosítani Ennek érdekében az eddig 5 kü-1 lönböző helyen végzett lakatos-^ munkákat központi műhelyben' összpontosítjuk. Az erősebben használt gépeinket fokozatosan nagyteljesítményű, új gépekre és célgépekre cseréljük ki. Üzemi helyiségeinket folyamatosan átrendezzük, s ennek eredményeképpen az anyagmozgatás útját a legkisebbre rövidítjük. Teherfelvonót és anyagmozgató targoncákat állítunk munkába. Festőműhelyünket vízfüggönyös festőberendezéssel és gépekkel korszerűsítjük. A szefeldék kapacitását kisgépesítéssel növeljük, Gondjaink Ezek mellett vannak olyan problémáink, amelyek gátolnak bennünket az eredményesebb munkában. Húzódik a központi lakatosműhely építése, a felvonó és az új energiabiztosító berendezés átadása, a központi fűtés hiánya stb. Az előbb említett nehézségek egy részének elhárítása meghaladja a saját erőnket De nem esünk kétségbe, mert eddig is sok segítséget kaptunk: a párttól — a városi és megyei pártbizottságtól — és a megyei tanácstól. Bízunk abban, hogy további segítségükkel az akadályokat elhárítjuk és az elénk tűzött feladatokat nemcsak az idén, hanem jövőre is maradéktalanul teljesíteni fogjuk) Szabó Lajos igazgató. Bajai Villamosipari Gyár ’ OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG pl Ml. Ml fPlj: tffrlOTTO OOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOO SZTtNüGS 'TÖRTEI 2VTL. Manóka... Az ízlésesen megterített asztalok mellett társalgók hangulata szinte percenként emelkedik. Felcsendülnek a régi, kedves dalok, melyeket akkoriban még a lábbal hajtós varrógépek zakatolása kísért. Együtt van az akkori törzsgárda, s vígadnak. Vannak köztük idősebbek, fiatalabbak, vezetők és beosztottak. Arról ismerik őket, hogy szeretnek dolgozni, s vidámak. Még az idősebbek szeme is olyan fiatalosan csillog, mint tíz évvel ezelőtt, amikor a városi pártbizottság segítségével megalakították a mai, korszerű Bajai Ruhaüzem elődjét a Kölcsey utcában. A jókedv tovább fokozódik. I. Sándor és F. Sándor táncraperdülnek, s eljárják a hagyományos „manókát”. Ennek a táncnak története van. Még a régi üzem folyosóján, 1950-ben született, amikor vasárnaponként társadalmi munkában hozták rendbe a munkatermeket a Bajai Ruhaüzem dolgozói. Ebben a táncban és az ezt kísérő ütemes tapsban benne van a régi szabászollók csattogása, az új szabászgépek zakatolása, a varion-sza. lag ütemes forgása* a törzsgárda egybe- forrottsága és életereje. Közben vége lett a táncnak, tovább folyik a vidám tere- fere, a nótázás. Méltóan megünnepelték a gyár fennállásának 10. évfordulóját. Tari Sándor üzemi tudósítói
