Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

\ 4. oldal 11X10. október 19. vasárnap „Icadaí&fn a Uö> Tudomány vagy művészet? AZ Élet és Irodalom hasábja­in már hónapok óta heves vita folyik erről a kérdésről. Már töb­ben szóvátették, vajon helyes-e az irodalomtanítás mai, közép- 4 ikolás módszere, vagy1 sem. A vitaindító cikkekből kiderült, hogy baj van az irodalomtaní­tással. Magam is úgy érzem. Mi> lehetne tenni a irodalom megkedveltetésére és meg­szerettetésére? Ügy gondo­lom, elsősorban is módosí­tani kellene a tananyagot. Tudomány helyett művészetet tanítani. Az irodalomtörténet tudomány, az irodalom pedig művészet Tudományból úgy is elég a fizika, matematika, bio­lógia stb., művészetből pedig a középiskola nagyon keveset nyújt. A tanterv megváltoztatá­sa ezt a hiányt is pótolná. Így értékesebb, műveltebb emberek ■kerülhetnének ki az iskolákból. Hogyan lehetne ezt megoldani? A tankönyvekből ki kellene hagyni a száraz, unalmas élet­rajzokat, vagy éppen, fordítva, kibővíteni, színezni, olvasmányo­sabbá tenni, olyanná, amely „ma­golás” nélkül is megmarad az emlékezetben, élményt nyújt, és megszeretteti az írót. Az irodalommal párhuzamo­san esztétikát is kellene ta­nítani, s az irodalmat a kép­zőművészettel és zenével pá­rosítva, megtanítani azt, hogy a diákok felismerjék, ' értékelni tudják a szépet. Magyar dolgozatokat nem­csak egyes írókról, nemcsak ta­nul mányszerűen kellene iratai, hanem a diákok történeteket, jeleneteket fogalmaznának, eset­leg versírással Is megpróbálkoz­hatnának. Ez Is sokban segítené őket az irodalom megszerelésé­ben, hiszen értékelni tudnák az alkotói munkát, megismerkedné­nek a poétika és retorika sza­bályaival. RANDS JENŐ: B'-ZFUTMIK NEW YORK FELETT Randé Jenfi kBnyve az amerikai flatalsAe kBrében észlelhető erKBl- esl, eszmei és pedagógiai válságra világit rá. Keresi a választ arra a kérdésre: mi az oka a világon első helyen álló amerikai gyermekbflnB- zésnek? Elfogadható-e magyarázat­ként az az elmélet, hogy a mai fia­talokat az atomháború veszélyének állandó tudata teszi cinikussá, ki­ábrándulttá, bűnözésre hajlamossá? Randé amerikai tartózkodása alatt azerzett tapaszetalatalval, megfigye­léseivel bizonyítja, hogy az ameri­kai gyerekek a cowboy- és gengsz­terromantika, a táncőrület, a tele­vízió, rádió és egyéb — gyerekek számára is bozzáférhetfi —1 műsorok Izgalmának légkSrében élnek. Rá­mutat arra Is, hogy milyen élesen hívta fel a figyelmet a szovjet szput- nylkok fénye ennek a nevelésnek a tévdtjalra A felsőbb osztályokban aztán lehetőség (nyüna arra, hogy az irodalom tanítását kissé éltolják a tudomány, az irodalomtörténet felé. Itt megismerkednének: a diákok az ókori görög, latin, magyar és világirodalom nagy- jaival, persze szigorú és szak­szerű válogatásban. A régebbi magyar iroda­lomból kevesebbet, ngyanak- akkor a világirodalomból többet kapnának, ami szé­les látókört eredményezne, világirodalmi műveltséget, s ítélő képességüket is fejlesz­tenék. Lehetőség nyüna arra is, hogy az irodalom és a társadalom vi­szonyát, egymásra hatását bon­colgassák, megismerjék az iro­dalmi irányzatokat mind a ré­gebbieket, mind pedig a maia­kat. Azt hiszem, hogy az a diák, aki ilyen módszerrel tanulta az irodalmat, megszereti azt, rend­szeres olvasóvá válik, de min­denesetre olyan élménnyel tá­vozik az iskolából, amely örök­re megmarad benne és bárhol helyezkedik Is él az életben, csak hasznára lesz. Ezért helytelenítem a szintén erről a témáról író Rockenbau­er Nóra véleményét (az Élet és Irodalom augusztusi számában), aki azt vallja, maradjon minden úgy ahogy van, mert akit érde­kel az irodalom az úgyis olvas, akit pedig nem, az úgysem vesz könyvet a kezébe. (Ez a meg­állapítás egyben lemondás az emberek neveléséről és igényei­nek helyes útra történő irányí­tásáról.) Az irodalom mindenkit kell, hogy érdekeljen, s az irodalom­tanítás legfőbb célja, hogy azt is, akit még nem vonz, érdekelt­té tegyék benne, tegye minden­kinek szükségletévé az olvasást, a szépet, a művészetet. Kántor Zoltán A cikk írója. Kántor Zoltán, fiatal költő az idén érettségizett a Kecskeméti Katona József Gimnáziumban. Szeretnénk, ha olvasóink e cikkével kapcsola­tos észrevételeiket, javaslataikat eljuttatnák szerkesztőségünk­nek. Ül FILMEK □□□amnamQDDODDnmnnixmQaamnramDaaDamCT Az Eiffel-torony árnyékában Nemrég mutatták be hazánk­ban a Nagy családok című fil­met. Arendezője, Denys della Pateliiere nevét ez a film tette hazánkban ismertté. Éles táma­dás voU a kitűnő film a kapi­Egy hasznos segédeszköz A megyei tanács művelő­dési osztálya hosszas előtanul­mányok után összeállította a művelődési otthonok és hasonló jellegű intézmények vezetéséhez szükséges tudnivalókat Az ér­dekes és nagyrészt helyi tapasz­talatok összegezéséből született, gyakorlatias jellegű útmutató mindazokat a fontos tudnivaló­kat tartalmazza, melyek a mű­velődési otthonok igazgatói szá­mára a különböző kulturális, igazgatási, pénzkezelési munká­latok könnyebb elvégzését elő­segítik. Mindjárt á bevezetőben igyek­szik meghatározni a művelődési otthon igazgatód felelősségének határait. Felelős az igazgató — mondja az útmutató — az isko­lán kívüli nevelést célzó, a mű­velődési otthonok működését meghatározó párt- és kormány- határozatok, valamint az ezek alapján készült jogszabályok, felsőbb utasítások és rendéleték végrehajtásáért Felelőssé teszi az igazgatót az útmutató a fenntartó szerv által jóváha­gyott éves munkaterv és az ennek alapján készült havi program végrehajtásáért, s emellett természetesen bizonyos pénzügyi éa adminisztratív ten­nivalók kötelező elvégzését is előírja. A kiadott útmutató tükrözi a Olvasómozgalom a halasi nők körében A Katona József Megyei Könyvtár felhívására a napokban a Halasi Járási Könyvtárban is megkezdődött a nők olvasómozgal­mának szervezése. A könyvtár olvasói nagy lelkesedéssel fogad­ták ezt a kezdeményezést, amelynek az a célja, hogy megismer­tessen a nőolvasókkal jó néhány művet a világirodalom kiemel­kedő alkotásai közüL A nők olvasómozgalmának híre futótűzként terjedt Halason, eljutott a legkisebb tanyákra is. A tanyaiak sem akartak kima­radni a mozgalomból. Lakatos Istvánná például jó néhány kilo­métert gyalogolt, bogy ki ne essék a részvevők közül. Lakatos Istvánná egyébként is szorgalmas olvasó, nemcsak szépirodalmi, hanem természettudományos és Ismeretterjesztő műveket Is köl­csönöz. Kardos Benőné egyik törzstagja a könyvtárnak. A nehéz munkában megtört, beteges asszony ragyogó szemekkel hallgatta a mozgalom megindulásának hírét. — Hogyne, nagyon szívesen csatlakozom a mozgalomhoz. Bár minden parasztasszony annyit olvasna mint én! — mondja és azonnal magyarázgatnl kezdi a körülötte állóknak, hogy milyen nagyszerű dolog könyveket olvasni. N Sztanik Mihályné hét gyermekes parasztasszony komoly se­gítséget nyújt a mozgalom szervezésében. Bátorítja, buzdítja a fé- lénkebb, visszahúzódó asszonyokat. Legszívesebben minden el­olvasott mű tartalmát elmondaná, hogy mások U kedvet kapjanak az olvasásra. A könyvtárosok melegséggel és szeretettel figyelik ezeket az egyszerű asszonyokat, akik esténként kapától feltört, munkától kérgesedet! kezükbe könyvet fognak és megpihennek, felüdűlnek a betűk csodálatos birodalmában. Szívesen segítik őket, hogy az olvasómo2gaIom révén is minél jobb harcosaivá váljanak kul- túrforradalmunknak. Baráti Jánosné és Bácskai Lászlóné, a Kiskunhalasi Járási Könyvtár munkatársai falu szocialista átszervezésének jelenlegi tennivalóit Ez többek között abban is megnyilvánul, hogy a falusi életben polgárjo­got nyert kulturális munkate­rületek egybehangolását is a művelődési otthon hatáskörébe helyezi. Hogy csak egyet em­lítsünk. Megyénk területén a könyvtárak tekintélyes része ma már közvetlen, községi, ta­nácsi kezelésbe került Az út­mutató szerint a művelődési ház igazgatójának foglalkoznia kell a könyvtári mozgalommal is, hiszen a kulturális élet kü­lönböző, ható tényezői együtte­sen jelentkeznek és összefogás­ra kínálkoznak a legjelentősebb falusi, művelődési intézmény, a művelődési ház számára. Újszerű az is, hogy a klub­élet meghonosításának köteles­ségét is minden művelődési ott­honra kiterjeszti. Valóban he­lyes és mindenképpen célrave­zető, hogy művelődési ottho­naink nemcsak reprezentatív rendezvények, táncos összejöve­telek, vendégműsorok, értekez­letek, megbeszélések színhelyévé váljanak, hanem esténként egy­szerű, kötetlen szórakozása al­kalmak teremtésével, a falusi klub feladatkörét is betöltsék. Különösen most, a termelőszö­vetkezeti mozgalom megerősö­désével és kiterebélyesedésével egy időben igen időszerű ezt az útmutatóban erőteljesen ki­hangsúlyozni. Részletes útba­igazításokat tartalmaz ez a fon­tos segédeszköz a művelődési otthonok terveinek elkészítésé­hez, s az ezzel kapcsolatos hi­vatalos eljárások gyors és hi­bátlan végrehajtásához. Jelen­tékeny ellenőrző feladatokat is ró a művelődési otthon igaz­gatók vállára az útmutató. Emellett azt is kötelességévé teszi az intézmény vezetőjének, hogy munkájáról részletes nap­lót vezessen, amely bármikor ellenőrizhető legyen. Rengeteg gondot okozott a ..múltban az SZTK-bejelenté- sek elmulasztása. Az ezzel kap­csolatos munkaadói kötelezett­ségek legfontosabb tudnivalóit is tartalmazza ez a nélkülöz­hetetlen segédlet, amellett hogy közli a nagyobb művelődési otthonok egyéb munkaköreinek (művészeti előadó, gazdaságve­zető, házfelügyelő) legfontosabb tennivalóit is, A fontos segédeszköz fon­tos meghatározásaival, részle­tességével, gyakorlatiasságával már eddig is kivívta a felettes művelődési szervek elismerését Tudomásunk szerint a Műve­lődésügyi Minisztérium illetékes főosztálya azzal a gondolattal foglalkozik, hogy nagyrészt a kecskeméti tapasztalatokra és a megyénk művelődési otthonai­nak használatára összeállított útmutatóra támaszkodva dol­goztatja ki az egész országra érvényes hasonló segédletet Cs. L. hólizmus ellen, különös szem-* szögből, a családi élet szemszö* géböl ítélt és bírált. Nemrég új alkotás jutott hoz* zánk. Egy egyszerű munkásról szól, aki egyedül neveli fel hói rom gyermekét. Az egyik fia* Fernand vem házasságából szil* letett. Amikor visszatért kétévi német fogságból, már itt ta* lálta a kis jövevényt. Mégpedig anya nélkül, mert felesége bele* halt a szülésbe. Az idős munkás nem veszt észre, hogy két gyermeke a zül­lés útjára tért, s egyetlen, alci kitart mellette nevelt fia. Csak később, igen drámai körülmé­nyek között döbben rá élete ke* serű tragédiájára, mindenki el­hagyta, csak az a gyermeke nem, akinek nem is 6 az apja. A színészek remekül helytáll­tait a filmben. Kiegészítik azt a nagyszerű rendezői munkát, mely Patelliere filmjének leg­nagyobb érdeme. Elsősorban Jean Gabinról kell szólni, aki az özvegy építőmunkás szerepében, ha lehet még újabb szinekkei gazdagította művészi palettáját. Szerepéből remekművet alkot. A nagy színész méltó partnerei a fiatalok. Arcukat eddig egyet­len filmben sem láttuk. Mégis úgy érezzük, sokra hivatottak. Gyönyörűek, nagy élményt nyúj­tók Louis Page képei, melyek a sokszínű Párizst mutatják be< A magyar szinkron is elfogad­ható, A bácsalmási könyvtárról Vörös Györgyné, az országon Mezőgazdasági Könyvtár mun­katársa a Bácsalmási Járási Könyvtárban tanulmányozta a könyvtár és az állami gazdasá­gok közti együttműködést Vö­rös Györgyné ez alkalomból a legnagyobb elismeréssel nyilat­kozott a járási könyvtár irányí­tó tevékenységéről. BEZÁRTÁK A NAQYTERMET Bezárták a kiskőrösi műve- ^ lődési ház nagytermét. A Szarvas, a kiskőrösi főtér e jól ismert, régi épülete tehát, leg­alább is egy időre, részleteiben megrokkant. De hogy derült ez ki és hogyan indul meg a műve­lődési ház őszi és téli program­ja, e fontos előadó terem nélkül? C z most itt a kérdés. És *" erre sokféle választ ad­tak Kiskőrösön. Voltak, akik nem hitték el, hogy a jó, öreg színházterem felmondta a szol­gálatot. Voltak, akik a veszélyt vették semmibe, mely a további nyitvatartással járna. Persze, mert nem olvasták azt a szak­szerű mérnöki véleményt, ame­lyet Árkost Antal építésmémök adott, amikor a Művelődési Mi­nisztérium rendelete értelmében rövidesen sorrakerülő művelő­dési ház működési engedélyek felülvizsgálásához szükséges mű­szaki leírás elkészítésére felkér­ték. Valóban nem gondolta sen­ki, hogy a szép és közkedvelt színházterem mennyezetén azok a hajszálvékony, de egyre szélesedő és gyarapodó repedé­sek az esetleges összedőlés első jelei. Nem csoda! Amikor ezt az épületet csinálták — a szakvé­lemény szerint — eléggé szak­szerűtlenül és rosszul függesz­tették fel a fémhálózatból és gipszből álló díszes mennyezet­kiképzést. Az eltelt több mint négy évtized a felfüggesztéshez szükséges drótokat és vasalkat­részeket alaposan megviselte. Ma már nem használhatók koc­kázat nélkül, ki kell őket cse­rélni. született tehát a szak- vélemény és nagyon ter­mészetes, hogy Maros Zoltán igazgató nem vállalta a felelős­séget, hogy egy-egy melegebb hangulatú bálban a keletkezett rezgések nyomán esetleg be- omoljék a tető. De mi lesz ez­után? Szerencsére a jó szervező­ig? ■ Ví I munka eredményeképpen a nagyterem ideiglenes kikapcéo- ! lásával is megoldódik a műve­lődési évad megindulásának minden lényeges problémája. Ami pedig a feltétlenül n szükséges átépítés elő­készítését illeti példaszerű együttműködés és segítőkészség nyilvánult meg és viszi előre —» minden bizonnyal rohamléptek­kel — az átépítés ügyét. A hely­beli Vegyesipari Ktsz már meg­bízatást adott a költségvetés és a műszaki dokumentáció elké­szítésére — talán egy héten be­lül kész is lesz. Mtána a megyei tanács vég- w rehajtó bizottságának elő­legezett, jóindulatú segítőkészsé­ge folytán minden bizonnyal el­kezdődik a tatarozás és az ezrek­től látogatott és Kiskőrös kultu­rális életét képező művelődési ház rövidesen teljes kapacitás« sal a kultúrám szomjuzók s/.ol« gáláiéba áll. Cs. L. . , • > -»

Next

/
Thumbnails
Contents