Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-16 / 245. szám
1960. október 16. vasárnap & oldal Nagyobb felelősséget Ehhez az íráshoz két «set adott indítékot. A napokban riportot akartunk írni az egyik legnagyobb kecskeméti termelőszövetkezetről. amelynek úgynevezett kihelyezett elnöke van, vagyis olyan vezetője, aki önként vállalta, hogy kimegy a közösbe, s miután a taggyűlés elfogadta elnöknek, a termelőszövetkezetben tevékenykedik. *— Ne jöjjenek ki hozzánk, dem úgy sikerültek egyes dolgod mint számítottam — mondta elkeseredve az előbb említett elnök. Hasonló visszautasítással találkoztunk egy másik termelőszövetkezetben is,. ahol szintén kihelyezett elnök működik. Megyénkben majdnem 200 elnök, agronómus és könyvelő van, akik vállalták a szövetkezeti munkát. Mint ismeretes, jelentős anyagi támogatást kapnak ezek a szakemberek, akik felcserélték eddigi munkahelyüket és vállalták a közős gazdálkodással járó gondokat azért, hogy az új útra lépett parasztságnak megmutassák hogyan lehet szebben-jobban élni. Az elnökök három évig kapják előző jövedelmüket állami támogatásként, az agronómusok és könyvelők pedig két évig régebbi fizetésük 70 százalékát. Ezenkívül a munkaegységkönyv szerint beosztásuk után járó munkaegységet is javukra írják, illetve annyi munkaegységet, amennyire szerződtek a termelőszövetkezeti tagokkal. Számottevő anyagi javadalmazást kapnak tehát ezek a szakemberek, ami méig inkább növeli a felelősségüket. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy zömükben igyekeznek lelkesen, minden tehetségük lat- bavetésével dolgozni, és segítségükkel számos szövetkezetben jelentősen megjavult a gazdálkodás. Ismeretes, hogy a kis330 kárpitozott garnitúra, 1600 sezlon, 950 asztal Jelentés a bútorfrontról ' Minden hónapban több bútort készít a Kecskeméti Faipari V. Az év elejétől szeptember véészteres borítású asztalt és 60 darab ülőkét adtak át a kereskedelemnek. Ennek eredményeAz anyagelőkészítés, a szabás már a 860 ezer forint beruházással épült új gépműhelyben folyik. gélg 330 kárpitozott szobagami- túrát, 1600 sezlont, 950 kerékasztalt, 60 tálalószekrényt, mintegy 100 darab szívalakú poiiként 110,8 százalékra teljesítette harmadik negyedévi tervét a bútorgyár kollektívája. tamfélegyházi Dózsában már évek óta sok baj volt Bodnár András, volt állami gazdasági igazgató elnökösködése óta azonban jelentős javulás tapasztalható. Bebizonyosodott hogy van elegendő munkáskéz a közösben, csupán jól meg kell szervezni a gazdálkodást Már az Idén egyes terményekből többet termeltek a tervezettnél. Hasonló kedvező tapasztalat van a megye számos termelőszövetkezetében. így a kunadacsi Kossuthban, a kun- peszéri Parasztbecsületben, a balotaszállási Petőfiben. Találkoztunk azonban olyan esetekkel is. mint a cikk elején említettek. A lelkesedés, a jóakarat megvolt ezekben a vezetőkben is. azonban nem mérték fel elég alaposan a lehetőségeket, tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takaró ért. emiatt pénzügyi nehézségekkel küzdenek a szövetkezetben és most kétségbeesnek. A kétségbeesés pedig rossz tanácsadó, ök felelősek! a termelőszövetkezet tagsága és a társadalom előtt is tevékenységükért. Ha követtek el hibát, hozzák helyre. Elkerülhetők az erőt meghaladó beruházások, az állatállománynak a lehetőségeket figyelembe nem vevő túlzott fejlesztése, vagy a kertészet területének olyan arányú növelése, amelyhez nincs elég munkaerő, stb, — ha a vezetőség alaposan megtárgyal mindent a tagsággal, vagyis ahogy szokták mondani, ha jó a kapcsolat a vezetők és a tagok között. Kétségbeesés helyett tehát még nagyobb felelősséget, s a hibák helyrehozatalát várjuk ezektől a szakemberektől. K. S. Hentesbolt — és szerződéskötés Hovatovább megszokott látvánnyá válik Halason, hogy a húsboltok előtt a nyitást megelőzően 4—5 órával már sűrű tömeg feketéink s még így is gyakori, hogy a várakozók utolja nem kap húst. A húshiány érthető, ha megvizsgáljuk: milyen szégyenletes állapotok uralkodnak város- és járásszerte a sertéshizlalási szerződések körül. Arról van szó, hogy a tenyésztők — elsősorban az egyénileg dolgozó parasztság — még azt a sertésmennyiséget sem biztosítja, amely a járás és város belső fogyasztására elegendő lenne. A város például az idei szerződéses előirányzatnak csak 52,7 százalékát kötötte le, jövő esztendő első félévére pedig — ird és mond: összesen 102 darab kötés történt, ez az előirányzatnak csak 6,5 százaléka. Járási viszonylatban ez a szám 12,1 százalék. Érdemes pár összehasonlítást tenni egyes községek, valamint termelő szektorok között. Kunfehértón a jövő félévi 550 darabos előírásból a tsz-ek kötése 208 darab, — az egyénieké 20 darab. Tompán 396 darabos termelőszövetkezett kötéssel szemben egyetlen egyéni paraszt nem szerződött. Hasonló a helyzet Ke- 1 ebián és Kisszálláson. összegezve: a szeptember 30-2 értékelés szerint a járásban eddig 961 darab sertést szerződtek, s ebből az egyéni kötés 116 darab. A lekötés zömét a termelőszövetkezetek adják, ám ők is vonakodnak a meglevő süldőállományt szerződni. Egyrészük férő- helyhiányra, másrészük a magasabb szabadpiaci takar* mányárakra hivatkozva igyekszik a szaporulatot süldőként* értékesíteni. Az egyénileg dolgozó parasztoknál is ha-' son ló a tendencia, klvéVe azé: a tekintélyes csoportot, amely 22—24 forintos kilónkénti áron köt megállapodást munkásokkal, tisztviselőkkel már jó előre sertésére. E cikk kereteibe nem félt' bele a szerződéses sertéshiz-- lalás jövedeimezőségéneki többoldalú bizonyítása. Hogy; kifizetődő, azt legjobban bizonyítják azok a termelőszövetkezetek s egyénileg dolgozó parasztok, akik évek ótat rendszeresen és eredményesen foglalkoznak vele. Itt inkább a dolgok erkölcsi oldalát hoznánk szóba. A mezőgazdaság fejlesztéséért, a terme» lőszövetkezetkezeti és egyénileg dolgozó parasztság felemeléséért milliárdokban mérhető anyagi áldozatot hoz évek óta a munkásosztály. A munkás—paraszt szövetség azonban kétoldali kötelezettséget jelent. A legkevesebb, amit joggal elvár a munkásság, az, hogy az élelmiszerellátásban a dolgozó parasztság vállalja a ráeső feladatot: ne a spekuláció, a nyerészkedés irányítsa termelését. Vajon mit szólna a fala népe, ha az állam az ipar- és közszükségleti cikkeket is tartalékolná, a kereslet-kínálattól függően hol többért, hol kevesebbért adná? — mint teszi azt most sertéssel, baromfival, sőt terménnyel a parasztság egy részel A parasztság e rétegének jelenlegi állásfoglalása már lelkiismeret, állampolgári öntudat kérdése.--------------------------------------Ös szhang a termelés és értékesítés koz5tt = olcsóbb piaci árak Gondolatok a kereskedelemről Ügyes asszonykezek fényezik az asztalokat. A kisz-vezetösEgvAlasztAsok hírei Kétszázezer forint értékű társadalmi munka öt év alatt Néhány nappal ezelőtt tartotta meg vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlését a miskei Kilián György KlSZ-alapszer- vezet. Az ünnepi taggyűlésen részt vett Bálán Miklós a KISZ kalocsai járási bizottságának titkára, azonkívül jelen voltak a helyi párt és tanács képviselői. Kornóczi Mihály KISZ-titkár beszámolója után élénk vita következett, majd újjáválasztották a KISZ vezetőségét. A beszámolóban és a vitában elhangzottak alapján a taggyűlés úgy határozott, hogy a második ötéves terv során 200 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá a község szépítéséhez. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése sok változást okoz gazdasági életünk egyes területein — többek között új feltételeket teremt a zöldség-, gyümölcstermelésben és értékesítésben is. A szocialista szektorhoz tartozó gazdaságokban irányi [hatóbbá, tervezhetőbbé válik a termelés, ezáltal egyre biztonságosabb lesz a lakosság ellátása. Ehhez azonban szükséges, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek termelési és a kereskedelmi szervek felvásárlási, valamint értékesítési tevékenységét szorosabb összhangba hozzuk, mert e téren bizony még vannak javítani valók megyénkben. Őstermelő tsz és „őstermelő“ viszonteladó A termelőszövetkezetek/nagyüzemi termelése jó alap ez összhang megteremtéséhez. Szocialista kereskedelmünk — s némely tsz is — azonban a fogyasztói piacokon nem áll még hivatása magaslatán. A fogyasztók ellátásának irányítását a kereskedelem ugyanis mindmáig nem tudta oly mértékben kézbevenni, mint a felvásárlást. Ennek egyik oka többek között némely termelőszövetkezeti vezető helytelen állásfoglalása: az, hogy figyelmen kívül hagyva a szocialista kereskedelemhez, a város ellátásához fűződő termelőszövetkezeti érdeket, viszonteladóknak, üzérkedőknek adja el a piacra termelt árut; Ilyen esettel Kecskeméten is találkozhatunk. Nem egyszer előfordult már, hogy a városkörnyéki termelőszövetkezetek behozták a piacra az olcsó burgonyát, de ahelyett, hogy szétmérték volna azt a fogyasztók között, vagy átadták volna a földművesszövetkeaetnék* —egy tételben, viszonteladóknak adták oda a burgonyát, akik aztán kétszeres áron, busás haszonnal árusították a városi vevőknek. Két vállalat egymásra licitál Az ilyen rövidlátó tsz-veaetők megfeledkeznek arról a feladatukról, amelyet pártunk és kormányunk eléjük tűzött Olcsón megtermelt árujukkal nemhogy mérsékelnék a piaci árakat hanem engedik, sőt elősegítik a spekulánsok tevékenységét — így közvetve az árak emelkedését —, jóllehet ők maguk nem kerülnek előnyösebb helyzetbe a »-maszekkal- való kapcsolatukban. Sőt! Nem gondolnák arra, hogy a szocialista kereskedelem a tsz zavartalan árutermeléséért bizonyos felelősséget is vállal magára: a műtrágyától kezdve a legnehezebben beszerezhető öntöző berendezésekig mindent biztosít a tsz-ek számára. A másik nehézség — melynek ugyancsak árdrágító kihatásai vannak — az, hogy az alapvető felvásárlást és értékesítést végző földmű vessző vetkezeti kereskedelem és az egyes ipari szervek, közületi fogyasztók között nagymérvű konkurrencia alakult ki. Számtalanszor előfordul egy- egy szezonban, hogy a földművesszövetkezet es a konzervgyár valósággal »ráígér- egymásra. Ezért helyes lenne a jövőben egységesebbé tenni a felvásárlást, ami a földművesszövetkezetek »szabadabb, kezének- biztosításával talán meg is oldható. Ügyelni kell a különben helyes árpolitikánk megfelelő alkalmazására is. Ennek felrúgásán ugyan csak példát adnak; néha termelőszöveikiezetelnk. —* Kalkuláljunk az önköltséghez! Arra kellene törekedni, hogy a. termelői árakat az önköltség kö- rül alakítsák ki, — a tényleges termelési önköltséget azonban mind ez ideig nem lehetett pontosan kiszámítani Ezért fordul elő még napjainkban is* hogy kb. 150 forint önköltségű Gülbaba burgonyát a kisparcel- lás őstermelő-viszonteladó 250— 280 forintért kínálja a kecskeméti piacon, — a tsz-től az államinál vonzóbb áron megvéve — ezzel szemben az önköltséghez kalkuláló földművesszövetkezeti kereskedelem ugyanezt a burgonyát 180 forintért hozza forgalomba. A jövőben nagyüzemi gazdaságainknál Is megoldható a termelési önköltséghez való kalkulálás, amelynek nyomán bebizonyosodik: állami kereskedelmi szervnek eladva ia megfelelő hasznot nyer a tsz. Mezőgazdasági szerveink ai termelési tájak kialakításánál arra is jobban ügyelhetnének, hogy fontosabb cikkekből az ellátás és az export ne egy-két kisterjedelmű terület terméseredményedtől függjön. Lehetőleg minél hosszabbra kell nyújtani egy-egy cikk idényét, úgyhogy az eddiginél több primőrt és kései árut termeljenek, hiszen ez gazdaságilag előnyös. Az árutermelés egyenletesebb időbeni elosztása, valamint a mező-- gazdasági nagyüzem, a földművesszövetkezeti és az állami ke. reskedélem kapcsolatának megszilárdítása lehetővé teszi, hogy e két szerv szocialista szellem- ban irányítsa a piacot. Tóth Gábor. Egy falu — egy ifjúsági szervezet Az alpári KISZ-szervezetek a helyi pártszervezet székházában tartották meg összevont vezetőségválasztó taggyűlésüket. Az értekezlet résztvevői megvitatták a KISZ-alapszervezetek tevékenységét és úgy határoztak, hogy egyesítik a három alapszervezetet. A vezetőségválasztó taggyűlésen alapos és sokoldalú vita után meghatározták a fiatalok politikai, erkölcsi és kulturális nevelésének feladatait, valamint a KISZ-szervezet egyéb tennivalóit. A gyűlésen jelen volt és felszólalt Horváth Antal elv- társ, a KISZ járási bizottságának titkára is.
