Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

1960. október 2. vasárnap 3. oldal Jövőre már negyedmillió baromfit adnak el Majdnem 40 ezer baromfit tenyészt jelenleg a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet, de ez csak a kezdet. Októberben saját gépeivel 20 ezer baromfit keltet. Jövőre már negyedmillió baromfit akarnak adni a népgazdaságnak. Latorczai Mária baromfigondozót éppen etetés közben fényképeztük le. Kétéves tovább képző mezőgazdasági szakiskola Jelentkezési határidő október Harc az újért - és az elzárkózás Fejlődő mezőgazdaságunk, az egyre több géppel, korszerű ag- ro- és zootechnikai módszerek­kel dolgozó szocialista nagyüzem mind több képzett- szakembert követel. Ez a fejlődés megyénk­ben is megnöveld a mezőgazda- sági szakoktatás jelentőségét. Az igényekkel párhuzamosan tágul­nak a tanulási lehetőségek a fiatalok számára. Az idén megyénk három vá­rosának technikumában kétéves továbbképző mezőgazdasági is­kola indul olyan fiatalok részé­re, akik gimnáziumot végeztek. Ezen a szakiskolán — miután a gimnáziumban a közismereti tárgyakat elsajátították — kizá­rólag mezőgazdasági jellegű ok­tatást kapnak. Jelentkezni leihet Kecskeméten gyümölcs, zöldség és dísznövény, Baján zöldségtermesztő, Kalo­csán pedig öntözéses növényter­mesztési tagozatra. A jelentke­zéssel kapcsolatban bővebb fel­világosítást az említett techni­kumok adnak. Amennyiben a hallgatók igénylik, kollégiumi ellátásra is lehetőség van. A szakiskola elvégeztével a tanulók oklevelet kapnak s a ■végzettség egyenlő értékű a technikumi érettségi bizonyít­vánnyal. .................; ! K ŐMŰVESEKET ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT [ I: FELVESZÜNK. fi Jelentkezés: október 3-tól. ■ (5 Községgazdálkodási Válla- s ); lat Kecskemét, Deák tér 4. j : 2419 ■ hó 15. A megyei tanács elnökének, dr. Dallos Ferenc élvtársnak az ászt álltokjában többek között egy világoszödd dosszié van, melynek fedőlapjára ilyen fel­írás kívánkoznék: »Amit szív nélkül intéztek.-« A dosszié ak­kor került elő, amikor a megyei tanács tagjaiból álló bizottság — amely az igazgatási osztályok felügyeleti vizsgálatát végezte — tapasztalatairól adott számot. Mégis volt keret A néhány napos vizsgálat csak jó tapasztalatokat tükrözött. Sze­rencséje volt a bizottságnak? Jó időpontokat fogott ki? Szó sincs róla. Tény, hogy a helyi taná­csok a község lakosainak széles­körű támogatásával, a teljes bi­zalom légkörében végzik felada­tukat, igen eredményesen segí­tik a község, város fejlődését. Számos példát tudna sorolni er­re a megyei tanács elnöke is. Mégis inkább a dossziét vette elő, mondván: az egész közös­ség ügyét jól szolgálni igazán csak úgy lehet, ha a nagy fel­adatok végzése közben az egyén­nel is körültekintően, gondosan, szívvel foglalkozunk, ilyen hiá­nyosságok pedig — ha egyre kevesebb számban is — akad­nak még. A vaskűtí Pestatlty Míhályné idős nénike. Nincsenek hozzá­tartozói — szociális segélyre Az Izsáki Állami Gazdaság *' 11 ezer holdas területé­vel megyénk legnagyobb mező- gazdasági üzemei közé tartozik. Fő termelési ágazata a szőlő- és gyümölcskultúra. Gazdálkodásuk szívonala' évről évre javuL Ta­valy — beleszámítva az állami árkiegészítést is — négy és fél­millió forint nyereséggel zárták az óvet, ami jóval magasabb a korábbiaknál. Az üzem felfelé ívelő eredmé­nyeiben jelentős szerepe van a gazdaságban dolgozó- kommu­nistáknak, a gazdaság két párt- alapszervezetének. Erre vonat­kozóan igen érdekes tapasztala­tokat szereztünk a gazdaságban. Az első, ami szembetűnt, hogy a pártszervezet vezetői keresik, kutatják az új eljárásokat, kez­deményezői a korszerű nagyüze­mi gazdálkodás kialakításénak. Míg az elmúlt évben egyénékre osztva 2—3 holdas parcellákban művelték a gazdaság 950 hold szőlőjét, az idén — Enhoffer Jó­zsef párttitkár és Borsodi Mik­lós főmezőgazdász javaslatára — megszüntették az üzem ilyen széttagoltságát és 30—40 holdas szorul. Mégis elutasításban volt része, amikor a helyi — egyéb­ként igen jól dolgozó — tanács­hoz fordult. »Nincs keret-« — volt a kurta válasz. Mit volt mit tennie, elkeseredetten kivár­ta az alkalmat, amikor a me­gyei tanács-tag kijött fogadóna­pot tartani. Amikor a tanácstag említette az ügyet a helyi ta­nácsnál, kijelentették: ismerik a nénit, tudják, hogy rászoruló, s mindjárt orvosolták panaszát, kiderült, hogy volt keret, csak korábban nem nézték meg ala­posan, inkább a mechanikus el­utasításhoz folyamodtak. Félévi utasgatás Kecel—Soltvadkert között Vagy itt van a solitvadkertd Raffael István gazda sérelme. Se szó, se beszéd, megterhelték hét és fél hóid legelő adójával — 1500 forinttal. Mivel Raffael István gazdasága talpalatnyi földdel sem gyarapodott, a do­log tisztázása céljából a helyi tanácshoz fordult, ahol röviden közölték: menjen Kecel re, ott tisztázza az ügyet, mert a je­lentést onnan kapták. Fél éven át utazgatott Soltvadkertről Ke­cel re és vissza, de orvoslást nem talált. Utolsó kísérletként fo­gadónapon a megyei tanács­taghoz fordult, aki utána nézett a dolognak. táblákban 10—14 főnyi munka­csapatoknak osztatták ki a sző­lőt. Ez az eljárás helyesnek bi­*“ zonyult Az üzemegység központjában gépesített permet- lékeverő- és itöltő-berendezést állítottak fel. Tavaly 7—8 perc­be telt. mire kézi pumpával megtöltötték a permetezőt, most a gép ezt két perc alatt elvég­zi. Könnyebb lett a dolgozók munkája, mintegy 25 százalék­kal növekedett a teljesítményük és ennek megfelelően gyarapo­dott a keresetük is. Az eredményeket látva azt gondoltuk, hogy a dolgozók bi­zonyára nagy örömmel fogadták az új, termékenyebb munka­módszert. Sajnos, az új eljárás bevezetését nem támasztották alá megfelelő felvilágosító szó­val és ennek hiányában sokan kétkedve, bizonytalankodva fo­gadták azt Csak amikor a meg nem értés akadályozta az új mű­velési formára való áttérést, ak­kor szálltak vitába — meglehe­tősen szűk aktívacsoport segít­ségével — az új módszer ellen­zőivel, míg végül is sikerült an­kere Kecelről ered, de Soltvad- kerten folytatódott Az ugyan­csak dicséretesen működő ta­nács ebben az esetben felülete­sen, lelketlenül intézkedett, nem képviselte körültekintő gondos­sággal a község lakosának az ügyét. Pedig sokkal könnyebben felderíthette volna a tévedést, s nem a megyei tanácstagnak kellett volna ezzel foglalkoznia. A bízatom — munkafeltétel Napjaink gyors munkaüteme nyomán egyre több a jó út; az iskolák, orvosi rendelők, laká­sok száma. S minden, ami léte­sül, az emberért történik. Ezt soha nem szabad tanácsainknak szem elől téveszteniük A tör­vények betartása mellett szívvel foglalkozni az állampolgárok ügyes-bajos dolgaival — ez a feladat. A lelkiismeretes ügyin­tézésnek, az emberségles, meg­nyugtató szónak felbecsülhetet­len értéke van Még akkor is, ha a folyamodó panaszán nem tudunk azonnal segíteni. Így kovácsolódik még szorosabbá a helyi tanácsok és a lakosság közötti bizalom — rohamos épá- tőmunkánk feltétele. Perut/ Irén nak előnyeiről az embereket meggyőzni. Sajnos, a párttagok nagy ré­sze passzív volt — panaszolja Enhoffer József elvtárs. Ä tiltását nem vonjuk két- 1 ségbe, azonban mi nem. a párttagokat okoljuk Tapasz­talatunk szerint azokon a helye­ken, ahol a pártvezetőség párt- megbizatásokkal látja el a kom­munistákat, megszervezi a párt­munkát, ott nyoma sincs a kö­zömbösségnek. Hasonló meg­jegyzéseket fűzhetünk a párt­ós gazdasági vezetők egyéb kez­deményezéseihez is. Az természetesen jó dolog és dicsérendő, hogy különböző kí­sérleteket folytatnak a szőlőkul­túra gépi művelésére való át­alakítására. Egy 7 holdas táb­lában például az egyik szőlősort nagyon ügyesen áttelepítették a másikba. Egy másik, 30 holdas kordonos művelésű szőlőben minden hatodik sort lehajlítva gondoznak és így utait nyitottak a Maulwurf traktor számára. Ezzel az eljárással két személy 25 ember munkáját végezte el a permetezés idején. Nem tartjuk azonban helyes­nek, hogy kísérleteiket a nagy nyilvánosság kizárásával szer­vezték meg, mintha féltékenyek; lennének újításaikra. A kecske­méti járási pártbizottság még a tavasszal felhívta a figyelmüket a különböző látogatások és ta­pasztalatcserék szükségességére. Csak előnyükre válna, ha pél­dául Helvécián tapasztalatokat gyűjtenének a hidastraktor mű­ködéséről, vagy a szőlőfeldolgo­zás gépesítéséről és fordítva, » helvéciaiak pedig megismerked­nének az ő eredményeikkel. Ma az Izsáki Állami Gaz­* 1 daság párt- és gazdasági vezetői reálisan mérlegelik ered­ményeiket, javítják politikai fel- világosító tevékenységüket és hasznosítják mások tapasztala­tait is, akkor az újért való har­cuk még gyümölcsözőbb lesz. Nagy József Ismét engedély nélküli fakitermelő került a bíróság elé A bajai járásbíróság dr. Isa- szegi büntetőtanácsa ismét en­gedély nélküli fakivágás bűn­ügyében hozott ítéletet. Ivity Mátyás 7 élő jegenyefát és két akácfát vágott ki saját erdejé­ből oly módon, hogy a tanács­tól kapott fakitermelési enge­délyt meghamisította. A bíró­ság 7 hónapi felfüggesztett bör­tönbüntetésre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlott az ítéletben megnyugodott. Amit szív nélkül intéztek Ügyek — a megyei tanács vb-elnökének dossziéjából Kiderült, hogy az árjelentés tévedésből történt. A hiba gyö­/yftC’li'C’& C’ffP&C'CC'lc (c&cz&éé ' Két hónapja Szmolenszld László sze- ■mélvébem űj elnök került a kecskeméti Törekvés Tsz élére. Vele együtt új fő- és beosztott könyvelőt, s új főállatte- «íyésztőt is kapott a szövetkezet. A régi vezetőség kicserélésére azért került sor, mert az 1260 holdas közös (gazdaság az elmúlt években sehogysem lialadt előre. A tagság egy részét a „magamnak mindent, más nem érdekel” szemlélet jellemzi. Ez a magatartás lelohasztotta © becsületes tsz-gazdák munkakedvét is, t— a régi vezetőség pedig erélytelensége miatt képtelen volt az áldatlan állapo­ton változtatni. A könyvelés is két hóna­pos restanciával dolgozott, s megfontolt, alaposan átgondolt tervek helyett fele­lőtlen ígérgetéssel „traktálták” a veze­tők a tagságot. Tavalyról áthozott több mint 100 ezer forint adóssággal terhelten is például 42 forintot ígértek egy-egy munkaegységre, aminek — bár lehetett volna — nincsen reális alapja. Az állat­állományt is anélkül fejlesztették fel, hogy gondoskodtak volna elegendő ta­karmánybázisról. A zavarosban halászók természetesen ijól érezték magukat ilyen körülmények között, s megpróbálnak az új vezetés tilatt is hasonló módon viselkedni. Ezt B következő esetek is élénken példáz­zák, s egyszersmind visszatükrözik az azelőtti helyzetet. Kurucz József raktáros például több­ször részeg, mint józan. Ezért nem egy esetben képtelen volt kiadni a gondjai­ra bízott takarmányt. Elképzelhető, hogy a 476 sertésből, 190 szarvasmarhából, 330 birkából, s néhány lóból álló állat- állomány szakszerű etetésének az elha­nyagolása milyen károkat okozott. A raktárost többszöri hasztalan figyelmez­tetése után végre leváltják posztjáról. Gábor János fogatos szeptember 24- én, szombaton úgy felöntött a garatra, hogy még hétfőn, 26-án délelőtt fél li­kőr sem tudott munkába állni, pedig ta­karmányborsót kellett volna Kecske­métre, a darálóba szállítani. Maruzsi Imre a közös munkában való részvétel helyett jobban kedvelte az üzérkedést. A környező egyéni gazdák­tól megvásárolt borjakat’ feketén levág­ta, s a húst tetemes haszonnal értékesí­tette. Ügyét már a rendőrség vizsgálja. Pöszmet József tehenész előzetes fi­gyelmeztetés, s hosszú szakmai gyakor­latából szerzett tapasztalatai ellenére szeptember 25-én. vasárnap a legelő he­lyett az eső utáni frissen nőtt lucernás­ra hajtotta a teheneket (mert ott nem kellett az őrzésükkel sokat bajlódnia), s húsz tehén felfúvódott a zsenge takar­mánytól. Ha az elnök és a főállatte­nyésztő közbeavatkozása késik, a tsz-t hatalmas kár érte volna. A tejhozamban így is hosszú ideig visszaesést okoz a gondatlan legeltetés. Az egyik bika is majdnem elvérzett a másikkal való ösz- szeverekedés következtében a tehenész nemtörődömsége miatt. Nehéz, nagyon nehéz feladat tehát, bogy a közösség érdekeit lábbal tlpró emberekkel megbirkózva az új vezetőség rendes kerékvágásba zökkentse a tsz ká­tyúba jutott szekerét. Az elnök a közgyűlésen már feltárta a hibákat, s élénk felhördülés kísérte beje­lentését, hogy az előző vezetőség ígére­tei nem teljesíthetők. Ezt a gazdasági évet azonban ha nem is nyerték meg, a következőt megnyerhetik, meg kell nyerniök. Ezért a növénytermesztést és az állattenyésztést úgy tervezik meg, hogy a tagság minden hónapban megfe­lelő bevételhez jusson. A kérdés az, hogy a tagok soraiból lesz-e a vezetőségnek támasza, követője. A többség természetesen munkaszerető, , becsületes ember. S ha egyelőre még tartanak is a hangoskodóktól. kétségte­lenül zablát tesznek a szájukra, s jobb belátásra bírják őket. Ehhez a pártcsoporté lenne a legha­tékonyabb szó, de az még gyenge, mind­össze négy tagja van. A tsz régi négy kommunistája azonban mégsem lebe­csülendő erő, s ők, meg a négy új veze­tő, valamint a semlegességükből aktivi­zálódó becsületes tsz-tagok erélyes fel­lépésükkel, hatékony intézkedéseikkel, a munkában példát mutató helytállá­sukkal hamarosan rendbehozhatják a közösség szénáját. Hiszen az utóbbiak közül máris meg lehet említeni Harkai Károly és Tóbi József sertésgondozókat, valamint Fekete László és Fazekas Já­nos takarmányosokat. s még többet is. Mindenesetre a városi pártbizottság­nak és a városi tanács v. b. mezőgazda- sági osztályának is a hibák feltárásával, a kivezető út megmutatásával — miként az utóbbi hónapokban tették — foko­zott segítséget kell nyújtaniok a terme­lőszövetkezetnek, s akkor a „nehéz” em­berek is észbekapnak, hogy nincs más választás számukra, mint becsületesen élni, dolgozni, t. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents