Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

i960, október 1, kedd 9. oldal parthitelt kapott több község — ankét az iskolareformról — A permetezögép-pályAzat eredményhirdetése — ÖSSZEÜL A ZSIDÓTEMPLOM FELHASZNAlASÄRA ALAKULT BIZOTTSÁG — OKTÓBER 3-TÓL TÖBB CIKKET LEARAZTAK Mi újság a megyei tanácsházán? ' A PÉNZÜGYI OSZTÁLY költ­ségvetési csoportjánál megtud­tuk, he' v a végrehajtó bizottság utasításara jelentős összegű pót- in teleket adtak ki egyes városi és községi tanácsoknak. A nem­rég villamosított Bocsa község 36 ezer és Tabdi község 38 ezer forintot kapott arra, hogy a köz­épületekbe, tanácsházára, szol­gálati lakásokba, orvosi rende­lőbe, egészségházba, iskolákba — beszereltesse a villanyt. Nagybaracska 22 ezer, Duna- vecse és Solt 38 ezer, Alpár 14 ezer, Balotaszállás 21 ezer, Ka­locsa város 39 ezer, Kecskemét város 34 ezer forintot kapott napközi otthonok építésére. I * Október 7-től 12-ig kiállítást rendez a művelődési osztály a politechnikai oktatás népszerű­sítésére és eddigi eredményeinek bemutatására. A kiállítást Kecs­keméten a Bányai Júlia Gim­názium dísztermében rendezik •meg. Ugyancsak október 7-én kerül sor az iskolareform megyei an- kétjára a Kecskeméti Árpád Moziban. A járásokból, városok­ból és községekből több mint 500 személyt hívtak meg, töb­bek között pártbizottságok, ta­nácsok, KISZ-szervezetek, nőta­nácsok, Hazafias Népfront- bizottságok vezetőit, tsz-elnökö- ket, állami gazdaságok, gépállo­mások, vállalatok igazgatóit, szülői munkaközösségi tagokat, tanulmányi felügyelőket, szak­felügyelőket és pedagógusokat. Az ankéton Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese tart bevezető előadást az is­kolareformról. Szőlős gazdaságokat érdeklő hírrel fogadták munkatársunkat a mezőgazdasági osztályon. Nagyszerű lóvontatású permete- zö-porozógépeket szerkesztett az osztály által hirdetett pályá­zatra Font Gábor bocsa! lakos, a Csengődi Állami Gazdaság, s a keceli Kinizsi Szőlős Szakcso­port. Mindhárman 2500—2500 forint díjazásban részesültek. Ezenkívül 500 forintot kapott Rácz Nándor, aki ló hátára sze­relhető permetező-porozógépet szerkesztett, amit a hegyvidéki szőlőkben lehet nagyszerűen hasznosítani. Ugyanakkor a Kis­kőrösi Gépállomás részére 2000 forintot tartottak vissza a 10 ezer forintos pályázatból, amit akkor kap meg, ha a szükséges módo­sításokat végrehajtja az általa szerkesztett konstrukción. Ebben az esetben ez a gép lenne a leg­jobb. Az új permetező-porozó­gépek sorozatgyártásával a Ti- szakécskei Gépgyárat bízzák meg. * OKTÓBER 4-RE a tervosztály összehívta a kecskeméti izraeli­ta templom felhasználásával foglalkozó bizottságot. Az érte­kezletre, amelyet a megyei ta­nács kultúrtermében tartanak, meghívták többek között az Or­szágos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőséget, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főigaz­gatóságát, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóját. A tervek szerint — mint már kö­zöltük — képcsarnok lesz a zsidó templomból. * Mindenki számára érdekes hírről szereztünk tudomást a kereskedelmi osztályon. Október 3-tól jó néhány idényjellegű ru­házati, műszaki és kultúrcikket, valamint konzerv, befőtt s egyéb élelmiszercikket áraznak le, 20— 50 százalékkal. A női gojzervar- rott cipő árát például 340 fo­rintról 210 forintra, a vágott szárú női cipők árát 300 forint­ról 230 forintra, a benzinfőző­készülék árát 550 forintról 300 forintra, a petróleumfőző árát 130 forintról 40 forintra csök­kentették. —NO— Árubemutató Császártöltésen Szeptember végén kétnapos, jól sikerült árubemutatót rende­zett a Császártöltési Földműves­szövetkezet textilszaküzletében. Az árubemutatón sok olyan áru­féleséget is találtak a vásárlók, amelyekért eddig Bajára vagy Kalocsára utaztak. Hagy meny- nyiségű téli ruhafélét, többek között gyermekruhákat, kötött árukat és szöveteket mutattak be a vásárlóknak. Az árubemu­tató várakozáson felül sikerült, hiszen a látogatók közül sokan helyben meg is vásárolták a szükséges ruhadarabokat. (Koch Katalin levelező.) S^z&hi&kiak a halait izakúkalán Az alsófokú mezőgazdasági szakoktatás keretében Kiskun­halason felnőtt termelőszövet­kezeti tagok részére két éves szakiskola működik. A hallga­tók kétszer 5 hónapot töltenek a mezőgazdasági technikumban, ahol a tudnivalók elméleti ré­szét sajátítják el, öt-öt hónapra pedig visszamennek a termelés­be s a kapott feladatokat ellen­őrzés mellett, a gyakorlatban valósítják meg. A szakiskola kettős: általános és állattenyész­tési tagozatú. A szakiskola hallgatósága az idén Szolnok megyei termelő­szövetkezeti tagokkal is szapo­rodik. Szerény gazdaság — dicséretes eredmények! így csinálnak Táján a sak kicsiből milliók«! — A tenyészidőben 280 mi’li- méterrel kevesebb csapadékot kaptunk az idén mint tavaly — panaszolja Simon Gyula, a Tá­jéi Állami Gazdaság főagronó- musa. — Ennek ellenére úgy mutatkozik, hogy a tervezett egy millió 820 ezer forintos nye­reséget legkevesebb 2,5 millió forintra teljesítjük — teszi hoz­zá elégedetten. A több milliós tajói nyereség két fő forrásból: a ráfordítási költségek csökkentéséből s a hozamok emeléséből ered. Eze­ken belül pedig olyan kisebb- nagyobb tételek összességéből amelyek egyenként talán nem, de egyesítve sokat érnek. Bordóilé helyett DNRB ==170 ezer forint anyagmegtakarítás A gazdaság 480 holdas szőlő­jét járva feltűnik, hogy a leve­leken sehol nem látni a bordói- leves permetezésre jellemző kék színt. Nem, mert a nyolc per­metezés közül mindössze az utolsót végezték' rézgáliccal — a többit DNRB és Vitigran- oldattal. Ez csupán anyagmeg­takarítás szempontjából 170 ezer forintot jelentett, — a két szer viszont ugyanolyan hatásosnak bizonyult, mint a rézgálic. ^VÚVVWVVVVVV^VS^y^WVVVVVWWVVVWWWVWVVt^ANVliíVVWV«. ’’ ŐSZI MOZAIK a kecskeméti Petőfi Tsz-ben A kecskeméti Petőfi Tsz-ben akármerre visz bennünket az autó, mindenütt élénk munká­nak lehetünk slemtanúi. Csépelnek — és vetnek A központban a 45 holdnyi lucernás termését csépelik. A magot — összesen mintegy 60 mázsát —, mivel szerződést kö­töttek rá, eladják, s ugyancsak »pénzt csinálnak" a 4 holdon termesztett somkóró magjából is. Emitt tehát a termelés végső mozzanata látszik, néhány száz méterrel odább pedig már a jö­vő évi termés magját juttatják földbe: lófogatokkal vetik 40 holdon az őszi árpát. Iskolai oktatás a határban A tsz nyolcholdas hagyma­földjéről vidám leánysereg in­teget felénk. Kiderül, hogy a Kecskeméti Bányai Júlia Le­ánygimnázium második osztá­lyának tanulói. Minden hétfőn délelőtt öt órát dolgoznak a szövetkezetben — a mezőgaz­dasági politechnikai oktatás kö­vetelményeinek megfelelően. A tsz két kocsija megy értük az autóbusz végállomásáig, s mun­kájuk (a »legkellemesebb tan­óra«) után ugyanoda visszaviszi őket. Szedtek már burgonyát, most a hagymát rakják osztályozva a zsákokba, s örömmel újságol­ják, hogy résztvesznek majd a szüreten is. Ügyködésükből haszna van a szövetkezetnek, de nekik és tár­sadalmunknak is. Néhányan már emlegetik közülük, hogy az agronómusi pályát választ­ják. De ha mindegyikük nem is mint mezőgazdasági dolgozó keresi ’ meg majd a kenyerét, azért jó, hogy 15—16 éves fő­vel megismerkednek a termelő fizikai munkával, a nagyüzemi gazdálkodással. Építkezés — nagyrészt saját erőből A központ melletti rét csücs­kében lajosmizsei cigányok vá­lyogot vetnek, — odább meg égetett téglát rak le a szövet­kezet néhány tagja két kocsiról. A Kecskeméti Téglagyárból fu­varozták a rakományt, s ha mindehhez hozzávesszük még, hogy arrább deszkát fűrészel­nek, oszlopokat ácsolnak, kér­dezés nélkül is megállapíthat­juk: építkeznek a Petőfi Tsz- ben. A meglevő 50 férőhelyes te- f hénistállón kívül ebben az év-' ben részben hosszúlejáratú hi­telből, másrészt saját erőből: építettek egy újabb 50 férőhe­lyes növendékmarha-istállót. Az' állatok vízellátásának biztosítá­sára egy hónap alatt két kutat; ásattak. Az egyiket állami hitel-; bői, a másikat saját erőből.! Ugyancsak támogatás nélkül! építettek nemrégiben egy ta-j karmányos kamrát is. A tehén-; istállóba a napokban bevezetik a vízvezetéket. S még ebben az! évben szerfából megépítenek! két, egyenként 120 férőhelyes; sertéshizlalót és egy húszférő-; helyes sertésfiaztatót. Ezeket is saját erőből. Az épülétanyagot a tanyák körüli fák — enge­déllyel történt — ritkításából nyerték, de gondoltak a pótlá­sára is. Miként tavaly, az idén is ültetnek csemetefákat. ! Amiért a könyvelő ,,panaszkodiku Az irodán két könyvelő rög­zíti a tsz gazdálkodásának ered­ményeit. Egyikük »panaszkodni« kezd. A tagságnak minden hó­napban készpénzben kifizetik a munkaegységek betervezett ér­tékének 60 százalékát. Nem cse­kély summa ez, hiszen erre az évre 42,80 forintot terveztek egy-egy munkaegységre. Havi 30 munkaegységre is 770 forint üti tehát az illető tsz-tag mar­kát. A »baj« az, hogy szeptember 26-án heten még nem vették fel a pénzüket. Nincsenek rá­szorulva. És ez nagyon jó, — ha a könyvelés »flottságát« ki­csit meg is bolygatja. Igen: a jómód is e »kicsi a bors, de erős« nagyüzemi gaz­daságban észlelhető hangulat­hoz tartozik. T. I. További 70 ezer forint mun­kabérmegtakarítást eredménye­zett, hogy 440 hold szőlőn ló­vontatta motoros géppel, illetve Maulwurf traktorral végezték a permetezést. Jövőre már az idén kézi per­metezésre szorult 40 hold szőlőt is így ápolják, mert a fagy be­álltával megkezdik a köztes gyü­mölcsfák kiszedését. E Iákról alig 10 ezer förint bevétel szá­mítható — ugyanakkor az ilyen szőlőben tízszeres a munkará­fordítás összege. 560 hold trágyázás —- kézi teregetés nélkül A gépesítés a termelés min­den ágazatában olcsóbbá teszi a ^ munkát. A drága és lassú kéziteregetés helyett ebben az évben 560 hold trágyázását ol­dották meg egy rakodógép és két trágyaszóró segítségével. _ Aratás idején a kombájnszé­rűt is teljesen gépesítették — csupán a zsákok bekötését kel­lett emberi kéznek végeznie. Ta- kormányhordásra az eddigi 8 lófogat helyett 2 traktoros von­tatót állítottak be s csak ezen a címen 20—30 ezer forint meg­takarítás várható. A szüretet is nagyban meggyorsítja s olcsób­bá teszi a most elkészült gépi feldolgozó berendezés. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a gazdaság megalakulásakor mindössze il'fl hold szőlő volt — ma már 480. amelyből 380 új telepítés. A szőlő jelenleg a gazdaság terü­letének 10 százalékát képviseli. Ez az arány folyton növekszik, mert jövőre újabb 100 hold te­lepítést terveznek. 277 hold átlagában 85 - 90 mázsa burgonya Említettük, hogy a nyereség egyik fő forrása a hozamok eme­lése. Gabonából jóval a terve­zett felett, 15,90 mázsás búza- 16,60 mázsás árpa- és 9,40 má­zsás rozstermést takarított be a gazdaság. 277 holdon termesz­tettek továbbszaporítás céljára burgonyát, ebből 85—90 mázsa áz átlag, de volt olyan tábla is, amely 130 mázsát adott. A ve­tőmag minősége is kifogástalan, zömmel A-minőség. Az aszályos nyár ellenére a silókukorica 130—140 mázsával fizetett, kukoricából és cukor­répából is a tervezett felett vár­ható a termés. Évente 220 hízott marha A növénytermesztés mellett jelen tős bevételi - forrós az ál­lattenyésztés. Ez a túlnyomó­részt homokon működő gazda­ság 100 holdra számítva közel 40 darab számosállatot tart és lát el önállóan takarmánnyal) Évente 220 exportminőségű hízó­marhát állítanak elő s 180—200 ezer liter tejet, 80 mázsa gyap­jút, 4—500 vágójuhot adnak a népgazdaságnak. Újtípusú zseblámpák Svájcban Svájcban a közelmúltban el­kezdték a legújabb típusú zseb­lámpák sorozatgyártását. Az új típusú zseblámpák eleme 10 évig is eltart, mert mihelyt ki­merül, a konnektorba bekap­csolható és feltölthető. NEM a JEGYPÉNZTAROSOK A HIBÁSAK — MEGKAPJA A MUNKARUHÁT ÉS A SZABADSÁGOT VÁLASZ SZ. I.-NEK Varga Piroska kiskunfélegy­házi olvasónk a kecskeméti MÁV állomás pénztárosaira panasz­kodik. Levelében arról ír, hogy a pénztárt mindig későn nyit­ják, s kevesebbet adnak visz- sza, mint amennyi jár. Helyes­nek tartaná, ha figyelmeztetnék a pénztárosokat hibáikra. A fenti ügyben vizsgálatot in­dítottunk, s megállapítottuk, hogy a jegypénztárosok a sza­bályoknak megfelelően, 30 perc­cel a vonatindulás előtt nyitják a pénztárt. Sajnos, az utazókö­zönség nagy része csak néhány perccel a vonatindulás előtt ér­kezik ki az állomásra, s ezért sokszor torlódás következik be. A pénzvisszaadással kapcso­latban kifogás még nem merült fel a jegypénztárosok ellen. Az állomás vezetősége figyelemmel kíséri a pénztárosok munkáját I és szükség esetén több pénztár nyitvatartásával biztosítja az utasforgalom zavartalanságát. * »A Petőfi Népéhez fordulok. Férjem éjjeliőr a Keceli Vegyes Ktsz-nél és 1958. május 1-e óta nem kapott szabadságot. 1959- ben pénzben kifizették a sza­badságát, de szeretne az idén már néhány napot pihenni. Fér­jem sem munkaruhát, sem kö­penyt nem kap a vállalattól.« — írja Miczkó Ferencné Keceli olvasónk. Panaszosunk levele alapján vizsgálatot tartottunk és meg­állapítottuk, hogy férje valóban nem kapta meg a heti pihenő­napokat, ebben az évben pedig mé£ nem adták ki éves szabad­ságát. Az éjjeliőr számára mun­karuhát, vagy téli meleg ruhát kell a vállalatnak biztosítania. A Kisipari Szövetkezetek Bács megyei szövetsége intézkedett a heti pihenőnap, a szabadság és a munkaruha kiadása ügyé­ben a Keceli Vegyes Ktsz-nél, * Sz. I. kecskeméti olvasónk azt kérdezi szerkesztőségünktől, ho-1 gyan lehetne autóbuszkalauz. Levelében arról ír, hogy cse­kély testi hibája van, így a mezőgazdasági munkát nem tud­ja elvégezni. Felkerestük az Autóközleke­dési Vállalat igazgatóját, ahol megtudtuk, hogy jelenleg nincs felvétel kalauzi munkára. Ja­vasoljuk olvasónknak, hogy ke­resse fel a városi tanács munka­erőgazdálkodási hivatalát, amely kiközvetíti kalauzi munkára, ha arra szükség lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents