Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

I. oldal I960, október 4. kedd Nyilatkozik a rendező a Királyasszony lovagjáról A színház évadnyitó bemu­tatója Viktor Hugo ro­mantikus drámája, a Királyasz- ■szony lovagja lesz. A próbák már javában folynak. A nagy munka közepette mégis volt ádeje a darab rendezőjének, Ud­varos Bélának arra, hogy vála­szoljon néhány kérdésünkre a Királyasszony lovagja bemuta­tásának előkészületeiről. Arra a kérdésre, hogy vajon miért esett a választás éppen a Királyasszony lovagjára, Udva­ros Béla így válaszolt: — Az el­múlt esztendőben több olyan súlyos drámai művet mutattunk be. mely népszerűség szempont­jából kissé nehéz feladat elé ál­lította a közönséget, kevéssé is­mert s köztük nem egy komor hangvételű művet kellett befo­gadnia. Éppen ezért az idén nap­fényesebb, népszerűbb, stílusuk és mondanivalójuk szempontjá­ból nem annyira komplikált színpadi alkotások felé tájéko­zódtunk. Többéves tapasztalat, hogy * nálunk a stílusokban ro­mantikus, mondanivalójuk te­kintetében haladó drámai mű­vek általában nagy közönséget vonzanak. Ez is egy érv a Ruy Bias műsorra tűzésére. Emellett az is közrejátszik, hogy a kecs­keméti színházban Victor Hugo bogy úgy mondjuk „új szerző”- ként mutatkozik be. A közönség ifudatában ő inkább mint epikus tregányíró szerepel, s kevéssé is­merik színpadi művészetét. "Márpedig e páratlanul nagyvo- ; nah'i, az epikust, a drámaírót sa 'lírikust egyéniségében összeöt­vöző művész drámái a XIX. század francia drámairodalmá­ban romantikájukkal szinte ná- •lyaindító jelentőségűek. A hír­neves gall-szellemet. eddig első­sorban a racionalizmus jelle­mezte, a haladó politikai törek- rvé*ek iránti érzékenység. Ebbe j<a légkörbe robbant bele Victor íHügo, a kor döntő stílusával, a ^romantikával. Az ő művészeté­ivel nyert polgárjogot a roman- Hika a ráció nemzetében, de egy­eben hű is maradt a francia ha­jts yomány okhoz. hiszen művei­dben a romantikát szerencsésen egyesíti a haladó társadalmi, .-szemlélettel, a szegények, az el- pyomottak, a társadalomban ögazságtalanul hátraszorítottak 'iránt. Colmerül a kérdés, hogyan ■ nyilvánul ez meg Victor .Huso dramaturgiájában? Az «Sgyik jellegzetessége a szélsősé­ges ellentétek alkalmazása a drámai építménjben, a jellem­ábrázolásban, ezen felül az eltit­kolt érzelmeknek, szitu áeiók- nnák. a szinte mindenütt, való je­lenléte. Csak egy példát! Az yErnáni című drámájában egy vablóvezér, egy romantikus és sokszínű haramia képviseli a morált, az ő ajkán fogalmazód­nak meg a legnemesebb erkölcsi eszmék. Kell-e ennél szélsősé­gesebb e’lentét? A király mulat című drámában a Verdi opera a Rigoletto alapgondolata születik meg. Egv torz, púnos és aljas szörnyszülött, a király bolondja egy tiszta érzelmet és egy tiszta mozzanatot rejteget sötét életé­ben: titokban nevelteti szűzie­sen ártatlan leányát. S a drá­mában ez az emberileg lealja­sult figura kerül összeütközésbe a társadalomban a hatalom bir­tokosait jelemző bűnökkel, de — s itt az ellentmondás másik vonása — a király bolondja az erkölcs és a tisztaság pajzsával száll szembe az őt körülvevő al­jassággal, amelyben más vonat­kozásban ő maga is belemerült. A Ruy Bias, vagy magyar ** címén a Királyasszony lovagja is szépen példázza a Victor Hugó-i dramaturgiát. Ez a lakáj, Ruy Bias, aki szárma­zása tekintetében nem tartozik az előkelők világába, jellemé­ben, magatartásában, társadal­mi állásfoglalásában, az emberi nemesség és szenvedély lovagja. Azokkal a tulajdonságokkal ren­delkezik, melyeket egykor csak a vezető társadalmi osztályok­nak tulajdonítottak. Viszont a főúr, akivel szembekerül (Don Salluste) valódi, sötéten aljas haramia. S a titokzatosság, a ti­tok eleme: senki sem tudja a darab utolsó jelenetéig kicsoda tulajdonképpen Ruy Bias. Ma sincs távol tőlünk ez a színes, vérbő dráma. Egyrészt az élteti ma is, hogy csodás sze­repek találhatók benne. Nem utolsó sorban pedig az, hogy a mának is szól a mondanivaló­ban jelentkező demokratikus tendencia. . A színház méltó szerep­** osztásban hozza színre a Ruy Blast. A királyasszony lo­vagja Simon György lesz, a ki­rálynő szerepében Dévay Ka­millát látjuk, Don Cézárt Dobák Lajos, Salluste-ot Karizs Béla és Don Guritan-t Jánoky Sán­dor viszi színpadra. Igen figye­lemre méltó az is, hogy a mű lí­rai pompáját Mészöly Dezső szép, lendületes és költői fordí tása méginkább emeli — fejezte be nyilatkozatát Udvaros Béla. A tehetséges fiatal rendező hónapok óta készült rendezői feladatának minél eredménye­sebb betöltésére. Most nagy len­dülettel, s a műhöz méltó lelkesedéssel dolgozik a szerep­lőkkel együtt, hogy a kecske­méti színház évadnyitó előadá­sán, október 7-én a közönség, a színház többéves jó híréhez mél­tó. lendületes, lelkes és szép elő­adást láthasson. Csáky Lajos Szakosítják a Magyar Nemzeti Bank fiókjait A Magyar Nemzeti Bank a kö­zeljövőben átcsoportosítja a mi­nisztériumolt, országos főhatósá­gok felügyelete alá tartozó álla­mi vállalatok elosztását. A Nem­zeti Banktól kapott tájékoztatás szerint a tervezett intézkedés egyrészt a vállalati számlák összevonását, ezenfelül Buda­pesten a bankfiókok szakosítá­sát is eredményezi. Ennek célja, hogy egységesebbé tegyék a vál­lalati pénz- és hitelgazdálkodás­sal kapcsolatos bank-munkát és megszilárdítsák az összehasonlí­tó elemzés és a központi irányí­tás előfeltételeit. Vidéken szintén végrehajta­nak kisebb mérvű központosí­tást a bank-munka színvonalá­nak emelése érdekében. Szep­tember 30-án mintegy hetven, „Növényvédelmi kézikönyv” A Magyar Népköztársaság é: « Roman Népköztársaság közös könyvkiadási egyezményének keretében a napokban jelent meg Radulescu E—Mózes P. ro­mán kutatók „Növényvédelmi kézikönyv” című műve magyar nyelven. A könyv a növényvé­delmi kutatás és a gyakorlati növényvédelem számára egy­aránt nagy jelentőségű s a román Kutatók magasszínvonalú tudá­sát. jól tükröző mű. A szöveget szép fényképek egészítik ki. A 300 oldalas könyv ára 50 «forint. gz- .1. a minisztériumok felügyelete alá tartozó ipari- és kereske­delmi vállalat számláját helye­zik át a jelenlegi járási fiókok­tól a megyeszékhelyi fiókhoz. Figyelembe veszik azonban, hogy a megyeszékhelyeken kívül is számos gazdasági centrum alakult ki. ezért Ajkán, Baján, Dorogon, Gyöngyösön, Hatvan­ban, Komáromban, Komlón, Mosonmagyaróvárott, Nagyka­nizsán, Ózdon, Pápán, Sátoralja­újhelyen, Sopronban, Sztálinvá- rosban, Tapolcán, Vácott és Vár­palotán továbbra is vezetnek tárcavállalati számlákat. A számlák áthelyezéséről és az ezzel kapcsolatos teendőkről a Magyar Nemzeti Bank részle­tesen tájékoztatja az érdekelt számlatulajdonosokat. OCéfiek a fúrás életéből Járási tanácsülés Dunavecsén Szeptember 30-án fél 10-kor ülést tartott a járási tanács. A beszámolót Horváth József, a végrehajtó bizottság elnökhe­lyettese mondta el. Foglalkozott a községi tanácsok és végrehaj­tó bizottságok tsz-eket segítő munkájával. Megállapította azt, hogy az utóbbi időben sokat ja­vult a tanácsok ilyen irányú tevékenysége. Felhívta a figyel­met a hatékonyabb ellenőrzés­re, a jogszabályok betartására, a szerződéses termelés és felvá­sárlás segítésére! Az őszi mun­káról szólva kijelentette: a ve­tőszántásokat a -közös gazdasá­gok 50 százalékban elvégezték* azonban gyorsítani kell a ku­korica és a napraforgó betaka­rítását. A tanácsülés határozatban, rögzítette a községi tanácsok és végrehajtó bizottságok felada­tait. Befejezték évi tervüket A Solti Gépállomás Heinkel Henrik vezette 21 tagú trakto­ros brigádja szombaton nyerte el a kitüntető szocialista brigád címet. A brigád szeptember hó­napban 2750 normálhold gépi munkát végzett, ami 113 száza­lékos teljesítménynek felel meg. A brigád két műszakban dolgo­zik 14 erőgéppel. A legjobb teljesítményt Mol­nár András és Ludvig Salamon Tanácstagi pólválasztások A járási tanácsülés határo­zata szerint november 20-án tartják a dunavecsed járásban a járási és községi tanácstagok pótválasztását. Dunavecsén, Sol­ton, Hartán, Szabadszálláson, Kunszentmiklóson összesen 8 já­rási tanácstagot, míg a járás 13 községében 25 községi tanácsta­got választanak meg. A pótválasztásokra azért ke­rül sor, mert a megválasztott tanácstagok közül sokan elköl­töztek a járásból, vagy önként lemondtak a tanácstagi funk­érte el, akik 220 normálhold gépi munkát végeztek szeptem­berben. A szombaton tartott ter­melési tanácskozáson a gépállo­más igazgatója megdicsérte a Heinkel-brigádot, ugyanis 1960. évi tervüket szeptember végére befejezték. Az évi tervük 15 560 normálhold volt, ezzel szemben 16 280 normálholdat teljesítet­tek. ami 102 százalékos teljesít­mény. A traktorosok elégedet­tek, hiszen átlagkeresetük 1800 —1900 forint. Szalkszentmárton az első A járási tanács pénzügyi osz­tályán járva megtudtuk, hogy a járás 107 százalékra teljesí­tette harmadik negyedévi adófi­zetési kötelezettségét. Az élén Szalkszentmárton község halad 131, a második Solt 116, a har­madik Szabadszállás 110 száza­lékos teljesítéssel. A dunavecsei járás tíz községe — Apostag', Üjsolt, Kunadacs kivételével — 100 százalékra teljesítette a har­madik negyedévi adóterv elő­írásait. dójukról. Megkezdődött a szőlő feldolgozása Az Alföldi Állami Pincegaz­daság apostagi pincészetében megkezdődött a szőlő feldolgo­zása. Ez idáig 1300 mázsa opor­to szőlőit vettek át a közös gaz­daságoktól és az egyéni terme­lőktől. Október 20-ig előrelátha­Könyvharátoh és olvasók... Tények, számok a kiskunhalasi járási könyvtár életéből Pompázó virágokkal teli ud­var, hűvös, csendes olvasóte­rem, több száz méter állvány, melyen 14 ezer könyv sorako­zik, barátságos, előzékeny mun­katársak: ez a Kiskunhalasi Já­rási Könyvtár. Két irányú feladatot tölt be: ellátja könyvvel a járás közsé­geit és a város lakosságát. A járásban 47 könyvtár van, ebből 11 községi, 36 pedig kölcsönző állomás. A könyvtár vezetői pil­lanatnyilag azon fáradoznak, hogy 10 községi könyvtárat a helyi tanács kezelésébe adjanak át. Ez azért fontos, mert így a tanácsok tényleges gazdáivá válnak a könyvtárnak, a fenn­tartáshoz szükséges pénzt költ­ségvetésükbe beállítják, mivel ők lesznek gazdái a könyvtár­nak, több pénzt is költenek fej­lesztésére. A szakmai irányí­tást és felügyeletet természete­sen továbbra is a járási könyv­tár gyakorolja. A könyvtárosok a könyvpro­pagandát jórészt társadalmi munkában végzik el. A 47 könyvtáros közül mindössze Já­noshalmán van egy függetlení­tett dolgozó. A többi helyeken csekély tiszteletdíj ellenében látják el a könyvtárosi teendő­ket a lelkes könyvbarátok. S hogy mennyire önzetlen a nép­művelési munkások tevékeny­sége, azt Farkas Mihály példája bizonyítja: tíz év óta saját szobakonyhás lakásában bonyo­lítja le a kölcsönzést. A városi könyv terjesztés munkájában központi kérdés a kiskunhalasi felsővárosban nyi­tandó fiókkönyvtár. Ezt a meg­növekedett forgalom, a lakosság jobb ellátása, az olvasóikkal va­ló foglalkozási idő meghosszab­bítása indokolja. Nézzük meg ezt a számok tükrében. A könyvtár olvasott­sága jóval túlszárnyalja az elő­ző évi eredményeket, sőt meg­haladja az 1955 évit, amely or­szágos viszonylatban is kiemél- kedő volt. 1960 első felében 2810 ideológiai témával foglal­kozó könyv került az olvasók­hoz. Jelentős a kereslet a mező- gazdasági szakkönyveknél. Saj­nos, az igényeket nem tudják megfelelően kielégíteni,. Ennek két oka van. Egyrészt a szak­könyvek elavultak, másrészt ke­vés az új, a dolgozó parasztsá­gunk részére könnyebben él­vezhető könyv. Az olvasótábor növekedésével egyidejűleg változott az olva­sók összetétele. Növekedett a 14 éven felüli betűkedvelők szá­ma, de lényegesen több mun­kás és dolgozó paraszt is vitt olvasni valót rhint régebben. Ezt bizonyítják az alábbiak: Míg 1959-ben 92 121 könyv cse­rélt gazdát, illetve forgott ké­zen, addig 1960 első félévében 66 033 darab könyvet kölcsön­zött ki a könyvtár. Felvetődik a következő kér­dés: A meglevő állomány elég­séges-e a növekvő igények ki­elégítésére? Határozott nemmel kell válaszolni. Ugyanis a város egy főre eső könyvállománya nem éri el az egy darabot. Vi­szont a megyeszékhely kikap­csolásával, Baja után Halasnak van a legnagyobb forgalma. Bármennyire is örvendetes a forgalom emelkedése, a viszony­lag alacsony könyvállomány a gyors cseré! ődés következtében idő előtt tönkremegy. Csak az elhasználódott könyvek újra kö­téséhez évenként 6—7 ezer fo­rintra volna szükség. Ezzel egy időben az állományt is bőví­teni kell, hiszen az olvasók nap nap után fokozott igényekkel lépnek fel. A városi tanács a múlt év­ben és az idén is 10—10 ezer forintot juttatott a könyvtár­nak. Ebből az összegből első­sorban az ifjúsági könyvállo­mány felfrissítését oldották meg. Ez azonban csak a kez­det. Ahhoz, hogy a könyvtár dolgozói még jobb munkát vé­gezhessenek, szükséges, hogy tanácsaink anyagilag jobban se­gítsék a könyvtárosokat. Így eredményesebben munkálkod hatnának a párt kulturális poli­tikájának megvalósításán. Gaesályi István üzemi tudósító tóan 5000 mázsa szőlőt vásárol­nak, amelynek 90 százalékát a termelőszövetkezetek adják. Az idén jó minőségű a szőlő* hiszen cukorfoka 18—21 fok kö­zött váltakozik. A borpince ve­zetője megbeszélést folytatott a tsz-ek vezetőivel, hogy fokozot­tabban ügyeljenek a fajtatiszta- ságra, hogy értékesebb bort tud­janak előállítani. Megtudtuk, még azt is, hogy a felvásárlási ár 25—30 százalékkal magasabb a tavalyinál.' Önkéntes véradási napok Október 10-én és 24-én önkén­tes és ingyenes véradó napot szerveznek a járás két községé­ben. Dunaegyházán október hó 10-én lesz a véradás, amire már 60-an jelentkeztek. Solton 24-én tartanak véradó napot, itt is 60-an jelentkeztek önkéntes, in­gyenes véradásra. Szeptember 30-án fejeződött be a járásban a tüdőszűrő vizs­gálat. A járás eddig meglátoga­tott községeiben a lalcosság 9S százaléka jelent meg a szűré­sen. Ezt az eredményt a jó szervezés, a vöröskereszt és a nötanács aktíváinak segítségével érték el. Röviden — A Katona József Színház társulata Solton október 2-án Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátékát adta elő. —• A hartai Űj Élet Tsz-ben igen jó az előhasi kocák fialási átlaga. A 40 koca átlagban 7,5 malacot fialt. A szaporulatból a jövő évi hízóanyagot biztosítják. — Szeptember 30-án a duna­vecsei tájmúzeumban irodalmi délutánt i-endeatek. Versekkel, énekszámokkal emlékeztek meg Petőfi: Szeptember végén című verséről*

Next

/
Thumbnails
Contents