Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-29 / 256. szám
1960. október 29, szombat A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS — klSkUN MEGYEI LAPJA SaiJAT KÁMÜKOK SE TTA^~1U]LT2\-K: ? Jó iskola a piac a kecskeméti tsz-eknek — Péntek délelőtti szemlélődés — Mint nyüzsgő hangyaboly, olyan Kecskeméten a pénteki hetipiac. A sokszáz árus, és portékája között csak úgy hullámzik a vásárlók áradata. Sodródunk a tömeggel és kutatjuk, hogy a sok őstermelő, kofa, mellett mit kínálnak a város lakosságának a helyi termelő- szövetkezetek. Az első tsz nyomára az elárusító házikók egyikének cégtábláján bukkantunk. »Egyetértés Mg Tsz« — hirdeti a felirat, mintegy árulkodón a hűtlen gazdára, aki július óta nem tette be ide a lábát Lehet, hogy a szövetkezet nem tudja kihasználni a bódét mert áruját —> nagyon okosan — szerződés útján állami vállalatoknak értékesíti, hiszen ez kifizetődőbb. De vajon, miért nem adja át a MÉK-nek az elárusító helyet? Nagy keletje volna ennek a bódénak, annál is inkább, mert a vállalat hat standja alig győzi a nagy forgalmat Egy gyékényen a Béke Tsz a kisáru- termelő tsz-taggal ' Néhány méterrel odébb három oldalról sok egyforma ládával körülbarikádozott zöldpaprikában válogatnak a vásárlók. Eladásával hárman vesződnek. Hamar megtudjuk, hogy a kecskeméti Béke Tsz tagjai. Mellettük a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz szép karfiolját kapkodják a vevők. Egész kis hegyet: 10 mázsát hoztak, s már alig van belőle. Érthető: szép is és 50 fillérrel olcsóbb is mint másutt, — örömmel veszik hát Ni csak, megint ládákkal körülvett paprika következik. Itt is hárman árulják, s ez is a Béke Tsz-é. A szemközti sorra pillantunk, s ott is az ismerős ládák sorakoznak egy asztal mellett Bennük paprika és burgonya. — Kié ez az áru? — A Béke Tsz-é — válaszol sarkosan a fiatal asszonyka, s tekintetünk közben az »őstermelői« asztal szélére erősített névtáblára tapad: »Ifjú Kalócz Pétemé« — olvassuk csodálko- zón, s hogy meggyőződjünk, jól hallottuk-e az imént, újból megkérdezzük: — A Béke Tsz-é ez a portéka? — Meg az enyém is... együtt adom el a kettőt — kapjuk a választ __ 7 7 — Az uram tsz-tag, én meg már tíz éve itt árulok .., Nemcsak én csinálom így, amott is ... — mutat a következő sorra, ahol egy asztalon zöldséget, káposztát árul egy asszony, s mellette is ott sorakoznak a Béke Tsz paprikával és burgonyával megrakott ládái. Ezenkívül még két helyen találkoztunk a Béke Tsz árujával és eladóival. Mint kiderült, 18 A teijes leszerelés után, mázsa paprikát, 450 kiló krumplit és kevés paradicsomot négy brigád, azaz tizenkét személy kísért el a piacra, s bevonták az értékesítésbe még a közvetítőket is! 12 ember árul 18 mássa tsx-paprikát Ejnye, ejnye. Béke Tsz! Olyan jól állnak vajon az őszi munkákkal, hogy négy brigádot a piacon kell foglalkoztatniuk? Hogyan tűrheti a közös vagyonnal való kétes bánásmódot, lánckereskedelmet a tsz elnöke, a városi tanács v. b. mezőgazdasági osztálya, s nem utolsó sorban maguk a tsz tagjai? (Jóllehet, még a rendőrség is találna tennivalót, ha körülnézne itt.) Sétáljunk azonban tovább. Mérgelődő asszonycsoporthoz érünk. »Még ilyet!.. ? Tizennégy forint... Hát még mit nem!...« — kapjuk el a szófoszlányokat. Ugyan mi lehet az a drága? — furakodunk közelebb az eladóhoz, aki körül a méltatlankodás folyik. Kosarában cirmos bab lapul szerényen, s a nénike nem átallja szerénytelenül kijelenteni: — Nincs ilyen több a piacon, tizennégy forint egy liter! (Pedig mennyi fehér és cirmos babunk lehetne, ha minden termelőszövetkezeti tag élt volna a lehetőséggel, s a kukoricatáblákba köztesként babot vet!) Nézelődésünket a baromfi- piacon fejezzük be. Itt találtuk meg a kecskeméti tizennégy tsz közül a harmadikat, amelyik a piacon jelentkezett. Kétszáz 70 —75 dekás pecsenyecsibét kínáltak. A szép sárga jószágok ketreceikben megadóan vártak sorsukra — annál nyugtalanabbul topogtak az árusítást végző asszonyok. ötven forintért mondták párját, s alig akart fogyni a portéka. Harminc darabot adtak el mindössze, a többit költöztethették vissza. Hiába, ma nem kedvezett a piac... így lett négy forintból nyolc forint Mennyivel jobban járnak azok a tsz-ek, amelyek szerződésre nevelnek aprójószágot: megnőnek a csibék, jön értük a vállalat és fizet.?. így meg a tsz fizet: egyszer az árusítónak, kétszer (és ki tudja még hányszor, mire elkel!) a szállításért . . . Jó iskola a piac. Sok mindenre megtanítja a vásárlót, s az áruját kínálót. Kaptak leckét a kecskeméti tsz-ek is. Emlékezzenek csak például a Béke Tsz zöldborsó-esetére. Gyönyörű áruját — a gazdasszonyok örömére — 4 forintért mérte annak idején kilónként. Vérszemet kaptak a kofák, besoroltak a vásárlók közé, s ők is kaptak a 4 forintos borsóból, de — nagy tételekben!! S a következő percekben hasznot húztak a termelőszövetkezeti tagok kemény munkájából, — 8 forintért mérték tovább! Dinnyéjével, paradicsomjával így járt az Egyetértés Tsz is, s mégsem tanultak belőle. Pedig a közös vagyonnal nem lehet felelőtlenül, könnyelműen bánni! Pemy Irén ú mímeli He.ake.miti utcáA, NÉVADÓI Mikszáth Kálmán (1847-191qT| 1 7 A Nógrád megyei Palóc-ország szülötte, regényirodalmunk legkiválóbb elbeszélője. Újságíró lett, s két évig a Szegedi Napló szerkesztője, kiváló képességei folytán csakhamar Budapestre hívták a Pesti Hírlap főmunkatársának. Egy-kettőre meghódította az egész ország olvasóközönségét. Bármilyen korból vette témáját, bármilyen néprétegből, mindig lebilincseli az olvasó figyelmét és írásművészetével. nemes humorával és jellemző készségével sokszor a lehetetlent is valószínűsíteni tudja. Apró részleteket is markánsan jellemez. Cikkei, novellái, humoreszkjei hasonlóképp kiváló alkotások. Regényei 32 kötetet tesznek ki, sok egyéb írása mellett. Leghíresebb a Vén gazember, Nosz- ty fiú esete Tóth Marival, (ezeket színpadra is átírták), a Jó palócok. Fekete város, Szent Péter esernyője, Különös házasság stb. A Beszélő köntös kisregénye a törökvilág keserves korában küszködő kecskeméti nép ügyességét és okosságát dicséri. Mint ember, a legszerencsésebb író volt. A napos oldalon élte le egész életét, a legfelsőbb körök barátságában. Több ízben volt 67 -es párti képviselő. A „Nagypalóc” így becézték. Szülőfaluját még életében Mikszát- falvának nevezték el. s földbirtokot adományoztak neki. 1910ben Tisza István gárdájának volt képviselőjelöltje Ugocsa megyében. Kortesútján tüdő- gyulladást kapott és még a választás előtt meghalt irodalmunk nagy veszteségére. Nevét a IV. kerület új településében levő körtér örökíti meg. Dr. Bodócs Gyula 00000-0000000000000000-00 Piros autó A kövekező jelenetnek voltam szem- és fültanúja a kacsalábon forgó játékbolt kira-l kata előtt. Apró legényke — pisze orrát, laposra nyomva az üvegen —' bűvölten nézett egy csillogó,, piros játékautót. Papája, aki sejtette: mi kö-, vetkezik a csodálat után, próbálta továbbráncigálni. Végül is' ingerült hangon rászólt: — Mit bámulod? Otthon neked is van ugyanilyen és már meguntad. Nem is játszol vele soha... | Ebben a pillanatban csinos, fiatal nő ringott el mellettük.' A papa sóvárgó szeme égé-. szén a sarokig elkísérte. Ügy szerettem volna szőrpa- macsos fülébe súgni az imént tőle hallott szavakat: , — Mit bámulod? Otthon neked is van ugyanilyen... Békés Dezső < t >ooooooooooocooooooooo<^ Ahol a 14 harátos karikagyűrű a legkelendőbb árucikk Művészi díszítésű, formás kínai ajándékvázákat forgat kezében a kecskeméti, Rákóczi úti óra- és ékszerüzlet képünkön látható két vevője: „Melyiket válasszam?" E kérdés igazán nem lehetett nehéz, mert a 90 és 115 forintos vázák csakhamar gazdára találtak. Fodor Józsefné boltvezető aligha emlékszik még ilyen forgalomra, mint ami az őszi hónapokban van. Az üzlet havi bevételé eléri a 300 ezer forintot, — s úgy számítják, hogy október végén sem kerül kevesebb a kasszába. Választékért pedig nem kell a szomszédba menni, hiszen esküvőre, névnapra és születésnapra többszáz, szebbnél szebb ajándéktárgy közül választhatnak a vásárlók. — Mostanában a tizennégy karátos karikagyűrűk, ezüstszelencék, cigarettadobozok, különböző ékszerek, valamint a leszállított áru, nagy választékban kapható szovjet karórák a legkelendőbbek — újságolja Goitein Dezső, a bolt dolgozója. — Külön érdekessége még üzletünknek a 160 forintos, négyszer csengő ébresztőóra, amelyből napjában kettő-három is elkel. Érdeklődnek ezenkívül a Bim-bamm óra iránt is. Ennek az órának az a rendkívüli előnye, hogy hetenként csupán egyszer kell felhúzni — mégis hajszál pontosan mutatja az időt. Röviden ennyit a Rákóczi úti óra- és ékszerüzlet árucikkeiről és forgalmáról. Már ebből is láthatjuk a 250 ezer forintért rendbehozott és új bútorokkal ellátott üzlet népszerűségét, amely az életszínvonal emelkedésén túl az emberek szépérzékének fejlődését is mutatja. cAliik „görgették” a leltári Elkészült a vádirat a kecskeméti Bázis Könyvesbolt alkalmazottainak bűnügyében ő A kecskeméti városi és járási ügyészség a közelmúltban készítette el a vádiratot Bruszt Iván, a kecskeméti Bázis Könyvesbolt volt vezetője és Koncz Lajosné, a bolt volt alkalmazottja ellen, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás, hanyag kezelés, többrendbeli magánokirathamisítás, s társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntettével vádolva őket. A vádirat szerint Bruszt Iván hanyagul vezette a könyvesbolt ügyeit. Felettesei tudta nélkül több esetben hosszabb időre távol ^maradt az üzlettől és hanyagsága következtében az 1958 óta megtartott leltárok során minden esetben 7 ezertől 15 ezer forintig terjedő leltárhiányok mutatkoztak a boltban. A nagyösszegű leltárhiányokat, — a rendőrségi eljárás elkerülése érdekében — különböző machinációkkal, a leltár úgynevezett »görgetésével« próbálták feletteseik elől eltitkolni. Közös megegyezéssel ugyanis elhatározták, hogy leltározás előtt a könyvesboltból könyveket eladásra kivivő bizományosok számláját megterhelik, a leltározás után pedig visszáruval jóváírják nekik és így a leltározás eredménye kevesebb hiányt mutat majd. Ezenkívül egyes bizományi árusok számító jegyzékén végeztek javításokat, illetve utólagos bejegyzést, meghamisítva még a bizományi árusok szállítási jegyzékét is. Csak növelte a leltárhiányok összegét, hogy a bolt állandóan kiszolgáló-létszámhiánnyal küzdött — s mint mondottuk — maga a vezető is sok esetben távol volt. Ennek az eredménye is, hogy az 1959. évi szeptember 30-i leltár ismét nagy összegű hiánnyal zárult Ez alkalommal azonban a »görge- tést« már nem tartották nagy arányokban célravezetőnek, s bizonyos összeget saját fizetésükből is vállaltak — mintegy a leltárhiány megtérítéseképpen. Koránt sem gondolja azonban senki sem, hogy e »kártérítéssel« ők károsodtak. A könyvbolt ellátmányából vettek ki pénzt a saját kárpótlásukra. A hamisításokat meg az ezt követő sikkasztást még csak az is elősegítette, hogy az üzletekből kapott vásárlási blokkok alá feltűnés nélkül be tudtak jegyezni egy-két tételt Szakértői vélemény szerint a leltárhiányokban és az ellátmányszámlán mutatkozó kár összege 32 493 forintot tesz ki. A kecskeméti járási és városi ügyészség a vádiratot áttette a kecskeméti járásbíróságnak —, Bruszt Ivánt a tárgyalás lefolytatásáig előzetes letartóztatásban tartva, Koncz Lajosnét pedig az előzetes letartóztatásból szeptember 27-e óta szabadlábra engedve. A bűnügy tárgyalására annak idején sort kerítünk. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l. szám; Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Pártépftés és ipari rovat: li-22 Szerkesztő bizottság: 10-3S Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét =• Téti 15-29. 27-49
