Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-30 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0AC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA KV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Ära 60 fillér I960. OKT. 30. VASÁRNAP A termelékenység alapkérdése a technika fejlesztése Nagyszabású újítási kiállítás nyílik Kecskeméten Ankét, tapasztalatcsere, szakmai és jogi tanácsadás, munkavédelmi filmbemutatók a november 5—12 ig tartó újítási hét programjában Nagyszabású újítási kiállítást rendez a szakszervezet Kecskeméten, a Katona József Múzeum helyiségeiben. Vavrek Istvánt bízták meg a rendezéssel. Tőle érdeklődünk az előkészületekről, az újítási hét programjáról, s a megmozdulás jelentőségéről. — Az újítás csak akkor bír igazi jelentőséggel, ha az egész népgazdaság, de legalábbis szú- kebb hazánk, Bács megye hasznosíthatja az újítók összegyűjtött eredményeit. Mindenekelőtt ennek segítése késztetett bennünket, hogy, eltérően a múlt évektől, a megye iparának minden jelentősebb újítását felvonultassuk. — Mit ígér a látogatóiknak a november 5-én nyíló (kiállítás? — Meggyőződésem, hogy sokat, hiszen nem csupán egy kiállításról van szó, hanem az újítók megyei találkozójáról és nagyszabású tapasztalatcseréről is. — Hallhatnánk erről valami bővebbet? — A kiállítás megnyitását reggel kilenc órakor széleskörű újítási ankét előzi majd meg, ahol a mintegy 300 meghívott újítót a legilletékesebbek tájékoztatják majd a mozgalom jelenlegi állásáról, a több, jobb, főként pedig a gazdaságosabb termelés érdekében végzett munA vezetők felelőssége (W. D.) Megyénk gazdasági élete ebben az évben is jelentős eredményeket mondhat magáénak. Iparunk első féléves tervét 4.7 százalékkal túlteljesítette. Mezőgazdaságunk a dolgozó parasztok újabb tízezreivel nagyot lépett előre a szocializmus útján. Emelkedett az életszínvonal, hiszen az elmúlt évhez képest 18,7 százalékkal több munkabér és 79,3 százalékkal több nyereségrészesedés került kifizetésre. Ennek következménye az, hogy a kiskereskedelem áruforgalma 17 százalékkal, a lakosság takarékbetétállománya 25 százalékkal emelkedett. De nemcsak a számok beszélnek. A megyében mindenütt az építés, a fejlődés jeleivel találkozunk. Tehát jól váltódik aprópénzre pártunk politikája. Nincsen olyan dolgozó ember, aki ne látná, ne érzené ennek a valóban és igazán népi politikának gyümölcsét. Természetesen vannak gondjaink is, amelyek önmagukban jelzik tennivalóinkat. Megyénk iparában a termelékenység emelkedése nem halad kellő ütemben. Egyes üzemekben túllépik a létszámterveket és indokolatlanul sok túlórát használnak fel. A mezőgazdasági termelés szintje bizonyos mértékig elmaradt a legutóbbi három esztendő átlagától. Egyes járásokban késlekednek az őszi vetési munkálatokkal, másutt döcög a lakosság ellátását biztosító felvásárlás. Az egyik járási vezető, amikor a gazdasági életünkben meglevő fogyatékosságokról beszélgettünk, azt mondotta: »Ahol hiba van, ott gyenge a vezetés. A hibák visszatükrözik a vezetés fogyatékosságait.« Éppen ezért, amikor megyénk gazdasági életének gondjairól esik szó, az első és legfontosabb a vezetés figyelmét erre irányítautat mutató bírálatától és fogadják szívesen a bíráló tanácsadást. A vezetők lépjenek fel a tunyaság, a kényelmesség ellen. Űzzék ki az önelégültség szellemét, s teremtsék meg a munka kritikus légkörét, mert ez az, ami előre visz bennünket. A babérokon üldögélés csak a megrekedést, majd a lemaradást hozhatja magával. A vezetők kezdeményezzék mindenütt a rejtett tartalékok feltárását. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt rendkívül sok lehetőség van arra, hogy növekedjen a termelékenység. Az állami gazdaságok megyei igazgatóságának véleménye szerint bizonyos termelési folyamatok ésszerűbb vagy egyszerűbb vitelével egyetlen gazdasági évben 21 millió forintot lehet megtakarítani. Nincs olyan területe a mi gazdasági és társadalmi életünknek, ahol a termelés jobb szervezésével, a munkafegyelem megszilárdításával, takarékossággal, a felesleges reprezentációk elkerülésével ne lehetne feltárni a jólét emelésének további bőséges forrásait. Egyetlen vezető se feledje, hogy jó munkát végezni csak az üzem, a gazdaság dolgozóira való támaszkodással, lelkesedésük felszításával, célkitűzéseink számára való megnyeréssel lehetséges. Ehhez az is szorosan hozzátartozik, hogy a dolgozókat az adott munkaterület gondjairól, vagy más gazdasági kérdésekről a valóságnak megfelelően kell tájékoztatni. Aki a fogyatékosságokat a »nevén nevezés« helyett elkeni, az útjában áll a fejlődésnek és útjában áll annak is, hogy az adott munkahely dolgozói erejüket megfeszítve változtathassanak a jobb, a megoldás irányában. Lehet-e szebb feladat kommunista vezető számára, mint Orvosi rendelőket létesítenek megyénk állami gazdaságainak üzemegységeiben ni. Minden vezető, minden pártmunkás, minden kommunista, de valamennyi dolgozó legyen kritikus szemlélője a maga munkaterületének. Ne riadjanak vissza munkatársaik, műhelyük, üzemegységük elemző, epitem az emberiség igazi boldogságát jelentő szocializmust. Éppen ezért minden erőnkkel vigyük előbbre ezt az ügyet és szítsuk megyénk dolgozó lakosságának alkotó kedvét a szocializmus további építésére. ka eredményeiről, hiányosságairól, valamint az újítók előtt álló legfontosabb feladatokról. Örömmel újságolom, hogy e jelentős esemény iránt az országos szervek is érdeklődnek. A Találmányi Hivatal, az Üjítók Lapja, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, de több minisztérium is jelezte már, hogy képviselteti magát az ankétem. És mit láthatunk majd a kiállításon? — Ez ideig több mint 90 vállalat jelentette be részvételét. Több közülük egész sor újítást fog bemutatni. A Kiskunfélegyházi Gépgyár például 20 újítással szerepel majd. Kecskeméten a Zománcipari Művek Gyáregysége 10 újítást állít ki. Ugyanennyit küld Bajáról a Gyapjúszövetgyár is, és még folytathatnám, hiszen előreláthatólag több mint 200 újítás kerül közszemlére a Katona József Múzeumban és a Vasútkertben. — Hallottuk, a megyei anyagot országos újítások bemutatásával egészítik ki. — Igen, a »szelektálást« már elvégeztük. A megye termelési profiljainak megfelelően mintegy ötven országos jelentőségű újítást is bemutatunk, sőt Sztá- linvárosból is hozunk, anyagot, ami főként az építőipar munkájának javításával és gyorsításával kapcsolatos. — Meddig lesz nyitva a kiállítás, és mi szerepel még a szakszervezet programjában? — November ötödikén délben lesz az ünnepélyes megnyitó, utána hét nap fogadjuk majd a látogatókat. Itt jegyzem meg, hogy az újítók kiállítását munkavédelmi kiállítással kötjük össze. Az érdeklődőknek rendszeres szakmai és jogi tanácsadást tartunk. Naponta pedig délután 14—15 óráig munkavédelmi filmbemutató is lesz. Sándor Géza Október 27- és 28-án a Hazafias Népfront megyei elnökségének kezdeményezésére a járási és városi népfront-bizottságok titkárai, valamint a megyei népfront-bizottság munkatársai két napot töltöttek a bajai járásban. Október 27-én a járás községeiben Bácsbokodon, Nemesnádudvaron, Garán, Bátmonos- toron, Dávodon, Nagybaracskán, Sükösdön, Érsekcsanádon, Vas- kúton, Csátalján, Felsőszentivá- non, Csávolyon és Bácsborsódon tanulmányozták a helyi népfront-bizottságok tevékenységét, tanácskoztak a pártszervezetek, a tanácsok és a KlSZ-szerveze- tek vezetőivel, valamint a lakossággal a népfront-mozgalom időszerű kérdéseiről. A járás községeiben szerzett tapasztalatokat felhasználva október 28-án Baján a járási népfront-bizottság székházában futott értekezleten vitatták meg a tennivalókat A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban pénteken, október 28- án tapasztalatcserét tartottak megyénk állami gazdaságainak üdültetési felelősei, társadalombiztosítási megbízottai. A részvevők a mezőgazdasági munkások egészségügyi helyzetét, munkakörülményeit, valamint üdültetését beszélték meg. Aa üdültetéssel kapcsolatban elmondották, hogy az idén minden eddiginél nagyobb számban juttattak el az ország legszebb üdülőhelyeire Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági munkásokat. Eddig több mint ezren — sokan családjukkal együtt — töltötték szabadságukat a legkényelmesebb üdülőkben, 222- en pedig tanulmányi kiránduláson vettek részt. A téli hónapok alatt ismét sok állami gazdasági, gépállomási dolgozó vesz részt a szakszervezeti üdültetési akciókban. Kiskunfélegyházán az Asztalosipari Szövetkezetben a legjobbak között említik a Móczárbrigádot. A 23 fős gárda a szövetkezet gerince. Nagy részük A bajai tanácskozáson megállapították, hogy a Hazafias Népfront országos értekezlete után a járásban felélénkült a népfront-munka, azonban később több hiányosság jelentkezett a bizottságok tevékenységében. Az értekezleten résztvevők elhatározták, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítanak az elnökségi tagok foglalkoztatására és a népfront-bizottságok hatékonyan elősegítik a gazdasági feladatok megoldását, a tsz-ek megerősítését, az áruértékesítési tervek teljesítését és a szocializmus gyorsabb ütemű építését. Az értekezleten részt vett Sándor István, a Hazafias Népfront országos központjának képviselője, Iván Istvánná országgyűlési képviselő, a megyei pártbizottság politikai munkatársi« és Orsós Antal, a bajai járási pártbizottság osztályvezetője is. Az egészségügyi felelősök a munkások betegellátásáról számoltak be. Mint kitűnt, e téren sok tennivaló van. Nincs mindenütt orvosi rendelő a gazdaságokban, s különösen érződik ennek hiánya a községektől távoleső üzemegységekben. Az itt élő munkások többórás utazás után jutnak csak egészségügyi szolgáltatáshoz. Ennek a megoldására több helyen már elkészült, vagy most épül az orvosi rendelő. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban például már meg is vásárolták a szükséges orvosi rendelőt, ahol naponta tartanak majd rendelőórákat az orvosok. A rendelés megkezdéséhez már csupán a megyei tanács v. b. egészség- ügyi osztályának támogatása szükséges. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságon kívül még számos, más állami gazdaságban kezdenek hozzá a helyi orvosi szolgálat megszervezéséhez. van abban, hogy a megye bútoriparában úgy beszélnek a szövetkezetről, mint akik sem minőségi, sem késedelmi kötbért még nem fizettek. A jó minőség mellett átlagteljesítményük is dicsérendő. Havi előirányzatukat 115 százalékra teljesítik. Így érték el, hogy kilenc hónap alatt mintegy 500 kombináltszekrényt adtak a kereskedelemnek. Képünkön: Munkában a Móczárbrigád. Uj, megyei tanácstagot jelöltek Kerekegyházán Csütörtökön este Kerekegyházán, a 11-es számú megyei tanácstagi választókerületben jelölő gyűlés volt. Monori F. Dezső, a község 1958-ban megválasztott megyei tanácstagja Budapestre költözött, s emiatt lemondott tisztségéről. A községi tanács közgyűléstermében 220 választó polgár gyűlt össze, hogy új, megyei tanácstagot jelöljön a november 20-i pótválasztásra. A Kerekegyháza lakosságát képviselő jelölő gyűlés Farkas Jánost, a Kerekegyházi Gépállomás agronómusát tüntette ki bizalmával, s jelölte a választásra. Népfront-vezetők kétnapos tapasztalatcseréje a bajai járásban 500 kombináltszekrény
