Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-23 / 251. szám

1960. október 23, vasárnap 3. oldal Mezőgazdaságunk háromszáz méter magasról A z Alsó-Dunavölgyi Vízügyi ** Igazgatóság szervezésé­ben repülőgépről tanulmányoz­ták a dunamenti öntözőrend­szerek elhelyezkedését, a mező- gazdasági munkák állását me­gyénk vezetői. Az ellenőrzésnek ezen az új formáján dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács v. b. elnöke, Erdősi József, a megyei pártbizottsá'g másodtitkára, Sa­rok Antal, a megyei tanács el­nökhelyettese, Kiss György, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság vezetője, a megyei pártbi­zottság több munkatársa vett részt. Az utasok háromszáz méter magasságból másfélórás szemle alatt három állami gazdaság, 25 termelőszövetkezet és szá­mos egyéni termelő területén nézték meg a mezőgazdasági munkák állását, valamint az öntözőrendszerek kialakulását. Ütközben figyelemmel kísérték a folyamszabályozás, valamint a védgátaknál folyó munkákat mesztéséről híres vidéken ma­gasba virít a házak ormain, ereszein csüngő paprikafűzér. A fajszi Vörös Csillagban so­kan dolgoznak a földeken. D aja termelőszövetkezeti ** városhatár közös gazda­ságainak területein a zöldellő gabonaföldek mellett ősziektől felszabadított, frissen szántott területek feketélltek. A Lenin Termelőszövetkezetben most épül az új tanyaközpont. A Micsurin Termelőszövetkezet területén éppen a kútfúrás munkájával ismerkednek a me­gye más vidékeiről összesereg- lett tsz-i KISZ-fiatalok. Odébb egymás után sorakoz­nak fel a nagyüzemileg öntö­zött földek. A Duna- és a Du­na-menti főcsatorna mentén több száz holdat kitevő terüle­tet hálóz be az alagcsöves esőz- tető öntözőrendszer. A folyók- tól távoleső területeken pedig apró pontként jelzik a csőkutak a víz felhasználását. A vízszabályozás és a véd- ™ gátak javítása sem ke­rülte el a szemlélődök figyel­mét. Friss munka folyik a Fájsz és Dusnok közötti töltésen. A folyamszabályozást szolgálja a Deák Ferenc zsilip mintegy 2 millió 500 ezer forintos javítása, amellyel a jövő év végére ké­szülnek el. Virág Erzsébet KXXJ-O-O-OOOOOOOOO-O-OCKX Mikor lyukasztják a gép jár művezetők ellenőrző lapját As új közúti rendelet a gyalogosok és járművezetők testi épségét védi C z alkalomból a megye ^ vezetői összefüggően lát­ták ezen a területen a termelé­si megoszlást, valamint a nagy esőzések hatására felgyülemlett vizek helyeit. A vízfoltok, melyek a magasból még inkább magukra vonták a figyelmet, minden évben jelentős kárt okoznak ezen vidék növényter­mesztésében. A második ötéves terv végére lecsapolják, vagy öntözésre használják fel a je­lenleg mé" kárt okozó vizeket. r C rdekes kép tárult elénk. ^ Egy-egy kisparcellán lo­vasekével szántja a földet az egyéni gazda. Másutt már két község határát ölelik össze a szövetkezet zöldellő őszi vetései. Egy-egy nagy táuian egymást követik a talajművelő gépek és már sok helyen simára mű­velt földek várják a téli pihe­nőt. Itt-ott az érdes sívóho- mok színét fiatal telepítésű „gyümölcserdők” tompítják. Szép képet nyújtanak a hektá­ros telepítésű fiatal szőlők is. A szőlőpászták között alig le­het már embert látni. Bizonyá­ra már vége felé jár a szüret, s hordókba került az alföldi szőlők leve. Szorgos munka folyik Kalo­csa környékén. A paprikater­Korunkban egyre gyorsul a közlekedés és mind több a mo­torkerékpár, az autó. A gép- járművezetők egyrésze azonban hajlamos még tovább gyorsítani a tempót néhány perc, másod­perc nyerése érdekében. Ezt pe­dig nem lehet büntetlenül tenni. Az utak szélén elhelyezett jelzőtáblák a járókelők és gép- járművezetők testi épségét, életét védik. Mégis sokan felesleges rossznak tartják és úton, útfélen áthág­ják a tilalmakat. A közlekedési rendőrök eddig az enyhébb sza­bálysértéseket szóbeli figyelmez­tetéssel intézték el. Ez, sajnos, nem használt, mert sokan a szá­zadik figyelmeztetésből sem okultak, annál is inkább, mert a figyelmeztetésnek nem maradt nyoma. Nemrég az Országos Főikapi­tányság a propaganda- és egyéb nevelő eszközök mellett elren­delte az egyes egyhébb közúti sza­bálysértések eseteiben a gép- járművezetők ellenőrző lapjá­nak lyukasztását. Az ellenőrző lapot az ötödik szabálysértés­kor, illetve lyukasztáskor el­veszi a rendőr, s ezt követőleg a rendőrhatóság is bevonja. Megyénkben október 1-e óta végzi a közlekedési rendőrség ezt a munkát. Kisebb szabály- sértés esetén többek között az alábbi esetekben lyukasztják az ellenőrző lapokat: Kötelező megállás elmulasztá­sakor; átmenő forgalmat tiltó táblákkal jelzett tilalmak meg­szegésekor; táblával jelzett meg­állási, vagy parkírozási tilalmak megszegésekor; táblával jelzett megfordulási tilalom megszegé­sekor; terelősáv, illetve tengely­sáv túllépésekor; gyalogosok ré­szére elsőbbség meg nem adása­kor; megállási és várakozási ti­lalmak megszegésekor; országos első-, vagy másodrendű főútvo­nalra való ráhajtás előtti meg­állás elmulasztásakor; a jármű­vek sebességkorlátozására vo­natkozó rendelkezések kismér­tékben való megszegésekor; vas­úti átjárón való áthaladás előtti kötelező megállás elmulasztása­kor stb... A felsorolt szabálysértések súlyosabb eseteiben és az egyéb balesti veszéllyel járó közlekedési szabálysértőktől változatlanul a helyszínen ve­szik el a közlekedési rendőrök az ellenőrző lapot. A lyukasztás csupán a figyel­meztetés megjelölésére szolgál. Az évszázad negyedik legszárazabb éve volt az 1959—60 gazdasági év Érdekes megfigyelések a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóriumban Az Országos Meteorológiai In­tézet Agrometeorológiai Obszer­vatóriuma értékelte az 1959—60. gazdasági év időjárását Kecske­métre vonatkoztatva. A beszá­molóban rendkívül érdekes ada­tokkal találkozhatunk. Ezek sze­rint a tavalyi ősz — szeptem­ber, október, november — hű­vös, derült és rendkívül száraz volt. A középhőmérséklet az át­lagnál 0,9 fokkal alacsonyabb. Különösen a szeptember és az október hűvös, a november pe­dig kissé enyhébb az átlagnál. Mérsékelt talajmenti fagy elő­ször szeptember 19-én jelentke­zett. Ebben a hónapban több fagyos nap nem volt. Október­ben két méter magasságban 6, novemberben 9, a talajközeli rétegekben mindkét hónapban 13 esetben hűlt le a levegő fagypontig, vagy fagypont alá. November végén a legnagyobb fagymélység 9 centiméter. Nagyon érdekes, hogy a napsütéses órák száma 113-mal, vagyis az 1901-től 1950-ig terjedő átlagnál 28 százalékkal volt több. Ä csapadék viszont 85 millimé­terrel, vagyis 56 százalékkal ke­vesebb volt, különösen október­ben esett kevés eső. A december, január és feb­ruár hónap az ősszel szem­ben kissé enyhe, ugyancsak de­rült és mérsékelten csapadékos volt. A középhőmérséklet 0,9 fokkal magasabb. A december különösen enyhe volt. Jellemző erre, hogy igazi téli nap. — vagyis amikor a napi hőmérsék­let nem emelkedik a fagypont fölé — nem is volt ebben a hónapban. A talaj is csak né­hány ízben fagyott, legnagyobb fagymélység 5 centiméter. Ja­nuár 10-től 29-ig, februárban pedig az utolsó tíz nap kivéte­lével mélyen átfagyott a talaj, januárban a legalacsonyabb hő­mérséklet mínusz 24,4 fok, 15- én. Ugyanekkor a december na­gyon csapadékos. Érdekes, hogy a talajt decemberben csak két napon keresztül borította hóta­karó. A tavasz hűvösebb, borultabb és lényegesen szárazabb, a kö­zéphőmérséklet fél fokkal ala­csonyabb az átlagnál. Március­ban tíz fagyos és egy téli nap volt, a talaj mentén pedig 14 esetben süllyedt a hőmérséklet fagypont alá. Áprilisban és má­jusban egy-egy esetben a talaj mentén gyenge fagyot tapasz­taltak. A csapadék az átlagnál 58 milliméterrel, vagyis 41 szá­zalékkal kevesebb. Mind a három tavaszi hónap, de különösen a május száraz. Énnél szárazabb tavasz az el­múlt 59 év alatt mindössze hat esetben fordult élő. Az idei nyár a tavaszhoz ha­sonlóan hűvösebb, borultabb és szárazabb volt az átlagnál. Vagyis a száraz ősz és tavasz után száraz nyár következett. A középhőmérséklet az átlag alatt maradt. A nyár hűvössé­gét mi sem bizonyítja jobban, hogy a hőmérséklet júniusban csak egyszer, júliusban hatszor, augusztusban nyolcszor érte el a 30 fokot. A 35 fokot az egész nyár folyamán egyszer sem érte el. A csapadék 53 milliméterrel, vagyis 34 százalékkal kevesebb az átlagnál. Az átlagszámítások minden esetben a már említett 1901- től 1950-ig terjedő ötven éves átlagokat jelentik. Mindent összevetve, a gazda­sági év hőmérséklete az átlag körül mozgott, de kevés csapa­dék esett. Ehhez hasonló, vagy ennél szárazabb év az évszázad­ban csak bárom volt. Az egész gazdasági évben a kö­zéphőmérséklet 0,2 fokkal, a napsütéses órák száma 7 órával kevesebb az átlagnál, viszont 29 százalékkal kevesebb csapadék hullott mint az előző ötven év átlaga. ITT AZ ŐSZ v. Halpaprikás, az igen! Ugyan mikor ennénk sok halat, ha nem ősszel? Ez az évszak ugya­nis a halászat ideje. A kecskeméti halüzlet me­dencéjében ezen a napon is 36 mázsa hal érkezett Szegedről. Potykák, csukák, harcsák, — szép példány valahány. Vígan ficánkolnak a meden­cében — nem is sejtve sorsukat — és csak akkor lepődnek tán meg, amikor a háziasszonyok szatyrába kerülnek. Bitó Antal üzletvezető meg­nyugtat bennünket. Az idei nyár kedvezett a halaknak és nagy fogásokra van kilátás a Duna—Tisza környékén. Mint mondja, ősszel és télen ez a medence mindig teli lesz; ha­vonta 200 mázsa ponty, harcsa, süllő kerül kiárusításra. Ez kellemes megnyugtatás ... Bár odakünn még süt a nap, az Állami Áruházban Pista bá­csi már az esős időre gondol. — Nálunk is megkezdődött az ősz — ezt a furcsa kijelen­tést a városi tanács anyakönyvi hivatalában hallottuk. No, még ilyet! Az anyakönyvi hivatalban is számít az ősz? Pedig így van. Ilyenkor meg­sokszorozódik munkájuk, mert az ősz egyben a házasságkötések ideje is. Az elmúlt szombaton például tizenöt pár mondta ki a boldogító igent és most szom­baton legalább harmincra szá­mítanak. Az őrá- és ékszerüzletben egymást érik a vásárlók. Leg­többen karikagyűrűt keresnek. Havonta 130 aranygyűrűt kap az üzlet —, de mint az elmúlt őszi példák bizonyítják — még több is elkelne. Legalább is ősszel... Aztán az újabb karikagyűrű-rohamra farsang és húsvét környékén lehet számítani. Bár már ott tartanánk ... Irta: Márkus János. Fényképezte; Pásztor Zoltán. Valahol a fáról lehullt eg'y levél... Sárgán, összetörtén hever az út porában, s várja társait, amelyek nem is késnek soká: hullanak, hullanak a vén fatörzsekröl. Hullanak a falevelek. Eljött újra az ősz. Bármennyire is szeretnénk tagadni, a megsár- gult falevelek bizonyítják fe­lettünk az idő múlását. A nyir­kos, esős, hideg ősz azonban — mint az utóbbi időben min­dig — most is hozott vala­mi újat. Mert az ősz lényegében a termelőszövetkezeti és egyéb gazdák számvetésének ideje is. Számvetés az évben végzett munkáról, s tervezés a jövőről. Az ősz kopogtat itt az öreg utcaseprő képében. Bizony a pipa melege már elkel a szeles időben, s a kalap is felkerül. Október vége van — és söprik a faleveleket.. . 4-------­Sz akértelemmel mustrálgatja az 559 forintos csizmát, s ma­gában dünnyögi: — Ez igen, ez bírja majd a sarat... Nemcsak Pista bácsi előre­látó. Ahogy értesültünk, több mint száz pár, különböző csiz­ma talált már gazdára és az áruház raktárát teljesen meg­töltik az őszi és téli árucikkek: bokszcsizmától, bakancstól kezdve a meleg alsó és felső ruháig. Az Áruházban egyébként már megkezdődött az őszi for­galom. Reggeltől estig a vásár­lók százai ostromolják a pulto­kat az őszi és téli árucikkekért. Időben felkészültek erre az ostromra. Már hónapokkal ez­előtt várták az ősz közeledtét és az őszi, meg téli holmik gazdag választékával várják a vevőket. * * : Iratkozzon be I OLVASÓNAK ; a megyei, járási és a községi :: ; könyvtárakba. ;i 2393 : *>VVVVVVVV>A»VVVVVVVWVVVVVVI»^AAAIN ’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents