Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

I960, október 21, péntek S. oldal Mi a kifizetődő a termelőnek•' Az állami vagy a magánkereskedelemmel való kapcsolat? Elöljáróban egy-két, — ol­vasóink előtt nyilvánvaló — tényt említünk meg: a piaci árak mostanában bizonyos mér­vű emelkedést mutatnak. Mivel pedig a piaci árak alakulása sokmindentől — a termeléstől, a kereskedelmi hálózat kialaku­lásától, kereslet-kínálattól, stb. — függ, a piac tehát igen érzékeny műszerként a társada­lomban végbemenő folyamatok­ról árulkodik. Termeléstől a fogyasztóig ' Nem véletlen hát, hogy a kö­zelmúltban sok, — piacról, ke­reskedelemről, városellátásról írott cikk jelent meg lapunkban. E helyen — nem törekedve tel­jességre — az előző cikkeink­ben említett problémák össze­gezését kívánjuk elérni. Állami kereskedelmi hálóza­tunk, a szerződéses termeltetés rendszere, s a felvásárlás — a gazdasági év eredményeit, a ter­mést tekintve — kielégítően biz­tosítaná a város ellátását. Ezzel az erővel ■ szemben azonban olyan ellenerők feszülnek, ame­lyek a spekulatív hajlamokat kiaknázva rontják az államilag megfelelőre tervezet^ ellátást. Nem mondhatjuk azt. hogy nagymérvű hiány mutatkozik egyes termékekben. A leszerző­dött és meg is termelt árukat (tojás, hízottbaromfi, stb.) azon­ban, — mivel városaink fo­gyasztókészsége állandóan nö­vekszik a reálbérek emelkedé­sének arányában — látszólag még akkor is „kifizetődőbb” a termelőknek — a tsz-eknek is^— magánkereskedőknek, u. n. „ős­termelőknek” eladni, — ha azo­kért a szerződtető vállalat köt­bért ró ki a szerződést felrúgó termelőre. Ami csak látszólag kifizetődő Mi tehát a teendő? Emeljük az állami felvásárlási árakat? _■— Dehogyis! A spekulánsok győz­nék a versenyt, az árak pedig emelkednének! Idézőjelbe tet­tük az imént a „kifizetődőbb” és az „őstermelő” szavakat. Az utóbbiak jórésze nem saját áru­ját viszi piacra, — lánckereske­dést folytat. S mivel mindig a keresletnek megfelelően tudnak kínálni, — nagy tőkéjük van — rá is ígérnek az állami felvá­sárlási árakra. Ez azonban csak látszólagosan „kifizetődő” a ter­melők számára, mert ha ők is — még a termelőszövetkezetek közül is sokan — beállnak a ke­reskedelmi láncba, — elesnek a termelési szerződéssel járó ked­vezményektől, műtrágyától, elő­legtől, szaktanácsadástól, amit az „őstermelőtől” nem kapnak meg. Ilyen viszonylatban nézve tehát még a rájuk rótt kötbér is csak növeli a termelők ráfizeté­sét. De a „ráfizetés” össztársa­dalmi síkon is jelentkezik: az ilyeténvaló árfelhajtás miatt megtámadott állami felvásárló kereskedelem nem tudja kellő mennyiségű, olcsó termékkel el­látni a piacot, a városiak pedig kénytelenek több pénzt kiadni zsebükből az élelmicikkekre, ez pedig a munkások reálbérét rontja! 5 Nagyobb piaci ellenőrzést! Mindebből természetszerűen adódik az előttünk levő feladat. Állami szerveinknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a piacra. Kívánatos, hogy az álla­mi kereskedelmi felügyelőség, a piacfelügyelőség, a tanácsok ke­reskedelmi osztályai, s a rend­őrség is felfigyeljen az árfel­hajtó tevékenységben részes spekulánsokra, üzérkedőkre, s tőlük azonnali hatállyal be kell vonni az őstermelői igazolványt. A termelőszövetkezetekkel pe­dig meg kell érteni: — s itt a járási tanácsok felelőssége is nagy — amellett, hogy csak lát­szólagos többletnyereségre tesz­nek szert, — ha beállnak a piaci láncba akár saját maguk adva el az árut, akár pedig ősterme­lőnek, — valójában károsodnak. De károsodnak ezzel a cseleke­detükkel a városi fogyasztók, s a népgazdaság is. Egyetlen, aki nyer ezen az üzleten a speku­láns, akit pedig úgy hisszük, szövetkezeteink sem szívesen támogatnak. Erezzék hát köte­lességüknek a tsz-ek— saját, jól felfogott anyagi érdekük mel­lett — az állami kereskedelmi szervekkel való egészséges, hasznos és —. különben — jól megszervezett kapcsolatot, s te­gyenek is eleget kötelességük­nek. (— ng —) Negyven hold gyümölcsöst telepítenek Jászszentlászlón (Községi tudósítónktól.) Jászszentlászlón az Újbarázda Termelőszövetkezetben húsz hold gyümölcsösnek való területet szántott fel a Sztalinyec- traktor 70—80 centiméter mélységre. Az Alkotmány Tsz és a Zöldmező Tsz pedig külön-külön tíz hold gyümölcsöst telepít, s ezzel az idei, őszi gyömölcsös-telepítés a három tsz-ben negy­ven hold. Megjegyzendő, hogy mindhárom gyümölcsös közel van egymáshoz, hogyha később egyesülnének, ne legyen gond a megmunkálás. A tanács végrehajtó bizottságának javaslata alapján a Ceg­lédi Kísérleti Intézetből vásárolt őszibarackot telepítenek majd, amely jóízű gyümölcsöt és nagy termést ad. Levelekből — röviden AZ MHS megyei székházában a napokban kommunista tarta­lékos tisztek részvételével ak­tíva ülést tartottak. Az értekez­leten megtárgyalták az MSZMP politikai bizottságának a honvé­delmi tömegmunka megjavítá­sáról szóló határozatát. A be­számolót vita követte, s végeze­Sürgősen orvoslando panasz- szal fordultak szerkesztőségünk­höz a belső-ballószögiek. Pana­szuk oka: az azelőtti három tá­volsági autóbusz helyett októ­ber 10-e óta csak kettő jár ki tanyavilágukba Kecskemétről Addig reggel hatkor, déli 12 órakor és este fél hatkor indult busz a városból a tőlük két-há- rom kilométerre eső Külső-Bal- lószöig, s egy óra múlva tért vissza. A külső-ballószögiek azonbán kérték, hogy az esti buszt há­rom órával később közlekedtes­sék, s kérésüket teljesítették is. Ebben viszont nincs sok köszö­net, — mert ugyanakkor meg­szüntették a reggeli járatot. Ennek az — enyhén szólva érthetetlen — intézkedésnek a következtében nem utazhatnak reggel buszon Kecskemétről a Belső-Ballószögben tanító peda­gógusok, s a tanyavilágból a városba igyekvő munkások, a piacozó, vagy hivatali ügyeiket intéző dolgozó parasztok, vala­mint a középiskolás diákok sem. Két-három kilométert kell gyalogolniok a városi 1-es busz homokbányái végállomása és a munka-, illetve lakóhelyük kö­zötti távolságon, ami jobb idő­ben sem gazdaságos, kellemes séta. (főként az öregeknek és a gyermekeknek), nem is szólva Tanulnak traktorosok A Szabadszállási Traktoros- iskola udvarán és a műhelyek­ben ezerkilencszáz traktorosje­lölt készül arra, hogy vissza­térve a mezőgazdasági nagyüze­mekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon és a termelő- szövetkezetekben gépre üljön. Az alapfokú, négyhónapos trak­torvezető-képző tanfolyam hall­gatóinak többsége, mintegy 1148 tanuló az ország termelőszövet­kezeteiből jött. A többieket a gépállomások és az állami gaz­daságok küldték. Mekkora legyen a szelcphézag? Erre próbál választ adni Mellik Márton, a szentlőrinci Új Világ Termelőszövetkezet tagja. A válasz nem volt egészen precíz, s ezért a többi hallgató segí­tette ki Mellik Mártont. Az erőgép-gyakorlóteremben nemcsak a szelephézag-állítást, hanem az erőgépek alkatrészeit is megis­merik, ezenkívül működésükről is pontosan tájékozódnak a hall­gatók. Ottjártunkkor — mint képünk is mutatja — a hallgatók az erőgépek szerkezeti felépítését és működését tanulmányozták, valamint a karbantartást és az indítást gyakorolták. A 130 ta* nulócsoport közül a képen nyolc látható gyakorlati oktatás közben. '*• A jó traktorosnak nemcsak a gép, hanem a munkaeszközök működésével is tisztában kell lennie. Erre oktatja a hallgatókat Piros Lajos, aki az iskola megalapítása ó*a igen sok traktorost képzett ki. Sebők Sándor kissé megemeli a háromekét, hogy a csapszeggel rögzíteni tudják a traktorhoz. Piros Lajos szerint a D 8-as osztály hallgatói már megtanulták a munkagépek felcsa­tolásának technikáját. Fényképezte: Pásztor Zoltán. Szöveg: Gémes Gábor. Megvitatták a Kacs megyei jogászok a kiin te to törvénykönyv tervezetét A Magyar Jogász Szövetség Bács megyei csoportjának ér­tekezlete hétfőn, október 17-én vitatta meg az új büntetőtör­vénykönyv tervezetét, amelyet kormányzatunk a végleges szö­veg elfogadása előtt országos vitára bocsátott. Népi rendsze­rünk demokratizmusa — mint minden fontosabb törvényünk, így a polgári törvénykönyv el­készítése előtt is — abban is megnyilatkozik, hogy a törvény- tervezetek előkészítésénél lehe­tővé teszi: a dolgozók, illetve a szakemberek legszélesebb körei megtehessék a meghozandó tör­vény szövegével kapcsolatos ész­revételeiket A bevezető előadást dr. Fonyó Antal elvtárs, a Szegedi Tudo­mányegyetem Jogi Karának tan­székvezető tanára és dékánja tartotta. Az értekezleten részt vettek a megyében dolgozó bí­rák, ügyészek és ügyvédek. Az előadást követő vita során több észrevétel hangzott el. amelyek a törvénytervezetben kifejezés­re jutó fő elgondolásokat helye­selve, olyan szövegezési módosí­tásokat javasoltak, amelyek mellett a büntetőtörvénykönyv fő célkitűzései jobban érvénye­sülnek, világosabbá válnak. Né­hány olyan hozzászólás is el­hangzott, amely a tervezet hé­zagaira mutatott rá; vagyis ar­ra, hogy a tervezet szó szerinti szövege mellett néhány, társa­dalmilag veszélyes és a büntető­jog eszközeivel üldözendő cse­lekmény büntetlenül maradna. Dr. Fonyó Antal elvtárs a vita zárszavában rámutatott ar­ra, hogy az értekezlet hasznos volt, az észrevételek, a tervezet alapos elemzésére mutatnak, a hozzászólások jó része használ­ható segítséget nyújtott a ter­vezet további csiszolásához, tö­kéletesebbé tételéhez. Ezért az észrevételeket az országgyűlés elé kerülő, végleges szöveget elkészítő bizottság figyelembe fogja venni, az esős őszi, s majd a hideg téli reggelekről. Máskülönben a belső-balló- szögi »megfigyelők« szerint a három órával későbbi járat »életképtelen«, mert kevesebb utas akad már fél kilenckor mint azelőtt volt fél hatkor. De hát ha a külső-ballószögiek így kívánták, ám legyen, — a reggeli buszjáratra azonban szükség van, szükségük van rá nekik is és a belső-ballószögiek- nek is. Az utóbbiaknak van egy meg­fontolandó javaslatuk. Közleke­dési gondjukat különítsék el a külső-ballószögiekétől, s a fél és egész óránként a Homok­bányáig járó városi 1-es busz végállomását helyezzék a bclsö- ballószögi iskola elé. Az oda- vissza 8 perc »időtoldalék« nem okozna problémát, minthogy c buszoknak Kecskeméten nincs »csatlakozásuk«. Ami az autóbusz megfordulá­sához szükséges teret illeti, en­nek társadalmi munkában való elkészítését töf>b mint ketszáz- nyolcvanan vállalták. A vállalkozók száma is sür­geti a panasz orvoslását, de sür­geti az a tény is, hogy Belső- Ballószögön két termelőszövet­kezet — az Üj Tavasz és a Mathiász János Tsz — működik. Megjegyzés Indítsanak több autóbuszt Belső-Batlószögbe tül a jelenlevők megállapodtak abban, hogy mindent megtesz­nek a határozat végrehajtása ér­dekében — közli Szűcs Anitái levelezőnk. LAJKÓ MATILD nyolcadik osztályos kispajtás levelében arról ír, hogy a kiskunhalasi bodoglári iskola Csalogány őrse komolyan készül a harmadik próba letételére. Kispajtásunk nagyon szereti az úttörő életet és minden igyekezetével azon van, hogy a beosztott pajtások­kal megismertesse a harmadik próba anyagát. EBBEN AZ ÉVBEN a bács- bokodi Szalvai Mihály Termelő- szövetkezet egy 50 férőhelyes szerfás marhaistállót épített, amelynek egyik végét meghosz- szabbították, így kevés költség­többlettel száz szarvasmarhát helyezhetnék el az épületben. . Ezzel az építkezéssel a terme­lőszövetkezet mintegy 30 száza­lékos megtakarítást ért el, mert a 200 ezer forint helyett az is­tállót 140 ezer forintos költség­gel építették fel — írja Beche- rer Károly levelező.

Next

/
Thumbnails
Contents