Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

4. oldal 1960. október 21, péntek Révész Imre Galéria — Minden nagyüzemben munkásakadémia — 300 tudományos előadás — Külföldre utazik a Hírős Együttes — A megyeszékhely téli, kulturális programjából A csaknem teljesen ese­ménytelen nyári kulturális évad után körültekintő munkával ösz- szeállították az illetékes műve- 1 lődési szervek Kecskemét téli művelődésprogramját. A prog­ram a kulturális élet egyenletes és egészséges fejlődéséről ad számot. Nagy erénye, hogy a lehetőségek birtokában a leg­szélesebb körű erőösszefogással alakították ki Kecskemét város­nak és a határban lakó több mint 15 ezer dolgozónak a mű­velődési alkalmak egész sorát. Mint ismeretes, ma már a me gyeszékhely legkülsőbb terüle­tein is vannak állandó szerve­zői a kulturális életnek, hét népművelési ügyvezetői körzet, két önállóan működő és jól fel­szerelt művelődési klub szolgál­ja a lakosság igényeit amellett, hogy majdnem mindenütt tar­tanak rendszeres filmvetítése­ket és a könyvtár is felkeresi a határ legtávolabbi zugát is. Csaknem kétszer akkora terü­leten elszórt lakosság számára kell művelődési lehetőséget te­remteni a városban, mint Kalo­csa határa. Talán a legnagyobb gonddal a téli ismeretterjesztő programot állították össze. Eb­ben az időszakban a megyeszék­hely határában a tanyai isko­lákban, a művelődési klubok­ban közel 150 ismeretterjesztő előadást tartanak, ugyanannyit a városban. Az előadások téma­köre a legváltozatosabb. Negy­vennégy politikai tárgyú, 40 mezőgazdasági, 34 egészségügyi, 27 irodalmi, 19 pedagógiai té­májú és 18 műszaki kérdésekkel foglalkozó tudományos színvo­nalú ismeretterjesztő nagy elő­adást tartanak a tervek szerint. Ehhez hozzá kell számítanunk a nagy sikerrel folyó zenekari hangversenysorozattal összehan­golt és a soron következő mű­sorban szereplő számokat is­mertető zeneesztétikai előadáso­kat, a hangversenyek előtti va­sárnapon. A zenei program egyébként minden eddiginél gazdagabb a megye székhelyén. Az említett nyolc bérleti koncert mellett zeneiskolai növendékek és ta­nárok hangversenyei teszik vál­tozatossá a programot. Tíz ilyen hangversenyre lehet számítani a tél folyamán, ezeknek már az elmúlt esztendőkben kialakult egy népes törzsközönsége. Szin­te állandóvá váltak a Kecske­méten működő kórusok külterü­leti szereplései is. Érdekesnek ígérkezik az a ke­retes műsor, mely a munkás- mozgalom történetének nagy sorsfordulóit mutatja be zené­FELSÖMEZÖGAZDASÄGI { ISKOLA f KERTÉSZETI TAGOZAT [ nyílik KECSKEMÉTEN 1960. november I-én. j Tanulmányi idő 2 év. [ Felvételi vizsga kémiából és biológiából október 31-én. Jelentkezhetnek érettségizet tf fiúk és lányok. Mezőgazdasági gyakorlatot [ igazolok előnyben. Részletes felvilágosítást ad: Kertészeti Technikum, Kecskemét, Bethlenváros § Cl. Telefon: 25-60. □ 2543 ü ábDDDDaDGűűaaaacDDDaü ben, versben és prózában, a kecskeméti énekkarok és zene­karok közreműködésével, a nemrégiben alakult Kelemen László Színjátszó Kör tagjainak bevonásával. Több műfajt egyesít az az összeállítás is, mely »Korok köl­tészete és zenéje« címet viseli. A zeneművészet és az irodalom nagy korszakainak jellegzetes stílusait, irányzatait mutatják be avatott előadók. Ehhez kap­csolódik a színházlátogató kö­zönség ízlésének nevelését szol­gáló drámatörténeti előadás- sorozat. Bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot az a reprezen­tatív előadássorozat is. mely­nek keretében szabadegyetemi jelleggel egyetemi tanárok, egy- egy tudományos szakterület or­szágos, sőt európai hírű repre­zentánsai tartanak előadásokat Szabolcsi Miklós, dr. Ortutay Gyula, Fényes Imre, dr. László Gyula és mások meghívására, illetve szereplésére lehet számí­tani. A munkásosztály isme­retszerző és művészeti igényei­nek kielégítését szolgálja az a terv, amely szerint a tél folya­mán, legkésőbb január elejére minden nagyüzemünkben meg­indítják az érdeklődő ízlése és kívánsága szerinti programmal szervezendő munkásakadémiát Az SZMT kulturális szervei, mint ismeretes, szocialista szer­ződés keretében a legteljesebb együttműködést valósítják meg a megyeszékhelyen is. megye- szerte is a tanácsi népművelés­sel. Ezt szolgálja az az elhatá­rozás, hogy a Kecskeméten mű­ködő szakszervezeti művelődési otthonok és klubok a jövőben szakosított programmal folytat­ják munkájukat. A KPVDSZ kultúrotthonában kapnak ott­hont a megyeszékhelyen műkö­dő összes munkás művészeti csoportok, a Hírős Együttes, a Bartók- és a Kodály-kórus. Az Építők kultúrotthonában mű­ködnek majd az ismerettei-- terjesztő jellegű szakkörök, itt ajánlottalt fel állandó helyisé­get a Kecskeméti Fotoklubnak, itt dolgozik a műszaki kör, a népkutató munkaközösség, a me­gyei tanácsadó testület, itt tart­ják a kulturális célú tanfolya­mokat is. Az SZMT jól felsze­relt központi klubja pedig vál­lalkozott az ismeretterjesztő elő­adások s klubfoglalkozások ren­dezésére. (Az SZMT alaposan megvizsgálta a felügyelete alá tartozó művelődési intézménye­ket, hathatós intézkedéseket tett az ott uralkodó állapotok meg­javítására.) ■ « Örvendetes eseménye a megyeszékhely kulturális életé­nek, hogy felfigyelt az évek óta nagy elismeréssel működő Hírős Együttesre a Művelődési Minisz­térium és a SZOT Kulturális Központja is. Értesüléseink sze­rint a jó felkészültségű együt­test bekapcsolják a nemzetközi kulturális cserébe, s már 1961 első felében külföldi szereplést helyeztek számukra kilátásba. Véglegesen eldőlt a volt zsidó templom felhasználása. Képtá­rat helyeznek el az átalakított épületben, s valószínűleg a Ré­vész Imre Galéria nevet kapja a Kecskemét központjában le.vő keleties szépségű épület. Csáky Lajos Cseprcgi—Zilai: SZŐLŐFAJTÁINK A legújabb ismeretek feldol­gozásával készült mű hasznos segítséget nyújt a szőlőfajták megválasztásához. Az alaktani bélyegeken kívül foglalkozik a fajták termesztési értékét meg­határozó belső tulajdonságokkal is. Ismerteti az alanyfajtákat, a bor- és csemegszőlő fajtákat, a direkttarmőket, és minden faj­tát ábrán is bemutat, az első ki­adásnál gazdagabb, részben szí­nes illusztrációkban. Tárgyalja a szőlőnemesítők hibridjeit és a legújabb külföldi hibrideket is. Közli továbbá az 1959. évi 23. sz. rendelet értelmében kiadott szőlő- és bortörvény fajtaleírá­sait. i ' Ünnepség a mezőgazdasági technikumban Az ország 33 mezőgazdasági technikuma ebben az évben ün­nepli tízéves fennállásét A kis­kunhalasi technikumban októ­ber 15-én, szombaton tartották a jubileumi megemlékezést. Az ünnepségen az iskola nevelő ka­rán és tanulóin kívül resztvet­tek a városi pártbizottság, ta­nács, üzemek és társadalmi szervek meghívott vendégei s több, a kiskunhalasi technikum­ban végzett szakember. A technikum tízéves működé­sét Nemes Márton igazgató mél­tatta s vázolta az iskola előtt álló további feladatokat a me­zőgazdasági szakember-képzés­ben. Ezen a napon kiállítás is nyílt az iskolában, amely gazdag Váp­ás terményanyaggal mutatta be a technikum tangazdaságában elért termelési eredményeket. Elkészült a művelődési ház építési terve A szegedi tervezőiroda vaskos kötetet kitevő rajzokban elké­szítette a jánoshalmi művelődési ház építési tervét. A mezőgaz­dasági szakiskola és az általá­nos leányiskola között létesíten­dő épület tervrajzából érdemes pár adatot megemlíteni. A mű­velődési ház 2210 négyzetméter alapterületű lesz. Emeleti része az előtérre néz, az egész beton- pilléreken nyugszik, a pillérek között üvegfallal. Lépcsős bejá­ratából nyüík az előcsarnok, eb­ből a ruhatár, iroda, könyvtár és olvasóterem, modem büfé, s a színházterem, amely 433 négy­zetméter alapterületű és 50Ö sze­mély befogadására alkalmas; a színpad 16 méter széles és 11 méter mély. Az emeleten lesz a 280 négyzetméteres táncterem, mellette filmvetítő gépház. Az emeleten is büfét rendeznek be. A termek fűtését modern berendezések látják el, Ahol csak a metszéshez és a szürethez kell kézierő A Fehértói Állami Gazdaság egy 50 holdas, tavaszi telepítésű szőlőtábláját rengeteg látogató tekintette meg ebben az évben. A telepítés érdekessége a 240x 50 centiméteres sor- és tőke­távolság, amelynek révén a met­szés és szüret kivételével min­den munkafolyamatot gépesíte­ni lehet s a széles sortávolság következtében kitűnően alkal­mazható a zöldtrágyázás is. A szakemberek véleménye szerinl ennek az ültetósmódnak köszön­hető egyrészt a 98 százalékos eredés is. A gazdaság három-négyéves távlati tervében újabb 1000 hold szőlő telepítése szerepel. A jö­vő tavasszal kezdődő ültetéshez 200 hold talajt már előkészítet­tek. Rekordtermés kukoricából A kedvezőtlen időjárás elle­nére a kiskunhalasi termelőszö­vetkezetek eddig soha nem ta­pasztalt jó termést takarítanak be kukoricából. Ennek titka az egységesen használt hibrid-vető­mag, a sűrű növényállomány s a tagokra szétosztott növény- ápolás volt: nem volt olyan tábla, amely két-három kézika­pálást nem kapott volna. Az előzetes becslés s a már leszedett kukorica átlaga alap­ján a Vörös Október, a Vörös Szikra és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ekben 30—40 má­Fejkendős főkönyvelő A z avatatlan azt hihetné, róla, először én is úgy gon­doltam, hogy éppen csak bejött a császártöltési Kossuth Tsz irodájába, leült az asztalhoz (az elnökével szemben), s amolyan kisegítő asszonyos igyekvéssel írogat egyet-mást, aztán me­gyen is tovább, ki a mezőre, vagy haza, végezni valami »női feladatkörbe« vágó munkát. De nem: reggeltől estig itt dolgozik Frémer Nándomé, mi­vel ő a tsz főkönyvelője. Feje kendővel bekötve, szép, okos, nyílt szeméből értelem sugárzik; az íróasztalán nagyívű könyve­lési papírok, s egy vekkeróra. Az előbbiekre számadatokat je­gyez a töltőtollával, közben né­ha-néha az órára tekint, ne­hogy elmaradjon a munkájá­val, mert nem szereti ,a restan­ciát, amely csak kölönc a köny­velő nyakán. Igen: a jó köny­velő mindig »azsúrban« van. Élete úgy indult, mint a többi parasztasszonyé. Férjével együtt hajnaltól késő estig dolgozott a 10 hold földjükön, aztán, hogy 1953-ban megalakult a terme­lőszövetkezet, az első belépők között voltak ők is. Férje mint fogatos végezte — végzi ma is — a közös munkát, ő pedig másfél hónapig azt csinálta, ami asszonymunka éppen akadt. Megbízták azonban a könyve­lési leendőkkel, s hét esztendő óta kitűnő szakemberévé vált. wnnek a látszólag csupán író­asztal melletti foglalkozásnak. Közben persze tanult. Még kis­lány korában elvégezte az álta­lános iskola mind a nyolc osz­tályát, — mint könyvelő pedig 1953-ban négyhónapos tanfo­lyamon volt Tiszaföldváron és Túrkevén. Tavaly beiratkozott az egyéves képesített könyvelői tanfolyamra is, s az idén nyá­ron jeles eredményt ért el Kecskeméten az írásbelit követő szóbeli vizsgán. E leinte nem volt kedvem a könyveléshez — vallja be —, de úgy megszerettem, hogy ha nem vagyok itthon, mint nemrégiben is, amikor két hétig kórházban feküdtem, ál­landóan az járt az eszemben, nincs-e valami baj a tsz, meg az eredmények rögzítése körül. — Gond is akad állandóan a könyvelésben. De havonta egy­szer értekezletet tartunk a Kis­kőrösi Járási Tanács Mezőgaz­dasági Osztályán, amelyen a já­rási tsz-főkönyvelő segít tisz­tázni a vitás kérdéseket. A módosításokat is ismerteti, s té­telek megadásával gyakoroltat­ja velünk azt, ami újdonság. Ez év eleje, a tsz »felfutása« óta segédkönyvelője is van (asszony az is), mert sok a szá­molni-, írnivaló. De győzik ket­ten, győzi Frémer Nándorné, csak mint mondja: »Majd zár­számadáskor meg kell toldani a nappalokat.« Hogy az év végi számvetés szóbakerül, megkérdem: mennyi a jövedelme? ■— Az elnök munkaegységei­nek a 89 százalékára osztják nekem a részesedést. Azelőtt 70 százalék munkaegység volt az enyém, de hogy már képesített könyvelő vagyok, tíz százalék­kal megtoldották az egységeim számát, újabb kilenccel pedig azért, mert több mint öt esz­tendeje egy helyben dolgozom. — Beleszól a gazdálkodásba is? — A vezetőségi üléseken bi­zony én is belekontrázok, — És a férfiak nem nézik rossz szemmel, hogy asszony ül ilyen jól jövedelmező, fontos poszton? — Nekik is megvan a lehe­tőségűk, hogy tanuljanak. De nem vettem észre, hogy irigy­kednének rám. E n viszont észrevettem, hogy sűrűn tekinget a vekkerórára, s abbahagyva az interjúvolást, elköszöntem tőle. Az ajtóból visszatekintve már csak a fejkendőjét láttam, — a tekintete, talán az egész lénye belemerült a számadatok hal­mazába, amelyből ő bogozza ki, hogy a nagy szövetkezeti csa­ládnak ennyit és ennyit lehet költenie erre és arra, s kifizet­ni a munkaegységekre is, mi­után nem egyszer megtoldja majd a nappalokat. T. I. zsa között van a csöves hozam. A terven felül megtermelt mennyiség 40 százalékát prémi­umként kapják a tagok s van olyan, aki csak ezen a címen 13 mázsa kukoricát kapott MEGJEGYZÉS: Illenék tudni... A minap szerkesztőségünk et kecskeméti posta bejelentőjénél a Kiskunhalasi Thorma János Múzeumot jegyeztette. Hamaro­san csengett a készülék s hal­lottuk a sajnálkozó hangot: -A kiskunhalasi posta közli, hogy ilyen nevű egyén nincs a mú­zeumban, kit kapcsoljanak he­lyette?« Püff nekil A kiskun* halasi postán nem tudni, hogy Thorma János, a kiskunhalasi születésű nagy festőművész nem alkalmazottja, hanem névadója a város egyetlen múzeumának — enyhén szólva furcsa tájé­kozatlanság, arról nem is be­szélve, hogy a művész már ré­gen halott! Hallottuk — hírüladjuk ■ . s hogy a Jánoshalmi Föld­művesszövetkezet virágüzletet nyitott. Az ízlésesen berendezett boltban mindenfajta szobanö­vény megtalálható, * ■ . . hogy a tompái Kossuth Termelőszövetkezetben az el­múlt napokban közgyűlést tar­tottak a Kopronocáz Ferenc sze­mélyében új elnököt választot­tak. Kothencz István korábbi elnököt az elnökhelyettesi te­endők ellátásával bízta meg a tagság. * . . . hogy a Fehértói Állami Gazdaság az idén 7, jövőre pe­dig 10 kétszobás, vízvezetékkel ellátott, városi színvonalú házat épít a dolgozóknak. * s s . hogy az e hónapban meg­indult ismeretterjesztő előadás- sorozatra számos üzemmel kö­tött eddig szocialista szerződést a kiskunhalasi művelődési ház. A szerződés értelmében a mű­velődési ház az előadót és a rendezvények technikai lebonyo. lítását biztosítja. t

Next

/
Thumbnails
Contents