Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN ME A XV. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 4 Ara SO fillér LAPJA I960. OKTÓBER 21. PÉNTEK A felszabadulási verseny eredménye Kilenc hónap alatt 5 300000 forint megtakarítás a tanácsi iparban Három hetet letudtunk már az utolsó évnegyedből. Ezek­ben a napokban egyre fokozó­dik a termelés üteme a tanácsi ipar vállalatainál is. Dolgozók Viírosn n kéri A mi szépülő városunk... Eg yrc többet halljuk lakóitól ilyen dicsekvő és birtokló mó­don emlegetni Kecskemétet, Ba­ját, Kalocsát, Kiskunhalast, Kis­kunfélegyházát. Hogy miért ér­zik ma már többen ennyire magukénak lakóhelyüket, nem kell sokáig kutatni. Igen sokat fejlődtek városaink az utóbbi években, s ehhez nagyon sok köze van a lakosságnak is. Nagy dolog ez, s mondjuk meg őszintén, nem volt könnyű eljutni idáig. Hitet kellett elő­ször önteni az emberekbe, hogy van értelme az összefogásnak, a közös erőfeszítésnek. Az alap hát megvan már, amelyre az elkövetkező években még nagy­szerűbb távlatokban építhetünk. A tervek nagyrésze már elké­szült, a következő évek fejlesz­téséről azonban — mielőtt hoz­zá kezdenénk a munkához — nem árt elgondolkozni egy ki­csit. Arról van ugyanis szó, hogy egy sor értékes tapasztalat van tanácsaink birtokában, s ha jól hasznosítjuk ezeket, sokkal gyorsabban haladhatunk előre. Ha már a lakosság összefogá­sát emlegetjük, feltétlenül be­szelnünk kell a tanácstagokról. Nagyon sok függ tőlük. Nem mindegy például, hogy milyen ■a kapcsolatuk választóikkal, s hogyan tudják körzetük lakos­ságát társadalmi munkára moz­gósítani. Varga Istvánná Kecs­kemét, Voclkcr telepi lakos pél­dául elmondta, hogy tanácstag­juk tehernek veszi, ha válasz­tói kéréssel, vagy javaslattal fordulnak hozzá. Az ilyen ta­nácstagok egész körzetük lakos­ságát kikapcsolják abból a nagy­szerű, lendületes munkából, amely a város építése, szépítése érdekében folyik. Nem árt, ha a végrehajtó bizottságok felfigyelnek a köte­lességüket elhanyagoló tanács­tagokra, s külön is megbeszélik velük a tennivalókat. A tapasz­talatok szerint ez hatásos mód­szer, s érdemes vele foglalkoz­ni, mert a lakosság társadalmi összefogására, ha azt jól szer­vezik, komoly terveket lehet építeni. Halason például a köz­ponti beruházásból épülő Mo­tor- és Gépjavító Vállalat sze­relőcsarnokát az idén nagyará­nyú társadalmi segítséggel épí­tették, s ezáltal többszázezer forintos megtakarítást értek el. Ma már nincsenek hitetlcn- kedök, sőt azt tapasztaljuk, hogy szívesen, lelkesen végeznek társadalmi munkát az emberek, — mert látják annak értelmét. Az elkövetkező öt évben mind több lehetőség lesz a központi beruházások helyi erővel törté­nő segítésére is, ami még na­gyobb lendületet ad városaink fejlődésének. A tanácstagoktól fögg, milyen mértékben tudják majd erre mozgósítani választó- körzetük lakosságát. és vezetők egyaránt tudják, hogy a most elérendő eredmé­nyek különös súllyal esnek lat­ba nem csupán az 1960. évi terv, hanem a most befejeződő hároméves népgazdasági terv teljesítésében is. A még hátra­lévő tíz hét alatt sokat lehet tenni azért, hogy szorgalmas munkánk eredménye jobban megfeleljen a tani ■*. iparral szemben támasztott követelmé­nyeknek, magasabb szintről kezdhessük meg a második öt­éves terv első évét. A most folyó felszabadulási verseny, a gazdasági élet szá­mos területe mellett nagy len­dületet adott a takarékossági mozgalom kibontakozásához is. Naponta kapjuk a híreket, hogy a verseny döntő szakaszában egyre több ötlet és leleményes­ség párosul a többetakarással a munkáskollektívák nagyobb erőfeszítésével. Az üzemek dol­gozói és vezetői mindinkább a jó gazdákhoz illően bánnak a munkaidővel, anyagokkal és a termelési költségekkel. Fárado­zásuk nyomán 5.100 000 forint megtakarításáról számolhatunk be, s itt külön is említést érde­mel, hogy ennek a jelentős ösz- szegnek több mint a 60 száza­lékát a gazdaságos anyagfel­használás eredményezte. Kinek a legszebb a takaré­kossági számlája, kit illet az elsőknek kijáró elismerés és dicséret? Mindenekelőtt a Bács megyei Vágóhíd és Húsfeldol­gozó Vállalatról kell szólnunk. Az itt dolgozók anyagmegtaka­rítása kilenc hónap alatt több mint «00 000 forintot jelentett. A tanácsi könnyűiparban a Tiszakécskei Permetezőgép- gyár került az élre. Anyagmeg­takarításuk értéke elérte a 420 000 forintot. A Bács megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgaz­dálkodási Vállalat megtakarí­tása 372 000 forint, a Bács me­gyei Szeszipari Vállalatnál 224 000 forintot, a Bács megyei Nyomda Vállalatnál 201 000 fo­rintot, öt más vállalatunknál pedig 100—150 000 forint meg­takarítást eredményezett a gaz­daságos anyagfelhasználás. Több helyről hasonlóan szép eredményeket jelentettek a termeléssel kapcsolatos költsé­gek gazdaságos felhasználásáról is. A Dél-Bács megyei Tégla­gyár Vállalat 360 ezer forinttal, a Bajai Fémipari Vállalat 330 000 forinttal, a Bajai Ce­mentipari Vállalat 300 000 fo­rinttal a Kiskunhalasi Vastö- megcikk-ipari Vállalat pedig 200 000 forinttal csökkentette a termelés költségeit. Üj lendületet adott ennek a nemes vetélkedésnek, hogy kö­zeleg az idő amikor a verseny legjobbjai között kiosztják a megyei pártbizottság vándor­zászlóit. Melyik üzem kollek­tívája ne szeretné, ha hozzájuk kerülne a párt zászlaja. A fel- szabadulási verseny eddigi eredményei alapján a Bács me­gyei Vágóhíd Vállalat, a Tisza­kécskei Permetezőgépgyár, a Bajai Fémipari Vállalat,^ a Bács megyei Tő'<"'"kitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat, valamint a Bajai Cementipari Vállalat ért el olyan összegí megtakarítást, hogy eséllyel pá lyázhat a zászló elnyerésére. A verseny azonban tovább fo­lyik. — SG — Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága október 20-án. csütörtökön számos meghívott részvé­telével kibővített ülést tartott a megyei tanács nagytermében Az értekezletet Erdősi József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszámolót az időszerű gazda­sági kérdésekről és a további feladatokról. A pártbizottság ülésén jelen volt Rappai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. Munkavédelem a tsz-brigádokban A termelőszövetkezetekben is megszervezik a baleset elleni védekezést AZ UTÓBBI időben a terme­lőszövetkezetekben is szaporo­dott a balesetek száma. Ennek több oka van. Egyrészt több a gép a tsz-ekben, amelyekkel nem tanultak meg még megfe­lelően bánni, másrészt a nagy­üzemi növényvédelem, szállí­tás és állattenyésztés is szokat­lan még az új termelőszövet­kezeti gazdáknak. Kormányunk ezért még május végén rende­letet adott ki, mely szerint a tsz-ekben is meg kell szervezni a balesetelhárítást. A KORMÁN 1 RENDELET végrehajtása lépcsőzetesen tör­ténik. Először szeptember ele­jén a megyei tanács vb-k me­zőgazdasági osztályainak tsz- csoportjainál, majd október ele­jén a járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályainál állították be a munkavédelmi előadókat. Legutóbb a megyei tanács mezőgazdasági osztályán érte­kezletre gyűltek össze a járási munkavédelmi előadók, hogy megtárgyalják a további tenni­valókat. Megbeszélték, hogy mi­ként szervezzék meg a tsz-ek­ben a balesetvédelmet. A leg­jobb megoldásnak azt tartották, ha minden tsz-ben a vezetőség valamelyik - műszaki képzettség­gel rendelkező tagját, vagy az agronómust jelölik munkavédel­mi felelősnek. Megállapodtak abban, hogy az erre alkalmas személyeket november 1-ig min­den termelőszövetkezetben meg­választják. NOVEMBER 1 és 15 között a tsz-ek munkavédelmi felelő­sei részére járásonként baleset- elhárítási ankétokat rendeznek. Ezeket az ankétokat állami gaz­daságokban, vagy gépállomáso­kon tartják, mert ezeken a he­lyeken már a gyakorlatban ki­alakultak a jó balesetelhárítási módszerek. Az ankétokon meg­tárgyalják azt is, hogy a téli időszakban a termelőszövetke­zetek tagságát hogyan szervez­zék meg a balesetelhárítási tanfolyamok látogatására. A vé­lemények szerint brigádonként kellene megszervezni a tanfolya­mokat, külön a növénytermesz­tő, állattenyésztő, szállító és a különböző gépekkel dolgozó brigádok részére. A SZAKSZERVEZETEK me­gyei tanácsa részéről megígér­ték, hogy a tsz-ekben szervezen­dő tanfolyamokra munkavédel­mi filmeket, vetített képeket, s egyéb propaganda anyagot biz­tosítanak. A SZAKSZERVEZETEK Bács- Kiskun megyei Tanácsa a szak- szervezeti megyebizottságokkal együtt november 5-től 12-ig me­gyei újítási kiállítást rendez Kecskeméten, a Katona József Múzeumban. Az 5-én déli 12 órakor meg­nyitandó kiállítást délelőtt 9 órai kezdettel a szakszerveze­tek megyei székházának (Cifra­palota) első emeleti kultúrter­mében újítási ankét előzi meg. A DÍJTALANUL megtekint­ÜJ MAJOR SZÜLETIK A múlt évben alakult, de a közös gazdálkodást csak ez év márciusában megkezdett kisszállási Búzakalász Termelőszövet­kezetben nagyarányú építkezés folyik. Alig több mint félé'- ■slatt kialakították a termelőszövetkezet központi majorját; ma már tető alatt van a nagy értékes jószágállomány. Az utolsó simításokat végzi a termelőszövetkezet építőbrigádja a képen látható 50 férőhelyes növendékmarha-istállón. Az épü­let tetején villanyvezeték fut; a tervek szerint jövőre áramot kap a major. Decemberben megkezdik az anyagszállítást egy 100 férőhe­lyes, magtárpadlásos, tejházzal és 80 férőhelyes borjúnevelővel ellátott szarvasmarha-istálló építéséhez is. Ez az istálló állami beruházásból • épül. Újítási kiállítás nyílik Kecskeméten As állami gazdaságok újítói szorgalmasan készülnek a bemutatóra hető kiállítást naponta 8 órától 19 óráig tartják nyitva, s ugyan­csak mindennap 14 órakor egy­órás újítási és munkavédelmi filmbemutatót is rendeznek. A kiállítás ideje alatt az újí­tási rendelettel és tapasztalat- cserével kapcsolatban . szakmai és jogi tanácsokkal is ellátja az érdeklődőket a rendezőség. A KIÁLLÍTÁSON szereplő ál­lami gazdasági újítók egyébként szorgalmasan készülnek a kiál­lításra. A Helvéciái Állami Gaz­daság központi műhelyében a főgépész és a művezető irányí­tásával a harmadéves ipari ta­nulók készítik a szikrai üzem­egységben nyáron felszerelt Wil- mes-féle présgépek miniatűr változatát, a gyakorlatban még nem alkalmazott törkölyszállító berendezés mozgó makettjét, s egy hordómosó modelljét. A gazdaság szikrai gomba- és ka­csatelepének, valamint a kordo- nos szőlőművelésnek a makettje is szerepel majd a kiállításon, s ezeken kívül bemutatják a két és fél éve újított lóvontatású permetezőt, meg egy másikat is, amely légporlasztóval működik. A talajt trágya alá mélyítő ‘ ekekonstrukcióval, a hasmagas­ságát 33 centiméterről 85 centi­méterre emelt, s szőlőpermete­zővel, valamint folyékony mű­trágyaszóróval ellátott UE— 28-as traktorral' is szerepelnek a helvéciaiak. Az Izsáki Állami Gazdaság többek között ku- koricacső-törővel. a Csengődi Állami Gazdaság pedig csőkút- berendezéssel és sorközjáró per­metezővel vesz részt a kiállítá­son, amelyen kétségtelenül so- ' kát tanulnak majd a látogatók, elsősorban a termelőszövetkeze­tek, a mezőgazdasági nagyüze­mek vezetői dolgozói, tagjai. T. 1,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents