Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-02 / 207. szám

1060. szeptember 2, pénteli 3. oldal jA. fjéictdAtt mutat A jó munka mellett tanulnak is A vonat füttyszava behal- líik a Kiskunfélegyházi Gépgyár daraboló műhelyének szélesre '•tárt ajtaján. Az egyik fűrész­gépnél szikár arcú ember, N. Szabó László áll, akinek bri­gádja az elsők között nyerte el a szocialista címet. A brigád tagjainak nagy része már benne van a korban. Farkas Jani bá­csi a hatvanadikat, Roczó Ist­ván és Perjési István a negy­venötödiket tapossa, a többiek életkora 30—40 év között válta­kozik. A brigád legfiatalabb tag­ja, Seres István 32 éves. Régóta együtt dolgoznak már. Megismerték egymást, tud­ják, ki mire képes, hogyan dol­gozik stb. Olyanok, mint egy megértő család. Ha valahol le­maradás mutatkozik, vagy vala­milyen probléma adódik, akkor mindegyik segít. — Ez a mi sikerünk titka — nyomja meg a szót a brigádve­zető. És ennek a közös munká­nak az eredménye a gyakorlat­ban így fest: havonta 100—120 ezer forintot írnak a brigád anyagtakarékossági számlájára. Megtudtam azt is. hogy ezt a szót: selejt — a brigádon belül nem ismerik. Ha találkoznak is vele, akkor az újságból olvas­sák, vagy a termelési tanács­kozáson üti meg fülüket. S hogy ez a jó eredmény továbbra is Készül a Tünde A Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpárgyárában hosz- szas kísérletezés után megkezdték a 175 köbcentiméteres Tünde robogó sorozatgyártását. Az ízléses, szép kivitelű robogóból naponta több mint 20 készül. Az első szállímányt már átadták a kereskedelemnek. Képünkön Dubovszky Kál­mán a kész motort a többi közé állítja. Hamisított postabélyegzőt készített és azt csalásra akarta felhasználni lr Furfangos és ravasz csalót és okirathamisítót leplezett le a rendőrség Alpáron. Rédei Sándor 34 éves, Alpár, Táncsics Mihály utca 8. szám alatt lakó egyénileg dolgozó pa­raszt 3000 forintos illetéktarto­zásának »kiegyenlítését« úgy akarta elintézni, hogy meghami­sította az alpári postahivatal bélyegzőjét. Készített magának egy fafog­lalatot, ebbe vékony rézdrótból kirakta a betűket és számokat, azután tintából és koromból bé­lyegzőfestéket kevert. A kész bélyegzőt előbb egy tiszta pa­pírra próbálta ki, s amikor már olyan tökéletesnek vélte, hogy a nyilvánosság elé léphet saját «■szabadalmával«, az illeték be­fizetésére kapott csekket pecsé­telte le vele, az ellenőrző szel­vényt megtartotta, a többit pe­dig eltüzelte. Amikor az Illetékkiszabási Hi­vatal újra sürgette az illeték be­fizetését, az igazoló szelvényt beküldte a befizetés igazolásá­ra. , A hivatal emberei azonban nem estek a fejük lágyára, a csekket hamisnak találták. A rendőrségi nyomozás során Ré­dei beismerte tettét és azt val­lotta, hogy a hamis bélyegzőt használat után eltüzelte. A rend­őrség nyomozója azonban a házkutatásnál a padláson meg­találta a bélyegzőt, pontosan ott nyúlt bele az ömlesztett bú­zába, ahol a bűnjel volt. Az agyafúrt csaló számításá­ba tehát hiba csúszott, akármi­lyen ravaszul eszelte is azt ki. Most csalásért okirathamisítá­sért ítélkezik majd felette a bí­róság. t. m. megmaradjon, a brigád tagjai bővítik szakmai ismereteiket. Áron László és Kurucz István már maga mögött tudja a 40 órás szakmai tanfolyamot. Az ott tanultakról így vélekednék: Sok okos és hasznos dolgot ta­nultunk meg. Éppen ezért ősszel már a haladók tanfolyamán ta­nulunk. .. Amíg őh rajzolvasással is­merkedtek, addig Seres István az általános iskola padjaiban birkózott meg a hetedik osztály anyagával. A brigádból négyen politikailag képezték magukat. Ez a sokrétű tudásvágy to­vább fokozódik. Ősszel az álta­lános iskola padjaiban lehet majd találni M. Szabó Lászlót, a brigádvezetőt. Perjési István azon gondolkodik, hogy köves­se-e brigádvezetőjét. Egyelőre ketten, de lehet, hogy azóta töb­ben is határozták úgy, hogy a szakmai tanfolyamokat látogat­ják. Egyszóval a brigád tagjai valamilyen oktatási formában képezik magukat, venesz Termést hozott a magnélküli görögdinnye A Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetben ta­valy kezdték meg a magnélküli görögdinnye előállítását. A ke­resztezések az idén először hoz­tak termést. Kiss Árpád, az in­tézet kutatója negyven hazai és külföldi fajta kombinációiból, különleges keresztezési eljárások­kal állította elő a magnélküli görögdinnyét. A kutató mester­séges keresztezéssel olyan virág- zási rendellenességet teremtett, amely termést hoz. de magot nem köt. Az így nyert dinnyé­ben ezért csak magkezdeménye­zések vannak, amit el lehet fo­gyasztani, s emellett édesebb, mint az eddig ismert görögdiny- nyék. A kísérleti parcellákból be­gyűjtött termést megvizsgálják, s a legjobb kombinációkat to­vább nemesítik, kívánt nagysá­gúra, színre és ízre. A tovább- nemesítésnél nagy figyelmet for­dítanak a betegség-ellenálló ké­pességre is. Szocialista ? (Községi tudósítónktól.) (>Jászszentlászlón történt, hogy augusztus 26-án az Üj Élet Tsz hatalmas termetű brigádveze- töje, Tápai Zoltán izzadtságtól csurgó arccal rohant be a ta­nácselnökhöz. Zsebéből 24 da­rab százforintos bankjegyet szá­molt le annak asztalára, azzal a kijelentéssel, hogy ő ezt a pénzt — találta! Megelőző nap Zala megyei ter­melőszövetkezeti tagok jártak a jászszentlászlói vásáron, sertése­ket akartak vásárolni, s éppen Tápai Zoltán házakömyékén ta­nyáztak le, — bizonyosan akkor veszíthették el a pénzt. Tápai emberség Zoltán kérte a tanácselnököt, hogy azonnal értesítse a Zala megyeieket, mert bizonyosan kő- zös pénzről van szó, amelynek elvesztéséért még büntetéssel is sújthatják az illető tsz-megbízot-t tat. Tápai Zoltán ezzel a mag art tartásával bebizonyította, hogy nemcsak a saját termelőszövet-i kezete gazdasági munkáiban vér gézi dolgát becsülettel, de adan- dó alkalommal hasonló becsüle­tességgel jár el, ha más közös­ség gondjáról van is szó. Példát mutatott a szocialista emberség­ből. Változnak az idők Sok baj van az időjárással, — ez igaz. De én most nem az idő járásával akarok foglalkozni, hanem azzal a gondolattal, amely miatt néhány évvel ezelőtt is olyan értelmű felírat volt kifüg­gesztve a vendéglőkben, hogy „Csak annyi megbecsülést dol­gozóinknak, amennyit önmagá­nak megkíván”. Ezt a feliratot nem azért füg­gesztették ki, mert a fogyasztók a pohár sörnek egyharmadát itták ki. Értik mire gondolok... A feliratokat azóta belepte a füst, sok helyen már le is vették, s a türelmetlenkedők nagyrésze be­látta, hogy a türelem rózsát terem Ma viszont már egészen más a helyzet. A jogos követelődző már nem a bolt dolgozója lenne sok esetben, hanem maga a vá­sárló. Csak az a baj, hogy nem akaszthat minden vásárló a nya­kába figyelmeztető táblát, amely figyelmeztetné a vendéglő alkal­mazottait, hogy a pohár sör cgy- harmada ne hab legyen, a kis- fröccs ne egy- és féldeciliteres pohárba legyen mérve, s a mál­nából ne hiányozzon egy ujjnyi. Változnak az idők. Ebben bí­zunk. Reméljük ugyanis, hogy a Kiskunmajsai Földművesszövet­kezet kisvendéglőjében is elol­vassák cikkünket... Baranyai István 1 KEQYELET ÉS HASZON Névnap előtti han­gulat a kiskunfél­egyházi virágüzlet­ben. Szinte ostro­molják az eladókat a megrendelők. A bolt dolgozói alig győzik a munkát. Sietnek, szorgoskod­nak, minden igényt szeretnének kielégí­teni. Két asszony áll­dogál szerényen, so­rára várva. Élő­koszorút rendelnek, vérvörös szekfűből, az ára 150 forint. Ezt íratják a sza­lagra: »Kedves na- nánknak szeretettel, gyermekei.« — Mikor lesz a temetés? — kérdi az éladó. — Holnap délután — feléli az egyik halkan. — Elkészítjük — mondja az eladó, s a rendelők fizetni akarnak. Ekkor lép oda a kertészet vezetője, nézi a füzetbe írt rendelést és rögtön tiltakozni kezd. — Miért vállalta — szól rá az eladó­ra —, nem érünk rá megcsinálni. Emiatt a 150 forint miatt esetleg kétezret ve­szítünk. Csend. Mindenki lefelé néz, mintha szégyenkezne az ér-« zóketlen ember sza­vai miatt, aki csak a vállalati érdeket nézi ebben a pilla­natban. Kegyelet és ha«j szón birkóznak iw láthatatlanul; Aztán mégis meg-* szólal a jobbik én: *j — Majd megcsi-é náljuk, ha már eM vállalta. Ji Megkönnyebbü­lünk, s még a név­napi virágvásárig is jobban esik. örü­lünk a szeretet emberiesség győzel-i mének. « *- p. j iííUág-ásak, üg.y.&k, Feljegyzések egy szabálysértési előadó munkájáról Mindenhol eljárni a Kovács Bertalan asztalostól pél­dául adócsalásért vonták meg iparának gyakorlását, aki érez­ve bűnösségét, már a tárgyalás előtt több, mint 100 ezer fo­rint (!) adót fizetett ki a tanács­nál. Így sem úszta meg azon­ban büntetés nélkül, ami ugyan elég gyenge volt — 1 800 forint­ra bírságolták, A csalásra más módszer is divatban van egyes kisiparosok­nál. Nem jelzik például az áruk értékét, s a vidéki vásárlókat — akik kevésbé értenek hozzá —, úgy csapják be, ahogy tudják! Ezért büntették 100 Ft-ra Mol­nár Mátyás cipészt is. Bőszény Sándor kőművesnek rendszeres adótartozása volt: 500 forintja bánja. Udvardi András Vak- Bottyán út 8. szám alatti kisipa­rosnak is 150 forintjába került, hogy határidő után fizette az SZTK-járulékot. Tapodi Fran­ciska tejhamisításért — ami szintén elterjedt az utóbbi idő­ben — került a szabálysértési előadó elé. 200 forintos pénz- büntetése után gondolkozhat azon, hogy nem érdemes vizezni a tejet. Igen elszaporodtak a termelői igazolvány nélkül árusítók ügyei. Naponta 10—15 feljelentés ér­kezik. Ezt sajnos megyénk más városaiban és községeiben is tapasztalhat j uk; ilyen szigorral kell szabálysértőkkel szemben mint Kiskunfélegyházán, mert így tudjuk megakadályozni a piaci üzérkedést. Fricska Mihályné, Kis Mihályné, Varga Antalné — akiket 100—150 forintra bírsá­goltak — valószínűleg gondol­kodnak ezen, de meg kell fé­kezni a többieket is! Pista mégis iskolába megy! A szabálysértési előadó író­asztala gyakran tanúskodik az emberségről. Nemcsak büntet, hanem segít is, ahol kell. íme egy ilyen eset. Pista 1946-ban született. Még iskolaköteles. Szülei azonban — különösen az apja, Tóth László XIII. kerület Tanya 150 szám alatti 15 holdas földműves, nem engedi iskolába. Most sem írat­ták be. Mindenre hivatkoztak: a gyengeelméjűségtől kezdve a szívbajig csak otthon marad­hasson az állatokat őrizni. Patyi elvtárs. amikor látta makacsságukat és a gyerekkel szembeni felelőtlenséget, 500 fo­rintra bírságolta az apát. Igen ám, de az apa csak azért sem íratta be gyermekét! A szabály­sértési előadó az ügy lezárása után sem süllyesztette el az ak­tát, figyelemmel kísérte a fej« leményeket. Amikor látta, hogy: a büntetés hiábavaló, maga ment el az iskolaigazgatóhoz, beszélt vele a gyerek sorsáról és szülői engedély nélkül — hivatalból! beírták a VII. osztályba. Gyanúsította a feleségét Gyakran van baj még a szom-* szádokkal is. Okvetlenkedő la­kótársak viszályaiban sűrűn kell dönteni a szabálysértési) előadónak, sőt vannak kiríró' esetek. Legutóbb például egv{j kubikus ügyét tárgyalták. Olya cm 40 év körüli ember, aki a légy—i nek sem árt, — ha nem isziivjj De ha iszik — mindenki mene-4 külhet előle. Azon a napon is( részegen tért haza. A nála levői lakó betegen feküdt, s délutáni ahhoz érkezett egy fiatalember! látogatóba. Belekötött, gyanúst tóttá a feleségét és nagy késsel akart a látogatóra rontani. Más­nap már megbánta bűnét, a tár­gyaláson is fogadalmat tett: soha többé nem emel kezet más­ra és megpróbál leszokni azt ivásról. Sok olyan ügyről írhatnánk) még, ami a szabálysértési elő-' adó szobájában végződik. A szabálysértési előadó is ember,' s ő is jobban szeretné, ha ri t- kábban kellene kimondani ezt: a szót: megbírságolom... Segítsük, hogy ez valóra vál­jon! Márkus János j — Szabálysértésért 500 forint­ra büntetem.:. — Megértettem, s ígérem, töb­bet nem teszem. Szinte naponként hangzik el ez az ígéret a Kiskunfélegyházi Városi Tanács egyik szobájá­ban, s mégis mennyi és mennyi feljelentés tornyosul Patyi Lász­ló szabálysértési előadó aszta­lán! Patyi László másfél év óta, közel 1100 esetben mondta ki a döntő szót: megbírságolom... Ez a szám, — hogy őszinték le­gyünk — egy ilyen nagy város­ban nem kétségbeejtő, mégis el­gondolkoztató, mert a szabály­sértési ügyek között ártalmas, társadalmunkra nézve veszélyes ügyekkel is találkozunk. Adócsaló kisiparosok Ebben az évben már 450 sza­bálysértési ügy érkezett a ta­nácshoz. Legtöbb feljelentés a burgonyabogár elleni védekezés elmulasztásáért történt. Az egy- kétszáz forintos bírság szüksé­ges volt ahhoz Kiskunfélegy­házán is, hogy mindenki szív­ügyének tekintse a pusztító ro­varok irtását. A szabálysértésekben ludasok egyes kisiparosok is. Többen kü­lönböző fondorlatokkal igyekez­nek kijátszani törvényeinket.

Next

/
Thumbnails
Contents