Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-15 / 218. szám

I960, szeptember 15, csüWSrtfff £ oldal Asszony itt, asszony ott, asszony mindenütt Ahol nők tanítják a szorgalmat a férfiaknak Kettőt sem lehet lépni a ftiszakécskei Szabadság Tsz ha­talmas gazdaságban, anélkül «hogy itt is, ott is szorgalmasan ■dolgozó nőkbe ne botlanék az -ember. Nem csoda, hogy jut be­lőlük majdnem minden munka- területre, hiszen szép számmal vannak. A vezetőség 350—100 snői munkaerőt tart nyilván, — <az aktívan dolgozó tagság 40—50 «százalékát. Van közöttük fele­ség, családtag. Nagyobb részük önálló, kisebb részük úgyneve­zett könyves-tag, aki a férj vagy apa munkaegységeit szaporítja. A nők többsége, ■— 200—250 idő — a kertészetben dolgozik. Egy brigád Róna Antalné veze­tésével a szőlőben szorgoskodik, egy kisebb csapat pedig a nö­vénytermesztésben kapott mun­kát. Asszonyok nevelik a csibét meg a libát, ők kerülnek a ha­marosan megépülő borjúneve­lőbe, s a fejőgépek beállítása után a tehenészetben is helyet kapnak. Hegyi István elnök nem szé- gyelli bevallani, hogy az asszo­nyok szorgalmáról sokszor ve­hetnek példát a férfitagok is. Munkájukra bátran lehet építeni. Ha valamit elhatáro­zunk és megbeszéljük az asszo­nyokkal, biztosak lehetünk, hogy időre és kifogástalanul megcsinálják. Nehéz lenne ösz- szeszámolnd: hányszor vállaltak zokszó nélkül munkát vasárnap is, ha erre szükség volt. Az asszonyok lelkes szorgal­mának sok összetevője van. Az iparkodást ezek a nők még egyéni korukból hozták maguk­kal. Ebben a faluban régi divat, hogy az asszony és a gyerek ereiéhez mérten segített a gaz­dálkodásban, — földnélküliek­nél a kenyérkeresésben. Dolgoz­nak tehát a tsz-ben is. annál is szívesebben, mert látják, hogy itt és így több értelme van a munkának, ni egy jó kezdeményezésért Amellett ugyanis, hogy havonta rendszeresen osztanak 10 forint előleget, az időszaki munkát premizálják s a prémiumot azonnal ki is fizetik. A zöldborsószedésben például úgy alakult a jutalom, hogy a leszedett mennyiség érté­kének negyedrészét megkapta a tag. Jól járt a szövetkezet, mert annyira idejében takarították le a borsót, hogy az utolsó szemig 4,50 forintos átlagáron adtak túl rajta; de örültek a szedőasszo­nyok is, mert másnap már meg­kapták az előző napi munka ju­talmát. Meggynél az exportké­pes mennyiség értékének 15, a belföldi minőség értékének pedig 10 százalékát osztották ki prémiumként. A paradicsom esetében a 40 filléres kilónkénti csomagolási felárnak a felét ad­ják az asszonyoki iák. A mőtagság hálás azért is, hogy ügyes-bajos problémáiban a vezetőség lelkiismeretesen se­gít. A tanáccsal közösen' egy kü­lön napközi otthont szerveztek, ahová a tsz asszonyai mintegy 40 gyermeket tudtak elhelyezni a községi óvodán kívül. Az asz- szonyok otthoni gondjainak megkönnyítésére közös legelőt jelöltek ki a háztáji teheneknek is. A háziasszonyok délelőtt li­kőr hazamehetnek főzni s csak délután kettőkor kell munkába állniuk. (Többségük azonban ezt sem veszi igénybe, előző este vagy hajnalban intézi el az ebédkészítést.) Munkájukban is méltá­nyos a vezetőség. Annak a mun­kacsapatnak, mely a Tisza-parti kötött talajon szedte a burgo­nyát, kisebb normát szabtak, mint a homokos talajon dolgo­zóknak. Paprikaszedéskor kü­lön puttonyost állítottak az asz- szonyokhoz, — gyorsabban ment a munka, nem a szedőknek kellett minden teli kosarat a A szövetkezet vezetősége olyan gondolattal is foglalkozik, hogy jövőre tanulmányi alapot is létesít, ösztöndíjat kapnak ebből mindazok a jól tanuló gyermekek, akiknek szülei szin­tén szorgalmasan dolgoznak a közösben s akik vállalják, hogy iskoláik elvégzése után a szövet­kezetben hasznosítják tudásu­kat, erejüket. Ez az intézkedés is a családok megelégedettségét, az édesanyák örömét növeli majd s még erősebb szállal köti a kis családi közösségeket a nagy, szövetkezeti közösséghez. G. K. WVWVW^VVWWWX» MEGJEGYZÉS Még cégérnek is Ízléstelen! Vedlett, kézzel festett pla­kát hirdeti Kisszállás község egyik legforgalmasabb helyén egy — azóta már lezajlott — kultúrműsor és bál program­ját a kunbajai KISZ-szervezet és a határőrség rendezésében. A plakát jelmondata meghök­kentő: „Lump vagyok rózsám, az is maradok!” írták cégérül a műsor fölé ennek a müdal- csárdásnak kezdő sorát. Csak a fejünket csóválhat­juk ekkora — nemcsak ízlés­beli, de politikai — baklövés­nek a szemlélésekor! A falu mai fiatalságának nevelése, szórakozási igényeinek kielé­gítése éppen nem a garázda­ság, a lump részegeskedés je­gyében történik s aligha hi­hető, hogy a kunbajai szövet­kezeti fiatalok s a határőrség ilyen célú és tartalmú műsor­ral utazott volna Kisszállásra- Miért akkor egy táncos össze­jövetelt így propagálni? Mi­ért lejaratni ilyen ízléstelen, meggondolatlan módon a KISZ kulturális programját, megsérteni a becsületes, jóíz­lésű kisszállást fiatalok önér­zetét, akik egyáltalán nem akarnak lumppá válni! G. K. I Hag-ytók (dadátokat Uccunk! A vezetőséget meg kell dícsér- tábla szélére cipelniük. JÓ NÉHÁNY esetben kapott figyelmeztetőt, elvtársi bírálatot a Kiskunhalasi Vastömegcikk- ipari Vállalat KlSZ-szervezeté- nek vezetősége, hogy javítsa meg munkáját, foglalkozzék kö- fűííeJdíH-'V'en a fiatalsággal. Arról nincs s3Ő persze, hogy a bírálat óta valami -csoda«; tör­tént, és ma már nagyítóval^ sem lehet találni gyengébb poül'kat a szervezet életében, de mi se.m bizonyítja jobban az egészséges fejlődést mint az, hogy a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács elismerését tolmácsolta a vállalat KISZ-titkárának a javulásért. És most vegyük sorra a fej­lődés tényeit. Régebben az volt a jellemző, hogy több hónapos időközökkel tudtak összehívni nagynehezen egy-egy taggyű­lést, vagy vezetőségi ülést. Ma már a tagság szereti ezeket az összejöveteleket, nem egyszer élénk vita alakul ki, bátran bí­rálja a tagság a vezetőséget is, — álapítja meg Sándor Sándor, a vállalat KISZ-szervezetének titkárai Szebelkó Imre: NEMET KORKÉP JELENTŐS mértékben javult az oktatás színvonala is. A po­litikai kör és a Kilián György próba sok fiatalt vonzott. Da­rányi József, az egyik hallgató például könyvjutalmat kapott jó szerepléséért. Smickó Edit, a KISZ politikai kör legjobb hallgatójának bizonyult. A fiataloknak még arra is volt erejük az oktatásban való részvétel mellett, hogy termelő- szövetkezeteket patronáljanak. A Paprika Antal Tsz és a hely­beli üj Élet támogatását vállal­ták, de jó helyezést értek el a vasgyűjtési versenyben is. Nem kisebb jutainuu kaptak a vas­gyűjtés eredményéi következté­ben mint 1000 foripíJt, a me­gyei KISZ végrehajtó bizottság ajándékát. OTT VOLTAK a fiatalok az új üzem építkezéseinél is. öt­venhat KISZ-tag és számos szervezeten kívüli fiatal mun­kálkodott közülük szorgalmasan. Az általuk végzett társadalmi munka 1569 órát tett ki. Száz óra munkát végeztek a pirtói táborépítkezésen, s betársultak más társadalmi munkába. En­nek az értéke is jelentős, ösz- szesen 350 óra. Mit takarítottak meg ezzel a szorgalmas és szervezett segít­séggel? A számítások szerint 22 ezer forintot. Nem véletlen, ha­nem éppen ennek az igyekezet­nek a következménye, hogy a megyei tanácstól elismerő okle­velet és emblémát kaptak, a megyei KlSZ-végrehajtóbizott- ságtól pedig 2000 forint árú sportfelszerelést. Néhány szó a most bontakozó tervekről. A szervezés alatt álló KISZ politikai körre 37, a Vi­lág térképe körre 31 ipari tanuló jelentkezett. Külön oktatást ho­nosítanak meg azoknak a fia­taloknak, akik eddig még poli­tikai tanfolyamokon nem vette« részt Ezzel egyidejűleg új ta­gokkal is kívánják gyarapítani a szervezetet, egyénileg foglal­koznak a szervezeten kívüli fia­talokkal és nem lesz olyan KISZ-tag, aki nem kapna a jövőben valami megbízatást. Ehhez azonban segítőkre van! szükség, Sándor Sándor a KISZ- tiUccL” így fogalmazta meg eztf — Ne cs^k a mindenkori párt­titkár és az igazgató foglalkozó zék velünk, szívésen látjuk ösz- szejöveteleinken az idosebn munkásokat, tanítóD^tereinket* hogy tanácsaikkal, útmutatása­ikkal kijelöljék számuma legcélravezetőbb utatj AMI PEDIG a KlSZ-szerveae# tettrekészségét bizonyítja, —4 több és nehezebb feladatot sze­retnének kapni a vállalat veze­tőitől. Gacsályi István Varrásnélküli nylonharisnya Megkezdték a varrás nélküli nylonharisnya próbagyártását Óbudai Harisnyagyár pesterzsébeti telepén, 31 automata gépen,! Az újfajta harisnyákat 1961-ben hozzák forgalomba. Képünkön Kupázs Zoltánné ellenőrzi a kész harisnyát, Áz öníözés növeli a termésátlagot A gyümölcsösök és a konyha­kerti növények öntözésén kívül a szántóföldeken is jó ered­ményt értek el a csapadékpót­lás után. A Hildpnsztai Állami Gaz­daságban például az öntö­zött kukoricáról negyven mázsa szemre számítanak az eddigi tizenöt mázsa he­lyett. A víz hatására a cukorrépa­földeken is megnőtt a termés* Holdanként 220 mázsa répát ta­karítanak be. Ez 3600 forintot} jelent egy-egy hold átlagában* Az állami gazdaságokban aai elkövetkezendő években , tovább fejlesztik az öntöző- j ses gazdálkodást. Ennek érdekében külön műszaki brigádokat alakítottak ki, ame­lyek újabb kutak fúrását, illet­ve a meglevők rendbentartásáö végzik, (vi.) feláldoznak annak érdekében, hogy befeketítsék az NDK-t. De az NDK polgárai saját szemük­kel látják a szocializmus és ka­pitalizmus közötti lényeges kü­lönbséget — és a szocializmust választják. Hitler példájára? A közelmúltban a nyugatné­met hadsereg egy Winzer nevű őrnagya és egy Gliga nevű szá­zadosa átment a Német Demok­ratikus Köztársaságba. Nyilat­kozataikban ők ismét megerősí­tették azt a tényt, hogy Nyugat- Németországbán újra éledezik a fasizmus. (Folytatjuk.) mányi” dolgozza fel, hanem- át­veszik a halat a szövetkezetek­től is. Az életszínvonal egyenle- . tes fejlődését mindenki elismer- ; te, akivel az NDK-ban beszél- i gettünk. : Bármennyire rágalmazza is az . imperialista világ az első szocia- 1 lista német államot, nem képes . sek megállítani fejlődését. A kü- ■ lönféle rádiók és televíziók mér- - hetetlen sok dollárt és márkát A mexögaxdaság már Bxoeialista A termelési színvonal emelése érdekében, amint ezt a német elvtársak elmondották, további munkafolyamatokat gépesítenek és fokozzák az automatizálást. Az NDK dolgozói keményen küzdenek gazdasági téren is, hogy legyőzzék a kapitalizmust Sok területen, különösen a fo­gyasztási cikkek előállításában máris túlhaladták Nyugat-Né- metország színvonalát Amíg az NDK-ban az egy főre eső húsfo­gyasztás 1959-ben 56,2 kg volt, ez 1960-ra 57,2 kg-ra emelkedett. Nyugat-Németországban viszont csak 53,3 kg-t tett ki. Sok példát hozhatnánk még, amely bizo­nyítaná az NDK gazdasági sike­reit. Forradalmi vívmány az is hogy ez évben az NDK vala­mennyi községe közös útra lé­pett befejeződött a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. Bár­merre jár az ember, azt látja, hogy a mezőkön korszerű mező- gazdasági gépek dolgoznál?, új falusi épületek, termelőszövet­kezeti központok, istállók, ser­tés- és baromfiólák létesülnek. Valahogy úgy tűnt nekem, mint­ha ezek a falusi ólak szerényebb kivitelben épülnének mint ná­lunk egyik-másik tehén palota. A német parasztok önerőből is komoly eszközöket fordítanak, pénzt és munkát áldoznak az új építkezésekre. Még a tengerparti halászok is szövetkezetekbe tömörültek a legtöbb helyen. Hostockban jár­tam a halfeldolgozó kombinát­ban, amely nemcsak az állami halászhajók által kifogott „zsák­... és az újé, amelybe a sokezer tonnás hajókat építő új üzem látképe is beletartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents