Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-15 / 218. szám
4. oldal EU 1989. szeptember 15, csütörtök Ki tudja, miért éppen épületet hagyott meg épségben annak idején Timur LgBÉá, a hatalmas hódító a turkméniai Ur- gencsben. Hordái nap alatt pusztították el ezt az Amu- 3)arja mentén í'akvő virágzó várost. A múlt idők néma tanúi később ismét eleven városi életre tekintettek le, mert a víz vonzotta az emljert és Urgencsbe ismét — alig néhány évszázaddal ezelőtt •— 'Emberek költöztek. Aztán a folyó más medret keresett 'tnagänalc, s csak a ritkán erre vetődő karavánok tevéi tapostak sí mindent elborító sötétszürke homokon, Urgencs tehát népit elenné vált. Tíz évvel ezelőtt azonban ismét nagy karaván vidám lármája törte meg a sivatag csendjét. Geológusok, földmérők, mérnökök költöztek ide, hogy a homoktengerben ismét új utat találjanak az Amu-Darja számára. Pontosan kilenc évvel ezután egyesült az Amu-Därja a Murgab folyóval, s ezzel a Karakum- csatorna első 400 kilométeres szakasza elkészült. Azóta a Murgab völgyében, s Turkménia más tájain is egy újabb hatalmas roham, az emberi civilizáció eddig nem tapasztalt méretű rohama bontakozott ki. A hétéves terv munkálatai indultak meg. A csatorna és a folyók partjain kolhozok és szovhozok egyre növekvő, hatalmas mennyiségű vizet használnak fel a legkorszerűbb mezőgazdaság céljaira. 92 és félezer hektár területet öntöznek ma Turkmen iának ezen a vidékén. Gyapot, szőlő és gyümölcs uralkodik a tájon és ebben az esztendőben a Karakum csatorna második szakaszaként Mari és Tecsen között 140 kilométeres szakaszt adnak át rendeltetésének. Csaknem 10 milliárd hektár kiterjedésű pusztaságot látnak el vízzel a hétéves terv folyamán Turfkméniában, a Karakum vidékén. Urgencs romjai között megszületett az új élet. Olyan, amelyet nem pusztíthat el a sivatag homokja, a vizek szeszélyes áradása, avagy eltűnése. Minőségileg különbözik a természetnek és az embernek ez az új trónfoglalása a régiektől. Most a szocializmus erős alapjain nyugszik, s a kommunizmus építése még biztatóbb távlatokat nyit számára. Mást is rejt Turkménia homokja. Amint az alant látható vontatható fúrótorony is mutatja, nem volt eredménytelen a geológusok munkája. Űj, minden eddiginél hatalmasabb méretű olajkutatás bontakozott ki ezen a vidéken, 1956. december 5-e nagy ünnepe ennek a tájnak. Ekkor került a turkméniai sivatag az érdeklődés középpontjába. Bajram Allabergyijev fúrómester fúrótornyában olaj tört fel a vezetékből. S ma a hétéves terv hatalmas építkezéseket irányoz elő ezen a vidéken. A térképen hiába keresnénk Kotur-Tepe nevét, ez esetben a tervek készítői előbb járnak mint a Térképészeti Intézet A Kotur-Tepe melletti építkezések befejeződése után a nem túlságosan mélyen fekvő olaj tartalmú rétegekből Turkménia a Szovjetunió harmadik legnagyobb olaját adó köztársaságává emelkedik. A Karakum sivatagban egyébként hatalmas földgáz-mezőket is feltártak. S mindezeknek az eredményeknek az egyik biztosítéka, hogy Turkménia népe ás, mint a Szovjetunió bármelyik köztársaságának népe, a föld urává vált. A cári tágban Turkménia területén 1000 ember közül. 993 analfabétát mutattál; ki. Ma nagyrészt a tu# tiénial szakemberei!:, tudóbbik, mérnökök eredményeinek köszönhető a köztársaság természeti értékeinek feltárása és hasznosítása. Nemcsak a víz, az olaj is hatalmas kincsként található meg ma az egykori turkméniai sivatagok vidékén. A tudósok, a kutatók hadát felváltják az építők, akik új és modem településeket emelnek a rommezők * közelében. Megjelennek majd az üzemeket építő tervezők és munkások, akik az olajmezők közelében a gazdaságos termelés szabályainak megfelelően hatalmas méretű feldolgozó ipart hoznak létre. Ebben mind az olaj, mind pedig a földgáz alkotó elemeire, melléktermékeire bomolva, az ember számára hasznos cikkek ■egész sorává válik. Mezőgazdasági könyvkatalógus jelent meg Fekete Dezső a járási könyvtár vezetőjének összeállításában megjelent a bácsalmási járási könyvtár mezőgazdasági könyvállományának katalógusa. Az előszót Karpov Ferenc mezőgazdasági mérnök írta: „A könyvtár akkor tud segíteni, ha a legújabb szakkönyveket folyamatosan összegyűjti és ezáltal is segíti terjeszteni az agrotechnika legújabb vívmányait. Ebből következik, hogy a katalógus csak a jelenlegi állományt tükrözi, s később szükség lesz az újabb könyvekről kiegészítést készíteni." A könyvtárat az a helyes cél vezette — figyelembe véve az olvasók kérését —, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakembereinek és dolgozóinak, valamint az agrotechnika iránt érdeklődőknek az Igényeit a legmesszebbmenőkig ki tudja elégíteni. A katalógus megjelentetésének anyagi költségeit a járási tanács fedezte, a szakmai segítséget pe-v dig az Országos Mezőgazdasági Könyvtár nyújtotta. Kulturális bizottsági ülés Bácsszőlősön Bácsszőlösön a kulturális bizottság legutóbbi ülésén Romácz József, a községi művelődési ház igazgatója beszámolt a múlt évben végzett munkáról és megjelölte a soron következő feladatokat. Ezután a termelőszövetkezetek,' a nőtanács, a vörös- kereszt, , a szWői munkaközösség megvitatta és némi kiegészítésekkel jóváhagyta az őszi, téli népművelési és ismeretterjesztő programot. A műsortervezetben jelentős helyet foglal el a műkedvelő színjátszó mozgalom fellendítése. Cím Galántai Lajos személyében új népművelési felügyelőt kapott a járási tanács művelődési csoportja. Bízunk benne, hogy irányító tevékenysége folytán fellendül a járás népművelési munkája, * A bácsalmási művelődési ház műkedvelői ellátogattak BácsŰj iskola épü tjj kéttantermes iskola építését kezdik el rövidesen Bácsszőlősön. Az anyag nagyrészét már a helyszínre szállították, s a közeli napokban hozzálátnak a munkához. nélkül szőlősre. Műsorukban egyfeivonás os színdarabok, operett-részletek és villámtréfák szerepeltek. A közönség lelkes tapssal jutalmazta a vendégeket. * Madarason új iskolai napközi otthon kezdte meg működését A megyei tanács jóvoltából két kisegítő szemelyzetet is kaptak. I Bácsszőlősön Az iskola építési költségeit a rendelkezésükre bocsátott 800 ezer forintos állami beruházásból fedezik. A tervek szerint az új iskolát 1961 nyarán adják át rendeltetésének. Bővítik a katymári szociális otthont A megyei tanács végrehajtó bizottságának jóváhagyásával a katymári szociális otthon férőhelyeinek számát október 1-ével 19 ággyal bővítik. A szociális otthonban elhelyezettek gondos ápolására két ápolónőt is kapnak. A járásban minden falusi könyvtár tanácsi kezelésbe került A Minisztertanács rendelkezése értelmében a járásban működő falusi könyvtárak szeptember 1-ével tanácsi kezelésbe kerültek. A nyár folyamán a bácsalmási járási könyvtár munkatársai több mint hatezer kötet könyv leltározását és katalogizálását végezték el, s így rendszerezett könyvállományt adtak át a tanácsoknak. Reméljük, hogy a jövőben a községi tanácsok mind anyagilag, mind pedig erkölcsileg még fokozottabban támogatják a könytárak munkáját. Anyakönyvi hírek Bácsalmásról SZÜLETTEK: Szabó András (anyja neve: Rozsnyik Katalin), Kovács Ferenc (Kálamicza Etelka), Eszter József (MerfeJsz Ilona), Karpov Ferenc Zsolt (Izsáki Jolán Erzsébet), Simon Katalin (Briják Rózsa), Bognár Katalin (Besir Anasztázia), De- vics Gabriella (Magosi Etelka Éva), Nyúl József (Babinyecz Etelka), Rudies István Mihály (Kollár Rozália), Barfrus Erika (Bánya-Ivén Anna); Rostás Olga (Jakab Piroska), Lengyel Attila József (Horváth Klára)a HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Rózsa István és Kuirucz Veronika, Hegedűs Vilmos és Palatinszky Borbála. MEGHALTAK: Vermes Jánosné Minorics Katalin 82 éves, Horváth Lőrinc 85 éves korban. „Nyomozás' indult a sarki fény titkának felderítésére Novobszmejn ma Közép-Ázsia legnagyobb cementgyára. — A tervépítkezések sorában jelentős helyet foglalt el, hiszen a turkméniai sivatagban folyó ön- íözőművek építkezéseihez itt készítik a cementet. A Karakum csatorna most épülő 140 kilométeres szakaszának elkészítéséhez •36 millió köbméter betont szolgáltat e hatalmas cementkombinát. Szükség van erre a gigantikus mennyiségű cementre, hiszen a csatornaépítés mellékcsatornák és kiépített öntöző- rendszerek készítésével jár együtt. Olyan csatornákat kell építeni, melyeknek falai nem engedik át a sivatag kincsét a vizet. Ehhez pedig betonra van szükség. Csáky Lajos Német tudósok egy csoportja elhatározta, hogy sorozatosan felbocsátott ballonok segítségével kiderítik a sarki fény jelenségének titkát. Az aurora borealis évszázadok óta izgatja a sarkkutatók és a sarkvidéken élő lappok kíváncsiságát. A lappföldi Kiruna város geofizikai intézetének vezetője szerint a dél-németországi Max Planck Intézet tudósai szeptember első napjaiban kezdték meg kísérleteiket egy 30 méteres ballonnal, amelyet 30 kilométer magasságba fognak felbocsátani. A felbocsátandó ballon kosarában 12 kilogramm súlyú tudományos műszereket helyeznek el. Távmérők és rádióadók továbbítják majd a földre az összegyűjtött adatokat. úgynevezett Geiger-Müller mérővel pedig a fény foton-intenzitását fogják mérni. A tudósok feltevése szerint az aurora boreáiis fénye eltér a normális kozmikus sugárzástól. Az egyes léggömb kísérleteket 5-10 órás időtartamra tervezik és nem sok reményt fűznek ahhoz, hogy a műszerekkel teli kosarat visz- sza lehet juttatni a Földre. Svédország tudósai szintén foglalkoznak a sarki fény problémájával. A tervek szerint jövő májusban rakétákat fognak félbocsátani a sarki fény jelenségének vizsgálatára. A rakétáit ugyanis a svéd tudósok kijelentése szerint jóval nagyobb magaslatokba képesek emelkedni mint a ballonok.
