Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-06 / 210. szám
I960, szeptember 6, kedd S. oldal Sok kicsi sokra megy... MEC/LESZ A MILLIÓ ivetszaznuszonnegyezer hold kenyérgabona vár vetésre Hiánytalanul teljesítsük az őszi kalászosok vetéstervét Kilenc brigád versenyez Ti- szakécskén a kitüntető szocialista cím elnyeréséért. Ennyi szerződést írtak alá a tavasszal, amikor az üzem kollektívája azt tárgyalta: ki, mivel járul hozzá a felszabadulási munkaverseny sikeréhez? — Egymillió forint értékű árut gyártunk terven felül megtakarított anyagból, — jelentette a vita végén a gyár vezetősége a megyei pártbizottságnak és a tanács végrehajtó bizottságának. Kedvező a mérleg Hét hónap eltelt az évből. Most itt ülök Bányai elvtárssal, a “íőmeóssal«, aki tagja az értékelő bizottságnak, s előttünk ■a sok papír. Kilenc szerződés, s hozzá egy paksamétára való bizonylat. Dokumentumai annak: mi lett az ígéretekkel, vagy ahogy ők mondják: ki, mit törlesztett eddig az önként vállalt adósságból? A mérleg kedvező. Hét hónap alatt 357 000 forintot írtak le a takarékossági számla »követel« rovatáról, ma pedig ez az ösz- szeg 400 ezerre kerekedett. Hogyan jutottak eddig? A vizsgálódást már a műhelyekben folytatjuk. Szóráth bácsi brigádja az első. ök gyártják a permetezőgépeket. — öreg róka vagyok én már a szakmában. Éppen ötven esztendeje kezdtem a Vermorel gyártását. Ha van eredmény, amit nekem tulajdonítanak, azt azzal magyarázom, hogy nem is tudnék úgy dolgozni, hogy pocsékoljam az anyagot. Én még a krajcáros világban tanultam meg a kisiparosok régi mondását: Mindig azt nézzük, mi a gazdaságosabb, hogyan fizetődik ki jobban. Most ezt kamatoztatom, de ilyenek a fiaim is, takarékoskodik az egész csoport. Nálunk a fő cikk a rézlemez és a forrasztó ón. Az előbbiből majd-minden hulladékot hasznosítunk, ónból pedig permetezőgépeknél, mintegy 12 deka a megtakarításunk. Az esztergályosok nem ismernek hulladékot — A takarékosság érdekli? Tessék, nézze meg a hulladékraktárunkat. — Ezt már Váradi Imre mondja, a legfiatalabb csoportvezető, az esztergályosok »főnöke«. — Amit itt lát, azt mind »az esztergályosok takarították meg. Nálunk az a jelszó, hogy: nem ismerünk hulladékot. — Beszélj Sanyi, mi a feladatod? — szól a mellettünk álldogáló csupa-olaj legényre, ö, Kresztovoj Sándor, az anyag- mozgató. — Összeszedek a műhelyben minden kis vasat, fémet. Hetenként még a forgácsgyűjtőt is feltúrom. Mindig akad ott egy pár használni való — mondja katonásan. — Ezért kevesebb nálunk a raktári kivételező jegy, mint amit egy-egy munka megkívánna — folytatja Váradi Imre. — Nem laza maguknál az anyagtechnológia? — bizalmat- lankodom. — Hiszen, ami itt van, az egy pót-raktárnak is beillik. — Én ezt nem állítanám — kap a szón Fehér László, a technológiai csoport vezetője. — Mi nagyon kicentizzük az anyagnormát. — Ez a házi-raktár mást bizonyít — vetem közbe, s ellenkezésemre magyarázni kezdik a »szakmai titkaikat«. — A jó esztergályosnak mindig észnél kell lenni — vélekedik oktató hangon' Váradi Imre. — Itt van például ez az anyag — mutat egy szál vas- rúdra. — A technológiai utasítás négy millimétert hagyott a leszúrásra. Mi azonban úgy formáltuk. edzettük a késeket, hogy csak két millimétert forgácsoltunk. Tessék számolni! Mennyi megtakarítás ez egy ezres szériánál? — A tények meggyőzik az embert, — mentegetődzöm, aztán tovább kételkedem —, de hogyan jönnek ki az esztergályosok az idővel ilyen kis daraboknál? — A rutinnal — magyarázza a csoportvezető. — Igaz, hogy egy-egy kis darab befogása, megmunkálása plusz munkát igényel, de az én embereim: Doboki Balázs, Békési Imre, ifj. Hoffmann György, meg a többiek is okosan bánnak az idővel. Tudniillik, a technológiai tervezésnél nem lehet minden részkörülményt figyelembe venni. Egy fajta anyag sokszor részben keményebb, részben pedig puhább. Ezt csak mi tapasztaljuk. Aki pedig dolgozik vele, az mindjárt más fordulá- tot, nagyobb előtolást alkalmaz, így jut időnk a munkaigényesebb kis darabokra, és'a teljesítményünk is 120—130 százalék átlagban. Ezért reméljük, hogy év végén nekünk ítélik a szocialista címet, A Zvekán és a Kutasi brigád vetélkedése Zvekán Ferenc lakatos és tartálykészítő brigádja a következő állomás. A csarnokban csak mutogatni lehet, akkora a zaj. Ezért beszorulunk a kis üzemirodába. — Mi, a Kutasi barátommal vetélkedünk — kezdi a csupaizom csoportvezető. — övé a műhely egyik fele, enyém a másik. — Mintha tudná, hogy róla van szó, a rivális is megjelenik. Most már együtt beszélgetünk. — Az írás azt mutatja, — Egészségőreink a nyári hónapokban gyakran vesznek mintát az élelmiszereket gyártó és forgalomba hozó vállalatok készítményeiből. Az ellenőrző vizsgálatokra a fogyasztók egészségvédelme érdekében van szükség, mert ilyenkor lép fel a legtöbb nyári megbetegedés. Ennek pedig — mint a tapasztalatok mulatják — a tisztátlanul kezelt és előállított fogyasztási termékek is lehetnek okozói. Éppen ezért tanulságos a vendéglátó vállalat Szabadság téri cukrászműhelyében tartott ellenőrző vizsgálat, ahonnan 23 minta került bakteorológiai elemzésre a KÖJÁL laboratóriumába. A vélemény csaknem valamennyi készítményről egyöntetű: súlyos kifogás alá esnek. A laboratóriumi vizsgálat a puncs-, kakaó-, meggy- és őszibarackfagylaltoknál például a nem eléggé tisztán tartott edényekre következtet, de nincs minden adom alájuk a lovat —, hogy maguk takarítják meg a legtöbb anyagot. — Így van •— hagyja rám Zvekán Ferenc, aztán szerénykedik. — De súlyra mi dolgozunk a legtöbbel. Ilyenek a gyártmányok. — A Feri most megugrott, — szól közbe Kutasi, — de már nem sokáig legénykedhet. Alumínium munkát kapok, aztán most elhúzunk előtte. — Soká lesz az még — ugratja emez, de én másra vagyok kíváncsi. — Hogyan lehet itt takarékoskodni? — Legtöbbet a kiszabásnál — válaszolják mind a ketten. — Olyan leleményes megoldásokat találnak ki, hogy mi a technológiai osztályon nem is gondolnánk — magyarázza Fehér László. — De a szabvány utasításait betartjuk, — vág a szavába Zvekán Ferenc, aztán felém fordul. — Fő dolog az, hogy kettőnél több varrat ne találkozzon a paláston. A többi már a mi dolgunk. Ha csak lehet, mindig úgy kalkulálunk, hogy jusson is, de maradjon is. Ez pedig nem megy másként, mint a hulladékok hasznosításával. — Így van, — hagyja rá Kutasi Ferenc — Nálunk a szabáson és a hulladékok feldolgozásán múlik a takarékosság. Ha pedig az ember töri kicsit a fejét, egész sor ésszerűsítés is előadódik egy-egy munkánál. — Mit gondolnak, meg lesz-e év végére a vállalt millió? — Megírhatja, hogy a Kutasi és Zvekán brigád nem marad adós. A többiek is ezt mondták; Sándor Géza rendjén az előállításnál sem. Ha ugyanis legyek röppennek a készítményre, vagy nem éppen tiszta tejet használnak az összeállításnál — a forralt tej egyébként súlyosan kifogásolt a cukrászműhelyben — könnyen megromolhat a fagylalt, hiszen mindkét esetben baktériumok elszaporodásáról van szó. A gabonaértékesítéssel kapcsolatban írtunk már a két solt- vadkerti. tíz esztendeje működő termelőszövetkezetről, az Űj Alkotmányról és az Űj Életről. Az előbbi gabonafeleslegét az állami felvásárlónak adta el, az Űj Élet azonban csupán a tavalyról megmaradt, rosszul tárolt, dohos, s fezért leértékelt áron A nyári mezőgazdasági mun- ** kák sikeres befejezése nagymértékben elősegítette az őszi munkákra történő felkészülést. Az őszi szántás-vetés nagy szervezettséget igényel, szükségessé teszi a rendelkezésre álló kézi, fogat és gépi erő maximális kihasználását. Az egyik legfontosabb feladat az őszi munkák idején a kenyérgabona elvetése időben, jó minőségben és megfelelő területen. Az a tapasztalat, hogy 1957- től évről évre csökken megyénkben a kenyérgabona vetésterület. Míg 1957-ben 250 800 kát. holdon termeltünk kenyérgabonát, addig 1959-ben már csak 224 300 katasztrális holdról takarítottunk be termést, az idén pedig csupán 205 800 holdról. Ez országos jelenség. A területcsök- kenéssel arányosan nem növekedtek az átlagtermések, ezért jelentősen csökkent a kenyérgabona-árutermelés. Az ország lakosságának kenyérellátását hazai termésből nem tudtuk biztosítani, nagyobb mennyiségű kenyérgabona importálására volt szükség. Az ország, ezen. belül megyénk lakossága kenyérellátásának zavartalan biztosítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium 224 ezer katasztrális holdban állapította meg megyénkben az ez év őszén elvetendő kenyérgabona-területet. E terv teljesítésére megvannak a feltételek. Szükséges, hogy megyénk termelőszövetkezetei és egyéni parasztsága érezze azt a felelősséget, amely a lakosság kenyérgabona-ellátásával kapcsolatban reá hárul. T ermelőszövetkezeteink vállalták, hogy a szántóterület arányában rájuk eső részt elvetik. Az egyéni termelőknek is kötelességük segíteni az ország kenyérellátását. Az elmúlt év tapasztalatain okulva, az idén a községi vezetőknek gondosabban fel kell készülni a gabonavetésterv teljesítésének megszervezésére. Kibővített tanácsülésen nyíltan, őszintén tárgyalják megasoron- levő teendőket. Minden termelővel értessék meg, hogy a átvett 38 mázsa búzával növelte az állami készletet; Ezúttal a két szövetkezet gazdálkodásának egyéb fényeiről számolunk be, s arról, hogy miképpen érik el a tervezett jövedelmet. As Új Alkotmányban 23 forintot tervezték egy-egy munkaegységre. Augusztus derekáig 15,60 forint értékű előleget már kiosztottak, s a tervezett jövedelem hiányzó részére fölösen is megvan a fedezet. Igaz bár, hogy a gazdaság 20 hold szőlője a vártnál kevesebb termést ígér, a kenyér- és takarmánygabonából betakarított 150, illetve 120 mázsa többlet azonban kiegyenlíti a hiányt. Bevételhez jut a társas gazdaság még a kertészete, valamint 650 libájának az értékesítése révén is. Egyébként az idén foglalkoztak először e baromfifaj ta tenyésztésével, jövőre azonban nem tartanak libát. Nem azért, mintha nem volna kifizetődő a tenyésztése, hanem mert nincs hozzá helyük, legelőjük. Helyette viszont rátérnek a csirketenyésztésre. Ez év őszén 10 holdon kajszimunkás-paraszt szövetségen ahs* puló becsületbeli kötelessége a jövő évi kenyérellátás biztosítása. Ha nagyobb területen termelünk kenyérgabonát, növeljük a termésátlagokat, ezzel csökkentjük a gabonaimportot és így sokkal több gépet, műtrágyát hozhatunk be külföldről. Az eddiginél nagyobb gonddal és szakmai szeretettel, hozzáértéssel szükséges végezni a talajelőkészítést és a vetést. A termésátlagok növelésére 360 vagon nemesített búzavetőmag áll a termelők rendelkezésére. Ha ennél nagyobb az igény, azt is (ki tudjuk elégíteni. Megyénkben számottevő területen termesztünk rozsot, melynek optimális vetési ideje szeptember közepe. Ez a munka tehát igen sürget bennünket. Mintegy ezer hold rozs már a földben vám de ez nem sok. Időben kezdjük meg tehát a betakarítással felszabaduló területek talajelőkészítését az őszi búzák alá is, hogy az elvetésre kerülő mag megfelelően ülepedett magágyba kerüljön. Tapasztalatok azt bizonyítják, hogy csupán az időben végzett vetéssel egy-fcét mázsás ter- méstöbbletet tudunk elérni. Különösen a búzavetésterv teljesítésére és a termésátlagok növelésére fordítsunk nagy gondot. Az őszi szántás-vetés sikere elsősorban azon dől el* hogy a termelőszövetkezetek tagjai, a gépállomások dolgozói, az egyéni termelők mennyire tekintik szívügyüknek. A gabona vetéstervek teljesítése a saját érdekük, hiszen az ő ellátásukat segíti elő elsősorban, ha megfelelő területen és menny- nyisógben termelünk kenyérgabonát. Ezért a községi és a járási vezetőknek, a párt- és a tanács- szerveknek is arra kell törekedni, hogy területükön a kenyér- gabona vetéstervet maradéktalanul teljesítsék. Bene András megyei főagronómus barackost is telepítenek, mégpedig úgy, hogy nagyüzemi módon, géppel lehessen majd megművelni. Áss Új Élet Tsx-ben, ahol rosszul sáfárkodnak a gabonával, a tavalyi 27-tel szemben 30 —33 forint értékű juttatásbar. szándékoznák részesíteni a tag- ■ ságot. A tervet — számításul; szerint — teljesítik, amihez nagyban hozzájárul a tsz 20 holdas, szerződésre termesztett fű- szerpaprikájának a bevétele. Te valy nem egészen a fele területen, 9 holdon termesztették - paprikát, s 45 mázsát szedtek le egy-egy holdról. Előreláthatólag az idén is elérik ezt az eredményt. A bevételt növeli, hogy vállalták e paprika-vetőmag termesztését is amiért holdanként még külör 600 forintot kapnak, Még mindig megtehetik hogy az állami felvásárlónak adják el gabonájukat a nagyon is bizonytalan szabadpiaci értékesítés helyett, amire a nyakukon maradt tavalyi 38 mázsa búzával egyszer már alaposan ráfizettek. T. L a/vw^w\aa»v\a/wvw^aa/v'Aaaaa^ FIATAL TET&.ZZASO'IC _ Auya! Ez a lehetetlen alak folytou engem kritizál! NAGYOBB TISZTASÁGOT! Egészségügyi vizsgálat Kecskeméten AMI TFiQlír «-THyreTBifóTr,. ^IMATRAPT Újra a kct soltvadkerti termelőszövetkezetről
